Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

1998. március 5., csütörtök f f íVlíiíiír1* Dr. Tamás Péterné Emlékezés a költőre Bensőséges hangulatú ün­nepséget rendezett február végén a tiszaberceli Besse­nyei György Általános Is­kola a költő filozófus halá­lának évfordulóján. (12. oldal) A nagyvilág az Inkubátorházban Immár harmadik alkalom­mal rendezik meg Nyír­egyházán március 5. és 8. között az Inkubátorházban a Vakáció '98 Nemzetközi Utazási Kiállítást és Vá­sárt. (13. oldal) Táborverés Bár még csak márciust mutat a naptár, nagyon sok fiatal már tervezi a nyári vakáció kirándulásait, tá­borait. (13. oldal) Retúrjegy A tavalyi bajnokság elején favoritnak tartott Kertváro­si FK mindenki nagy meg­lepetésére kiesett a megyei I. osztályból. (14. oldal) „Csillag­hullás" Nagykálló (KM) — Állo­mánygyűlést tartott a na­pokban a nagy kallói rend­őrőrs. amelyen részt vett Pásztor Miklós, Nyíregy­háza rendőrkapitánya is. A rendezvényen Huri László megbízott őrsparancsnok értékelte az elmúlt évet, valamint szólt az idei fel­adatokról is. Ezt követően „esi I laghullásnak” örülhet­tek a résztvevők, ugyanis kiváló munkájukért több kollégát is előléptettek. A kis ünnepség után Fodor János polgármester mon­dott köszöntőt, majd is­mertette a képviselő-testü­let határozatát: az önkor­mányzat 200 ezer forinttal támogatja a rendőrőrs munkáját. Ezt az összeget elsősorban a gépjárművek üzemanyag-felhasználásá­ra fordíthatják a közbizton­ságra vigyázok. Bál az iskoláért Ibrány (KM) — Az Áipád Fejedelem Általános Isko­la a szülői munkaközösség támogatásával jótékonysá­gi bált szervez március 21- én 18 órától. Sényő (DM) — A napjaink egyik sarkalatos pontja a ne­héz szociális helyzetbe kerü­lők segítése, amely elsősorban az önkormányzatokra hárul. A törvények adta lehetőségeket a helyi képviselő-testületek váltják úgymond aprópénzre. Nincs ez másként Sényőn sem. Az 1500 lelkes község­ben a vezetők szívükön viselik a rászorultak sorsát. Az önkor­mányzat fáradságot és az anyagiakat nem sajnálva létre­hozta január elsejétől a Szoci­ális Ellátások Intézményét. Dr. Tamás Péternével, a frissen (február 1-től) kineve­zett intézményi igazgatóval beszélgettünk a lehetőségekről és a fejlődés útjáról. — Az új gyermekvédelmi törvény kötelezővé tette a tele­püléseken a gyermekjóléti szolgálat működtetését — mondja vezető. — Az önkor­mányzat döntése alapján kibő­vítették a rendszert, így komp­lexen foglalkozunk a szociális problémákkal. A gyermekjó­léti szolgálaton túl ide tartozik még a házi beteggondozás, a szociális étkeztetés és a nyug­díjasok napközi otthona. Áz új jogszabály kimondja: a gyer­meket csak anyagi okokból nem lehet kiszakítani a család­jából. A gyermekjóléti szolgá­lat feladatai között szerepel: a veszélyeztetettség megelőzé­se, egyfajta jelzőrendszer ki­dolgozása, rendszeres kapcso­lat kialakítás az óvodával és az Újfehértó (O. K.) — Nem mindennapi teljesítmény, hogy Újfehértó alig néhány éve működő múzeuma, mely szinte a semmiből jött létre, immár a második kiadvá­nyát jelentette meg. Akár­csak az elsőnek, ennek is Buczkó József, a múzeum igazgatója a szerzője. Amikor a sorozat első köteté­ben feldolgozta az utolsó újfe­hértói huszárok történetét, so­kan leírták, elmondták: hiány­pótló munka ez, hiszen az egy­kori büszke katonák közül már csak kevesen élnek. Jelentős szerep Fokozottan érvényes ez mos­tani művére, amelynek címe „Újfehértó zsidósága”, hiszen egy olyan népcsoportról ír, amely mára teljesén eltűnt a városból, pedig ezelőtt hat- van-hetven évvel meghatáro­zó szerepe volt a településen. Buczkó Józsefnek az utolsó pillanatban sikerült felkutatni és megszólaltatni azt a néhány még életben lévő zsidót, akik Újfehértón töltötték a gyer­mekkorukét, de felidézik a zsidókkal kapcsolatos