Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-05 / 30. szám
1998. február 5., csütörtök HATTER Hét kocsma, egy varroda Erdőtelepítés, középület-felújítás, parkosítás, tórehabilitácíó közmunkában Csendes a téli Tiszanagyfalu A szerző felvétele VStatllUtfMISUmi&XíOltíBimsmtWiuSlílSSOSUííOismjiimtSSKSMUSIItlUSSe Györke László Tiszanagyfalu (KM) — Tiszanagyfalu közepes község, a hozzá tartozó Virányossal együtt (ahol 363-an élnek) nem sokkal haladja meg lakosainak száma a kétezret. A faluban van hét kocsma, eggyel kevesebb élelmiszer- bolt. (A kicsi Virányos is két italbolttal dicsekedhet.) Az önkormányzati intézményeken kívül (ahol összesen 57- en dolgoznak) egy varroda ad még munkát 22 embernek. Ennyi. — Sajnos a munkalehetőség nálunk is szűk korlátok között mozog — mondja Kemecsei László polgármester. — A munkanélküliségi ráta 26 százalékos. Közhasznú munka Jelenleg 110-en részesülnek jövedelempótló támogatásban. (Ami egy olyan településen, ahol nem élnek úgymond halmozottan hátrányos helyzetűek, meglehetősen magas szám.) Elsősorban a körülmények — téeszfelszámolás, a közvetlen szomszédos raka- mazi nagy cégek megszűnése, illetve összezsugorodása — alakultak kedvezőtlenül. Éppen ezért igyekszik az önkormányzat minden lehetőséget megragadni, hogy akár közhasznú, akár közmunkásként foglalkoztassák a tartós munkanélkülieket legalább néhány hónapig. Munka akad bőven, persze a tüneti kezelés csak annyit ér a betegnek, mint egy vizes borogatás. Hol nagy az ínség, közel a segítség — mondja a népi bölcsesség. Talán ilyen segítség a falunak, hogy az önkormányzat összesen mintegy száz hektár termőfölddel rendelkezik. Ennek jelentős része legelő, erdő és szántó. Tavalyelőtt 18,5 hektár erdőt telepítettek. Az idén — éppen a közmunkaprogram keretében — újabb 17 hektáros területen kerülnek a földbe a facsemeték. A Nyírerdővel közösen pályáztak összesen száz munkanélküli foglalkoztatására. Ugyancsak közmunkaprogram ad lehetőséget arra, hogy a Megyei Fejlesztési Tanácsnál középületek felújítására nyerjenek támogatást. Itt prioritást élvez a művelődési ház és az általános iskola épülete. A közmunkaprogram májusban indul majd. Ezenkívül a rakamaziakkal közösen szeretnék folytatni a Morotva rehabilitációs programját. Csak hát nagy a bürokrácia: az aktacsomó egyre csak duzzad. A polgármesteri hivatalból elvben már most lehetne szabályozni a Morotvát (zsilipek nyitása, zárása stb.), ha nem kellene még néhány papír. Február 2-a óta közhasznú foglalkoztatás keretében huszonnyolcán kaptak ideiglenes munkalehetőséget. Ok gondozzák a temetőt, nádat vágnak a Morotván, rendet tesznek a falban, ha az időjárás engedi: parkosítanak, előkészítik a virágosítási programot. Nagy falat A korábbi évek infrastrukturális beruházásai után a folyamat még nem ért véget. Az utak portalanítási programjából még hátravan mintegy 30 százalék. Tavaly a gázközműva- gyon értékesítéséből befolyt összeget 250 méternyi járda építésére használták fel Virányoson, illetve Nagyfaluban 700 méternyi utat aszfaltoztak le. Mindkét beruházáshoz központi támogatást is nyertek. Kétségtelen, az egyik leg- költségigényesebb beruházás — a szennyvíz — még hátravan, melyet Rakamazzal, Tímárral és a Szabolccsal közösen valósítanak meg. A Tisza- nagyfalura eső része is tekintélyes összeg: a bekerülési költség eléri az 500 millió forintot. Céltámogatásra benyújtott pályázaton a költségek felére nyerhetnek pénzt. A saját erő: 211 millió a csatornahálózat kiépítésére és 35 millió a tisztító Nagyfalura eső része. Ez persze túl sok lenne a községnek, szerencsére a szabályok lehetővé teszik ennek mérséklését: a környezetvédelmi és a vízügyi alap nyújthat ehhez még támogatást, s szerencsés esetben a költségek 85 százaléka nem az önkormányzati kasszát terheli. Tiszanagyfalu önkormányzatának gazdálkodására az elmúlt évben az ésszerűség, a takarékosság, a mértéktartás volt jellemző. Mindazonáltal senkit nem küldtek el, és