Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

1998. március 5., csütörtök Néptánc után hangverseny A zeneiskola tanárainak fellépésével folytatódik a Művészeti Hetek programsorozata Nyíregyháza (KM - B. I.) — Vasárnap este megkezdődött a Művészeti Hetek idei rendez­vénysorozata. A nyitónapon a városi művelődési központban két alkalommal a BM Duna Művészegyüttes lépett pódi­umra. A táncosok nem isme­retlenek megyénkben, hiszen már többször tapsolhattunk produkcióiknak. Most is ma­gas színvonalú előadásokat láthattunk. Az együttes a hazai néptánchagyományaink egyik legnépszerűbb megjelenítője. Tagjai kiváló tudású, hivatá­sos táncosok, hangszeres ze­nészek. A tánckar repertoárja a magyar néptánckultúra leg­szebb gyöngyszemeit tartal­mazza, a zenekar pedig hű tol- mácsolója a népzenének. A művészegyüttes vasárnap délután a Tündér Erzsébet cí­mű mesejátékot mutatta be. A látványos produkcióban Arany László gyűjtéséből ismert tün­dérmesét egyfelvonásos tán­cos-zenés mesejátékká álmod­ták meg az alkotók. Az esti ün­nepélyes megnyitó után két to­vábbi produkció volt látható: A menyasszony szép virág cí­mű mezőségi lakodalmas, va­lamint az Ajtók című táncjá­A magyar néptánckultúrából tartott bemutatót vasárnap este a BM Duna Művész- együttes a városi művelődési központban VMK-felvétel ték, mely a Kékszakáll legen­dája nyomán született. Néhány más számot is bemutatott a nagyhírű együttes. Az április közepéig tartó művészeti hetek további prog­ramjaiban 10 műsor várja még az érdeklődőket. Legközelebb március 7-én a zeneiskola pe­dagógusainak koncertje hang­zik fel. A műsorban székely­földi dallamok, kalotaszegi népdalok és Mendelssohn, Scarlatti, Brahms, Dvorák, Beethoven, Verdi, Strauss és Harry Breuer szerzeményei szólalnak meg. Március 9-én a budapesti Vidám Színpad elő­adásában A Ravasz asszony című zenés vígjáték kerül színre a VMK-ban. Március 14-én rendezik meg a muzsi­káló Egészségügyiek VII. Or­szágos Találkozóját. A nagyvilág az Inkubátorházban Nyíregyháza (KM) — Immár harmadik alkalommal rendezi meg Nyíregyházán március 5. és 8. között az Inkubátorház- ban a Vakáció ’98 Nemzetközi Utazási Kiállítást és Vásárt a Tourinform Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei irodája és a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány Vállalkozói Köz­pont. A rendezvény ötletét há­rom évvel ezelőtt az adtá, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének is legyen egy olyan idegenforgalmi-turisztikai szakkiállítása, amely közelebb hozza a pihenési és kirándulá­si lehetőségeket az állampol­gárokhoz. A korábbi két évhez képest újdonság lesz az idén a külföl­di díszvendég jelenléte, ugyanis Nyíregyháza német testvérvárosa, Iserlohn is be­mutatkozik a rendezvényen. A hazai tájak közül Veszprém megyei turisztikai lehetőségei­vel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A nyitónapon, március 5-én szakmai napot tartanak a szervezők, a nagy- közönség március 6-án, 7-én és 8-án 10 órától 18 óráig te­kintheti meg ingyen a helyi utazási irodák ajánlatait. Kísérő programok is gazda­gítják a kiállítást: a szakmai fórumok mellett bemutatkozik majd az új Regionális Idegen- forgalmi Bizottság (március 5- én 15 órától), szó lesz a táv­közlési