Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14 / 62. szám
* olcz Múltunk olaMnMbmatokon A pai nagyanyám hajdúnánási házának tisztasM falát díszítette egy — valószínűleg vásárban vWwM hazafias tartalmú olajnyomat. A szépen békére®? zett kép Petőfi Sándort ábrázolta a segesvári csatatéren. Nemzetünk feledhetetlen emlékű költője — amint a i££jfj századvég erősen romantizált realista stílusa megkövi|P| — mennybéli átszellemültséggel, megszépültén, s mi több,' halálra sebzetten, oldalára roskadva hever a szabadságharcvesztő mezőn, utolsó erejével, vérével írja a porba: Hazám! Honfiúi neveltetésemnek e picinyke — giccses pátoszával is meghatározóan motiváló — darabja, az olajnyomat, idővel átkerült édesanyám balmazi konyhájába; ott függött a sparhelt fölött, figyelmeztetvén valamennyiünket a magyar história talán legdicsőbb szakaszának drámai lezárására. Sokáig azt gondoltam, a nyomat ritkaságszámba megy, de aztán rájöttem: éppen olcsósága, hozzáférhetősége miatt sok-sok egyszerű, jobbára falusi ember otthonában hordozza, adja tovább a magyar történelem jeles, örökétig megőrzendő emlékét. A múzeumi szakember így fogalmazta meg a művészet e sajátos területének lényegét: „A paraszti lakásokban, elsősorban a lakószobákban, a XIX. század második felétől díszítették a falakat. A katolikusoknál kézenfekvő volt a szentképek felaggatása, a fényképezés elterjedése után a családi fotók kifüggesztése. A reformátusok — mivel szentképeket nem rakhattak ki — a családi fotókon kívül elsősorban a történelmi eseményekhez, személyiségekhez kapcsolódó képeket kedvelték. A múlt század végétől változatos tematikájú, méreteikben eltérő nagyságú képek tömege jelent meg a piacon: kereskedők, vásározók, búcsúban árulók kínálták a fekete-fehér és színes nyomatokat, üvegre festett és nyomdai technikával üvegre (annak is a hátuljára) vitt képeket. Ezek a magyar történelem nagy alakjait (Rákóczi, Bocskai, Petőfi, Kossuth, az aradi 13), vagy a magyar történelmi eseményeket ábrázolták (honfoglalás, államalapítás, vérszerződés. Rákóczi-féle szabadságharc). Külön hangsúlyt kapotfaz 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A Sóstói Múzeumfalu gyűjteményében közel 20 ilyen nyomat van, köztük néhány az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz köthető eseményeiket ábrázolja.” JH Közülük mutatunk be néhányat. Kállai János Krasznai Péter honvédelmi emléklapja Petőfi a csárdában Talpra, magyar! Balázs Attila felvételei ILLYÉS GYULA VERSE Petőfi Százhuszadik születése napján Jó minden ürügy s alkalom már, jó minden emlék sforduló, hogy ünnepeljenek. Szűkén van a tűz, a körülülni jó: melegség! Elkelne naponta egy Petőfi—ha zord a nap. Nemes halott, feledd, hogy akkor be sokalták a sorsodat. Feledd a sírt, a sárt, a várost, h\ 9l kővel dobált meg a nép. Megbocsátottál. Feledd: attól lett a feloldott csőcselék még aljasabb... Hogy érte haltál? A sas meghalt, a verebek csak hangosabbak: ládd világ «»/! áldozatot érdemlenek! Én nem gondoltam ünnepedre. Szívem mélyén oly egy vagyok veled, mint hogyha bennem élnél; bocsásd meg a szerény lakot. Pirulnék ünnepelni téged, adóm ily olcsón adni meg, amért te újra — itt benn érzem — odadobnád az életet. Kiért? Miért? Oh be jól értlek érthetetlenül is’ akár eszmédet, melyért holtnak ünnep, élőnek átkok átka jár. Nekem is, — jöjjön, érjen még több gáncs és gyalázat: legalább én vezekeljek, legalább így hasonlítson valaki rád! (Magyar Csillag 1944.)----------- — ......................... ■ ' ' ■ ——■ ............................ ...................................................................... A Kelet-Magyarország ünnephÉ&éklete az 1848-as forradalom 150. évfordulója alkalmából