emléke­iket néhányan a magyar szem­tanúk közül is. A város fiatalabb lakosai ma iskolával. Feladatunk továbbá a családgondozással felmerült problémák megszüntetése, a konfliktusok megoldásában a segítségnyújtás. A saját otthonában élő ön­magukat, illetve eltartottjaikat ellátni képtelen emberekről a házi segítségnyújtás gondos­kodik. Ide tartozik a takarítás, a bevásárlás, a gyógyszerbe­szerzés, az ebédkihordás. (A községben jelenleg körülbelül tízen még csak az utóbbit ve­szik igénybe.) Újdonságnak számít a nyugdíjasok napközi otthona is, ahol mintegy ötven már elképzelni sem tudják, hogy milyen jelentős szerepet játszottak — elsősorban a gaz­dasági életben — a zsidó pol­gárok, akik számbelileg is je­lentős csoportot képviseltek, hiszen 1941-ben, a háború előtti utolsó magyarországi népszámlálásnál 1359 zsidó vailású lakost írtak össze. Nagy részük olyan foglalko­zást űzött, amely teljesen új színt vitt az itteni gazdasági életbe, hiszen a számos keres­kedő mellett ők voltak az első fiákeresek is. Titokzatos világ Egy teljesen új, és meglehető­sen titokzatos világot tár elénk a szerző, amikor ismerteti életmódjukat, temetkezési és étkezési szokásaikat, valamint betekintést nyújt hitéletükbe. Ezt a már-már idilli életet azonban hamarosan megsza­kítják az egyre súlyosabb csa­pást jelentő zsidótörvények, majd következik e nép végső tragédiáját jelentő elhurcolás. Az is kiderül azonban, hogy a város lakosságára egyáltalán nem volt jellemző az antisze­mitizmus, a polgárok többsége őszinte döbbenettel szemlélte az eseményeket. Ám ez a könyv korántsem csupán a helybéli lokálpatrió­idős ember napközi ellátásáról gondos­kodnak. — Terveink sze­rint minden hónap utolsó pénteki nap­ján egy nagyobb szabású kultúmapot szervezünk — foly­tatja a szakember. — Legutóbb február végén tartottunk far­sangi mulatságot. Ugyanakkor hetente rendszeres progra­mokat is szerve­zünk. Sok érdeklő­dőt vonzott a me­gyei nyugdíjbiztosí­tási igazgatóság osz­tályvezetőjének, Tu­lipán Lászlónénak az előadása az új nyugdíjrendszerről, amely többek között foglalkozott az öz­vegyi nyugdíjban bekövetkező változásokról is. Szerdánként a helyi háziorvos látogatja meg az otthon lakóit, tanácso­kat ad, megméri a lakók vér­nyomását stb. A terveinkben szerepel, hogy meghívjuk a helyi egyházak képviselőit is. Rendszeressé szeretnénk tenni hetente egyszer a közös főzést, ahol a résztvevők a helyi ha­gyományos ételeket készítik és fogyasztják el. A későbbi­ekben bevonjuk majd e tevé­kenységbe a gyerekeket is, hogy az idősek átadhassák tu­dásukat. ták érdeklődését keltheti fel, hanem számos érdekes infor­mációt tartalmaz mindenki számára, attól függetlenül, hogy az ország mely vidékén született, vagy éppen él jelen­leg. A nyomdai előkészítés időszakában derült ki például, hogy újfehértói izraelita csa­ládban született Nyíri Tibor, a század középső évtizedeinek elismert színmű- és forgató- könyv írója, aki társszerzője a Díszmagyar című filmnek. Produceri ház Olvashatunk a könyvben azonban a híres újfehértói cso­darabbiról is, akihez még a miniszter is eljött tanácsot kér­ni, valamint arról a lakóházról, amelyet maga a világhírűvé vált filmproducer, George Cu­kor építtetett Újfehértón a hú­ga számára, s amelyben maga is többször megfordult. A pótolhatatlan értékű kiad­vány a megyei önkormányzat, Újfehértó Város Művelődési- és Sportbizottsága, a Szolnoki és Társa Bt., Támcsu Mihály, Tóth Sándor, Tréfa Mihály, Salamon János és rabbi Zvi Kestenbaum (New York) tá­mogatásával jelent meg. Szín­vonalas kivitelezése a nyom­dai munkálatokat végző nyír­bátori ZsZs Kiadót dicséri. Csodarabbinál a miniszter Könyv jelent meg az újfehértói zsidók múltjáról, életéről A szorgos gazdák és gazdaasszonyok már javában dolgoznak a kertekben Szűcs