Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-30 / 75. szám

1998. március 30., hétfő 10 Kelet-Magyarország EURÓPAI UNIÓ Komputervilág Európában Ha manapság egy „átlag- lengyelt" megkérdezünk, mennyire fejlett hazájá­ban a komputerizáció, majdnem biztos, hogy így felel: Lengyelország szá­mítógéppel jó el van lát­va. Pedig micsoda téve­dés ez! Az Európai Unió felé igyekvő országoknak eb­ben a szférában is bősé- fennivalójuk akad, ha ntinensünk akárcsak kö­zépmezőnyéhez is fel akarnak zárkózni. Lássuk napjaink európai össze­hasonlítását, amelyben igencsak sápadtak a len­gyel adatok. Ami a háztartásokat ille­ti, a hollandok az éllova­sok: száz lakás közül 60- ban van számítógép. Utá­nuk a dánok (55) és a fin­nek (46) következnek. A német és a francia háztar­tások egyaránt 28 száza­lékban komputerizáltak, .míg az angol családok 24 százalékkal utolsók az észak- és nyugat-európai térségben. Szükebb régi­ónkban még ennél is sze­rényebb a mutató. Száz csen háztartás közül 21- ben van számítógép, Len­gyelországban pedig csak 14-ben. Ettől egy kissé eltérnek az arányok az európai szellemi munkahelyeken. A németetnél 99%-os a komputerizáció, Angliá­ban 92, Spanyolország­ban 80, Franciaország­ban 76, Olaszországban 73. Közép-kelet-Európa listavezetője Magyaror­szág 31:100 arányával. Megelőzzük a cseheket (23J és a lengyeleket (19). Elképesztően alacsony (6:100) a munkahelyek számítógépes felszereltsé­ge Oroszországban. Ahhoz, hogy egy számí­tógép hálózatba kapcso­lódjon — mint tudjuk — távközlési infrastruktúra, pontosabban telefonvo­nal, jó minőségű vonal szükséges. Márpedig régi­ónk országaiban, így Len­gyelországban is még gyengélkedik a távközlés. A lengyelek keservesen tornásszák fel magukat a 2000. évig megcélzott 100 lakos: 19 telefon szint­jére. Csak összevetésül je­gyezzük meg, hogy Skan­dináviában és az Egyesült Államokban a mai arány 100:100! A számítógéppark, méghozzá a világhálóza­tokba kötött számítógépek állománya — ha úgy tet­szik — Európa utolérésé­nek sine qua non-ja. A komputer már évekkel ezelőtt megszűnt az igaz­gatói irodák díszéül szol­gálni. Munkaeszközzé, sőt több nyugati ország­ban olyasféle irodaszerré vált, mint a toll és-az óra. A számítógép és prog­ramjainak kezelési isme­rete pedig elérte, ha már felül nem múlta a korszerű embertől elvárható gépko­csivezetői tudást. Az pe­dig csak egyetlen ember­öltő kérdése, hogy az eu­rópai polgár úgy kezelje az internetet, mint manap­ság a porszívót. Szilágyi Szabolcs, Varsó Szabad agrárpiac (Folytatás az előző oldalról) ♦ A mezőgazdasági munka termelői része a feldolgozással ér véget. Itt mi a helyzet? — Napjainkra az élel­miszeripar privatizációja csaknem befejeződött, a külföldi beruházások ját­szották a fő szerepet e fo­lyamatban, már 1995 vé­gére a külföldi beruházók tulajdonába került a ko­rábbi állami ipar 53 szá­zaléka. Az állami tulajdo­nosi részarány 12 száza­lék, a hazai befektetőké pedig 35%. A gyors áta­lakulásnak köszönhető, hogy ma Magyarország a mezőgazdasági, élelmi­szer-ipari és erdészeti ter­mékekből nettó exportőr. Fő kiviteli termékek a hús, a gabonafélék, a friss és feldolgozott zöldség és gyümölcs, valamint a sze­szes italok. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk az EU, miután az agrárex­port 50%-a ezen a piacon kel el. Ugyanakkor az im- rt 60-70%-a innen jön a belpiacra. ♦ Ezek után mit tart a legsürgetőbb feladatnak? — Magyarországnak a csatlakozásig rendeznie kell a föld tulajdonviszo­nyait, mégpedig oly mó­don, hogy lehetővé váljon az EU-ban is versenyké­pes birtokszerkezet kiala­kulása. A kárpótlási törvé­nyek végrehajtásával és az egyéb privatizációs lé­pésekkel ugyanis több mint kétmillióan jutottak földterülethez, ám ezek egy főre jutó átlagmérete alig éri el a 3 hektárt. Ek­kora területen pedig való­jában nem lehet verseny- képes magángazdaságo­kat kialakítani. Magyaror­szágon széleskörűen elter­jedt tehát a bérleti rend­szer. Mindenképpen