nem kellett működési hitelt sem fölvenniük. Idén sokasodtak a feladatok, melyek közül a gyermekvédelmi törvényből adódókat emeli ki a polgármester. — Sajnos, a gyerekek 90-95 százaléka olyan anyagi körülmények között él, hogy jogosult a gyermekvédelmi támogatásra. Ugyanis ha a családban az egy személyre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimumot, ami január elseje óta 13 500 forint, akkor alanyi jogon jár a támogatás, még ha kérvényezni is kell. Eddig 350 gyermek kapott támogatást, de számuk még, minden bizonnyal, emelkedni fog. Mértéktartással Az önkormányzat úgy döntött, hogy készpénzben fizetik ki a támogatást a jogosult szülőknek. Csak abban az esetben építik be például az étkezés térítési díjába, ha a szülő egy hónapon túl nem fizeti azt. Ehhez az eszközhöz azonban eddig még nem nagyon kellett nyúlniuk. Egyébként kedvezményt is kapnak: egy gyermekre 20, kettőre 30, háromra pedig 50 százalékos a kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy a nyersanyagárnak csak a fent említett hányadát kell megtéríteni. A hiányzó összeget a szociális alapból teszi hozzá az önkormányzat. ok élményről marad le V az, aki ezeken a zúzma- kJ rás hajnalokon inkább a szoba melegét választja és nem a hajnali sétát. A zárt helyiségek pállott levegője után a szabad térség tiszta szellője szinte fejbe kólintja az embert, aki nem győzi a tüdejét tisztítani a nagy lélegzetvételekkel. Lehet, hogy hideg van, de ezzel most nem érdemes törődni. Ez a derengés időszaka. A táj csak most kezd kilépni az éjszaka sötétjéből, a tárgyak kezdik felvenni a valóságos, látható alakzatukat. Most kezdődik a metamorfózis, amelyet a vastag zúzmara még sejtelmesebbé tesz. Nekem nincs lehetőségem a választásra, hogy akarok-e hajnalonként járni egyet, vagy sem, mert a kutyám már eldöntötte, — tehát akarok. Mint mindig, most is kiderült hamarosan, hogy a korai sétának én vagyok a nyertese. Enyém ez a tiszta hajnal. amiben elmélyülten lehet szemlélődni és hallgatni a csöndet. Nagy, fehér sátrakként ácsorognak a zúzmarás puszpángbokrok, mint a nyugalom szigetei. Egy-egy halk csipogás jelzi csak az ágak sűrűjében alvó verebeket, a vadat. Amikor odébb megyek, ő is ellép a bokroktól és megkönnyebbülten csendes poroszkálásba kezd. Elbaktattunk a baglyok beszálló fájához, hogy számba- vegyük, hiánytalanul visszatértek-e az éjszakai vadászatból? Megvoltak mind. Az Ha esik, ha fúj... akiknek még korai lenne az ébredés. Szép ez a csendes, tiszta hajnal. Olyan ez a deres táj, mintha egy cukrász porcukorral hintette volna be az alkotását, amelyet a derengés még valószínűtlenebbé tesz. A kutyám, aki a szagokból most igyekszik felderíteni az éjszaka történteket, a bokrok előtt farkcsóválásával jelzi az ágak között lapuló madarakat. De ő is érzi, hogy ez nem a vadászat ideje, mégis kötelességtudóan jelzi épülethez már nagyon közel, az öreg hársfán találtuk őket, egymáshoz közel húzódva. Műfűre, a kedvencünk, a nagy boróka sűrűjében talált magának védelmet. A zúzmarás ágak takarásában nehezen lehetett megtalálni. Ezt a helyet már novemberben kisajátította magának, elüldözve onnan az eredeti lakókat, a verebeket akik azóta is meddő kísérleteket tesznek, az eredeti állapot visszaállítására. Ezt az elmélázásra indító hangulatot a léprigók felháborodott ricsajozása törte meg. A héja, mint egy megbízható adószedő, behajtotta rajtuk a napi járandóságát. A rosszul megfogott zsákmányt tőlünk nem messze kénytelen volt a földre levinni, hogy biztosabb fogást találjon rajta. Természetesen ezt a kutyám sem hagyta szó nélkül és a békés csend hangulata úgy eltűnt, mintha sohasem létezett volna. A baglyok elröppentek, a verebek csiviteltek, amibe néhány hirtelen jött varjú is belekárogott. Vagyis megkezdődött a mai nap. A z égen gyülekező hófelhők a közeljövőre másféle hajnali sétákat ígérnek, végül is tél van. De ha esik, ha fúj, nekünk akkor is mennünk kell hajna- lonta, mert a szokás már törvénnyé alakult, amiből a kutyám egy tapodtat sem enged. Jótékonyság L ehet-e tánccal, mulatsággal sok pénzt keresni? Lehet-e a forintokat úgy szaporítani, hogy közben költekezünk, ételt, italt rendelünk? Bármily furcsa, a válasz minden esetben határozott igen. Mert amíg az egyének bukszája laposodik, addig a közösnek nyitott számla vastagodik. Gyűl a pénz, melyet aztán a mulatságok, estek szervezői humánus célra ajánlanak föl. A jótékonyság és a bálok szezonját éljük. A párosítás nem véletlen, hiszen így, a farsang idején sorra kapjuk a híreket: számos városban, számos szervezetben rendeznek jótékonysági bálokat, mulatós esteket, sok-sok ember munkálkodik azon, hogy amíg a nép mulat, jókedvűen tölti az időt, addig szinte észrevétlenül segítsen azokon, akiknek nem sok okuk van a derűre. A jótékonysági estek bevételeit többnyire rászorulóknak, a nehezen élőknek ajánlják fel az emberek, de mint a legutóbbi nyíregyházi példa is bizonyítja, lehet jótékonykodni az egészséges életmódért, lelkünk és testünk épségének megőrzéséért is. Más kérdés persze, hogy sokszor legkevesebbet azok segítenek, akik pedig anyagi helyzetük miatt a legtöbbet tehetnének. Ruhagyűjtés, élelmiszer-akció szervezői a megmondhatói annak, milyen sokan vannak azok, akik a kevésből is adnak, s milyen kevesen, akik a gazdagság magaslatáról nem akarják, vagy nem is tudják észrevenni az elesetteket, a bajban lévőket. Ezért is örülhetünk annak, ha megyénkbeli híreket hallhatunk. Annak például, hogy a karácsonyi számunkban bemutatott apátián, anyátlan öt árva nem csak sok-sok anyagi segítséget, de a legalább ennyire fontos jó szót is kapott. Akadt, aki az újságcikk megjelenése után név nélkül küldött tízezer forintot, s volt idős bácsi, aki lelki segítséget, megértést adott. Mulatnak a gazdagok! — mondják olykor a rosszmájú- ak, akik ilyenkor még véletlenül sem gondolnak arra, hogy a mulatozás csak eszköze a pénzkeresésnek. Soha rosszabb eszközöket... Kovács Éva Lázas tünetek V alószínűleg parlamenti vizsgálóbizottság alakul, hogy tisztázza a Xénia Láz Egyesület illetve űrgammák iskolai mozgalma, valamint egyes üzleti és politikai körök, továbbá a Magyar Televízió kapcsolatát. Mint olvasom, a vizsgálat során meg kell állapítani, hogy az említett kontaktusokat üzleti haszonszerzésre, politikai erőfölény rejtett érvényesítésére, avagy valóban a gyermekek jobb tanulásának elősegítésére használták-e fel. A Xénia Láz egyelőre tisztázatlan politikai kapcsolat- rendszerével szemben engem e pillanatban az üggyel kapcsolatosan inkább érdekel az üzlet, s vele a reklámok behatolása az iskolák falai közzé. A nyitott szemmel járó szülők figyelmét nyilván nem kerüli el az a sok gazdasági reklám, ami — tisztelet a kivételnek — jó néhány iskolában kacsingat csalogatóan a tanulókra. A tanárokat is gyakran keresik meg különböző cégek, általában környezetbarát szlogenek mögé bújtatott ajánlataikkal, hogy termékbemutatót, ne adj’ isten kedvezményes vásárt rendezhessenek, s ehhez „alkotó” együttműködésüket kérjék. Máskor ügynökök apró árumintákat osztogatnak a gyerekeknek, nagyon is bízva az apróságok lelkes vásárlóvá válásában. Nem véletlen, hogy a reklámok nagy része a könnyebben befolyásolható ifjúságot célozza meg. Ugyanakkor a tavaly hozott reklámtörvény nyomán a szakma által megalkotott Magyar Reklámetikai Kódexet lapozgatva homlokegyenest más reklám-erkölccsel találkozhat az ember: „A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát, hiszékenységét tudatlanságát’’, áll egy helyütt. A gyermekek és fiatalok védelméről szóló cikkely pedig egyenesen így fogalmaz: „A reklám nem használhatja ki tisztességtelenül a gyermekeknek a szülők, nevelők iránti bizalmát. A gyermekkornak - hoz szóló reklám nem indíthatja őket arra, hogy bármilyen okból számukra ismeretlen személyekkel kapcsolatot keressenek, létesítsenek.” Gazdasági láz ide, reklámláz oda, ehhez azt hiszem nincs mit hozzátenni. Galambos Béla BineÍeMagyaforszS^3
