Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-04 / 53. szám

12 Kelet-Magyarorszag 1998. március 4., szerda KULTÚRA Javítóba adlak! Oakland (MTI) — Mind gyakoribb jelenség Ameri­kában, hogy közép- és fel­sőosztálybeli szülők, akik nem bírnak kezelhetetlenné vált kamaszkorú csemetéik­kel, intézetbe — gyakorlati­lag javítóintézetbe — adják őket. Ezekben a hol szemér­mesen „rehabilitációs isko­lának”, hol „viselkedésvál­toztató központoknak”, vagy éppen kendőzetlenül „újonckiképző táboroknak” nevezett intézményekben a külvilágtól elzártan, keríté­sek mögött, szigorú fegye­lemben, néha egyenesen katonai drillben élnek az ide utalt fiatalkorúak. A helyszín alapján pedig né­melykor akár üdülőtelep­nek is gondolhatnánk eze­ket a nevelőotthonokat: az egyik ilyen intézmény pél­dául a távoli Jamaicában van. Egy kétéves „kúra” nem olcsó mulatság a szülők számára, némelykor 100 ezer dollárba is belekerül. Az Egyesült Államokban már alakultak olyan cégek, amelyek 2500 dollárért fogdmegeket biztosítanak az átköltöztetés ellen ber­zenkedő fiatalok „befogá­sára”, és feltűnésmentes el­szállítására. Egy ilyen eset nagy feltű­nést keltett a közelmúltban Kaliforniában. A 16 éves oaklandi David Van Blari- gant az ágyból ráncigálták ki a szülei által felbérelt emberek, és szállították el zárt autóban egy 1000 kilo­méternyire levő pszichiátri­ai magánkórházba. Miután ott megvizsgálták, a jamaici Tranquility Bay-be került. Elutazása előtt titokban ér­tesítette egyik szomszédját, aki jelentette az esetet a rendőrségnek. Az ügy az újságok címoldalára került, és egy államügyész indítvá­nyozta a fiú hazahozatalát. Pedig nem volt egészen véletlen, hogy a fiú erre a sorsra jutott. Odahaza ke­rülte az iskolát, és néhány­szor éjszakánként is kima- radozott. Anyját ordenáré módon becsmérelte, és egy ízben kerti locsolóval le is fröcskölte. A fiúk megféke­zésére szükség esetén akár bors-sprayt, vagy bilincse­ket is bevetnek. A ravasz asszony... ...című — kétrészes — ze­nés vígjátékot mutatják be a budapesti Vidám Színpad művészei március 9-én 19 órától a nyíregyházi Városi Művelődési Központ hang­versenytermében. (KM) A világ... ...legnagyobb énekverse­nyét tartják Bécsben július 13-tól 19-ig, amelyre opera és operett kategóriában összesen 3 ezer fiatal éne­kest várnak. A 17. alkalom­mal sorra kerülő énekver­seny döntőjére a 30 év alat­ti énekesnőket és 32 év alat­ti énekeseket összesen 37 városban — köztük Buda­pesten — megtartott elő­döntőkön választják ki. A Magyar... ...Honvédség nyíregyházi Helyőrségi Klubjában mű­ködő nyugdíjasklub ked­denként — délután 3 órától — tartja foglalkozásait. Délhúsa Gjon „nyara" Nyíregyháza (KM - K. J.) — A techno-, house-, dan- ce-kedvelőknek, avagy a keméy „heviseknek” aligha nyeri meg a tetszését Dél­húsa Gjon legutóbbi — 1997-ben megjelent — In­dián nyár című CD-jének anyaga. A magyar rock-ze­ne egyik régi motorosa nagyjából ugyanolyan da­lokkal rukkolt elő új nagy­lemezén, melyeket már megszoktunk tőle. Vala­mennyi szám dallamos, kel­lemes hangzású, nem sodor bele semmiféle rohanó őrü­letbe, inkább — erre céloz az LP címe is — a nosztal­giázás, egy boldogabb vi­lágba vágyakozás érzelem­gazdag hullámain lebegtet. A tíz dal mindegyike ke­rek, egész, mondhatjuk: profi kompozíció. A hang- szerelés —jóllehet a „pilla­natnyi hangulat vezérelté a stúdióban” — kitűnő! A már szinte kötelező köszö­nő sorok sejtetik: a közre­működőknek, a segítőknek nagy szerepük volt az Indi­án nyár megszületésében. A Bajuszfa utcai filharmoni­kusok, a Kalahári sivatag busman emberevőinek (?) közreműködése a lemez legjobb dalában — Boldog föld — telitalálat. Nem sze­retek párhuzamokat vonni: de ez a szerzemény bárme­lyik Paul Simon album ré­sze lehetne, közülük is leg­inkább a Graceland-nek. Délhúsa Gjon KM-reprodukció A kissé közhelyes szöve­gek sem képesek túlságosan lerontani az egyenletesen jó színvonalú melodikus tar­talmakat. Sikerre számíthat a Fúj rám a szél, a Szaba­don élek, a Tiltott Szere­lem, az Egyszer rájössz, s leginkább a már említett Boldog föld. Jól szól a ze­nekar: Holló József (zongo­ra), Délhúsa Gjon, László Attila, Sipeki Zoltán, Pacári Károly (gitárok), Csurgói Attila (dobok, percussion), s tényleg gyönyörűek a vo- kálok. Persze: ahol mosta­nában — és hol nem? — Tunyogi Orsolya és Ce- rovszki Henriette felbuk­kan, kiereszti a hangját, ott a háttérénekléssel nem lehet nagyobb baj! Itt sincs. (A lemez a PolyGram Kft. ki­adásában látott napvilágot.) Színészi állapot bemutató előtt Ványa bácsi — kétségkívül — pánikba esett ember • Csehov bonyolult világa Nyíregyháza (KM - B. I.) — Öt éve igazolt át a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz Kerekes László színművész. Nincs oka panaszra, az évek során sok jó szerepet kapott. Bizonyára még sokan emlé­keznek az Othello című darab­ban, a Kicsengetésben, az Itt-a vége című színműben, az Érettségiben, az Utas és hold­világban való alakítására. Szí­vesen emlékszünk vissza a Három nővérben alakított fi­gurája is. Kerekes László most újabb, hálás feladatot kapott. Ismét egy Csehov-darabban játszik. A március közepén bemuta­tásra kerülő színmű: a*Ványa bácsi címszereplője lesz. ü Milyen állapot egy színész életében a próbák ideje, a pre­mier előtti pillanat? — Vajúdó állapot. Va­lamit már megtaláltunk az előzetes próbák során, egyre érettebb, ígérete­sebb lesz a figura, de je­lentős út van még hátra. Q A Ványa bácsi hitét vesztett ember. Egész éle­tét egy általa csodált pro­fesszornak szenteli, aztán ráébred, hogy a király meztelen. Csehov mintegy száz évvel ezelőtt írta ezt a híres színművét. Van a mai ember számára üze­nete? — Rengeteg. Nézz kö­rül, mennyi hitét vesztett ember él a mi világunk­ban. Úgy tűnik, száz év alatt az emberi nem mit sem válto­zott. Talán még ócskább lett a világ. Ványa bácsi kétségkívül pánikba esett ember. Kerekes László színművész Amatőr felvétel Q Vajon a ma embere szá­mára van-e valami orvvosság ilyen naivitás ellen? — Ma is születnek hasonló alkatok, de recept nincs. Na­Szenzáció ukrán nyelven A tanárképző kiadásában megjelent A csárdás szikrái Kállai János Nyíregyháza (KM) — Na­gyon érthető a nyíregyházi ta­nárképző Ukrán és Ruszin Fi­lológia Tanszéke vezetőjének az öröme: hosszas munkálatok után igazi könyvunikum hagy­ta el a nyomdát. Nemrég meg­jelent — ukrán nyelven — A csárdás szikrái (Iszkri csarda- su) című, a magyar költészet színe-javát tartalmazó antoló­gia. Az ízléses, visszafogottan elegáns — és rendkívül gaz­dag tartalmú — kötet anyagát a tanszékvezető Udvari István válogatta, szerkesztette — ki­tűnő arányérzékkel, kifino­mult ízléssel, az igazi, meg­kérdőjelezhetetlen értékekre figyelve; ő írta a bevezető sze­retetteljes sorait is. „Kedves Olvasó! Egy szere­lem gyümölcsét tartod kezed­ben. Petróczi Iván költő és műfordító magyar kultúra és költészet iránti szeretetének gyümölcsét. A magyar kultúra és költészet iránti vonzalom nála mély, őszinte, örök...” — így szólítanak meg az ajánló mondatok. Igen! Döbbenetes élmény belelapozni a gyűjteménybe. Felfedezni, hogy líránk olyan gyöngyszemei, mint Kölcsey Himusz-a, Vörösmarty Szó- zat-a először olvashatók kele­ti országszomszédunk nyel­vén — pontos, érzelem és gondolatgazdag, poétikailag sem kifogásolható tolmácso­lásban. Gazdagon válogatott a szer­kesztő a magyar népköltészet remekléseiből, hasonlóképpen klasszikusaink terméséből. Külön meglepetés, a moder­nek — pl. Kis Benedek, Nagy Gáspár, Rakovszky Zsuzsa, Tandori Dezső, Bari Károly, Utassy József, Veres Miklós — szerepeltetése, valamint a kárpátaljai magyar szerzők — pl. Kovács Vilmos, Bállá Lász­ló, Horvát Sándor, Dupka György, Vári Fábián László — imponálóan bőséges jelen­léte. Maga a szerkesztő is így vé­lekedett: „A kárpátaljai ma­gyar toliforgatók nem panasz­kodhatnak, bőkezűen bántam velük. Megérdemelték.” Valóban, miképpen vala­mennyien megérdemeltük — akik valamiért fontosnak tart­juk — ezt a verskönyvet, akár tudunk, akár nem ukránul. Merthogy a fordító Petróczi Jánost — ezt az ízig-vérig kár­pát-medencei embert — bi­zony meg kellett győznie Ud­varinak: eldugott, hozzá nem férhető helyeken publikált for­dításait „hordja kötetcsűrbe”. Megtette, megtették! Köszö­net mindenkinek, aki sikerre vitt minkájukban segítette őket. (Iszkri csardasu — A csárdás szikrái, Magyar versek. Nyír­egyháza, 1998.) gyón fontos emberi tulajdon­ság az önismeret, az önbecsü­lés, amelyet nem szabad elve­szítenünk. A lélek mélyrétege­it nem könnyű megismerni. □ Már többször játszott Csehov-darabban. Közelről ismeri ezt a világot... — Csehov bonyolult, de igaz világot rajzolt meg. A szí­nészek számára viszont na­gyon hálás szerepeket írt. □ Közel 15 éve színművész. Mindvégig vidéki színházban játszott Zalaegerszegtől Szol­nokig. Hátrány ez vagy előny? — Nem kizárólagos hát­rány, bár kétségtelen: nehe­zebb innen tévészerephez jutni vagy akár szinkronizálni. Vi­déken a színészek reggeltől es­tig együtt élnek, együtt léle­geznek. Ennek vannak előnyei és hátrányai is. ■ y . , ’ Tolcsvay Nyíregyháza (KM - K J.) — Elkezdődött Tolcsvay Lászó új lemezének bemu­tató koncertsorozata. A turné egyik állomása Nyír­egyháza. Az eseményre március 16-án este hét órá­tól kerül sor a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban. Amint Tolcsvay új CD-jc bízó- : nyitja: a népszerű szerző, énekes-gitáros a közelmúlt: rockoperái után e lemezén a kezdetek nagy slágerei­hez tér vissza, melyek a Fehér zaj című LP-n fel­újítva hallhatók. Pl. a Hunyd le a szemed, Élsz valahol, Köszönöm, doktor ár, ’68. Az első villamos, Jöjj. kedvesem. A koncert műsorában elhangzanak új dalok is. Az est nem nélkü­lözi a sztárvendégeket sem. Színpadra lép Vikidál Gyula. A régi, Fonográfos zenésztársak közül Németh Oszkár, Móricz Mihály is a kísérőegyüttes tagjai. Menzel dobozba zárt pacsirtái Sok jeles film létrejöttében vett részt forgatókönyvíróként • Szappanoperát nem! Budapest (MTI)—Jirí Men­zel, a Szigorúan ellenőrzött vonatok és a Sörgyári cap­riccio rendezője a napokban töltötte be 60. évét. Noha alig három évvel a prágai fő­iskola befejezése után ké­szült filmjével, a Szigorúan ellenőrzött vonatokkal el­nyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscart, s azóta is a cseh film egyik legizgal­masabb egyénisége, egyálta­lán nem biztos, hogy forgat még. Mint több más, kimagasló kol­légája a volt szocialista orszá­gokból, ő sem talál megfelelő témát olyan filmhez, amely számot tarthatna nemzetközi érdeklődésre is. A rendszer- váltás előtt szinte folyamato­san fenyegette a cenzúra, nem Toronto (MTI) — Az Inter­net-hálózat káros hatással le­het a családi harmóniára — ál­lítja egy, a kanadai The Globe and Mail-ben megjelent írás. Több kanadai minisztérium és telefontársaság közösen vé­geztetett közvélemény-kuta­tást az Internet-hálózat hasz­nálói körében. egy alkotása „dobozba került” — köztük az Oscar-díjas film után készült Pacsirták cérna- szálon —, s néha csak nehezen talált vissza ahhoz a keser­nyés-szelíden kedélyes, kissé cinikus hanghoz, amely leg­jobb filmjeit jellemzi. A részben kényszerű szüne­tekben néha egészen hosszú időszakokon át is színészként tevékenykedett, s filmekben, színházban játszott és játszik ma is. Az egyik fontos szere­pet alakította például Böször­ményi Géza Szívzűr című, 1981-es filmjében. Legtöbb színészi alakítása szintén emlékezetesnek bizo­nyult, mint például Vera Chytilovának, a cseh új hullám másik kiemelkedő alakjának 1976-os Játék az almáért című filmjében. Sok jeles film létre­A háromezerötszáz megkér­dezett negyvenkilenc százalé­ka úgy véli, hogy káros hatás­sal van a családi életre, ha a család valamely tagja szerfö­lött sok időt tölt a képernyő előtt, az Internet-hálózatra Vagy számítógépes játékokra „tapadva”, sőt sokan a sze­mélyes ismeretségi körükből jöttében vett részt forgató­könyvíróként is, s 1987-ben újra jelölték Oscarra Az én kis falum című, 1986-ben készült művét. Eddigi legutóbbi rendezése, az Ivan Csonkin közkatona élete és különleges kalandjai 1994-ben készült el. Erről így idézte Menzelt a dpa: szerep­lőit gyakran hasonlították Svejkhez, s e komédiával akarta karikírozni, hogy a „csehek mindig kissé kispol­gárok, de végre fel kell nőni­ük. Az öntudatosság nem svejkség”. Az Ivan Csonkin... kevésbé volt sikeres, mint Menzel szerette volna, s azóta nem forgatott filmet: színház­ban rendez és játszik. Prágában 1998-ban összeál­lították minden idők 20 leg­jobb cseh filmjének listáját. is tudtak említeni olyan csalá­dokat, ahol ez a veszély már valósággá vált. A felmérés másik eredmé­nye: a kanadaiak kétharmada szívesen látná, ha jogszabá­lyok korlátoznák az Interneten bizonyos témakörök — példá­ul a pornográf anyagok — hozzáférhetőségét. Ezen csak két rendező szere­pel egyenként 3-3 filmmel: Ji­rí Menzel és Milos Forman. Mindketten az 1968 után erős kézzel leállított cseh új hul­lámmal indultak. Forman az Egyesült Államokba emigrált, s ott forgatta a Hair-t, az Ama- deus-t és több más filmet. Menzel hazájában maradt. A dpa értesülése szerint ép­pen nemrég utasított vissza egy ajánlatot, hogy rendezzen tévés szappanoperát. Mint mondta, nem hajlandó vulgari- tásokkal elegy kommersz hü­lyeségekre. Mintha belefáradt volna a kvalitásért folytatott harcba, s mintha kedélyes ci­nizmusa helyére rezignáció lé­pett volna. Á mottójára vonat­kozó kérdésre Menzel nemrég azt válaszolta: „Az élet nem túl vidám.” Csevegés Kisvárda (KM) — Ma­dách és Az ember tragédiá­ja lesz a témája annak a kö­tetlen beszélgetésnek, me­lyet március 4-én, szerdán délután három órától tarta­nak a kisvárdai városi könyvtárban. Internet és családi béke

Next

/
Thumbnails
Contents