szük­ség van a kisbirtokok kon­centrálódására, ez a fo­lyamat egyébként meg­egyezik az európai uniós törekvésekkel, hiszen Nyu- gat-Európa fejlett orszá­gaiban is megfigyelhető a Kisgazdaságok összeolva­dása. Nyéki Zsolt Új szakképzési modell Több mint 12 milliárddal támogatják a tanulást ✓ Május 4-ig lehet pályázni Összesen 60,1 millió dollár (több mint 12 v milliárd forint) v Nt az ifjúsági szakképzés korszerűsítése című háromé­ves programra. Egyebek mellett ezzel a programmal illeszkedik majd Magyaror­szág az EU szakképzési rendszeréhez. A finanszírozáshoz a költsé­gek majd' 60 százalékának, 36,4 millió dollárnak megfe­lelő német márkát nyújt hitel­ként a Világbank. A fennma­radó rész a magyar költség- vetésből teremthető elő. A programban részt venni szándékozó tanintézetek 1998. május 4-ig nyújthatják be pályázataikat — tudtuk meg dr. Fedor Mihálytól, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetőjétől. Az osztályvezető — aki egyébként nyíregyházi lakos — a projekt további ismerte­tőjeként azt is elmondta: a megvalósítás ebben a hó­napiján indult és 2001. nya­rán zárul le. A cél, hogy könnyebbé váljon a pálya­kezdő fiatalok belépése a munkaerőpiacra. A program két részre osztható. Az egyik rész a befejezett szakképesítést adó kompo­nens, melynek révén létrejö­hetnek a tankötelezettséget, illetve az érettségit követő, szakmai specializációhoz szükséges tananyagok és a képzés korszerű feltételei. A tananyagfejlesztés során várhatóan 15 alkotóközös­ség 85 féle szakosítási lehe­tőséget dolgoz ki, amelyek­hez megteremtik a technikai hátteret is. A 85 modulrendszerben kifejlesztett, (tehát különféle elemekből összeállítható) te­matika alapján körülbelül 170 helyen indulhatnak a jö­vőben képzések. A jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy a projekt irányítá­sára olyan testületet hozza­nak létre, amely a munka­adók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák és a fenntartó önkormányzat kép­viselőiből (vagyis a szociális partnerekből) áll. Kötelező továbbá az új tananyagot legalább három évig, képesí­tésenként minimum 25 fő részvételével oktatni. A világbanki program má­sik komponense az új szak­képzési modell kiterjesztése elnevezést kapta. Előzmé­nyeként 1991 óta csaknem 160 szakképző intézmény és további 70 követő iskola in­dított úgynevezett világbanki osztályokat. Ezekbe a szak- középiskolákba tavaly már 15 ezer elsős került be. Ok az érettségiig eljutva széles szakmai alapozást kapnak, majd a tényleges szakképzés csak 18 éves kor után kezdő­dik el. Most a korábbi világbanki program keretében kifejlesz­tett mintát 13 szakmacso- rtban (gépész, elektroni- a, informatika, vegyipar, mezőgazdaság, közlekedés, építészet, élelmiszeripar, környezetvédelem, kereske­delem-marketing, vendéglá­tás-idegenforgalom, közgaz­daság, és humánerőforrás­fejlesztés), valamint hét isme­EU-országok piacán is terjeszkedik az újfehértói Urban és Társa Konfekcióüzem. A német, olasz és francia partnerek mellett az idén orosz megrendelésre is dolgoznak. A tervek sze­rint moszkvai áruházak részére évi tizenöt ezer férfiöltönyt, gyermekruhát és női kosztü­möt varrnak Elek Emil felvétele Ha ma kellene dönteni (Folytatás az előző oldalról) Pisák Péter. Az Unión belül igen fontos szerepe van a környezetvédelemnek. Ma­gyarország folyóinak kilenc­ven százaléka külföldön ered, főként Romániában, Szlovákiában és Ukrajná­ban. Folyóink nagyon szennyezettek, ennek oka, hogy ezek a szomszédos or­szágok szennyezik őket, de hazai szennyezés is van. Ezek az országok viszont várhatóan nem lesznek tag­jai az EU-nak a közeljövő­ben, és ha a hazai folyó­szennyezést megszüntetjük, folyóink akkor is szennyezet­tek maradnak. A mezőgazdaság is jelen­tős probléma marad, hiszen Magyarországon a birtokok igen felaprózódtak, s az unió nem támogatja ezt a fajta birtokpolitikát. Ha csatlako­zunk az unióhoz, mezőgaz­dasági termelésünket vissza fogják szorítani