Róbert felvétele MegkéNfeitiik a polgármestert Vályogégetőbői horgásztó lehet Nyírbogdány (KM — HZs) — Nagy visszhangot váltott ki a háromezer lako­sú Nyírbogdány ban az a közelmúltban megrendezett agrárfórum, amelyen tájé­koztatások hangzottak el az ez évi felvásárlási lehetősé­gekről, elképzelésekről. — A község jellemzője, hogy a földtulajdon rende­zését követően csupán 10- 15 gazda szerzett annyi földterületet, amelyből a családjuk meg tud élni — vélekedik Tanicsár Miklós polgármester. — A meg­művelhető föld többsége olyan emberek tulajdoná­ban van. akik 2-3, esetleg 5 hektáron gazdálkodnak. Külterjes gazdálkodással ekkora területből nem lehet megélni. A nyírbogdányi gazdák intenzív gazdálko­dással különböző zöldség­félék termesztésére rendez­kedtek be, ehhez azonban szükséges a mezőgazdasági termelést integráló szerve­zetek közreműködése, a technológia és a termelés költségeinek megelőlege­zése és konkrét szakmai se­gítség nyújtása. A különbö­ző rendezvényeken, agrár­fórumokon is információk­hoz juthatnak a gazdák. A mezőgazdaság mellett több álláslehetőség kínál­kozik a községben. Nyír­bogdány nem került az or­szágos átlagnál több mun­kanélkülivel rendelkező te­lepülések sorába, pedig a szövetkezet felszámolásá­val többen munka nélkül maradtak. A MÓL Rt., tele­pein háromszázan dolgoz­nak, bár csak egyharmaduk helybeli. A fatelepen, a Bogdány Plast Kft.-ben és a Bogdány Szóig Bt-ben is sokan találtak munkalehe­tőséget. Utóbbi azért is fon­tos a község számára, mert a mezőgazdasági gépállo­mányt megtartották, s lehe­tővé tették a község határá­nak a művelését. Az utóbbi években kismértékben, de növekedett a foglalkozta­tás, pontos adatot nehéz megállapítani, hiszen az önkormányzat csak a jöve­delempótló támogatásban részesülőket tartja nyilván, így hozzávetőleg 15 száza­lékos a munkanélküliségi ráta. — A munkanélküliség csökkentése érdekében tár­gyalásokat folytatunk mun­kahelyteremtő beruházás létrehozására, azonban konkrétumokat most hadd ne áruljak el. Tárgyalásaink előrehaladottak, s döntő momentum az önkormány­zat előrelátása, az ipartele­pítésre alkalmas területek megszerzése, így válik le­hetővé, hogy a közeljövő­ben két mezőgazdasági ter­mékfeldolgozó üzem léte­sülhessen. Ha valóban megkötjük a szerződést, nemcsak álláslehetőséghez jutnak a helybeliek, hanem a mezőgazdasági termé­nyek feldolgozásával egy biztos piac is kialakul, s nemcsak Nyírbogdányban, hanem a környező települé­sek földtulajdonosainak a számára is. Az infrastrukturális beru­házások közül már csak a szennyvízhálózat kialakítá­sa van hátra, a falu negyven százalékán már elkészült a szennyvízcsatorna, céltá­mogatási pályázatot nyúj­tottak be a beruházás befe­jezésére. Ha sikeresen bí­rálják el pályamunkájukat, a következő évben befeje­zik ezt a munkát is Nyírtu­rával közösen. A fejlődés nem áll meg, a település rendezési tervének a felül­vizsgálatát kérték, hogy a község központi részét megfelelően ki tudják ala­kítani. A belterületi utakon ked­vezőtlen időjárásnál még akadnak problémák, hiszen előfordul, hogy járhatatlan­ná válnak az utcák. Az el­múlt évben a gyártelepen több utat is szilárd burko­lattal láttak el, a tervek sze­rint a szennyvízcsatorna- beruházást követően aszfal­tozzák a még meglévő föl- dutakat. Fontos feladata az önkor­mányzatnak a tájrendezés. Pályázatot nyújtottak be en­nek érdekében a Környe­zetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumba. A tervek ezt követően készül­nek el, elképzelhető, hogy csónakázó- és horgásztó lesz a vályogégető terüle­tén, hiszen a terület víz­gyűjtő jellegét meg kell őrizni a jövőben is. INFORMÁCIÓK, ÚJDONSÁGOK A NYÍRSÉGBŐL Harasztosi Pál felvetek Főzőcske — közösen Rendszeresen szerveznek programokat az időseknek

Next

/
Thumbnails
Contents