Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

1998. március 20., péntek HATTER Kenyelem és kiadas Pénz állhat a házhoz, avagy Energia ABC (4) Ha hosszú a matatás, többe kerül a hűtés Balázs Attila felvétele □ Esküvő Nyíregyháza (KM — Cs. K„) — Évente hét-nyolc- száz pár mondja ki Nyír­egyházán a boldogító igent. Egy ideje már nem­csak a sétálóutcái házas­ságkötő teremben, hanem a városháza dísztermében is fogadják a házasulan­dókat. Utóbbiban csak a nyári hónapokban, ugyanis ez az az időszak, amikor ugrásszerűen megnövekszik a jelentke­zők száma. A díszteremben idén elő­ször május másodikán, szombaton esküdhetnek örök hűséget egymásnak a fiatalok. Mint Veres Agnes anyakönyvi csoportvezető­től megtudtuk, jelentkezni még erre a napra is lehet, sőt, egész szezonban bőven van még hely a díszterem­ben. Érdekes módon in­kább a régi házasságkötő­höz ragaszkodnak a fiata­lok, az eskövők kétharma­dát itt tartják. A legtöbben júliusban, augusztusban és májusban házasodnak. Továbbra is harminc napnak kell eltelnie a beje­lentkezés és a frigy között, felmentést ez alól csak in­dokolt esetben adnak. Dön­tő többségében, 99 száza­lékban a gyerek érkezése „sietteti" a házasságkötést. Ilyenkor (na, nem mintha olyan sokat számítana már...) egy-két héten belül megtörténhet az esküvő. ; Nem is gondolnánk, de elég gyakori, hogy volta­képpen hárman „állnak" az anyakönyvvezető elé: har­minc ifiasszonyból általá­ban egy már várandós. Van, aki nem is próbálja leplezni a menyasszonyi ruha alatt gömbölyödő po­cakját, s a vendégsereg is boldogan gratulál a frigy­hez. Mások csak két tanúval érkeznek — nyilván nem aratott otthon osztatlan si­kert a „sorrend" felborítása. És volt egy eset néhány év­vel ezelőtt, amikor igen­csak igyekeznie kellett az anyakönyvvezetőnek, mert megindultak az aránál a , szülési fájások, és félő volt, a névadót is megtartják egyben... Nyíregyháza (KM - GB) — Az É-misszió Egyesület energiahatékonysági taná­csain keresztül szeretnénk megmutatni, hogy energia- fogyasztásunk változatlan kényelem mellett is nagy­mértékben csökkenthető. Ne dobjuk ki pénzünket az ab­lakon! Ezúttal a háztartási készüléke­ket vettük szemügyre Tömöri László irodavezető segítségé­vel. — A legdrágább energiát, a villamos áramot használják ezek a készülékek. íme né­hány példa, átlagosan melyik milyen összeggel növeli éves villanyszámlánkat: melegvíz­előállítás 20 ezer, főzés 13 ezer, mosás 10 ezer, hűtőszek­rény 9 ezer, világítás 6500, tv, videó, rádió 5 ezer, háztartási kisgépek (vasaló, robotgép stb.) 3 ezer forint. Energiatakarékos — Igyekezzünk hát energiata­karékos készülékeket besze­rezni, hiszen a korszerű vil­lanytűzhely, hűtőszekrény, mosógép már 20-50 százalék­kal is kevesebb áramot fo­gyasztanak, mint a régi típusú­ak. Hogy melyik készülék mennyire energiatakarékos, azt a kereskedőtől, energiata­nácsadótól tudhatjuk meg, de nézzük meg a készülék ismer­tetőjét. Vásárlás előtt jó átgon­dolni: a berendezés kapacitása szinkronban legyen családunk igényével, mert a nagyobb, többet fogyaszt, karbantartása is drágább. — Hűtőszekrényt soha ne te­gyünk hőforrás közelébe! Le­hetőleg lakásunk leghűvösebb részében keressünk neki he­lyet. Várjuk meg, amíg a forró étel lehűl, és csak akkor te­gyük be a hűtőbe, így keve­sebb energiát igényel a lehűté­se, s a forró étel párája sem okoz jegesedést. A fagyasztó­ból az ételt előbb érdemes a hűtőbe áttenni, mert felenge­dés közben az is hűti környe­zetét. — Filléres befektetés, de igen hasznos egy hűtőszek­rény-hőmérő beszerzése. Ha csak 2 fokkal hidegebb hűtőnk a szükségesnél, már körülbelül ezer forinttal nő az éves vil­lanyszámlánk. Ügyelni kell ar­ra, hogy a hűtőgép hátsó, hőle­adó rácsa szabadon szellőzzön és tiszta legyen. A rárakódó port időnként töröljük le. A jégréteg is rontja a gép hatás­fokát, növeli fogyasztását ezért olvasszuk le rendszere­sen. — Ajánlatos kerülni a hűtő ajtajának fölösleges nyitogatá- sát. Érdemes letörölni a vizet az élelmiszerről fagyasztás előtt: 1 kilogramm víz lefa- gyasztása ugyanis többször annyi energiát igényel, mint 1 kilogramm száraz anyagé. Jól záródjon a hűtőszekrény ajta­ja. Nem árt szortírozni — Ha egy papírdarabkára rá­csukjuk az ajtót és az könnyen kicsúszik, jobban járunk, ha kicseréljük a szigetelőcsíkot. Vasalásnál a legtöbb energiát a nedvesség elpárologatása igényli. Villanyáramot takarí­tunk meg, ha a ruhákat vasalás előtt szortírozzuk és az azonos hőmérsékletet igénylő ruhákat egyszerre vasaljuk. A távkap­csolóval irányítható televíziós készülékek, videók, hifiberen­dezések készenléti állapotuk alatt is fogyasztanak energiát. Szabályozható — A teljesítményfelvétel ugyan nem nagy, de állandó. A ritkán használt berendezése­ket (pl. video) érdemes áram- talanítani. A hajszárítók telje­sítménye igen nagy (1000- 1200 watt), ezért célszerű olyan készüléket használni, amelyen a hőmérséklet és a ki­áramló levegő mennyisége kü- lön-külön, minél több fokozat­ban szabályozható. j gy kis történetet be- M-j szélek el a nagy költő AJj életéből, abból az idő­ből, midőn Petőfi az aszódi gimnáziumban tanult. Hal­lottam pedig ezt elhalt nagy­bátyámtól, Némedy Károly- tól, ki Petőfinek akkor tanu­lótársa volt. Az elmondandó dolog 1838 telén, vízkereszt napján történt. Körülbelül 80 növendéke volt akkor az aszódi gimnázi­umnak éspedig donatista, grammatista, syntaxista és major syntaxista; az utóbbi­ak közé tartozott Petőfi is. Ezeket Koren Ist\>án pro­fesszor tanította egymaga. E télen a Galga vize nagyon be volt fagyva, mért is a diákok ugyancsak jártak korcsolyáz­ni. Miután pedig többnek karja tört, vagy a lába kifi- czamodott, Koren professzor kemény büntetés terhe alatt eltiltotta a csúszkálást. A ki­sebb diákok szót is fogadtak, de a major syntaxistáknak sehogy sem tetszett a dolog. * Megjelent a Vasárnapi Újság 1899. évi 44. számában Petőfi — akkor még Petro- vics Sándor — összebeszélt többi osztálytársaival s azt a bizonyítványt tette, hogy ha nappal nem lehet csúszkálni, korcsolyázni, hát tegyék azt éjszaka. Tetszett az indítvány, s a diákok felöltöztek parasztru­Tetszett az indítvány az if­jaknak, s a következő pilla­natban már mind fenn voltak a Galga hídján, harsány hangon megálljt kiáltva az érkező kocsi elé, s beleka­paszkodtak a gyeplős ló kan­társzárába. A kocsis megi­jedt, azt hívén, hogy nagy baj Petőfi gyermek korából* hába, szűrbe, gubába, ki fo­kost, ki meg furkós botot vett a kezébe, hogy parasztsu- hanczoknak nézzék őket. És tíz óra tájon, amikor már néptelenné lett a város, elin­dult a csapat fütyörészve, da­lolva a Galga jegére. Aszód­nál a Galga folyó mellett ve­zet el az országút Budapest felől. Mulatság közben egy­szerre csak kocsizörgés ütöt­te meg a diákok fölét; szekér jött Pestről. — Fiúk! — kiáltott fel az egyik pajkos diák—most fői­mé gyünk a Galga partjára és megállítjuk a kocsit, mint a haramiák. van. Beszólt tehát az ernyős kocsiba az utasnak: — Keljen föl, uram, mert szegénylegények vannak itt! A kocsiban a bevásárolt bőrökön egy jómódú csizma­dia mester, Fosku uram aludt, aki abban az időben az aszódi evangélikus egyház kurátora volt. Az álmából felvert csizmadia ijedten te­kintett ki, de rögtön megis­merte a diákokat. — Hát ti semmirevalók, — kiáltott mérgesen, hogy mer­tek ilyet csinálni, ilyet elkö­vetni éjszakának idején! Majd megmondom a pro­fesszornak! Természetesen megrémül­tek a diákok, mikor megtud­ták, hogy a kurátor urat tá­madták meg. Másnap reggel következett aztán a hadd el hadd. Óra előtt megjelent a nagytekin­télyű kurátor Fosku uram és elmondta az esetet. Koren professzor szigorú prediká- cziót tartott a bűnös diákok­nak, akik természetesen ta­gadtak mindent, de azért ki kellett térdepelniök két órá­ra. Ki is térdepeltek vala­mennyien a tábla mellé, csak Petőfi nem akart menni. Nagy nehezen azonban még­is kiment, s ekkor így szólt Koren professzorhoz: •j-k ogo humillime, domi- AJ ne professor, inkább X V megtanulok tizenkét latin közmondást, mintsem hogy térdepeljek. — Jól van, nebuló, tanulj meg hát tizenkét példaszót. S meg is tanulta Petőfi, ha­bár nehezen ment, csakhogy ne térdepeljen. Az agy napja A Kopint Datorg Rt. 1998-2002. közötti időszakra szóló szerdán közzé tett prognózisa Magyarorszá­gon a GDP 4-5 százalékos átlagos évi növekedésé­vel számol. Az előrejelzés szerint az időszak vége felé a gazdaság fejlődése elérheti a 4,5-5 százalékot. A kutatóin­tézet az infláció mérséklődését jelzi, 2002-re 7-8 százalé­kos inflációt jósol. A folyó fizetési mérleg hiánya az 1998- ra várt 1,4-1,5 milliárd dollárról 2002-re 2,7 milliárd dol­lárra nő — állítja a Kopint-Datorg ötéves középtávú prog­nózisa. A gazdaságkutató társaság jelentésének összefoglalóját a bevezetőben szó szerint idéztem. Érdemes mégegyszer átfutni a sorokat, de nem az optimizmust sugárzó számok miatt. Figyeljük csak: előbb növekedésről esik szó, utóbb fejlődésről. Valamikori biológiai tanulmányaim során a két fogalmat külön taglaltuk. Ha a búza magasabb lett öt centivel, növekedett. Ha előbújt a kalásza, később virágoz­ni kezdett, majd feltűntek a kis búzaszemek, ezek mind mind a fejlődés fázisai voltak. A GDP, mint sarokszám magában hordozza fejlődésün­ket és növekedésünket egyaránt. Nem tudom, van e arra módszer, hogy a kettőt különválasztva is megmutassa. Ha nincs, akkor csak találgatásokra hagyatkozhatunk. Amennyiben például a vizsgált időszakban az M3-as autó­pálya hossza azzal a szakasszal növekszik, amivel Polgá­rig elér, mindenképpen fejlődik térségünk gazdasága, és az ország is jócskán gazdagabb lesz általa. Alaposan meglen­dítheti a számot ha megkezdődik a Dunán egy tízmilliár- dokat ütemesen nyelő nemzeti beruházás. De vajon fejlő­dünk e vele... Ma, amikor e sorokat pötyögöm a számítógépbe, az agy világnapja van. A készülék előttem néhány éve még egy vagyonba került, feltűnése a fejlődés kétségbevonhatatlan jele volt. Csodákra képes, mint sok minden, ami emberi agyból pattant ki. Nézetem szerint a fejletlen infrastruktú­ránk jobbítására költött pénz, valamint a nagyon is fejlett szürkeállományunk több lehetőséghez juttatása jelentené közeli jövőnkben az igazi fejlődést. Ésik Sándor Közös nézetek Ferter János rajza ^ ' I HlÉÉÉÉniÉttM^ f.úa » f ím Közös érdek B ár mindkét országban választásokra készülnek a közeljövőben, az alapvető kérdésekben vélhetően az esetleg bekövetkező változások sem hoznak döntő fordulatot. Hazánk és Ukrajna ugyanis sok tekintet­ben közös érdekek mentén tevékenykedik még akkor is, ha mi jóval hamarabb leszünk az Európai Unió, illetve a NA­TO tagja. Az azonos, de legalábbis hasonló érdekek részben a szomszédságból adódnak, ezt megyénkben különös fon­tossággal kezelik. Talán nem véletlen, hogy Ukrajna kö­zelmúltban kinevezett magyarországi nagykövete vi­szonylag hamar eljött tapasztalatszerző látogatásra. Oreszt Klimpus és Zilahi József is hangsúlyozta a határmentiség- ből fakadó előnyök kiaknázásának szükségességét, amihez persze erős lobbizás is kell, nehogy a feledés homályába vesszenek a már tető alá hozott megállapodások. Határátkelők bővítése, autópálya, vállalkozási övezet — kulcsfogalmak az együttműködésben. Ukrán és magyar szempontból is óriási előnyöket jelenthet a záhony-csapi vállalkozási övezet kiteljesedése, hiszen ez egyfajta ugró­deszka lehet a nyugati befektetők számára. (Rajtunk is mú­lik persze, hogy azzá lesz-e.) Ugyanilyen fontossággal bír a teherforgalom számára másutt is átjárható határ, s hogy az autópálya mielőbb erre jöjjön, Ukrajna felé hagyva el hazánkat, mert ha a lengyel-belorusz tengely vezeti le a nyugat-keleti áru- (és) személyszállítást, az könnyen fejlő­désünk gátjává vállhat. Csupán villámpéldák ezek a gazdasági együttműködés lehetőségeire, fontosságának alátámasztására, de élő pél­dák. A kapcsolatok bővítésében nagy szerep hárul a határ menti régiókra, így megyénkre is, hiszen a régiók közti együttműködés az alapköve az országok közöttinek. A mondás szerint addig kell a vasat ütni, amíg meleg. A vas előttünk van, a kovács kalapácsa is. Miért ne ütnénk? Kováts Dénes I Nemed! Imié tálcáit * .........................:......:______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents