Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21 / 68. szám

1998. március 21., szombat

HATTER

'U'' <\í*<>,..0'MÄi--' 'í ' 'v/;

Magyar Demokraták

Ferter János rajza

Margó mögött

R

emek március 15-ei programot, sőt több napos diákfesztivált szervezett a Nyírségi Ifjúsági Társulás az elmúlt héten. Erről, meg egy cikkről, melyben egy katolikus pap sürgeti, állítsák vissza a KISZ-t, jutott eszembe: tényleg, nincs nálunk ifjúsági mozgalom. Vannak ugyan elszigetelt szervezetek, léteznek pártközeli generációs szatelitek, de nincs egy olyan igazi, társadalmilag hasznos értékek mentén összefogás. Van ellenben elgépie- sített, komputerizált, videósított, egyetlen gombnyomásra szétfröccsentő vágóhíd-világ, ahol a hősiességet az öncélú pusztítás váltja fel; a gyerekek a képernyők, monitorok előtt tulajdonképpen tömeggyilkosképző tanfolyamok résztvevői. Mai társadalmunkban jószerivel nincs olyan intézmény, szervezet, melyhez a fiatalok érdekeik képviseletében, védelmében érdemes lenne fordulni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felnövekvő nemzedék tömegesen marginalizálódik. Ha a problémáikat sorra venném, akkor világos lenne a képlet: gazdaságilag kirekesztettek, társadalmilag integrálatlanok, politikailag névtelenek.

Ez egy ezredvégi Magyarországon megengedhetetlen. Az állampárti rendszerrel együtt lebontottak minden rosszat, de olyat is, amiben azért volt egy kicsi jó is. És nem épült helyette semmi. A légüres térbe, mert hiszen az embernek valahová tartoznia kell, pedig gyorsan befurakodnak mindenféle erők, irányzatok. Ezek mágnesként vonzzák a fiatalokat. Ám a veszélyét ők még csak nem is sejtik. Pedig senkinek sem jó az, ha a fiatalok a demokratikus intézményrendszeren kívüli szférában keresik és találják meg problémáikra a gyógyírt. Nemcsak káros, hanem drága is. Szóval kéne egy ifjúsági mozgalom.

Szőke Judit

Nyíregyháza (KM) — Március 20-án éjfélig lehetett feladni a személyijövedelem- adó-bevallást. Az utolsó, vagyis pénteki napra elsősorban azok hagyták a beadást, akiknek fizetendő adójuk volt, ők az utolsó pillanatban a postán csekken fizették be az összeget.

Inkább leülöm, de megölöm

Halálos fenyegetés • A rendcsinálás mindenkinek a saját portáján kezdődik

Szóbombák

A rendszerváltás óta első komolyabb politikai merénylet (a Torgyán-lakásnál felrobbantott bomba) után nagyon is indokolt a kormánydöntés: 1,3 milliárd forint pluszt adott a rendőrségnek technikai fejlesztésre és a fokozottabb közterületi jelenlétre. Korábban is meg kellett volna ezt már tenni, hiszen ahol több a járőröző (közeg), ott vélhetően kevésbé bátor a provokátor.

Egyébiránt a korábban jelzettnél békésebben indult a választási kampány, jóllehet már felfedezhettük az első le- sprézett plakátokat is Nyíregyháza belvárosában. Miközben a miniszterelnök köszönetét fejezi ki az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglalóknak az együttműködésért; azért, hogy az elmúlt években — éppen az érdekek egyeztetése nyomán — komolyabban semmi sem rengette meg a társadalmi békét hazánkban, aközben tapasztalni: egyelőre sportszerű a küzdelem a választási zöld gyepen. Józanabb körök szerint ugyan túlzott a szocialisták magabiztossága, ám ugyanők mondják azt is: túllő a célon az ellenzék, amikor az egypártrendszer rémképével riogat. (Mármint ahogy mondják, ha nem vigyázunk, akár olyan arányú lehet a kormányzópárt győzelme, hogy visszatérhet az egypártrendszer.) Sajnos, van ebben az országban elég sok olyan ember, aki vesztese a nagy társadalmi átalakulásnak (immáron két cikluson át), s aki ott a szavazófülke magányában nem automatikusan ikszel, hanem megfontolja döntését. Ez a döntés pedig legalább kétesélyes e pillanatban: egy feltörekvő fiatalabb nemzedék és egy olyan kormányzó koalíció, amely számos hibája, mulasztása ellenére is felmutatott némi kurázsit, amelynek eredményeit külföldön jobban elismerik, mint a határon belül.

Nyilvánvaló, hogy kormányoldalon inkább a szépet igyekeznek láttatni, míg az ellenzék erősödő hévvel ostorozza a mulasztásokat és mondja, hogy annál már csak jobban teheti a dolgát — egy másik kormány. így van ez rendjén. Zeng az ígérgetők kórusa, a választó tanácstalanul hol ide, hol oda bólogat, de mindenképpen örömmel konstatálja, hogy — egyetlen kivételtől eltekintve — egyenlőre csak szópetárdák, szóbombák robbannak a választói gyűléseken.

Jó volna, ha ez a következő 7 hét alatt sem változna át acsarkodássá, személyeskedéssé, hogy az összeeszkábált valós bombáról már ne is beszéljünk.

Angyal Sándor

A pénteken postán feladott bevallások hétfőn érkeznek az APEH megyei igazgatósághoz, ahol a későktől még a jövő héten is várják a küldeményeket. A korábbi években különböző okok miatt (például külföldi kiküldetés, betegség) jó néhányan csak több hetes késéssel adták be a bevallásukat.

A személyijövedelemadó- befizetéseket pótlékmentesen péntekig lehetett befizetni. Akinek visszaigényelt adója

Pénteki roham a nyíregyházi postán

Györke László

Tímár (KM) — A polgár- mester szobájának egyik sarkában egy közlekedési tábla. — Mit keres ez itt? — kérdezem Türk János timári polgármestertől. — Pótlásra vár a régi, ellopott helyett. Mint ahogy pótolnunk kell a megrongált tűzcsapokat is. Az ablakaitól megfosztott telefonfülkét is nemrég tette rendbe a MATÁV, éppúgy, mint a tornaterem szándékosan parittyával kilőtt ko- politüvegeit. Elszomorító látni, amint több millió forintos ráfordítással rendbe hozott iskolát nap mint nap rongálják. Soroljam tovább?

(3 Kik ezek?

— Azok és azok gyermekei, akik az államtól minden támogatást megkapnak, nem hoznak létre semmi értéket, a mások által létrehozottakat pedig nem becsülik meg. Legutóbb kilenc jövedelempótló támoés az intézmények alkalmazottai védelmében a megfelelő lépéseket meg fogom tenni. Ugyanis ha nem is ilyen élesen, de bántó kijelentéseket és vádaskodásokat naponta el kell szenvedniük. Ezeknek az embereknek a munkájuk után kapott bére sokszor alatta marad azokénak, akik segélyért kuncsorognak. Két éve ez a település a csőd szélén volt. A képviselő-testület, az alpolgármester, a bizottságok tagjai és vezetői ezért tevékenységüket tiszteletdíj nélkül végzik. A köztisztviselők eddig 90, most 96 százalékos bért kapnak. A pedagógusok között is volt olyan, aki önként lemondott az adható F kategóriáról.

— A testület azt vallja: hálót kell adni az embereknek és nem halat. Tehát nem a zsebeket kell munka nélkül megtömni, hanem a falunak közösen használható utak, fogorvosi rendelő, kulturált művelődési lehetőség kell. Ezt élvezheti mindenki. Ennek igyekszünk eleget tenni, ezért nincs okunk félelemre.

j—, lhallgatom a hősöm

i-l családnevét. Csak a M—J keresztnevét említem. Istvánnak hívják. Pedig a mi a családját illeti, Hédervári Konttól származik. De ő maga nem fektetett arra súlyt. Egyszer azt kérdezték, be tudná-e bizonyítani, nevetve felelte:

— Én nem, de ti se tudnátok bebizonyítni az ellenkezőt.

Demokrata hajlamai ifjú korában Amerikába vitték. Tíz évet töltött ott.

Mikor visszatért, elhatározta, hogy átidomitja megyénkben a közszellemet, megteremti az igazi demok- rácziát.

Véletlenül velem találkozott először.

— Vannak-e itt a vidéken demokraták? — kérdezé.

—Itt? Nem igen van itt egy sem. Azaz, hogy egy mégis van. Bizonyos Fellner nevű haszonbérlő, itt lakik a szomszédfaluban.

— No, azzal megösmerke- dem. Mindjárt holnap meghívom.

— Hisz az most nincs otthon. Nemesség után jár Budapesten.

hintát, a szerint, a milyen párti ur ült rajta.

Végre feltűnt a láthatáron a mi amerikai demokratánk négy lovas hintája is s rette- nettes éljen viharzott fel nyomában.

Babó Gergely uram a kalapját vagdosta ég felé, széles jó kedvében, aztán agyarára vágván a makrát, odatolakodott a hintához s a hogy a hágcsón lelépett a népszerű nagy úr, ő volt az első ember, a ki a tenyerét belecsapta az övébe.

— Szerbusz kedves Pista öcsém — rikkantott rekedtes, de mégis stentori hangon.

Az amerikai demokrata összerázkodék, villámhirte- len visszaugrott a hintájába, nagyot rivalva a kocsisra:

— Hajts hazafelé! Mindjárt megfutok. Hajts, hajts!

S azóta sok év elmúlt, de környékére sem megy a megyeháznak és közügyeknek.

Az a „szerbusz” egyszerre kifújt a leikéből mindent, a mit tíz év óta felszítt idegen világok tudományából.

Azaz, hogy bizonyosan demokrata maradt ő ezentúl is, de csak otthon négy fal közt, a könyvei mellett.

Környezetvédelem

Balázs Attila felvetele

szisztémája szerint idén is tételesen ellenőrzi az szja-beval- lásokat.

Türk János

A szerző felvétele gatásban részesülőnek ajánlottunk fel munkát, közülük négyen nem fogadták el. A gyermekvédelmi törvény szerint alanyi jogon jár a jövedelem- határon belül a támogatás. Ennek a törvénynek két kedvezményezett rétege van, az egyik, akinek jó könyvelője van és nyugati kocsival jön felvenni a támogatást, a másik az, aki nem is igazán kíván kitömi. Ellenben nem jár annak, aki három műszakban tisztességesen dolgozik kimutatható jövedelemért. Ez a réteg fizeti meg a vámot és révet is.

O Annak idején nagy port vert fel az állami támogatással épült lakások körüli hercehurca. Befejezték-e azokat?

— Ámikor ez dömpingszerűen elindult, az állam annyi lakásépítési támogatást adott a jogosultaknak, mint amennyi a mi éves költségvetésünknek a kétharmada. Egyetlen építtetőnek sem volt meg a vitathatatlan saját erőforrása. A lakásokat végül is befejezték, állapotuk olyan, amilyen. Hanem mikor az egyik, 2,2 milliós jelzáloggal terhelt lakást lebontották, természetesen nem hagyhattam szó nélkül. Az illető kijelentette, hogy neki megér tíz évet is ülni, de ezért megöl.

H Nem fél, hogy az illető beváltja a fenyegetést?

— Nincs mitől félnem. Felelőtlen ember felelőtlen kijelentésének fogom fel. Mind a magam, mind a munkatársaim

— Hm! szépen vagyunk Magyarországon, ■— mormogta.

Hanem azért hozzálátott a közszellem átalakításához, gyűlésekre járt s ott demokrata irányban szónokolt, pártot szervezett a kormány ellen, demokratikus eszmékkel a zászlón, czikkeket, bro- süröket írt.

áltá önfeledten. — Több az, mintha az öreg Európában azt mondanám, hogy gróf vagyok.

— Hm! szépen vagyunk Amerikában, — morogtam.

De azért a mi nagy demokratánk nem vette észre, hogy az ő esze tulajdonképen most is gentry módra jár, tovább csinálta a demokrata pártot

Én mindig élvezetesen töltöttem vele az időt. Sokat tudott, sokat olvasott. Lelkesedetten beszélt Amerikáról.

— És ön ott igazán jól érezte magát? — faggattam egy alkalommal.

— Kitűnően.

—Arra vagyok a legkiván- csibb, milyen pozicziót foglalt el az ottani társadalomban?

— Úgy voltam én ott. uram, — felelt némi büszkeséggel a hangjában — mintha az első hajón jöttem volna be.

—Az első hajón? Hát ér az ott valamit, ha valaki az első hajón jön be?

— Hogy a pokolba ne! kiotthon és meglehetős sikerrel.

Mikor az alispán-választásra került a sor, a demokrata párt ellenjelöltet állított, s ennek volt kilátása a diadalra.

Legalább Babó Gergely uram, a híres lókötő paraszt kortes, menyre-földre eskü- dözött, hogy az „amerikai ur" pártja győz. Csak már jönne ő maga is, mert ilyenkor itt kell lenni, lelkesedést önteni a többibe. (Babó uram a maga módja szerint értette az öntést.)

Az egész megye ott izgett- mozgott a vármegye háza előtt, megéljenezve vagy le- hurrogatva egy-egy érkező

Mindent bevallottunk?

nyes a pótlékolás, bár ennek összege az elmúlt években minimális volt. Az APEH a saját

van, annak az APEH 30 napon belül utalja az összeget. A 30 naDon túl az APEH-re is érvé■ ivTTTTT^yTT^TR