Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14 / 62. szám
1998. március 14., szombat HATTER Fejjel lefelé is talpra esett Ausztráliában is szakmai karriert csinált a szabolcsi agrármérnök Galambos Béla Nyíregyháza, Perth (KM) — A hazafias érzelmű tv-nézők nyilván emlékeznek az ausztráliai Perth-ben januárban lezajlott úszó világbajnokság szívmelengető jelenetére, amikor a mi Kovács Ágink nyakába akasztják az aranyérmet. Az viszont már valószínűleg nem mindenkinek tűnt fel, a földgolyó másik oldalán felcsendülő magyar himnusz — ezúttal is torokszorító dallamainak — hallgatása közben, hogy a nézők egy képernyőn is fel-fel tűnő lelkes csoportja pi- ros-fehér-zöld zászlókat lengetve ünnepli a magyar győzelmet. Ha pedig netán valakinek fel is tűnt volna, hogy azok nem turisták, hanem Perth-ben élő magyarok, akkor sem gondolhatta volna senki fia, hogy köztük ott énekli az „Isten áldd meg a magyart" egy Tiszavasváriból három éve odaköltözött férfi: Simon Endre is. A szíjjas alkatú, középkorú agrármérnök 1995-ben költözött családjával Ausztráliába, ahonnan az addig vele együtt a tiszavasvári Alkaloidában dolgozó felesége kapott komoly állásajánlatot. Maguk, s elsősorban két gyermekük jövőjét szem előtt tartva, nem könnyű szívvel, de csak elfogadták a meghívást, még akkor is. ha a férjet előzetesen semmi jóval nem kecsegtették állásügyben. Bár elképzelhető, milyen „rázós" dolog volt a kitelepülés, ma — amennyire egyáltalán élhet valaki boldogan a hazájától tízezer kilométerre — Perth-től délre egy Mandurak nevű kisvárosban boldogan él a Simon család pár száz méterre a tengerparttól. A családfő különösen elégedett, mert szívós küzdelem árán mára elérte. hogy a nyugat-ausztráliai földművelésügyi minisztérium alkalmazásában álló fejlesztő mérnökként egy bő ma- gyarországnyi terület agrártermelésének korszerűsítéséért felel. Az idestova három év után nem régiben hazalátogató férfi — akit Nyíregyházán töltött par napja alatt szinte kézről kézre adtak a rokonok, ismerősök — örömmel mesél azokról a személyes sikerekről, amelyeket kizárólag a saját erejéből ért el odakint, és amelyeket —- mint őszinte lelkesedéssel állítja — jelentős mértékben a magyar oktatás színvonalának köszönhet. Simon Endre „Ha lehet üzenete egyáltalán a sorsom külföldi alakulásának. annak, hogy végül is sikerült megállnom a helyemet Ausztráliában, akkor az csakis ez: minden köszönet a magyar oktatási rendszernek és a magyar pedagógusoknak! Mert hiába nő a fű is ellenkező irányba ott a föld másik oldalán, sikerült megkapaszkodnom és végül eredményeket felmutatnom a szakmámban. amire itthon tanítottak meg." A Simon család kiköltözését követő három hónapot — miként az előre kiszámítható volt — otthon, mint afféle háztartásbeli. töltötte a családfő. Ám az idehaza technológiafejlesztő mérnökként alkotó munkát végzett agrár szakembernek hamar elege lett a nagymamaszerepből és taxisnak jelentkezett egy vállalathoz. Heti három napra, mivel a munkáltatónak ott így nem jár különösebb teherrel, könnyen felvették. Csak a helyismerettel volt kezdetben némi gond. bár a 35 ezer lakosú üdülőváros tengerpart mentén húzódó „hurka" formája taxis szempontból végül egész könnyű esetnek bizonyult. A maga elé a teljes foglalkoztatottságot kitűző magyar taxis „Endrjú", a hét szabad napjain segédmunkát vállalt egy gyárban, ahol 45 fokos melegben zsákolt napestig, ettől alacsonyabb hőfokon már belobbanni képes vegyi anyagot. Hosszú hónapok után jött el az a szép idő. amikor már a hét minden napján volt fizetett munkája a családja, de főként önmaga előtt bizonyítani akaró férfinek. Hétfőtől szombatig raktáros volt a gyárban, vasárnap pedig továbbra is taxizott. Azután egy nap megcsillant előtte a lehetőség az addig is rendszeresen látogatott Perth-i munkaügyi központban: egy hónapos munkavégzési gyakorlatra, afféle burkolt próbaidőre mehetett a nyugatausztráliai földművelésügyi minisztériumba. Az egy hónapból kettő lett, majd véglegesítették. mint szántóföldi gyomokkal foglalkozó technikust. Ekkor 1996 augusztusát írtuk. A következő egy év alatt sikerült annyi eredményt felmutatnia — egyebek között az étkezési olajrepce termesztéstechnológiájának kidolgozásában és elterjesztésében — a minisztérium felügyelete alá tartozó. három magyarországnyi mezőgazdaságilag művelhető terület felén, hogy tavaly októberben fejlesztő mérnöknek nevezték ki. Nem kis karrier Perth-ben, egy messzi kis idegen ország állampolgára számára, miként Simon Endre legutóbbi szereplése sem, amikor februárban a Perth-i növényvédelmi tudományos napokon előadást tartva ismertette az Ausztráliában általa meghonosított magyar gyomfelvételezé- si módszert, valamint gyomirtási kísérleteinek elismerést kiváltó eredményeit. Természetesen ma már tökéletesen beszéli az angolt, de magyar szó nélkül nem tud meglenni. Elmondhatatlanul sokat jelent neki a távoli haza. ezért is kapcsolódott be az ottani magyarok közösségi életébe. Rendszeresen cikkezik a Perth-i Magyar Hírek-ben. Rovata címe: „Találkozunk a Magyar Otthonban”. Ugyanis e néven van egy, még a kinti öregek által teremtett közösségi háza a Kárpát-medencéből származó „ausziknak”, ahol fiatal. büszke erőként Endre rendezett már nagy sikerű gulyáspartit. Szent István-napi és március 15-ei ünnepséget. Egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy a világ tőlünk talán legtávolabbi pontján ezen a hétvégén is felcsendül a magyar himnusz, és valaki elszavalja a Nemzeti dalt. Harasztosi Pál felvétele Segítség Kárpátaljának Száz év talány Kisvárda (KM - K. B.) — Nem csupán a hivatali szakemberek, hanem az átlagpolgár számára is megannyi érdekességet, sőt talán még sok talányt is rejt az a kiállítás, amelyet tegnap délután nyitottak meg kisvárdán a Várszínház és Művészetek Háza aulájában. A tárlatot — amelyen száz esztendő országgyűlési és önkormányzati képviselői választási küzdelmeit, sőt a voksolások hétköznapjait is felvillantják a szervezők — dr. Benczéné dr. Nagy Eszter, az országos levéltár főosztályvezetője nyitotta meg azt követően, hogy a város polgár- mestere. dr. Oláh Albert ajánlotta a kiállítást az érdeklődők figyelmébe. A maga nemében páratlannak számító kiállítás anyagának egy része a fővárosi levéltárból származik, de sok helyi vonatkozású archív újságcikk, kortörténeti dokumentumot hoztak a szervezők a megyei levéltár gyűjteményéből is. Budapest (KM) — A Határon Túli Magyarok Hivatala tájé- koztatatta szerkesztőségünket arról, hogy találkozót szerveztek mindazon fontosabb magyarországi szervezetek, alapítványok és közalapítványok részvételével, melyek erkölcsi és anyagi támogató tevékenységükkel a kárpátaljaiakat (is) segítik. A rendezvényen jelen voltak a Kárpátalja Szövetség, az Illyés Gyula Közalapítvány. az Új Kézfogás Közalapítvány. a Beregszászért AlaNagykároly (KM) — Kilenc romániai és nyolc magyar- országi (határvidéki) település polgármestere találkozott a napokban Nagykárolyban. A jelenlévők egyetértettek abban. hogy határ menti szomszédsági helyzetükből fakadóan térségükben az több fejlesztési feladatnak is elsődlegességet kellene biztosítani. Ezek a következők: A Vállaj-Csanálos határátkelőhely kiépítése és megnyipítvány. a Mocsáry Alapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vörös- kereszt, a Ferences Misszió Alapítvány, a Magyar Kari- tasz, a Latorca Alapítvány, a Johannita Segítőszolgálat, a Transcar Egyesület, a Bercsényi Miklós Alapítvány, valamint a Csehországi és Szlovákiai Kultúráért Alapítvány képviselői, akik tájékoztatták egymást a kárpátaljai magyarságot támogató karitatív tevékenységükről. lehetőségeiktása. Vasúton Mátészalka és Nagykároly között a személy- forgalom útlevéllel történő biztosítása és a teherforgalom feltételeinek kialakítása. Az Ecsedi láp — beleértve a teljes Kraszna-vidéket — revitalizá- lásának és turisztikai hasznosításának előkészítése, az erre irányuló program és projektek kidolgozása, majd megvalósítása; a környezet és tájvédelem munkálatainak előkészítése és megkezdése a határ mindkét oldalán. A két ország érintett terűiéről, a munkájukat nehezítő körülményekről. A találkozón jelen volt a budapesti ukrán nagykövetség illetékes diplomatája is. aki tájékoztatást adott a humanitárius segélyek határon való átjuttatásával és vámkezelésével kapcsolatban, válaszolt az aktuális ukrán jogi háttérre és gyakorlatra vonatkozó kérdésekre. Felajánlotta a nagy- követség segítségét a hozzájuk forduló szervezetek számára. tén lévő települések polgár- mesterei további közös fejlesztési feladatok meghatározására és feltételeinek összehangolt előteremtésére konzultációs műhelyt alakítottak. A végleges szervezeti és jogi keretek megteremtésére bizottságot állítottak fel: román