Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-05 / 30. szám
1998. február 5., csütörtök MEGYEI PLUSZ jggaap □ Iskola helyett Mátészalka (.KM - Sz. E.) — Másfél éve üresen áll Mátészalkán a Hősök terén egy több részből álló épület A képviselői-testület tegnap döntött az iskolaösszevonások után árván maradt Hősök terei Általános Iskola sorsáról. A belváros kiemelt helyén Spar Élelmiszeráruház épül. A testület több. mint negyvenhatmillió forintért értékesítette az, ingatlant a Magnum Hungária Invest Építőipari és Szolgáltató Kft-nek. A bevásárlóközpont a tervek szerint még ebben az évben elkészül. Az ingatlan eladásával megszűnik a Foglalkoztató Napközi Otthon jelenlegi épülete is. Ők tervek szerint a Családsegítő Központ helyére költöznek. Ugyanezen az ülésen döntöttek arról is, hogy elkészíttető az önkormányzat a későbbiekben kialakítandó ipari park helyzetfelmérésen alapuló terveit. Fórum Mátészalka (KM) — A Független Kisgazdapárt fórumán február 6-án délután öt órától dr. Pokol Béla elnöki főtanácsadó tart előadást Mátészalkán a Pártok Házában (Kölcsey tér. 2.). A fórum témája: A Hom-korszak utáni tennivalók. Jó ügy Szatmárcseke (M. K.) — Mint Sarkady Pál Szatmárcseke polgármestere megfogalmazta: régen óhajtott vágyuk teljesült a megyei Tourinform Iroda közreműködésével. A szatmáriberegi térségben nagyon sok olyan történelmi, irodalmi, műemléki, természetvédelmi érdekessége van, amire nem figyeltünk fel eddig, de egy információ ezek megtekintésére ösztönöz, ezt szolgálja a januárban kihelyezett táblák sora. Azzal, hogy egységes, azzal, hogy a közvetlen szomszédsági látnivalókra is utal, s hogy részletesen tájékoztat a látható hely érdekességeiről (a tábla Szatmárcsekén, a kopjafás temetőhöz vezető bejárati útnál látható) önmagában biztos támpont. Hazainak, s idegennek. A magyaron kívül két világnyelven is formálódhat, aki a táblánál megáll. Láthat egy színes képet is a település egyik érdekességéről. Azt is megtudhatja, hol találhat kempinget, turistaszállást, vagy éppen hol lépheti át a magyar-ukrán vagy éppen a magyar-román országhatárt? Éddig is. voltak útbaigazító táblák, azonban sem küllemben, sem tartalomban nem vehették fel a versenyt a most kihelyezett információval. Az alapszöveget, képjavaslatot az ön- kormányzatok adták. A helyiek döntöttek arról, hogy hol állítják fel, törekedve arra, hogy a tábla mindkét oldala megközelíthető legyen. Területi Statisztika Tíz év szünet után ismét megjelent a régi-új folyóirat Hajnal Béla (KSH) Több mint tíz év szünetelés után 1998 elejétől újra indul a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, a Területi Statisztika, amely ezzel a harmincnyolcadik évfolyamába lépett. A folyóirat szerkesztői (fő- szerkesztő: Kovács Tibor, felelős szerkesztő: Marosi Lajos) azzal a reménnyel indítják útjára a lapot, hogy a statisztika és a regionális gondolkodás összekapcsolásával ismét elfoglalja korábbi helyét a magyar tudományos-szakmai folyóiratok között. „Több évtizedes tapasztalat mondatja velünk, hogy a statisztika és a területi statisztika viszonya olyan, és jórészt attól függ, hogy milyen a társadalompolitika és a területfejlesztés viszonya. Ha a politika és a gyakorlat a társadalmi munka- megosztást az ágazati és a területi munkamegosztás egymással összefüggő, megbonthatatlan komplex egységeket értelmezi, ha természetes a felismerés, ha az aránytalan területi elosztás nemkívánatos gazdasági és társadalmi hatásokat vált ki és az