Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

1998. márciüs 5., csütörtök NAGYVILÁG Évforduló Kárpátalján Ungvár (MTI) — Fennál­lásának ötödik évfordulóját ünnepli a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Az 1993. március 5-én megalakult intézmény Kárpátalja első és egyetlen hivatásos magyar színháza. A fiatalokból álló bereg­szászi együttes, amelynek tagjai a kijevi és budapesti színművészeti főiskolákon tanultak, a rendkívül nehéz ukrajnai körülmények kö­zepette — végleges szín­házépület híján — is igen sikeresen működött az eltelt fél évtizedben. A magas kultúra, a szép magyar szó terjesztése mellett elkötele­zett beregszászi színészek teljesítménye komoly elis­merést aratott mind Ukraj­nában, mind külföldön. A kárpátaljai társulat 1993- ban a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdai Fesz­tiválján nyújtott alakításá­val elnyerte a fődíjat. 1994- ben a beregszásziaknak ítélték oda a legrangosabb nyugat-ukrajnai kulturális rendezvénynek számító Lvovi (Lembergi) Orosz­lán Művészeti Napok Aranyoroszlán-nagydíját, s ugyanebben az évben a szintén ukrajnai Herszon város színházi fesztiváljá­nak nagydíjával jutalmaz­ták őket, 1997-ben pedig a lengyelországi Torunban megrendezett nemzetközi színházi találkozóról a zsűri különdíjával térhettek haza. A beregszászi színház társulatának legutóbbi be­mutatója Salgótarjánban volt, ahol a Madách-napok rendezvénysorozat kereté­ben az Ember tragédiá­ját vitték színre. A vidék legrangosabb színházi együttese az idén Csehov- egyfelvonásosokat és Pető­fi Sándor Apostol című drá­mai költeményének színpa­di változatát fogja bemutat­ni a kárpátaljai közönség­nek. A beregszászi társulat tagsága a nehézségek miatt a kezdeti létszámnak a fe­lére apadt, s a színház már hosszú ideje 6 színésszel működik. Am van remény a hiány pótlására, mivel az idén végez a kárpátaljai magyar színészek ezúttal 15 fős második csoportja a Kijevi Színházi Akadémi­án. Jön az ukrán Daewoo Kijev (MTI) — A dél-kore­ai Daewoo és az ukrán Av- toZAZ vegyes vállalata má­jusig leszállítja az első 2500 kocsit — jelentették be Kijevben. Az év végéig 30 ezer készül a Daewoo Lanos, Nubira és Leganza modelljéből az Odessza melletti iljicsevszki Avto- ZAZ-gy árban. A dél-koreai cég 1,3 mil­liárd dollárt fektet be Uk­rajnában. A Daewoo támo­gatja az ukrán Tavrija to­vábbfejlesztését is, amelyet az AvtoZAZ zaporozsjei üzemében készítenek —: emlékeztetett az APA hír- ügynökség. Az ukrán kormány nagy kedvezményeket adott a dél-koreai partnernek, pél­dául mentesítették a vám és az áfa alól a részegységim­portot. Ezt az Európai Bi­zottság másokkal szemben diszkriminatív adópolitiká­nak minősítette. Április 1- től továbbá gyakorlatilag nem lehet idősebb használt kocsit bevinni Ukrajnába. Ezt a kormány maga is az autóiparba teendő külföldi beruházásokat ösztönző in­tézkedésnek nevezte. Az EU bizottsága szerint ezzel az AvtoZAZ méltánytalan előnyhöz jut — írta a hír- ügynökség. Cuddle, a tízéves nyuszi elhagyhatja a floridai egyete­mi állatkórházat szemműtéte után. Képünkön Stacy Andrew állatorvos (szemész) vizsgálja meg utoljára. A nyúl jobb szemének szaru hártyáján egyedülálló keze­lést végeztek, majd kontaktlencsét kapott. A hagyo­mányos műtét nem vált be, ezért kísérleti drogokat is alkalmaztak, sikerrel AP-felvétel Két olasz katonai rendőr mutat be néhány visszaszerzett műalkotást szerdán. A képeket Franciaországban rabolták el és Olaszországban értékesítették. A műkincsek összértéke meghaladja az egybillió lírát (hatszázezer dollár). 1985 és 1997 között tűntek el a festmények és nyolc személy ellen indult vizsgálat lopott áruk beszerzése ügyében AP-felvétel Koszovóban fogytán az idő Belgrád (MTI) — A horvátor­szági és bosznia-hercegovinai háború után most Koszovó dél-szerbiai tartományból fe­nyegeti veszély a Balkán bé­kéjét, s immár nem zárható ki a NATO beavatkozása. Az al­bánok, akik a nyolcvanas évek végén tartott legutóbbi nép- számlálás szerint a lakosság 90 százalékát teszik ki, leg­alább a Belgrád által 1990-ben hatályon kívül helyezett auto­nómia helyreállítását, de a ra­dikálisabbak önálló államot, vagy az Albániához való csat­lakozást követelik. A Slobodan Milosevic féle szerb vezetés nacionalista po­litikája azoknak a kezére ját­szik, akik már csak a maximá­lis követelések megvalósulá­sát látnák kielégítőnek: a poli­tikai és kulturális autonómia megadása megfigyelők szerint talán még megakadályozhatná a konfliktus eszkalációját. Az idő azonban fogytán van: túl sok vér folyt és túl sok gyűlö­let halmozódott fel. Ha nem sikerül hamarosan békés megoldást találni, már késő le­het. A szerbek számára a helyzet akár a 600 évvel ezelőtti rigó­mezei csatához hasonlatossá válhat, s a „lenni, vagy nem lenni” kérdését vetheti fel. Az akkori csatában 1389. június 15-én a szerb vezetés alatt álló balkáni keresztény sereg vere­séget szenvedett a török sereg­től, s ez Szerbia és a Balkán je­lentős része számára 450 éves török uralmat hozott. A Koszovó-kérdés nem vá­laszolható meg olyan egyértel­műen, mint ahogyan az a né­pesség jelenlegi összetételéből következnék. Noha a szerbek a lakosság mindössze 10 szá­zalékát teszik ki, Koszovó nem csupán a nacionalisták, hanem szinte minden szerb számára szent hely, amelynek feladását elképzelhetetlennek tartják. Az első szerb államalapítá­sok ugyanis a mai Montenegró és Eszak-Albánia területéről indultak ki. Amikor a XIII. század végén, a XIV. század közepéig terjedő időszak­ban megalakult a nagy szerb birodalom a Dunától Görögor­szág közepéig, Koszovó a bi­rodalom szívében terült el és ortodox patriarchátusával a szerbek szellemi központja is volt egyben. Ez egy ideig így maradt a török megszállás ide­jén, s csak akkor változott, amikor a törökök 1683-ban végleg kudarcot vallottak Bécsnél. A török hátországba mélyen behatoló osztrák csapatokhoz szerbek és más keresztény né­pességcsoportok is csatlakoz­tak a török elleni harcban. Az osztrák visszavonulással a szerbek északra menekültek, hogy elkerüljék a török meg­torlásokat: Koszovó szerb la­kosságának jelentős része az osztrák katonai határon telepe­dett le a Száva mentén. A vi­Egy lépéssel közelebb Washington (MTI) — Bili Clinton amerikai elnök üdvö­zölte a szenátus külügyi bi­zottságának keddi határozatát, amely jóváhagyta Csehország, Lengyelország és Magyaror­szág csatlakozását a NATO- hoz. Reményét fejezte ki, hogy a szenátus teljes háza is áldását fogja adni az észak-at­lanti szövetség bővítésére. Nyilatkozatában kiemelte, hogy a három ország csatlako­zása „erősíti a NATO-t, növeli Európa stabilitását és fokozza Amerika biztonságát”. Joseph Biden szenátor, a külügyi bizottság rangidős de­mokrata párti tagja olyan tör­ténelmi lehetőségnek nevezte a bővítést, amelyet az Egye­sült Államoknak saját nemzet- biztonsági érdekéből sem sza­bad elszalasztania. Utalt arra is, hogy a változó világpoliti­kai feltételek között az észak­atlanti szövetségnek is át kell alakulnia. A két ellenszavaza­tot leadó honatyák egyike, John Ashcroft missouri szená­tor álláspontjának megindok- lásaként elmondta, személy szerint attól fél, hogy a NATO túlságosan is felhígul, és olyan „területen kívüli” feladatokat vállal magára, amelyek nem tartoznak eredeti célkitűzései közé. A másik ellenző, Paul Wellstone minnesotai szenátor — apja révén ukrán származá­sú — kifejtette, hogy meglátá­sa szerint a szövetség határai­nak kiterjesztése új választó- vonalat húzhat a földrészen, és a szélsőségesen nacionalista orosz erők kezére játszhat. Bár Trent Lott, a szenátus többségi republikánus cso­portjának a vezetője kedden közölte, hogy nem hajlandó elnapolni a vitát, kongresszusi és kormányzati forrásokból szerdán mégis lehetségesnek mondták, hogy bekövetkez­és a miniszterelnöki hivatal érintésével a parlamenthez vo­nult. Petíciót adtak át a tör­vényhozás elnökének, vala­mint a gazdasági, a kincstár­ügyi és a pénzügyminiszter­nek. Az érdekképviselet vezetői hangsúlyozták, hogy az utóbbi évek kormányzati politikája miatt a mezőgazdasági terme­lés csökken, holott szerintük az EU-ba való belépés előtt azt növelni kellene. Sérelmeik kö­zött említették a mezőgazda- sági hitelek terén uralkodó el­lentmondásos helyzetet is, va­hetnek — akár több hetes — csúszások. Az eredeti tervek alapján a teljes házi NATO-vita a jövő hétre van beütemezve. Fehér házi illetékesek jelezték, hogy komolyan veszik a bővítéssel szemben felvetett érveket, de szem előtt tartják azt is, hogy az ellenzők száma tavaly nyár óta alig változik, és húsz körül mozog. A három közép-európai or­szág csatlakozását szentesítő törvényjavaslathoz már két ki­egészítő indítványt nyújtottak be. John Warner virginiai sze­nátor kezdeményezte, hogy az első fordulót követően három évre fagyasszák be a bővítési folyamatot. Daniel Patrick Moynihan New York-i hona­tya javaslata pedig mindaddig felfüggesztené a tagjelöltek NATO-csatlakozását, amíg előbb nem nyernek felvételt az Európai Unióba. lamint az agrártermeléshez szükséges üzemanyag olcsób- bítására beígért, ám máig nem teljesített megoldások kidol­gozását. Aleksander Kwasni­ewski államfőn a parasztok azt kérték számon, hogy miért nem vétózta meg a mezőgaz­daság számára rendkívül előnytelen 1998-as költségve­tést. Leszek Balcerowicz pénzügyminiszternek azt ve­tették a szemére, hogy nem a tavalyi parlamenti választáso­kat megnyerő Szolidaritás Vá­lasztási Akció ígéreteit és programját valósítja meg. Parasztok tüntettek Varsóban déket szerbül ma is Krajinának — határnak — nevezik. Koszovó elvesztése a szer- bek számára Krajina elveszté­se után egyet jelentene azzal, hogy az óhaza újabb darabját veszik el tőlük. Ráadásul so­kak számára ez az iszlám előli újabb meghátrálást jelent, hi­szen a koszovói albánok jelen­tős része muzulmán. Milosevic szerb elnökként vonta meg az autonómiát Ko- szovótól, s a lázadozást 1989- 90-ben véresen leverte. Márci­us 22-re a koszovói albán ve­zetők a belgrádi tilalom elle­nére választásokat írtak ki, amelyeken az 1992-ben Belg- rádban feloszlatott parlament albán tagjai által kikiáltott, s nemzetközi elismerést nem nyert Koszovó Köztársaság „törvényhozását” kellene megújítani. Ibrahim Rugóvá „elnök”, aki nemzetközi köz­vetítést remél — egyre erő­sebb nyomásnak van kitéve saját soraiból is. Szökevény Bécsből Bécs (MTI) — A bécsi rendőrség az Interpolon ke­resztül hivatalosan felkérte a magyar rendőrséget, hogy segítsen megtalálni a hétfő óta nyomtalanul eltűnt Na­tascha Kampusch tízéves bécsi kislányt, aki egyes feltételezések szerint Ma­gyarországon tartózkodik. A Kurier című bécsi lap és az osztrák ORF rádió érte­sülését szerda délután Jo­hannes Scherz, a bécsi rendőrség jogi ügyekben il­letékes munkatársa erősí­tett meg az MTI-nek. Hiva­talos válasz még nem érke­zett Magyarországról, de az osztrák hatóságok feltétele­zik, hogy megtörténtek a szükséges lépések — mondta. Beszámolója sze­rint az osztrák rendőrség azért indult el a magyar nyomon, mert a kislány, akinek a szülei külön élnek, a hét végén Magyarorszá­gon volt látogatóban az édesapja ismerőseinél Sár­vártól nem messze, Nyőgé- ren. Itt már nem először, igen jól érezte magát, ezért a bécsi nyomozók feltéte­lezték, hogy Natascha elin­dult magyar ismerőseihez. A kék szemű, barna, egye­nes hajú, telt arcú leányka hétfőn reggel ment el ott­honról. Mivel a hétvégéről még az útlevele is nála volt, a hatóságok feltételezik, hogy a kislány „elment vi­lággá”, s emiatt terjesztet­ték ki most a kutatást Varsó (MTI) — A lengyel fő­város utcáin tüntetett szerdán az Egyéni Termelők Szolidari­tás Szakszervezete. A parasz­tok azért elégedetlenek, mert az európai uniós csatlakozás során a lengyel mezőgazdaság tízéves átmeneti időszakot kap a felzárkózásra, a jelenlegi ja­vaslatok szerint. A termelők úgy vélik, hogy így tíz éven át nem jutnának hozzá a közös európai mezőgazdasági politi­ka támogatásaihoz. A szervezők szerint három­ezres, a rendőrség szerint ezer­fős tömeg az államfői palota

Next

/
Thumbnails
Contents