Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-26 / 72. szám
1998. március 26., csütörtök Nyíregyházi KisKelet Helytállás a katedrákon A pedagógusi fizetések a volt szocialista országokban egyaránt alacsony Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — A társadalom és az oktatás változásainak hatásai a pedagógusok világában címmel tartottak konferenciát a napokban, amelyen Nagy Mária,« az Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársa a pedagóguspályáról és annak életkörülményeiről tartott előadást. — Magyarországon az utóbbi évtizedben lezajlott társadalmi-gazdasági változások hatással voltak a pedagógus pályára. Különösen a magyar társadalom átrétegződési folyamata hatott. Az a folyamat, hogy sokan meggazdagodtak, míg mások elszegényedtek egy kicsit fokozottabban, egy kicsit másképp jelentkezik a tanári pályán. A gyerekes családok körében jóval nagyobb arányú elszegényedés tapasztalható. A többgyermekes családok körében jóval nagyobb a cigány lakosság aránya, mint a teljes népességben, s mindez a tanári munkát igencsak megnehezíti. Következtetéseinket a magyar pedagógus pálya néhány jellegzetességeit egy 1996-os tanárvizsgálat alapján összegzem, némi kitekintéssel arra, hogy más országokban milyen jellemzői vannak en-_ nek a pályának. Túlfog lal koztatás — A magyar iskolarendszerben a szegregáció folyamata tapasztalható, egy kicsit elkülönül a különböző rétegeknek a tanítása az utóbbi időszakokban. Egy azon településen belül ugyanazon az iskolatípusban kialakulnak az elit és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolái. Mindez nem azt jelenti, hogy a társadalom nem foglalkozik egyik vagy másik réteggel, hanem kicsit más feladatot lát el az egyik iskolában a nevelő, mint a másikban. — Más kérdés, hogy védekeznek-e ellene, vagy megerő- sítik-e a főnökök. Gondolom, bizonyos mértékig elkerülhetetlen ez a jelenség, azonban azt nem tudom megmondani, hogy az elviselhetősége milyen mértékű. Valószínűleg mindezt az elkövetkező évek társadalmi folyamatai meg fogják mutatni. Ö A pálya gazdasági feltételeiről, a pedagógusfizetésekről milyen következtetéseket vont le a nemzetközi összehasonlítás alapján? — A pedagógusi fizetések a volt szocialista országokban egyaránt alacsony, így hazánkban is az a különböző összehasonlításokban, így nyilvánvaló, hogy rendszersajátosságról van szó. Bizonyos túlfoglalkoztatás mutatkozik a pályán, ha a különböző mutatókat a nyugati országok adataival hasonlítjuk össze. Tehát nálunk jobbak a tanár-diák arányok, mint Nyugat-Európa országaiban, alacsonyabbak az óraszámok, rövidebb a tanév, kisebbek a tanári terhek, még ha nem is így éli át a pedagógus, mert más szempontból, a statisztikával nem mérhető terhek óriásiak. E mutatók alapján azonban túlfoglalkoztatottság mutatkozik a pályán, amit a kormányzat és az önkormányzatok többsége is felismert, hiszen az utóbbi évek a pedagógusok létszámának csökkenéséről, a korai nyugdíjazásokról, elbocsátásokról, óraszámemelésekről szólnak. Ez a folyamat nem állt meg, tehát továbbra is számítani lehet megszorító intézkedésekre. □ Központilag foglalkoznak-e az elbocsátott pedagógusokat átképzésével, vagy minden állástalan tanár oldja meg saját maga ezt a kérdést? — Tudomásom szerint az átképzésre a kormányzat gondoskodik egy keretről, mindemellett segíti a továbbképzést, a fejlődést. Valószínűleg meg kell dolgozniuk a tanároknak, hogy megmaradhassanak a pályán, fokozottabb terhek és fokozottabb követelmények elé állítjuk őket. □ Nagyobb követelmények elé állítják a tanárokat. Vajon anyagilag is növekszik a megbecsülésük? — A racionalizálások célja az lenne, hogy a pályán maradó pedagógusok jobban keressenek, közelítsünk valamilyen módon ahhoz a képhez, ami a nyugati pedagógustársadalmakra jellemző mind az óra- terhek, mind a fizetések tekintetében. Ám azt, hogyan fog mindez megvalósulni, ma még nem lehet tudni. Van egy ilyen tendencia, az látható. Különbség O Hogyan látja ma egy polgár a pedagógusokat? Milyen a társadalmi elismertsége ennek a rétegnek? — Furcsa ellentmondás tapasztalható, mert a közvélemény egyrészt szimpatikus pályának tartja és nagy fontosságot tulajdonít egy pedagógusnak az ország fejlődésében, ugyanakkor a presztízsét alacsonyra értékelik. Kiugró különbség mutatkozik a