egész nemzetgazdaság fejlődésének gátjává is válhat, ez jó kiindulási alapot és ösztönzést jelent a területi statisztikai kutatás, módszertani fejlesztés és tájékoztatási tevékenység számára”. — írja a bemutatkozó szám beköszöntőjében Katona Tamás, a KSH elnöke. A kéthavonta megjelenő lap vállalja az elődök hagyomáHIRDETÉS ________________________ nyait, de emellett fórumot ad új módszertani elgondolásoknak, kísérleteknek, az ország területi egységei, település-hálózat fejlődését, fejlesztését elemző tanulmányoknak is. Vállalt célja, hogy interdiszciplináris műhelymunkát szervezzen, ezért hívja a nem statisztikus szakembereket is, különösen a területi szervezőket, a földrajztudomány művelőit, a regionális kutatókat, az ön- kormányzatok szakértőit, akik gyakorlati tapasztalataikkal gazdagíthatják a lapot, tulajdonképpen mindenkit, akinek munkája, érdeklődési köre szorosan kapcsolódik a területi statisztikához. A folyóirat megindításához, a kedvező döntés meghozatalához egyébként lökést adott a területfejlesztésről és a terület- rendezésről szóló törvény 1996. évi elfogadása is. Mindemellett az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése, az európai statisztikai normákhoz, fogalmakhoz való igazodás, az európai regionális szisztémához való kapcsolódás hazai megoldása is soksok feladatot ró a magyar statisztikára, ami szintén széles körű tudományos-szakmai együttműködést igényel. A folyóirat foglalkozni kíván a megyék helyzetével, a városok, a községek fejlődésével, az agglomerációs folyamatokkal, de nagy súlyt szeretne fektetni a régiók, a kistérségek szerepére, a Régiók Európájának bemutatására, a harmonizációs és csatlakozási folyamatok területi kérdéseire. Fontos, hogy e munkát az érintett szakmai közvélemény mellett egy széles olvasótábor értő figyelme és érdeklődése kísérje. Remélhetőleg Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye a korábbiakhoz hasonlóan számos esetben lesz tárgya a folyóiratban megjelent tanulmányoknak. A lap megjelenése a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki a megyében, további megrendeléseket a KSH megyei igazgatóság örömmel fogad. Barackvirág januárban Nyíregyháza (KM) — Még nem vonhatunk mérleget az idei télről. Bármennyire is enyhe volt január, még lehet nagyon hideg. A szélsőségek nem ritkák ugyanis, csak éppen hajlamosak vagyunk hamar elfelejteni a furcsaságokat, csupán „a régi öregek” emlékeznek némelyikre. Erre találtunk érdekes adalékokat a Kis Újság egyik 1948-as, januári számában. Azt mondják, hogy a mi életünkben enyhébb az időjárás, mint a régi világban. Hát ez nem egészen így van. Az időjárás mindig változó volt, tudjuk az egykori feljegyzések szerint, hogy ezer esztendő előtt is voltak rendellenes telek, így 1059-ben amikor a növényzet nagy része kifagyott. 1117-ben pedig alig volt tél. Virágoztak a fák Olyan enyhe volt az idő, hogy télen is volt tavaszias égiháború. 1142-ben száraz, meleg tél volt és a nyár is teljesen száraz volt. Nagy éhség volt akkor Magyarországon. 1182-ben is lágy tél volt, februárban zöldek és virágosak voltak a fák. Az 1186-ik esztendő ezen is túltett, mert már januárban virágos fák voltak, februárban az alma akkora volt, mint a dió. A madarak is már februárban fészkeltek és tojtak. Ezt a századot az enyhe tél jellemezte. 1245-ben a széles Duna teljesen befagyott, a tatárok a folyam jégpáncéljáról ostromolták Esztergomot. Viszont 1289-ben egész Európában mind a három téli hónap meleg volt. Szüret májusban A fák levelei nem hervadtak el s így nem hullottak le ebben az évben karácsonykor már virágot szedhettek, januárban pedig virágoztak a fák, s az énekes madarak fészkeltek. Februárban volt érett eper s a szőlő áprilisban virágzott. Gazdag aratás volt mindenütt és sok bor. Sok helyen májusban szüreteltek. Az 1600-as évek enyhe telekkel kezdődtek. Jó termés volt, az állatok megszaporodtak, és olcsón lehetett vásárolni. Egy ökör 12 garas, tehén 8-10 garas, disznó 2-4 garas, 1620-ban márciusban méhrajzások voltak. Forró nyár volt, híres borok termettek. 1623 után megváltozott az időjárás. Kemény, kibírhatatlan hidegek voltak. Bethlen Gábornak sok katonája lovával együtt megfagyott. Az egész század végéig nagy hó volt és a hirtelen olvadást áradás követte. 1699-ben, Karlovicá- ban, ahol béketárgyalásra jöttek össze, sok magyar kiküldött lova, míg gazdájuk benn tanácskozott, megfagyott. Fagyhalál az erdőben 1709-ben még májusban tél volt. Nagyon havazott egész télen. Az erdőkre sem lehetett kimenni tüzelőért, mert ha a hóvihar künn érte az erdőlőket, többé nem tértek haza. Sokezer ember lett a tél halottja. Tíz évvel később olyan kedvező időjárás volt, hogy a gabonatermést már nem volt hová felhalmozni. Az asztagok fele a mezőn maradt. Öt hónapos tél 1712-ben januárban már nem kellett fűteni. A ráckevei városi jegyzőkönyv szerint e télen gyönyörűséges idő járt, sem havat, sem jeget egész évben nem láttak. Szél sem volt. Az aratás bőséges volt, olcsón mérték a búzát és árpát. Július 13-án már volt szőlő. Az 1725-iki tél öt hónapig tartott. Csak Szent György napján jöhetett ki a jászol mellől a marha. A disznók az erdőn a hó alatt mentek makkot keresgélni. Alagutakat túrtak a hó alatt. A kis vad kipusztult. Március 5-én még átjártak a Duna jegén. 1739-ben ismét öt hónapos tél volt. Az utasok lovai, marhái megfagytak. Január 9-ike volt a leghidegebb. Csak a meleg istállókban maradtak meg az állatok. A baromfiak ezt a telet csak ott élték át, ahol bevitték a tűzhely mellé. A bor a pincékben megfagyott. Késsel vágták. Az 1760-iki tél is korán beköszöntött. A havazás még ősszel megkezdődött. Feljegyezték, hogy karácsonykor Debrecenben az úrvacsora osztásnál egy lelkipásztor mindig betörte a serlegben képződő jégréteget, mielőtt odanyújtotta a híveknek. 1775-ben akkora volt a hó, hogy feljebb ért az ablakoknál. Ezt olyan árvíz követte, hogy Pesten hatszáznál több ház dőlt össze. 1701-ben enyhe tél volt, egész télen szánthattak. Jó termés volt, egy köböl búza 45 krajcárba került. 1792- ben februárban a lombos fáknak már teljes árnyéke volt. 1796-ban januárban a méhek kirepültek, a rovarok tömegesen jelentkeztek, már volt pókháló is. A fecskék másfél hónappal hamarabb érkeztek. A kutak is befagytak 1799-ben viszont három hónapig jégvirágosak voltak az ablakok. A pincékben a csapról nem folyt a bor. A kutak is befagytak. A fák ágai letörtek. 1819-ben kemény tél volt, a kutakból nem lehetett vizet húzni. Vagy havat osztottak, vagy a folyók jegén vágott mély lékből hordták a vizet. A vízimalmok ősztől májusig nem őröltek. A gabonát otthon darálták. 1848 a szabadságharc tele is kemény volt, a vízimalmok nem jártak és a nép csak otthon darált gabonát, 1866-ban a június hónap hatodikán a legtöbb helyen elfagyott a gabona. Ilyen nagy csapás azóta sem volt. Az idei tél — bár még koránt sincs vége — remélhető, hogy nem rejteget ilyen meglepetéseket, mert a természetet nem lehet megerőszakolni.