valamelyest, mert az EU piaca már így is túltelített. Ezek a problémák eltörpül­nek a csatlakozással szerez­hető előnyök mellett. Ezért az én véleményem az, hogy csatlakoznunk kell. Átalakítja-e a világról, önmagunkról alkotott képet az EU-hoz való csatlakozás Miklós István Gábor. Ha­zánk a 90-es évek eleje óta jelentős változáson ment ke­resztül. Ez a folyamat 1989- ben kezdődött a rendszervál­tással. Országunkban meg­valósult a szabad vélemény- nyilvánítás, a sajtó és szó­lásszabadság. Politikai téren csaknem utolértük a nyugat­európai államokat, s ezen feltétel szerint akár holnap is csatlakozhatnánk az unió­hoz. A nagyobb problémát a gazdasági fejlettség jelenti. A rendszerváltás óta hazánk jelentős lépéseket tett azért, retkörben (kommunikáció, természettudományok, neve­lés stb.) újabb 135 szakkép­ző intézmény hasznosítja majd. Elsősorban számítógé­pes felszerelést, programokat és dokumentációt nyerhetnek el. Az e második komponens iránt érdeklődőknek vállalni­uk kell, hogy a felsorolt 13 szakmacsoport közül leg­alább kettőben elkezdik a képzést az 1998-99-es tan­évben, és azt legalább öt S ymást követő esztendőn át ytatják. Fedor Mihály végül arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az ifjúsági szakképzés kor­szerűsítése című világbanki irojekt eredményeként — ezdetben pályázati keretek között — új szervezeti forma, a szakképzési társulás kezdi meg működését a régiókban A megyei szintű integráció (tervszerű összekapcsolás) az eszközök összevonásával és hatékonyabb kihasználá­sával költségtakarékos okta­tást tesz lehetővé. Gyűre Ágnes E Primom Tanácsaoó és Információs Központ EURO Info Levelező Központ Nyíregyháza, Víz u. 21/B. Tel./Fax:(42) 414-188 hogy gazdaságunk a nyu­gat-európai szintre emelked­jék. Az ország világgazdaság­ban való szerepe is megvál­tozott. Az ország gazdasági befolyása nőtt, az emberek­ben mégis az tudatosult, hogy Magyarországnak ha­talmas lemaradása van a nyugat-európai országokhoz képest. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással ezek a különbségek csökkennének. Bizakodásra adhat okot, hogy sok, régebben csatla­kozott prszág (pl. Görögor­szág, Írország, Portugália) gazdasága fejletlenebb volt a csatlakozásuk pillanatá­ban a mai magyar gazda­ságnál. A mai politikai és gazdasági helyzetben, Ma­gyarország instabil helyzeté­nek megszilárdítására az egyetlen megoldás az unió­hoz való csatlakozás. Nagy István Attila Egy kis illem A finnek rendkívül udvaria­sak, fi­gyelme­sek. Tár­saságban könnyen ol­dódnak, vidámkodnak, kötetlen hanguitot terem­tenek maguk körül. Ve­lünk, magyarokkal meg- küiönböztetten szívélye­sek, viszonozhatjuk gesz­tusaikat annak a köszönő­szónak a használatával, terve, mely megfelel a mi szervuszunknak. Kerülni kelt ellenben a persze használatát, mert az egy finn káromkodás. Öltöz­ködésben kedvelik a mér­téktartó eleganciát. Ritkán isznak bort, inkább sör- pártiak. ízlésük közel áll a mienkéhez. Az étkezés utáni desszert mellé gyak­ran kínálnak gyümölcsli­kőrt, a kávé mellé pedig konyakot készítenek. Koc­cintáskor egymás szemé­be néznek. Ha táncos rendezvényen veszünk részt, ne feledjük, náluk az a szokás, hogy asztal­tól hölgyek felkérésekor és visszatértekor nem csak a szomszédban ülő, hanem a környéken min­den férfinak illik felállnia. A borravaló mindenütt bevetett szokás. A finn nők és férfiak együtt szau- náznak, de a külföldiek esetében ez az általános szabály nem érvényesül. A szaunázás előnyeiről, a részletekről való társal­f ás minden finn jelenlété- en rendkívül hálás téma. Szőke Judit Í : ------~ ” ' -----------------------------’ -----------'----------------*-------------------------­EURÓPÁI UNIÓ. A Keíet-Mcgyarország melléklete. Szerkesztette: Marik Sándor. összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. WL .........................,________________________r__________________-_______________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents