Kelet-Magyarország, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

ORSZÁG - VILÁG 1998. március 10., kedd Parlamenti napló Budapest (MTI) — A bős­nagymarosi vízlépcső ügyéről tárgyaló magyar és szlovák küldöttség által február 27-én aláírt doku­mentum nyilvánosságra ho­zatalát követelte Deutsch Tamás (Fidesz) hétfőn na­pirend előtti felszólalásá­ban a parlamentben. Ko­vács László külügyminisz­ter válaszában hangsúlyoz­ta, hogy a kormány „sem­miféle Magyarország érde­keivel ellentétes egyez­mény aláírását nem terve­zi”, február 27-én Nemcsók János csupán egy keret- megállapodás-tervezetet lá­tott el kézjegyével. — A kormány megállí­totta a gazdaság hanyatlását és megteremtette a fenntart­ható növekedés feltételeit — hangoztatta Szent-Iványi István (SZDSZ). A szabad- demokrata frakcióvezető a makrogazdasági mutató­számokra hivatkozva el­mondta: a magyar gazdaság helyzete jelenleg kedve­zőbb, mint amire a kor­mányprogram ígéretet tett. Varga István (MDF) a rendőrség anyagi helyzeté­nek javítását, a rendőrök bérének emelését és a rend­őrőrsprogram folytatását követelte a kormánytól. Kuncze Gábor álláspont­ja szerint nem szabad kam­pányszerűen kezelni a köz- biztonság kérdését, a polgá­rok által áhított biztonság ugyanis csak megfontolt, jól átgondolt munkával te­remthető meg. A belügymi­niszter az Országgyűlés hétfői közbiztonsági vita­napját megnyitó beszédé­ben cáfolta, hogy robba­násszerűen nőtt volna a bű­nözés: az általa ismertetett statisztikai adatok alapján ugyanis 1991 óta tartó stag­nálásra lehet következtetni. A miniszter tényként em­lítette, hogy az elmúlt évek­ben felerősödtek a draszti­kus, nagy port felverő cse­lekmények, a leszámolá­sok, a robbantások és az ut­cai „kivégzések”. Ezek az esetek jellegüknél fogva fé­lelmet ébresztenek a társa­dalomban, akkor is, ha nem a becsületes polgárok ellen irányulnak. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai kö­zött a rendőrség 3 éves, 36 milliárd forintos középtávú fejlesztési programjának végigvitelét, a bűnmegelő­zési tevékenység fokozását és a hatékony igazságszol­gáltatás feltételeinek meg­teremtését nevezte a bel­ügyminiszter. Szekeres Imre (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűncselekmények áldozatait nem vigasztalja a javuló statisztika és az, hogy Magyarország nem­zetközi összehasonlításban nem tartozik a bűnügyileg legfertőzöttebb országok közé. Az MSZP-nek meg­vannak a közép- és hosszú távú elképzelései a bűnözés megfékezésére, az igazság­szolgáltatás hatékonyabbá tételére. Statisztikai adatokkal kezdte hozzászólását Ader János (Fidesz), aki közölte: 1997-ben az ismertté vált bűncselekmények száma 514 ezer volt, ezek közül 253 ezernek az elkövetője ismeretlen maradt. Drámai volt az emelkedés a csalá­sok, a kábítószerrel való visszaélés területén. Több mint kétszeresére nőtt a szervezett bűnözés aránya. — A kormány, amely nem sajnál 600 milliárd forintot egy értelmetlen beruházás­ra, a rendőrség fejlesztésére 10 milliárd forintot nem tud előteremteni — mondta. Hack Péter (SZDSZ) elöljáróban leszögezte: a közbiztonság állapota ag­godalomra ad okot, de hisz­tériakeltésre, pánikra, fele­lőtlen ígérgetésekre, rög­tönzésekre nem. A törvény- hozás négyéves munkájáról szólva elmondta: több íz­ben szigorították a büntető törvénykönyvet. Egy sor olyan jogszabály született — például a magánnyomo­zásról, a vagyonvédelemről — amely a bűnözéssel szembeni komplex társa­dalmi fellépés feltételeit te­remti meg. — A közbiztonság össze­omlott — kezdte felszólalá­sát Torgyán Tózse/kisgazda frakcióvezető, aki szerint a bűncselekmények számá­nak visszaszorításához megfelelő hatásköröket és pénzt kell biztosítani a rendőrségnek, illetve a pol­gárőrségnek. Mint mondta: miközben a lakosságnak nincs biztonságérzete, a rendőrség munkája gyen­gül, mert egyre kisebb mér­tékben részesedik a költ­ségvetési pénzekből. Tóth András (MSZP) ar­ról beszélt, hogy a kormány tettekben is képes volt a szervezett, gazdasági jelle­gű bűncselekmények ellen fellépni. Szerinte a KBI mintegy másfél éves műkö­dése igazolta e szervezeti egység felállításának indo­koltságát. Utalt arra, hogy a KBI által feltárt, vagy meg­akadályozott bűncselekmé­nyek kárértéke megközelí­tőleg 50 milliárd forint. Boross Péter (MDF) a rendőrség alulfinanszíro­zottságának megszüntetését tartja a bűnözés elleni haté­konyabb fellépés alapvető feltételének. Megítélése szerint 15 milliárd forintot kellene fordítani erre a cél­ra, amit a parlamentnek ki kell kényszerítenie. Wekler Ferenc (SZDSZ) szerint nem igaz, hogy a közbiztonság rosszabb lenne most, mint négy évvel ez­előtt. Felelőtlennek nevezte azt a magatartást, amely a kampánynak rendeli alá a közbiztonság kérdését. Kónya Imre (MDNP) fel­hívta a figyelmet arra, hogy idegengyűlöletre adhat okot Hóm Gyulának az a múltkori kijelentése, misze­rint külföldiek követik el a bűncselekmények 80 szá­zalékát, holott a valóságban ez alig három százalék. Hangsúlyozta, hogy az MDNP nem az enyhe, ha­nem a kirívóan súlyos bűn- cselekmények büntetését szigorítaná. Lusztig Péter (MSZP) ki­emelte, hogy Horn Gyula utasítást adott egyes bűn- cselekmények felderítésére, amit az előző kormányfő nem tett meg. Kifogásolta, hogy miközben a rendőr­ségtől minél hatékonyabb munkát várnak el, rendsze­resen bírálatokkal illetik munkájukat, és egy-egy konkrét eset kapcsán az egész apparátus hozzáérté­sét is kétségbe vonják. Nyugtalanító a vízumkényszer Ukrajna aggódik az állampolgárait sújtó várható intézkedések miatt Prága (MTI) — Ukrajnát nyugtalanítja, hogy állampol­gárai a jövőben várhatóan csak vízummal utazhatnak majd Csehországba, illetve azokba az országokba, amelyekkel az Európai Unió rövidesen meg­kezdi a csatlakozási tárgyalá­sokat — ezt Hennagyij Udo- venko ukrán külügyminiszter mondta azt követően, hogy hétfőn délelőtt Prágában ven­déglátójával, Jaroslav Sedivy esek külügyminiszterrel tár­gyalt. Az ukrán diplomácia vezetője leszögezte: Kijev nagy hibának tartja, hogy Eu­rópát ezzel ismét két részre osztják. Mint megjegyezte, Ukrajna megérti, hogy Prága álláspont­ja ebben az ügyben az Európai Unió hivatalos álláspontjából indul ki. Ezért Kijev a problé­ma megoldását nem is Prágá­tól, hanem Brüsszeltől várja és a brüsszeli hivatalokkal kíván tárgyalni a lehetséges megol­dásokról. Sedivy úgy fogalma­zott, hogy a vízumkényszer felújítása az ukrán állampol­gárok számára Prága szem­pontjából egyelőre nyitott kér­dés, semmi sincs eldöntve, a miniszterek ezért csupán véle­ményt cseréltek róla. Udovenko, aki kétnapos hi­vatalos látogatáson tartózko­dik a cseh fővárosban, a sajtó- értekezleten jónak minősítette a két ország kapcsolatait. Mint elmondta, a cseh-ukrán keres­kedelmi forgalom jelenleg évente átlag 418 millió dollárt tesz ki, ami „elég szép ered­mény”, s meggyőződése, hogy lehetőség van az évi egymilli- árd dolláros forgalomra is. Az ukrán diplomácia veze­tője szerint Prága és Kijev szo­rosabb együttműködést foly­tathatnának az atomenergia, gépipar, közlekedés, közleke­dési eszközök és az űrkutatási technológiák kifejlesztése te­rületén is. Zárjegyhamisítók Rendszám­tolvaj Vásárosnamény, Nyíregyhá­za (KM) — A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében teg­nap történt több tucatnyi ki­sebb baleset, lopás, károkozás közül — amelyekről a megyei rendőrkapitányság ügyeletétől értesültünk — csak példaként néhány: Vásárosnamény ban a Gulácsi út 41. sz előtti keresz­teződésben tegnap délelőtt két személygépkocsi ütközött a sajnálatos eredmény: egy könnyebb sérült. Nyíregyházán a Toldi utcán- ban egy Lada gépkocsi akku­mulátorát emelték el ismeret­lenek, míg a Ferenc körúton egy Toyota szélvédőjét verte be valaki, s ezzel 25 ezer forint kárt okozott a jármű tulajdo­nosának. Ugyancsak Nyíregyházán fújták meg keddre virradólag egy kocsiról a rendszámtáblát, amin a következők álltak: DBA-418. HIRDETÉS Budapest (MTI) — Nemzet­közi zárjegyhamisító és for­galmazó bűnszövetkezetet lepleztek le a magyar és a ju­goszláv rendőrök. A határ­menti együttműködés eredmé­nyeként lefoglalt 130 ezer da­rab, italok hitelesítésére szol­gáló zárjegyet, valamint a ma­gyar és cseh felhasználásra ké­szült hamis illetékbélyegeket be is mutatták a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. Az előzményekről Tonhau- ser László a KBI szervezett bűnözés elleni osztályának ve­zetője számolt be arról, hogy először — csaknem öt eszten­deje — Pécsett csaptak el egy hamis zárjegyekkel foglalkozó társaságra; a szálak onnan Bács-Kiskun megyébe, Kis­kunhalasra vezettek, ahol egy bárban 800 ezer darab hamis zárjegyet foglaltak le. A fő szervező múlt hét csü­törtökön került kézre: Kecske­méten őrizetbe vették K. T. bácsalmási lakost, akinek Mercedes személyautóját át­vizsgálva, külön e célra kiala­kított rejtekhelyeken találták meg az említett 130 ezer darab hamis zárjegyet. A Szerbiai Köztársaság rendőrségével szoros együttműködésben folytatott nyomozás ezután a határ túloldalán is látványos eredményt hozott, felderítették a nyomdákat, amelyekben a zárjegyeket előállították, Sza­badkán három, Újvidéken két nyomdát kutattak át, zárattak le, és tizenöt embert vettek őri­zetbe. Az öt nyomdában 200 ezer, magyar, ukrán, orosz és szlovák nyelvű zárjegyet, va­lamint 200 hamis illetékbélye­geket foglaltak le. A nyomo­zás eddigi adatai szerint, leg­alább 5 millió zárjegyet készí­tettek a szerbiai nyomdákban, arra, hogy a hamisítványokat mikor és hol használták fel, az orosz, az ukrán és a szlovák hatóságok bevonásával folyta­tódó vizsgálat ad majd választ. I 1L «• ! • JUKO KFT 4531 NYÍRPAZONY, SZABOLCS U 12. TEL.: 06-42-480-040 NATO-ülés Brüsszel (MTI) — Rend­kívüli ülés összehívását kérte hétfőn Albánia a NA- TO-tól a koszovói válság ügyében. Tiranának a part­nerségi együttműködés je­gyében van erre lehetősé­ge. Valószínű, hogy a ta­lálkozóra szerdán sor is ke­rül — a NATO nagyköve­teinek és Albánia képvise­lőjének részvéteiével. A NATO hivatalosan nem folyhat bele az albáni­ai válságba, amíg nemzet­közi megbízást nem kap erre. A szövetség eddig csupán arra szorítkozott, hogy az erőszak elburján­zása után elítélte a véres összecsapásokat. Délszláv küldetésének tervezésénél azonban a NATO már évek óta figyelembe- veszi az albán lakosságú szerbiai tartomány feszült helyze­tét, «wiiriiiiiim .. ................................... Riadó Jeruzsálem (MTI) — Egy tizennyolc éves izraeli fiú­nak, akit csak „Elemző” kódnéven emlegetnek, szombaton sikerült bejut­nia a Pentagon számítógé­pes rendszerébe. E fortélyos számítógé­pes „kalóz” két hete vitte véghez az első sikeres be­hatolást az amerikai védel­mi minisztérium féltve őr­zött rendszerébe. Ennek hatására az amerikai tiszt­ségviselők riadót fújtak, és nem kevesebb mint 47 FBI-ügynököt mozgósítot­tak. Az angolul Analyser kódnevű diák mindkét esetben egy jelentős a Ne- gev-sivatagban lévő izraeli oktatási intézmény infor­matikai rendszerét felhasz­nálva egy iskolai jelszóval kapcsolódott egy Internet- serverre anélkül, hogy személyére utaló nyomott hagyott volna. — Biztosíthatom önö­ket, hogy a „kalóz” telje­sen egyszerű informatikai eszközöket vett igénybe, amelyek minden gyerek számára elérhetők, akik otthon vannak a Weben — nyilatkozta az izraeli lap­nak Mark Gazit, a NetVisi- on kutatási osztályának ve­zetőhelyettese, aki amúgy információbiztonsági szakértő is. A fiatal izraeli informati­kai zseni a www.wal- la.co.eil kódnéven interjút is adott. A félénk és eny­hén dyslexiás fiú többek között azt állította, hogy segítőtársaival behatolt az izraeli parlament, valamint az izraeli államelnök hiva­talának számítógépes rendj szerébe is. ■ inH|i39tH ||M SriHfif ■mPIiÍ' mm ' . <» ' 1 * j : ;f§): 0i:: : Síi;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents