Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

I9iárcius 2., hétfő HATTER Sgítő forintok a gazdáknak EsíI pályázhatnak támogatásra a céltudatos mezőgazdasági vállalkozók Nyiza (KM - G. B.) — ált héten teljessé válldművelésügyi Mi­nis» 1998. évi agrártá- mo;ról az érintettek áltgszerezhető infor- máóre, miután a me- zőggi szakfolyóiratok meként megjelent va- lam agrárgazdasági céltló pályázati felhí­vás. Múltokra helyez hang­súlyéi támogatási red- szeien célokra irányul­nak rtámogatások? Kö- züliyeknek örülhetnek leginegyénk gazdálko­dói,in juthatnak a kivá- laszmogatásokhoz? E kére kértünk választ a megrárkamara elnöké­től, s Andrástól, aki a parlmezőgazdasági bí­zott tagjaként már az agráág fejlesztéséről szóliy kialakításában is rész Nirtozás — A. évi agrártámoga­tási ;r kiemelten kezel jó r súlyponti kérdést, ezek is az agrárexport gazt növelését, az ag- rárpailitását és zavar­ment, az integrációs termpesolatok elősegí- tésébbá hangsúlyt he- lyeziaradt fejlesztések felgára, a felújítások előse, az agrárvállal- kozá'agi-, műszaki bá- zisájpítésére. Szorgal­maz életképes méretű gazc kialakulását, ösz- tönz/ezőtlen adottságú térsémelt támogatását, vala termőföld mező­gazdáid hasznosítását. Próbatni, hogy a terme- lésboyesüljön a szak­szerminőségi áruelőál­lítás éklődjön a gazdál- kodtolgáltatottság. A szab eszközeivel arra oriery az agráriumot a magonon alapuló vál- tozatnviszonyok jelle­mez)! egyenrangúak a csaláaságok, a szövet- keze;azdasági társasá­gok. Új gépek vásárlására is kérhető támogatás Elek Emil felvétele — Fontos alapelv, hogy tá­mogatást csak azok a gazdasá­gi társaságok, szövetkezetek, mezőgazdasági vállalkozók és őstermelők igényelhetnek, akik nem állnak csőd-, vagy felszámolási eljárás, végelszá­molás alatt, akiknek nincs adó-, vám-, tb-köztartozásuk, s nem tartoznak tagdíjjal a ka­marának. — Rendeltetésük szerint több csoportba sorolhatók a tá­mogatások. A termelést segí­tők között említhetjük a tőke­pótló hitelek kamattámogatá­sát, a tenyészállat beállítás, vagy a szaktanácsadás igény- bevételének, netán az elemi kár biztosítás díjának támoga­tását. — A következő csoport a modernizációt, a fejlesztést se­gítő támogatások köre, köztük is azok, amelyek az új vagy meglévő létesítmények felújí­tását szolgáló beruházásokat, a gépvásárlásokat, a meliorációs és öntözésfejlesztéseket, vagy éppen a nálunk nagy fontossá­gú ültetvénytelepítéseket segí­tik. Egy másik csoport a szer­kezetátalakítást ösztönző tá­mogatások. Ilyenek a kedve­zőtlen agrárgazdasági szerke­zet átalakítására, a versenyké­pes üzemméret kialakítására, a birtok-összevonási célú ter­mőföld vásárlásra, az integrá­ciók létrejöttére, a termelő/ér- tékesítő szervezetek megalakí­tására, az erdőtelepítésekre, vagy éppen a biogazdálkodás­ra történő áttérésre, netán nagymagvú abrakhüvelyesek vetésterületének növelésére nyerhető támogatások. Csökkenjen a hátrány — A piacra jutás elősegítése is egy fő csapásiránya a támo­gatási rendszernek. Ennek a célja a viszonylag drágán elő­állított termékek értékesítése­kor elszenvedett veszteség ki- egyenlítése, amely ösztönöz a külpiacokon való megjelenés­re. Ide tartoznak az agrárter­mékek jobb marketingjét cél­zó, a minőségbiztosítás beve­zetését elősegítő, vagy a vető­magvak fémzárolásának díját csökkentő támogatások. Szá­munkra kiemelt szerepe van a kedvezőtlen adottságú térsé­gek fejlesztését segítő támoga­tásoknak. Bár ezeket, csak meghatározott településen élők, vagy földterületen gaz­dálkodók vehetik igénybe, de számukra segítséget nyújtanak az átlagosnál nehezebb gazda­sági feltételek kompenzálásán túl abban is, hogy javuljanak a foglalkoztatási, megélhetési körülmények, eredményeként pedig növekedjen a lakosság- megartó erő. — A pályázati felhívások­ban is meghirdetett agrártámo­gatásokhoz különbözőképpen juthatnak hozzá az emberek. Vannak az adóhatóságtól a megfelelő dokumentumok be­mutatásával automatikusan igényelhetők, mint például az új mezőgazdasági gépek vá­sárlásának, lízingelésének 25­30 százalékos visz- sza nem térítendő támogatása. Egy másik csoportba tartoznak azok, amelyekhez kérel­met kell benyújtani. Ezek bírálata folya­matosan történik, a támogatás pedig a feltételek teljesülé­se esetén a jogo­sultságot tanúsító igazolások benyúj­tásával igényelhe­tő. Ide tartoznak például olyan álta­lunk nagyon fon­tosnak tartott tá­mogatások, mint a melioráció (vízháztartás sza­bályozás, a talajjavítás, terü­letrendezés) és az öntözésfej­lesztés költségei 40 százaléká­nak megtérítése. De ilyen a nőivarú tenyészállatok beállí­tásának elősegítésére igénybe vehető egyedenkénti dotációk: például az állományt legalább 5 szarvasmarhára fejlesztő bő­vítésnél üsző esetében 40 ezer, kettős hasznosítású tehén ese­tében 15 ezer forint. Sürget az idő A támogatások feléhez pályá­zat útján juthatnak hozzá az agrárágazat résztvevői. Ezek közül a legnagyobb érdeklő­désre az építési és ültetvényte­lepítési beruházási pályázatok számíthatnak, amelyek beadá­si határideje március 31. Fon­tos momentum, hogy megkez­dett beruházásra nem igényel­hető támogatás, amely még el­fogadott pályázat esetén sem jár automatikusan, csak ha már megkötötték a támogatási szerződést. Mindenesetre a vi­szonylag rövid rendelkezésre álló idő miatt nagyon fontos­nak tartom a hatósági igazolá­sok beszerzésére felhívni a pá­lyázók figyelmét, s hitel igénybevételéhez a bankok bi­zalmát elnyerő kapcsolat je­lentőségére. Ha ilyenre egye­lőre még nincs remény, a szin­tén támogatott integrációk va­lamelyikéhez történő csatlako­zás marad kedvező lehetőség­ként a vállalkozók számára — fejezte be Lakatos András. í Sk 'égi nap ferde su- jai beosonnak áfák ± é. A föld még fa- gys az erdő alja. Va­la g ség kezdi átjárni Bthogy a motort fel- bdindítja a vágást. A Iá belekap a törzsbe, vißket a fa. Az irány mian, hogy merre ddyönyörű nyárfák, táakác, s vegyes a dcén. i gondolta, hogy nmajd kivágni őket. Maekkorában telepl- teif.ra hatalmasokká ná vagy tíz gazdája. Otgbízták. i gondol. Minden- nágyja otthon, hogy ta ’ulis néni felügyel rár a mentőket, ha nu. Edina gyereket vá:vos szerint még od de ő ebben nem hi.az erdőben, a gé­péé ban, amelyet oly kcyetszeni. Aztán ar- ramivel is lepje meg Eict ő hurcolássza a csp kettejük magza- tárután közöttük fog él abja életrendjü­ké 'iovácsolja még joa ami összetartó­Hóvirágok zik, megcsomózza a köteléke­ket. A fakivágás keserves munka. Valamikor az öreg­gel jártak akácerdőket irtani, tisztítani, nyesni a fenyőfák alsó ágait. Kézi fűrésszel, méteres fejszével. Suttyó gye­rekként sokkal több érzések kötötték az erdőhöz, a baran­golások kedvenc helyszíné­hez. Az öreg még áfák gyökerét is ki­szedte. Az volt igazán a fá­rasztó munka. Felásni a le­vágott fák tövét, s addig vag­dalni gyökereit, amíg a dücs- kő (ő így hívta) ki nem jött. De a legjobb a téli tűzre a száraz akácfagyökér volt. Mára ezzel nem kell törődni. Kihuzigálják a gépek. Még­sem kell senkinek. Nem akad, aki összevágja, hogy netán tüzeljen vele. Leállítja a gépet. A brigád többi tagja is dohányszünetet tart. Elindul a fák közé, mint aki szükségét akarja elvégez­ni. Géza még utána is kiabál. — Vigyázz, nehogy megpo­csékoljanak a nyulak! Balázs csak legyint. Itt nyulak? A fűrészgép zaja mindent elnyom és elűz. Csak azt nem, amiért ő most be­megy az erdőbe. Egy nagy fe­hérnyárfa a támpont. Köröt­te tisztás. A nap aranyló su­garai behintik az avart. S ott van, letakarx’a egy nejlonnal a hóvirág. Tudatosan készí­tette elő, mint egy kertész. Néhány napja még hó bori- . - v- 'tóttá, s o lekotorta a havat, me gke­reste a még sarjadó töveket, s vastag nejlonnal fedte be. Felemeli a nejlont és maga is meglepődik. A hóvirágok már bimbóba szökkentek. Tudja, hogy áldott ez a nap, s a természet csodákra képes. Meleg borzongás járja át, s Edina jut az eszébe. Jó ideje az ágyban tölti napjait, ve­szélyeztetett terhes, s őt várja minden nap haza. Betakarja a hóvirágot. Még egy-két nap, s kinyílnak a bimbók. A tűz javában ro­pog az erdőszélen. Körbeto- porogják a többiek. Szép élet a favágó élete. Hangulatos a szalonna pirítása abban a röpke ideig tartó ebédszünet­ben, bár aztán szétveri a láncfűrész zaja a csendet, no meg a hatalmas sikoly, hogy vigyázni kell, mert dől a fa. Amerre néz, végig az irtás csupa gally. Valamikor elvit­ték, ma nem kell senkinek. Csak a karnyi vastag ágakat viszik el. A kirángatott tövek ott porladnak el az erdőszé­leken. Ebből a fából deszka lesz, fűrészáru, meg gyufa. Donát kiabál. —Segítsetek, beszorultam! Lerakják a fűrészt, rohan­nak mind. Donátot szorítja két összecsúszott farönk. Le­emelik róla. Nem tud lábra állni. All a munka. Feltűnik a terepjáró. Az öreg Józsi jön. Ősz körszakálla össze­függő mezőt alkot. Nézi a fekvő Donátot. — Tegyük be gyorsan! — és néz Donát felé. — Külön­ben érted jöttem. Julis néni üzent, hogy hívjalak, Edinát elvitték... Balázs állt egy pillanatig. De a következő pillanatban már rohant is a csalitosba, a fenyők közé. — Ennek hasmarsa van. Ma már kétszer is elrohant. Csak be ne rezeljen az izga­lomtól. Néhány perc múlva már jött is Balázs, kezében a bim- bós hóvirágokkal. Bölcsesség H a rajtam múlott volna, én bizony felelősségem tel­jes tudatában pár héttel később húztam volna meg az országgyűlési választási kampány indulásátjel­ző startpisztoly ravaszát. Gondoljunk csak bele: még jó két hónap van hátra május 10-ig, a szavazatok leadásának időpontjáig, s addig bizony jó néhányan megcsömörlenek az unos-untig ismételgetett jelszavaktól, a plakátokról reánk mosolygó arcoktól, a ró­zsaszínűre festett jövőképektől. Valójában ez csak az egyik oka lenne döntésemnek, ko­molyabb és fontosabb érvemként a közeledő nemzeti ün­nepünket említeném. A forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján hazánk szinte valamennyi településén meg­emlékeznek hős elődeinkről, ugyanakkor a nemzeti ünnep a pártok és a különféle szervezetek számára jó alkalom ar­ra, hogy önmaguk nézeteit, politikai irányelveit népszerű­sítsék. A rendszerváltás óta eltelt években a közös ünnepe­ink előtt hiába hangoztatták a szervezők a nemzeti egység fontosságát, az egymás iránti türelmet és tiszteletet, nem sikerült betartani. Valahol mindig történt valamilyen „bot­rány”, amely a társadalom megosztottságáról, széthúzásá­ról árulkodott, holott az egész magyarság kötelessége fejet hajtani a forradalmi ifjak előtt. Félő, hogy a méltóságteljes ünneplés helyett az idén is kampányfogás áldozata lesz március idusa, s durva kirohanások, szélsőséges megnyil­vánulások homályosítják el majd a megemlékezés fényét. Mátészalkán fennmaradt 1898-ból egy március 15-i ün­nepi beszéd. A szónok a város főrabbija volt, aki a beszé­de végén Isten áldását kérte vallási felekezettől és politikai pártállástól függetlenül valamennyi magyarra. Jó lenne, ha tanulnánk már végre a rabbi bölcsességé­ből! M. Magyar László Csendes volt a hétvége, egyetlen vállalkozót sem lőt­tek le... Ferter János rajza Jogos önvédelem A belkereskedelmi törvény módosításáról és az üzle­tek nyitva tartásáról tanácskozott egy hete a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Keres­kedelmi Kollégiuma. A testület leszögezte, egy átfogó új kereskedelmi törvény megalkotását tartja fontosnak. Ugyanakkor eldöntötte, hogy szükséges a törvény módo­sítása még az idén, ezért munkacsoportot hoz létre a javas­latok megfogalmazására. Az üzletek nyitva tartásával kapcsolatban a kamara úgy véli, nincs szükség központilag meghirdetett nyitvatartási rendre. Legyen erre nézve irányadó a munkatörvényköny, de azt figyelembe véve a helyi viszonyoknak megfelelően dönthesse el a kereskedő, mikor, meddig tartja nyitva üzle­tét. A kamara álláspontja kellőképpen reális — egyúttal vásárlóbarát is —, amikor kimondja: e tekintetben nem szabad kötelező előírásokkal korlátozni a kereskedők kö­zötti versenyt. A belkereskedelmi törvénnyel kapcsolatos problémák között is különösen neuralgikus pont az építendő üzletek alapterületére vonatkozó megkötések. A kereskedők egy jelentős része — zömmel természetesen a hazaiak — sze­retnék elérni, hogy a törvényben szabályozzák, pontosab­ban korlátozzák a kereskedelemi egységek négyzetméter nagyságát. így óhajtják megakadályozni az óriás bevásár­lóközpontok további építésének akadálytalan terjedését. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a helyi viszonyok mérlegelése szükséges annak eldöntéséhez, hogy az adott területen lehet-e nagy bevásárlóközpontot építeni. Mások véleménye szerint a honi kiskereskedőknek különböző tá­mogatásokat kellene — például kedvezményes hitelek for­májában — kapniuk ahhoz, hogy egyáltalán állni tudják a jelen pillanatban egyértelműen a nagyhalaknak álló ver­senyt. Miközben a kamara nekilát a hazai szabályok felmérésé­nek, párhuzamosan az Európai Unió előírásainak megis­mertetésén is fáradoznia kell. A magyar belkereskedelem számára ugyanis létfontosságú, milyen pozíciókat sikerül kivívnunk a csatlakozási tárgyalások során, mennyire nyit­juk meg a piacunkat az európai versenytársak előtt. Galambos Béla I Kommentár I

Next

/
Thumbnails
Contents