Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-31 / 76. szám
1998. március 31kedd GAZDASAG D Kertünk zöldenergiái Pénz állhat a házhoz, avagy Energia ABC az E-misszió tolmácsolásában (6.) Részesítsük előnyben a villanyhajtású gépeket Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM) — Hogyan lehet kevés pénzből eredményesen gazdálkodni? Akár haszonkertet akarunk kialakítani zöldség és gyümölcstermesztésre, akár díszkertet álmodunk, a gazdálkodás ott kezdődik, hogy a terület adottságait, a talaj minőségét figyelembe véve tervezzük meg a kertben termeszteni kívánt növényeket és alaposan gondoljuk át cédáinkat és lehetőségeinket. A megfelelően átgondolt kertálomhoz nem szabad sajnálni az adottságokhoz legjobban megfelelő, kártevőknek ellenálló, betegséget tűrő növények felkutatását. Fontos alapelv legyen, hogy ne a talajt alakítsuk a növény igényeihez, hanem éppen ellenkezőleg. Sok pénzbe és energiába kerül a természet megerőszakolása és az eredmény többnyire kudarc. Természetesen arra is tekintettel kell lenni, hogy milyen társításban és milyen egymásutánisággal termesztünk növényeket. A megfelelő fák társítása a beporzás, ennek következtében a termés, a növények esetén a talajállapot és károkozók elleni megelőző védekezés miatt fontos. A növényzet telepítése előtti talajmunkákhoz és a későbbi ápolásukhoz is ma már számos gép áll rendelkezésünkre. Ezek vásárlásakor elsőként azt kell meggondolni, hogy feltétlenük szükséges-e a gép a kiskertünkben, és ha igen, akkor az milyen legyen. Részesítsük előnyben a kézi eszközöket, a motoros gépek közül pedig a villany hajtásúakat. A növények fejlődéséhez szükséges tápanyag és talajszerkezet biztosításához legolcsóbb megoldás a saját készítésű komposzt. Komposztálható minden kerti hulladék, legtöbb esetben külön előkészítés nélkül, de kapható a kom- poszthoz kerti aprítóberendezés is. A komposzttal nemcsak a tápanyag-utánpótlást oldjuk meg, hanem a kerti hulladékok elhelyezését is. A növények által kivont anyagokat azonban a komposzton kívül pótolni kell szerves- és műtrágyákkal is. A feleslegesen bevitt tápanyag azonban csak pénz- pocsékolás és olykor kárt okoz. A növények kórokozói, és betegségei ellen növényvédőszerekkel védekezünk, amelyek szakszerűtlen felhasználás esetén károsíthatják a környezetet és egészségünket is. Sok energia takarítható meg a széles körben alkalmazható biológiai védekezéssel. Ezek között a legegyszerűbb a célszerűen válogatott növényi társulások telepítése, de emellett még általában sokoldalú aktív védekezés is szükséges. Az olcsó aktív védekezés számtalan formája ismeretes, mint például a kártevők gyűjtése ivari csalogató- val, illattal, búvóhellyel, táplálékkal vagy különböző színcsapdával. A növények fejlődéséhez szükséges vízhez nemcsak közműhálózatból, hanem — engedéllyel fúrt — saját kút- ból, vagy az esővíz összegyűjtésével is hozzájuthatunk. Kútból energiatakarékosán lehet vizet húzni és vízellátó rendszert üzemeltetni szélenergiával. A szélgépes vízszivattyúk készen megvásárolhatók és egyszerűen telepíthetőek. A megtermelt zöldségek, gyümölcsök hulladék nélküli olcsó tartósítása is a takarékosság része. Az általánosan használt befőzés és hűtőszekrényben való elhelyezés mellett olcsó tartósítási lehetőségek a szárítás és az aszalás. Ezek házi készítésű berendezésekben is egyszerűen, s főként energiatakarékosán elvégezhetőek, ha a napot vagy a fahulladékot használjuk energiaforrásként. Minőség a mesterképzésben Nyíregyháza (KM) — Tizenkét megyei autószerelő kapott tegnap, hétfőn mesterlevelet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézműves Kamarában, ahol a törvény által kapott jogosítvány alapján nemrégiben úja indították a korábban az Ipartestületek által koordinált mesterképzést. Gyekis Árpád a megyei Kézműves Kamara Autószerelő Mestervizsga Bizottságának elnöke, lapunknak nyilatkozva elmondta: azzal, hogy a kamarával kötött megállapodás alapján már a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola végzi a mesterképzést, a megyei mesterjelöltek a legmagasabb, az országban bárhol elfogadható színvonalon sajátíthatják él a szakma elméleti és gyakorlati fortélyait. így történt ez már a múlt héten végzett „tizenket- tek” esetében is. A vizsgán valamennyien olyan, egyre inkább nélkülözhetetlen területeken való jártasságról is tanú- bizonyságot tettek, mint a vállalkozási, vagy a — tanulókkal, ügyfelekkel történő kommunikációt segítő — pedógiai ismeretek. A mestervizsgáztatás új rendszerével kapcsolatban a vizsgabizottság nyíregyházi elnöke azt is hangsúlyozta: ezzel egyrészt megyénk is felzárkózik az egységessé tett országos minőségi színvonalhoz, másrészt a szakmában valamit elérni akaróknak maguknak is szükségük van az alaposabb képzettségre, hogy képesek legyenek megfelelni annak a kihívásnak, amit az autóipar, illetve a hazai autópark gyors korszerűsödése — elsősorban elektronizációja — jelent. Arról nem is beszélve, hogy újabban autószerelői vállalkozói engedélyt is csak az kaphat, akinek megvan a mesterlevele. Török igény Budapest (KM) — Több mint 60 török vállalat képviselője vett részt múlt héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a Hiltonban rendezett üzleti fórumon, amelyet abból az apropóból rendeztek, hogy április 1-jétől a két ország között életbe lép a minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatok élénkítésével járó szabadkereskedelmi egyezmény. A törökök az energiaszektorban, turizmusban, s az elektronika területén látnak fejlődési lehetőségeket. Befektetői kapcsolatokat keresnek, mert erősíteni akarják a közös fellépést elsősorban az EU piacain. A vizsgálódó magyar gazda Ezt írja a Kézműves Nyíregyháza (KM) — A „kapocs a lakosság és az iparosság között” szlogen jegyében szerkesztett Magyar Kézműves márciusi száma az alábbi hasznos tudnivalókat kínálja: A magyar kézműves társadalom felkészülése az európai uniós csatlakozásra. Van-e esély a Fidesz által meghirdetett 7 százalékos növekedésre? Kapcsolat a lakosság, a kézművesség és a kamarák között. Hol tart az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásának előkészítése? Tudnivalók az ISO 9000-ről és általában a magasabb minőségi követelményekről. A mestervizsgáztatás bajorországi és hazai tapasztalatai. Több írás is foglalkozik a kisvállalkozók hitellehetőségével, a szakképzéssel, a kézművesek részvételével a különböző vásárokon, kiállításokon. Végül a lap állandó rovatai közül hívjuk fel néhányra a figyelmet: Üzleti kiskáté — Vállalkozástan kezdőknek és haladónak, -téka — aktuális jogszabály magyarázatok. Tiszavasvári (H. B.) — Kis- szántói Pethe Ferenc a Szabolcs vármegyei Büdszentmi- hályon (ma Tiszavasvári) 235 éve született 1763. március 30-án, sokgyermekes, elszegényedett nemesi családból. Elemi iskoláinak elvégzése után hat évig a Debreceni Református Kollégium diákja. Szorgalmának, képességének és kitartásának köszönhetően az első tógátusok között végzett, majd tanítóskodott szülőfalujában. Tanulmányait a frankeri és az utrechti egyetemen folytatta. Bejárta Hollandiát, ahol abban az időben fejlett mezőgazdálkodást, kulturált polgári viszonyokat látott. Ott találkozott a szélmalommal, amelynek hazai elterjesztője lett. Angliában kora legfejlettebb gazdálkodási viszonyaival ismerkedett meg. A látottakat összevetette a hazai állapotokkal. A munkatempóról írta: „az Anglus... ha dolgozik tűzben áll; a magyar ha dolgozik munkálkodva alszik...” Franciaországban felfigyelt a kertészkedésre és a jó minőségű talajokra, de a szegénységet is felfedte. Olaszországban többek között a szőlőtermesztést tanulmányozta, míg Spanyol- országban a juhászat fejlettsége ragadta magával. Gazdag tapasztalattal tért haza és Bécsben bekapcsolódott a Magyar Újság szerkesztésébe, amely az első mezőgazdasági szaklap volt Magyarországon. 1796. június 28-tól önálló szerkesztője lett a lapnak, amely végül a Vizsgálódó magyar gazda nevet viselte. Agrártörténetünk fontos állomása 1805, amikor megjelent kis- szántói Pethe Ferenctől a Pallérozott mezei gazdaság első kötete. Ettől számíthatjuk a gazdasági szakirodalmunk fejlettebb európai kultúrához való közeledését. Pethe mint korának képzett, tapasztalt szakembere felismerte és alkalmazta átformáló-fejlesztő törekvéseiben a segédtudományokat. Figyelemre méltó, hogy ezek ismeretében és összefüggésében jelöli meg a gazdálkodás jobbítása felé vezető utat. Örömmel értesült a Keszthelyi Georgikonnak, Európa első mezőgazdasági felsőoktatási intézményének alapításáról. 1797-ben Festetics Györgyhöz írt levelében felkínálta szolgálatát. Négyéves munkássága meghatározó volt a Georgikon tanrendjének kialakításában. Professzorsága idején Keszthelyen megvalósítja a magyar nyelvű oktatást. Szakmai tevékenysége keretében szorgalmazta a nemesített vetőmagvak: a napraforgó, a lucerna és a termőképesebb búzafajták elterjedését. Kiváltképpen a bükköny, de a földi almának hívott burgonya hazai elterjesztésében is kezdeményező szerepe volt. A trágyázással kapcsolatos értekezésében kémiai vizsgálatokról beszélt, de nem mulasztotta el felhívni a figyelmet a szántóföld megjobbítására: „semmi annyit nem cselekszik, mint a jó szántás”. Szakértelmét a fogasról, a hengerről, s a tövisboronáról írt véleményében is tanúsítja. Az első természetvédőnek kijáró tisztelet is őt illeti meg: „A természetet egész erővel és hathatósan kellene segíteni”. Ostorozza azt a gyakorlatot, hogy aki kezét és fejszéjét felemelni tudja, szabadon (büntetlenül) pusztíthatja a fát az erdőt. Az általa 1796-ban írottak jelzik kora alapvető gondjait, miért is boldogul a nemzet oly nehezen a mesterségekben: „50-100 esztendő alatt csak annyira megyen a tökéletességekben, mint amennyi 2-3 esztendő alatt mehetne". HATÁRIDŐK cégvezetőknek Nyíregyháza (KM) — Március 31. Adatszolgáltatás az ózonréteget károsító vegyületek- ről; jelentés a lég- szennyező anyagok kibocsátásáról; kifizető, munkáltatói adatszolgáltatás az adóhatóság részére; a vadvédelmi hozzájárulás befizetése; a kőolaj-hozzájárulás átutalása; jövedéki nyilvántartás; a külföldi rendszámú személyszállító jármű utáni adó befizetése; jö- vedékikészlet-felvétel; a befektetési szolgáltatók jelentése a nyitott pozícióikról. Április 1. Termőföld hasznosítási, -védelmi feladatokkal kapcsolatos támogatás igénylése. Április 5. Gyakorított áfa-befizetés; a jogi személy felelősségvállalásával működő gmk-k járulékfizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez; a számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése a vámhivatallal. Területfejlesztés A 31/1998. II. 25. Korm. rendelet szabályozza a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályait. Eszerint a belföldi vállalkozások vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatást, továbbá fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatást igényelhetnek az — elsősorban munkahelyteremtő, -megtartó — beruházásaikhoz. Nem kaphat támogatást az a beruházó, akinek 60 napon túli, lejárt köztartozása van, illetve aki csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll. A rendelet foglalkozik a támogatásra benyújtandó pályázatok tartalmával, a különböző támogatások feltételeivel, a pályázatok elbírálásának rendjével. A 19/1998. II. 4. Korm. rendelet melléklete felsorolja a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségeket, maga a rendelet pedig meghatározza a kedvezményezettség feltételeit. Kedvezményezettek többek közt az ipari szerkezetátalakítás olyan térségei is, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag más- félszeresét, továbbá ennek az aránynak az 1990 és 1995 közötti csökkenése, illetve a munkanélküliek aránya 1996. december 20- án az országos átlag felett volt. Kedvezményezettek a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települései is. E települések jegyzékét a 215/1997. XII. 1. Korm. rendelettel módosított 219/1996. XII. 24. Korm. rendelet tartalmazza. _Árfolyamok Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. március 30. Vétel Eladás Középáré. 347.28 366,12 355,46 Angol font 347,43 364,61 356,02 346.50 364,17 355,48 136.50 147,11 141,45 Ausztrál dollár 137,49 .145,95 141,72 137,21 143,70 141,45 544,12 583,39 560,95 Belga frank* 545,16 578,60 561,88 544,33 578,00 561,17 29,29 31,56 30,35 Dán korona 29,49 31,31 30,40 29,45 31,27 30,36 36,79 39,64 38,12 Finn márka 37,06 39,34 38,20 37.02 29,31 38,16 33,48 35,90 34,52 Francia frank 33,54 35,60 34,57 33,58 35,48 34,03 99,55 106,74 102,63 Holland forint 99,75 105,87 102,81 99,84 105,49 102,67 156,24 168,39 161,91 lapányen* 157,23 167.11 162,17 157.15 166,87 167,01 143,88 155,06 149,10 Kanadai dollár 144,89 153,67 149,28 144,61 153,56 149,09 113,01 119,14 115,67 Német márka 112,98 118,74 115,86 113,10 118,60 115,70 27,10 29,20 28,08 Norvég korona 27,31 28,97 28,14 27,25 28,93 28,09 113,76 121,97 117,28 Olasz líra** 113,96 120,96 117,46 114.28 120,38 117,33 16.06 16,93 16,44 Osztrák schilling 16,06 16,88 16,47 16.03 16,85 16,44 107,37 119,80 113,02 Portugál escudo 109,86 116,60 113,23 109,69 116,48 113,09 131,53 141,75 136,30 Spanyol peseta* 132,45 140,59 136,52 133.55 140,53 136,44 137,97 145,46 ' 141,22 Svájci frank 137,19 145,71 141,45 137,60 144,95 142,27 25,92 27,93 26,86 Svéd korona 26,14 27,70 26,92 26.07 27,68 26,97 206,49 217,69 211,35 USA dollár 206,42 216,84 211,63 206.16 216,83 211,35 221.56 f>38,78 229,60 ECU 223,08 236,74 229,91 222,72 226,49 229,61 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók.