szolgáltatásokról (március 6-án 15 órától), vala­mint március 7-én megrende­zik a falusi turizmus napját is. Előadások hangzanak majd el a falusi turizmusról, a jó han­gulatról pedig egy citerazene­kar gondoskodik. Az idén szintén lesz utazási totó, amelynek a kérdései megyénk idegenforgalmához kapcso­lódnak. A fődíj egy 30 ezer fo­rintos utazási utalvány, a 2. díj egy utazó bőrönd, a 3. díj egy belföldi út, illetve még további ajándéktárgyakat is kisorsol­nak a szervezők. Az utazási to­tó a Kelet-Magyarország szer­dai számában is megtalálható, azt kitöltve a helyszínen elhe­lyezett ládába kell majd be­dobni. A totó sorsolása márci­us 8-án 16 órától lesz. Reflektorfényben A kitüntetett testnevelő Nyíregyháza (KM) — Arany­katedra emlékplakettet vehe­tett át a művelődési miniszter­től Hajdú József testnevelő a közelmúltban. Pályakezdő­ként 37 évvel ezelőtt Rozsrét- szőlőben kezdett tanítani, az orosz nyelvtől kezdve a mate­matikáig minden tantárgyat oktatott az osztatlan iskolában. 1973-tól azonban már csak testnevelést tanít, előbb a 110- es szakmunkásképző, majd 1982-től a Kossuth Lajos Gimnázium testnevelője. Úgy érzi, nehezebb napja­inkban motiválni arra a gyere­keket, hogy sportoljanak. Mondhatni, felemás a kép, hi­szen előfordulnak olyan osztá­lyok, ahol nagyon szeretik a mozgást és a testnevelést a di­ákok, alig lehet elküldeni őket, míg más csoportok a felmenté­si lehetőségeket keresik. Sok olyan tényező jelentkezik nap­jainkban, amely eltereli a diá­kok figyelmét, azonban egy olyan vérbeli testnevelőnek, mint Hajdú József, nem okoz problémát a mozgás megsze­rettetése. Sportolóként labdarúgó volt, megyei I. osztályban fo­cizott, ifjúságiként bekerült a Buji SE felnőtt gárdájába. Ké­sőbb Nyíregyházán a Dózsá­ban játszott. Diákként orszá­gos bajnokságot nyert a Vas­vári Pál Gimnázium csapatá­val. A felejthetetlen élmény hatására elhatározta, hogy tré­nerként is az országos bajnoki címig vezeti csapatát. Alma sok-sok év fáradságos munká­ja után vált valóra, a 110-essel négyszer jutott az országos második helyig, míg 1982- ben Fonyódon siker koro­názta fáradozását: a 110- es labdarúgó-csapata or­szágos középiskolai baj­nok lett. A focisuli edző­jeként az úttörő-olimpi­án is nyert együttese. Több válogatott at­léta és NB I-t is megjárt lab­darúgó ke­rült már ki a keze alól. Edző­ként az NYVSC utánpót­lás csapatait nevelte 1974-től 1986-ig. Tanítványai ma is ját­szanak az NYFC NB I/B-s fel­nőtt csapatában. Ma sem sza­kadt el a labdarúgástól, a Kö­lyök FC edzőjeként dolgozik, 7-10 éves gyermekkel ismer­teti meg a labdarúgás alapjait. Csodálatos munkát végez, fan­tasztikusan tudnak focizni ezek az apró labradúgópalán- ták. A szakembereket is meg­lepte a napokban egy labdarú­gótornán, hogy mennyi min­Hajdú József Martyn Péter felvétele dent tudnak csinálni a 9 éve­sek a labdával. Ennek a kor­osztálynak sok-sok játékra van szüksége, s játékosan kell be­vezetni a technikai elemek el­sajátítását is. A félórás labda­technikai gyakorlatot követő­en főként játszanak a gye­rekek. Elsősorban a spontán játék kerül előtérbe, a taktikai alapokat pedig be­csempészi. Komoly felkérése­ket kapott, hiszen mehetett volna megyei I. osztályba edzőnek, de fájó szívvel nemet mon­dott, mert a kicsiket nem tudná otthagyni, hiszen na­gyon szereti ezt a munkát. Tisztában van azzal, hogy ezt a szakmát pénzért nem lehet végezni, hiszen a pedagógus pályán köztudottan nem ma­gasak a bérek, de a gyerekek szeretete, a millió, amelyben él és dolgozik, kárpótolja az anyagi megbecsülésért. A mai napig kerékpárral rója a város utcáit. Azt is elmondhatja, hogy nincsenek szürke hét­köznapjai, hiszen a gyerekkel való közös munka megszínesí­ti a legsivárabb órákat is. Az az elve, hogy nem szabad gyermeket megszégyeníteni, mert gátja a tanulási folyamat­nak az is, ha fél a fiatal. A pe­dagógusnak olyan hangulatot kell teremtenie, hogy jól érez­zék magukat a diákok, és fel se merüljön a félelem. Nem sza­bad „ostorral”, fenyítéssel ne­velni, csak akadályokat, gáta­kat, ellenszenvet alakít ki a di­ákokban az ilyen nevelési stí­lus. Ezeket az elveket testne­velés órán is betartja, óráin sok a humor. Ha valaki pedagó­gusnak vallja magát, a problé­más gyermekeket nem lehetet­lenné kell tennie, hanem meg kell keresnie a másság okait. Szabad idejében sokat ol­vas. Furcsa módon egyszerre több könyvbe kezd bele, egy könnyebb és egy nehezebb műfajú olvasmányba. Az ide­jétől és hangulatától függ, ép­pen melyiket veszi a kezébe. Természetesen sportol a mai napig, amikor csak teheti, fut a Sóstói erdőben. Felesége szin­tén pedagógus, a Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskolában tanít. Gyermekei reménykeltő sport- karrier előtt álltak, ám végül a tanulásra fektették a nagyobb hangsúlyt. Mindketten egyete­met végeztek, s három unoká­val ajándékozták meg a nagy­szülőket Kényszerpályán-» j incs annál szomo- l\J rúbb, ha egy család 1 V felbomlik. Olvasónk nem panaszkodhat, a bá­nattal és a megpróbáltatá­sokkal igen csak bőkezűen bánt vele az élet. Több mint húsz éve kötött házasságot férjével. Mivel nem volt lakásuk, az anyó­sáékhoz költöztek. Ahogy megszülettek a gyerekek, kibővítették a házat. Úgy is ők maradnak majd ott — gondolták. Rendben is volt minden, míg a férj hirtelen meg nem halt. Az asszony élettársi kapcsolatot létesí­tett a sógorával (a volt férje öccsével). A kapcsolatból született egy kisfiú. A férfi azonban elkezdett inni. Sokszor kellett a családnak menekülnie, amikor éjjel mámoros hangulatban ha­zabotorkált a kocsmából. S ahogy lenni szokott, az anya tűrt egy darabig, majd beadta a válópert. A gyere­kekkel nem mert hazameni, hol itt, hol ott húzták meg magukat. Végül a szülők, a rokonok, az OTP segítségé­vel vettek egy kis házat. Az élettárssal szemben pert in­dított a bíróságon. Azóta el­telt három év, nem hogy eredmény nem született a perben, de még a gyermek- tartást sem fizeti az apa. Minden komolyabb értéket (színes televíziót, hűtőlá­dát, bútorokat stb) eladott a közös lakásból. A bíróság végül az asszonynak és a kis gyereknek ítélte a toldalék épületet. Ezért vissza akar­tak költözni az apósáékhoz. Szándékukat a két férfi (mert közben az anyósa el­hunyt) meghiúsította. Végül csak elfoglalták a korábbi lakrészt, ekkor az após ki­köttette a vizet és a villanyt, többször nekiment a menyé­nek. „Azóta sötétben és ret­tegésben élünk, az egészsé­gem is tönkre ment" —feje­zi be panaszos sorait az as­szony. Valahogy úgy van ez, mint a síneken robogó vo­nat. Arról a bizonyos vá­gányról nem lehet letérni. Vannak sorsok is, melyek nem tudják elkerülni a vég­zetet. A panaszosunk is egy kényszerpályán mozog, egyedül maradt a két kicsi­vel, támaszt'remélt. Mit ka­pott, szörnyűséget. Harcol, küzd, már messze nem ma­gáért, a fiáért, a lányaiért. A kicsinek még sokáig szük­sége van anyára, segítő ke­zekre. Az élettárs és az após tetteit nem menti fel sem­mi. A jog viszont oly szé­les, oly parttalan tud lenni egyes ese­tekben, hogy mire megszü­letik az eredmény, értelmét veszti minden. Vajon hol és miből hajtják majd be az eladott eszközöket, a ki nem fizetett gyermektartási dí­jat, nem beszélve az asz- szony elvesztett egészségé­ről? Kérdések, amelyekre nehéz választ találni! Dankó Mihály Táborverés a Tolvaj-hegynél Nyíregyháza (KM) — Bár még csak márciust mutat a naptár, nagyon sok fia­tal már tervezi a nyári va­káció kirándulásait, tábo­rait. Sok olyan diák is van azonban, akik számára csak álom marad az üdü­lés családjuk nehéz anya­gi helyzete miatt. A hátrányos helyzetben lé­vő diákok számára már ta­valy is szervezett tábort Vincze András tanító, akitől arról érdeklődtünk, az idén lesz-e ilyen lehetőség. — Természetesen ebben az évben is szeretném a tá­bort megszervezni vállalati igazgatók, egyéni vállalko­zók és magánszemélyek tá­mogatásával. Több vezető­vel, tulajdonossal már fel­vettem a kapcsolatot, na­gyon örülök annak, hogy segítőkészek. Érzik és — az elmúlt évek tapasztalata­it összegezve — tudják, hogy támogatásukkal ne­mes célt segítenek elő. Megtesznek minden olyat, amelyre lehetőségük van. —Több olyan személy van, akikkel még időhiány miatt nem tudtam találkoz­ni, mivel számomra termé­szetesen az első és a legfon­tosabb a tanítás. Csak mun­ka után, kevés szabadidőm­ben tudom intézni a tábor szervezési feladatait. Amint elkészül a részletes nyári program, küldöm a támogatóknak. Ezúton ké­rem őket, segítsék a tábor létrehozását anyagi eszkö­zökkel, valamint terméke­ikkel. Már előszerződést kötöttem a szállást adó tu­lajdonossal, az éttermek ve­zetőivel és a gyermekeket szállító közlekedési kft.- vel. — A hátrányos helyzetű gyermekek táborát harma­dik éve hozom létre. Az idei tábor fővédnöke a Mandala Dalszínház Egye­sülete, amely nem anyagi­lag, hanem szellemi tartás­sal és a számlavezetésben segítenek — folytatta Vin­cze András. — Nemcsak helyi személyiségekkel vet­tem fel a kapcsolatot, ha­nem Budapesten élő tulaj­donosokkal is. Több alapít­ványhoz adtam be pályáza­tot, remélem, megértőek lesznek és segítenek. Az idei tábor július 19. és 25. között a Zempléni-hegy­ségben Nagy Milic és Tol­vaj-hegy csodálatos kör­nyezetében lesz. — Az előfeltérképezések szerint negyven gyereket szeretnénk üdültetni és pi­hentetni. A sok gyalogtúra, strandolás, múzeumlátoga­tás mellett komoly gondot fordítunk a környezetvéde­lemre. Fontosnak tartom az ökológiai ismeretek fejlesz­tését, a természetet és az embert tisztelő szokásrend és ökológiai morál maga­sabb szintre emelését. Opti­mista vagyok: a nyári tá­borhoz már minden adott (szállás, busz, étterem, gyermekek, gyönyörű túra­útvonalak). Remélem, az anyagi fedezettel sem lesz­nek gondok. Nyíregyházi KisKelet «m«*nwwt>il»H.I liMWuitmnnHndkM fc I gi « TiXT4 Ji í w [ w fí *J

Next

/
Thumbnails
Contents