részről Kovács Jenő Nagykároly, Háncz Dezső Kaplony. Fosztó Zoltán Börvely. míg magyar részről: Révész Antal Vállaj, Fülöp István Mátészalka. Szűcs Gusztáv Nagyecsed lettek tagjai. Határ menti szándékok í's> y— /< -• * fit1 Az első pont V isszájára sült el Metternich kancellár szándéka: a fogságából szabadult Kossuthot — azért, hogy jobban szem előtt legyen, s hogy „ártalmatlanná tétele" minél sikeresebb lehessen. — a Pesti Hírlap szerkesztésével bízták meg. Mert abban, hogy hét év múlva Pesten kitört a forradalom, jelentős szerepe volt a reformkor e nagy hatású és magas színvonalú újságjának. Hasábjain tett bizonyságot politikai bátorságáról Kossuth, és apránként megfogalmazta a reformkorszak politikai programját, elemezte e kor legfontosabb társadalmi problémáit (jobbágyfelszabadítás, örökváltság. közteherviselés, népképviselet. egységes nemzetállam, stb.) Legnagyobb hatása merész, indulattól lobogó, szenvedélyes vezércikkeinek volt, amit még napjainkban is példaként állíthatunk a toll- forgatók elé. Ä Pesti Hírlap szellemiségén nőttek fel aztán a nagy márciusi nap meghatározó szereplői: Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek, akik mind újságírók és szerkesztők (is) voltak. Nem véletlen tehát, hogy a Pilvax Kávéházban elsőként vetették papírra a 12 pontos kiáltványban: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!". Már ők is megízlelték a cenzúra elnémító törekvését (amikor a Pesti Hírlapból cikkeket töröltetett Metternich s majd a forradalom győzelme után is szembeszegülniük kellett Szemere belügyminiszter törvényjavaslatával, amely tartalmi és financiális keretek közé igyekezett szorítani a vé- leménnyílvánítás szabadságát. A javaslatot a fiatalok köztereken égették el.) A szó hatalma valójában minden újkori történelmi változásban felfedezhető. A leírt, a kimondott szó. amely fölemelhet, béníthat, megdicsőíthet és megalázhat, béklyóba köthet és szárnyalásra késztethet. Ezért tekintett a mindenkori hatalom megkülönböztetett figyelemmel az írott szóra. az újságra, majd később az elektronizált tájékoztatásra: szerette s szeretné szekerébe fogni azt az erőt. amely — ha tisztességes — soha sem bír hátán hámot. A sajtószabadságért folytatott küzdelem az emberi szabadságvágy legszebb példája: senki se tiltsa senkinek, hogy igazat — és csakis igazat — mondhasson, írhasson: ne váljék pillanat- emberkék és csoportok szolgálójává a gondolat. S mert a szabad sajtó mindig a forradalmak lövészárkaiban teljesített szolgálatot, áldozatai is számosán voltak. Szép gesztus a társadalomtól, hogy immár történelmünk legfényesebb napjára, az éppen 150 éve lezajlott forradalom és szabadságharc napjára datálja a Magyar Sajtó Napját. Nem csak a megbecsülés jele ez a mártír toliforgatók emlékének, hanem figyelmeztetés a felelősségre is: aki a néphez szól, nem pusztába kiált, aki a néphez szól. az a jövőre mutat. Legújabbkori történelmünk pedig arra int, hogy a sajtó- szabadság követelésénél semmivel sem alávalóbb a szabadság sajtójának a megteremtése, megőrzése. A társadalmi átalakulás megannyi szépsége és szennye, buktatója, tanácstalansága, a pénz uralma az a környezet, ahol a szónak, az írástudónak rá kell(ene) találnia a leghelyesebb és legtisztességesebb útra s mutatni azt az irányt, amelyen haladni felemelkedést jelent. Eközben szembe kell szállni az önzéssel, az aljassággal, a kényelmességgel, a hányaveti- séggel. a tékozlással, a megaláztatással. Ez a dolgunk, ezt kellene mindennap megcselekednünk legnagyobb főurunk, az Olvasó igénye szerint. Bizony, kellene... Angyal Sándor Sajtószabadság Ferter János karikatúrája Vízügyi pályázat Nyíregyháza (KM) — A települések jelentős központi támogatással komoly szennyvízcsatornázási munkák előtt állnak. Az első pályázati határidő a múlt hónapban már lezárult, akkor a céltámogatások elnyeréséért folyt a verseny. Most a vízügyi alapra lehet pályázni, a határidő március 20-a. Kapkodásra azonban nincs ok. hiszen a korábbi tapasztalatokból okulva a Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megváltoztatta a rendet Míg korábban ha valaki kicsúszott az időből, akkor elvesztett egy teljes évet. Ezt kiküszöböli az új rendszer, hiszen több forduló is lesz. A határidők: március 20, május 22.. július 22.. szeptember 25. A pályázati csomagokat. információkat a vízügyi igazgatóságoktól lehet beszerezni.