presztízse és a közvélemény megítélése között. OMit lehet tenni ez ellen? — Bonyolult kérdés. Egyrészt túlságosan sokat várnak el egy pedagógustól, másrészt ma túlságosan sok feladatot az iskolára hárítanak az emberek. ü Napjainkban olyan feladatokat is az iskolára hárítanak, amelyeket korábban a szülők oldottak meg. — Ez valószínűlég így van. Ha a nyugati országokban megkérdezik a közvéleményt arról, hogy a gyermekek nevelésében a családnak vagy az iskolának van-e nagyobb szerepe, bátran azt mondják, hogy vegyesen, de ha választani kell, azt válaszolják, inkább a családnak. Magyarországon egyértelműen az iskolát jelölik meg. Ennek hátterében az bújik meg, hogy a szülők nem nagyon tudnak foglalkozni a gyerekekkel. Viszont az iskola sem tud minden feladatot átvállalni. Sok teher — Úgy tűnik, a gyerekek is megisszák a levét a társadalmi átalakulásnak, másrészt a közép-európai pedagógusok kénytelenek nagyon sok terhet magukra vállalni. Annak ellenére, hogy ez nagyon nehéz és manapság nem igazán megbecsült pálya, a tanárok túlnyomó többsége nagyon szereti a hivatását. Nagyon elenyésző kisebbség mondja azt, hogy nem nagyon szereti ezt a pályát. Arra a kérdésre, hogy milyen a jó pedagógus, nagyon nagy arányban azt mondták a megkérdezettek, hogy szereti a gyerekeket, inkább olyan emberi tulajdonságokat jelöltek meg, mint a jó konfliktuskezelés, az önismeret, az együttműködési készség, és egy kicsit háttérbe szorultak a szakmai értékek, amelyeket az ember valóban elvár. A jó pedagógus egyik fontos ismérve, hogy szeresse a gyermekeket KM-illusztráció Kapaszkodó a fiataloknak Nyíregyháza (KM) — A tizenévesek népes tábora a legveszélyeztetettebb réteg napjainkban. Az ifjak életüknek ebben a szakaszában nemcsak önmagukat, hanem helyüket is keresik a nagyvilágban. A szülőktől kicsit már elszakadva nehezen találnak kapaszkodót, ugyanakkor nem akarják bevallani, hogy szükség van még a felnőttek segítségére. Ezt a hiányzó láncszemet, ezt a bizonyos kapaszkodót szeretné megadni az Országos Gyermekvédő Liga, amelynek már Nyíregyházán is van szervezete. — Eseményekben gazdag, s nyugodtan mondhatom, sikeres évet zártunk 1987-ben — értékelte a tavalyi esztendőt dr. Balázsné Bódi Mária régióvezető. — Első alkalommal rendeztük meg például a Liganapot, amelynek Demecser adott otthont. A nap folyamán különböző előadásokat hallhattak, foglalkozásokon vehettek részt a fiatalok, valamint szakszolgálatokat vehettek igénybe. A kortárssegítőink egészségvédelmi szóróanyagokból kis kiállítást is rendeztek. Ezt a kezdeményezést szeretnénk folytatni az idén, Baktalórántházán lesz majd nemsokára Liga-nap. Míg tavaly hétvégén volt ez a rendezvényünk, most hétköznaponként, esténként rendezzük meg. Lesz előadás a drogról, az AIDS-ről, valamint kötetlen beszélgetésen a fiatalok megvitathatják problémáikat. — A megyei rendőr-főkapitánysággal közösen képzőművészeti pályázatot hirdettünk „A fiatalok vészhelyzetei” címmel. Többek között a diszkóbaleseteket is megörökítették rajzaikon a diákok. Az alkotások jelenleg at Ifjúsági Cenntrumban láthatók március 31-ig, utána pedig vándor- kiállítás formájában a középiskolákban tekinthetik meg az érdeklődők a képeket. Tervezzük azt is, hogy a diszkók ideje alatt ügyeletet tartunk az Ifjúsági Centrumban. Bejöhetnek ide azok a fiatalok, akik a környéken lézengenek, mivel nincs pénzük, hogy megfizessék a diszkóba a jegyet. Szeretnénk megmutatni, hogy másfajta közösségi élket is létezik, ugyanakkor tanácsadásra is lesz lehetőség. Bejöhetnek azok a szülők is, akik esetleg gyermekükre várnak, mert az a szomszédos diszkóban szórakozik. A tavaszi szünetben jótékonysági diszkót rendez a Kölcsay Ferenc Gimnáziumban a Gyermekvédő Liga helyi szervezete. A bevételt a kortárssegítők képzésére, a nyári táboroztatásra fordítják. A kortárssegítők egyébként rendszeresen találkoznak az Ifjúsági Centrumban. Közép- iskolás, illetve főiskolás fiatalokról van szó, akik három munkacsoportban dolgoznak: van alkoholellenes, kábítószerellenes és AIDS-ellenes munkacsoport. Bármely fiatal részt vehet a kortárssegítők képzésén, a 411-828/204-es számon lehet jelentkezni. A Gyermekvédő Liga a gyermekeiket egyedül neveől apák számára is szeretne egy klubot megszervezni, ezért várja a jelentkezésüket.. A foglalkozásokon a jogi tanácsadás mellett szó lenne a gyermek- nevelési problémákról és az egészséges életmódról is. Igény szerint kedvezményesen korrepetálásra is van lehetőség az Ifjúsági Centrumban a liga szervezésében. A rászoruló általános iskolai és középiskolai diákok bármelyik tantárgyból kérhetnek segítséget. A fiatalokra leselkedő veszélyeket bemutató kiállítás nemsokára a középiskolákban is megtekinthető lesz Harasztosi Pál felvétele Forintok a diákoknak Nyíregyháza (DM) — Ma már csak álom az ingyenes oktatás. Bizony, jócskán a zsebébe kell nyúlni egy főiskolára vagy egyetemre pályázó fiatalnak. Sokan éppen az anyagiak miatt riadnak vissza a továbbtanulástól. Ezeken a nehézségeken segítenek a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban. Minden évben a Szent Imre Alapítvány az iskolából továbbtanuló diákokat anyagiakkal támogatja. — Ez havi hatezer forintot jelent — mondja a nyíregyházi Jakab Annamária. — Négyen pályáztunk, ketten meg is kaptuk a lehetőséget. Az elbírálásnál megfelelő tanulmányi eredmény mellett a családunk anyagi hátterét vették figyelembe. Én a Bessenyei György Tanárképző Főiskola angol-francia szakára jelentkeztem. Édesanyám tizenhat éve egyedül nevel, így komoly segítséget jelent majd ez a támogatás. — Mérkről kerültem a gimnáziumba — veszi át a szót Koch József, a másik „nyertes”. — Debrecenben a Kossuth egyetemen szeretnék tovább tanulni, programtervező matematikus akarok lenni. Hogy miért pont ezt választottam? Kedvelem a számok világát, egy-egy jó feladatmegoldás sikerélményt nyújt. Szüleim rokkantnyugdíjasok, van még egy testvérem, aki szintén tanul. Sokat fog jelenteni nekem is a kapott pénz. Persze a búcsú az iskolától nem lesz olyan egyszerű, szívesen és rendszeresen visszajárnak a régiek is. — Nagyon sokat kaptunk az „alma matertől” — erősíti meg Annamária. — Igazi közösség alakult ki. A tanár-diák kapcsolat is baráti, meg tudjuk beszélni a gondjainkat, tanácsokat kapunk. Szóval valószínűleg mi is rendszeresen vendégek leszünk itt. Fiatalok, ezért most elsősorban a tanulás tölti ki az idejüket. Ám ha van egy kis szabadság, szívesen olvasnak, színházba járnak, zenét hallgatnak, segítenek otthon. — Én még szabadidőben is sokszor matekozom — teszi hozzá József. — Persze, azért szeretem a sportot is, ha lehet úszom, kerékpározom, futballozom. Az is szóba kerül: bíznak magukban, remélik, nem kell megszakítani a tanulásukat, mert így elesnének a támogatástól. S örülnek annak is, hogy a másik két pályázó társuk az induláshoz kap az alapítványtól anyagi segítséget. Koch József és Jakab Annamária Harasztosi Pál felvétele Marad a Tókuckó Nyíregyháza (KM) — Mióta megvan, bár a számok magukért beszélnek, sokan gyakran megkérdőjelezték a Tókuckó szükségességét. A fenntartás és működés költségei saját bevételből és önkormányzati támogatásból tevődnek össze. 1993- ban a támogatás arány meghaladta az 54 százalékot, 1997-re ez alatta maradt a 45 százaléknak. Ahogy a közgyűlési beszámolóban László Gézáné intézmény- vezető leírta, évről évre nagyobb szerepet játszanak a város turisztikai és közéletében. Az 1993-ban önállósult szervezet otthont ad az alkotótelep művészeinek, országos rendezvények színhelye volt. Az lenne ám a megnyugtató, ha a minél gyorsabban megújuló Sóstó életébe illeszkedhetne be. A jövő már körvonalazódik: egy száz férőhelyes üdültető-regeneráló pihenőcentrummá válhatna a Tókuckó. A tavaszi szünetben is segítenek a diákok felügyeletében. r I BT «$ I J § I . 4 \ J ' Törmelék és szemét Utcánkban szilárd utat építettek, viszont sok helyen otthagyták a törmeléket. A házunk előtt is éktelenkedik egy nagy kupac. Két éve nem tudjuk a garázst rendesen megközelíteni. Télen életveszélyes a dombokat kerülgetni és sötétben átmászni rajtuk. Jó lenne, ha ez a törmelék felkeltené az illetékesek figyelmét. A másik problémám, hogy ősszel és tavasszal összeseperjük a házunk előtt a falevelet. Most is egy nagy halom áll a Madách utcai oldalon. Tetőzi a bajt, hogy a hajléktalanok nappali, időnként éjjeli szállásnak használják házunk kerítéspadkáját, sőt néha még az elő- kertünket is. Gyakran itt mosdanak a kerti csapnál, széthagyva szemetet, ruhadarabokat. Remélem, az idén nem kerüli el a lomtalanítási akció a környékünket. Antalóczy Tiborné, Nyíregyháza, Árpád utca
