Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-04 / 29. szám

KULTÚRA 1998. február 4., szerda A névadóra emlékeznek Nyíregyháza (KM) — A sóstóhegyi Szabó Lőrinc Általános Iskola a többé­ves hagyományt folytatva idén is gazdag program- sorozattal emlékezik meg névadójáról. A tavaszi szünetet megelő­ző héten megrendezik a verskedvelő gyerekek szá­mára kiírt szavalóversenyt, melyre idén Szabó Lőrinc saját versein kívül számos műfordításából is választ­ható alkotások előadásában mérhetik össze előadói te­hetségüket. Ugyancsak kiírták a költő verseihez készített illuszt­rációk alkotására felhívó pályázatukat, melyre az el­múlt évben is számos nívós mű érkezett. A legsikerül­tebb festményeket, rajzokat kiállításon láthatják az ér­deklődők, ahol a pályamun­kákon kívül helyet kapnak az iskola egykori rajztaná­rának, Molnár Ibolyának alkotásai is. Természetesen nem ma­rad el a mindig izgalmas csatákat hozó labdarúgó­torna sem, melyen a hazai focipalánták környékbeli iskolák csapataival mér­kőznek a kupáért és díja­kért. Annak érdekében, hogy az érdeklődők szülők, hozzátartozók bepillanthas­sanak az iskola életébe, nyílt tanítási napokat ren­deznek, ezzel is közelebb hozva egymáshoz szülőt, tanárt, gyereket. A tanulókat érintő isko­lai, szabadidős tevékenysé­gek során felvetődő kérdé­seket, javaslatokat diákfó­rumon vitatják meg a nebu­lók. A mindig jó hangulatú, színvonalas versengést ho­zó rendezvényekre minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. Hangversenyre... ...várják a komolyzene ba­rátait a nyíregyházi művé­szeti szakközépiskolába február 4-én 18.30-tól. A műsorban fellépnek a félévi meghallgatás eredményei alapján kiválasztott növen­dékek. A díszhangverse­nyen elhangzó legszínvo­nalasabb produkciók elő- ádói pénzjutalomban ré­szülnek. (KM) A Csipet... ...csapat produkcióját lát­hatják a gyerekek a máté­szalkai művelődési köz­pontban február 4-én 14 órától. A bábosok a Lusta kisrigó című játékot mutat­ják be. (KM) A Levéltári... ...Esték következő foglal­kozásán, február 5-én dél­után fél hattól Ünnepségek, ünneplések címmel hallgat­hatnak meg előadást az ér­deklődők. Ezután Galam­bos Lajos főlevéltáros a du­alizmusról beszél. (KM) Kulturális... ...menedszer és gyógypeda­gógiai tanfolyamot indít a Penzum-V Oktató Bt. Tel.: 475-678. (KM) Karaokéző tamagocsi Minya Károly Nyíregyháza — Ama sokat vitatott idegen szavak kap­csán kissé szélsőséges lehe­tőségeket is felvethetünk: van, amikor azért szükség­telen a magyarítás, mert a szó szalmalángszerűen lob­ban fel, s huny ki. Ilyen ki­fejezés volt a közelmúltban például a paparazzo, s ol­vashattuk magyar változa­tát is, lesifotós, de a tragi­kus esemény közismertsé­génél fogva mindenki meg­tanulta, s az idegen alakhoz jobban kapcsolódik a rosszallás, a gátlástalanság. S olyan eset is előfordulhat, hogy a magyarításra — szi­gorúan érzelmi alapon nyugvó magánvélemény­ként — semmi szükség, mert hátha hamarabb kiko­pik a tárgy, s ez a tamago­csi. Mindezeknél tartósabb kifejezések tárának nevez­hetjük a rendszerváltás szó­tárát, amely tekinthető leg- újabbkori történelmünk le­nyomatának, szócikkekben. Pillanatfelvételek sora ez, amelyben a nemcsak ide­gen szavak alkalmiak, s egy-egy eseményhez, ügy­höz kapcsolódnak sorosan. Itt van mindjárt a Dunaga- te-ügy ami a III/III-as ügy­osztály tevékenysége körül robbant ki 1990-ben, s bot­rány volt a javából. Hordószónokügy ugyan­csak 1990-as Tölgyessy Pé­ter beszéde alatt bekiabálta valaki: Hordót a zsidónak, mint utóbb kiderült a szó­noknak. Aztán emlékez­zünk csak a taxisblokádra! Ez is egy szó, alkalmi, s a hozzá kapcsolódó ese­mény: országos, spontán kirobbant tüntetés, amely­nek során taxisok és ma­gánfuvarozók ezrei torla­szolták el a főbb utakat. Továbbra is virágzik a csúsztatás új jelentése: va­laki a vele szemben álló fél véleményét a szövegkör­nyezetből kiragadva idézi, így megváltoztatja valódi jelentését; s a pénzmosás sincs múlóban, amikoris il­legálisan, bűnözés útján szerzett jövedelmet legali­zálnak bankokban. S a pénzszűkítés rendszerváltó kifejezést sem kell magya­rázni. Sorolhatnám még az ide­geneket is a továbbiakban (bonitás — hitelképesség, bróker — alkusz), de vége­zetül a legfrissebbet hadd említsem, amit még e szótár sem tartalmaz, s ez a karao­ke. Humoros szócikkértel­mezése ez lehetne: fürdő­szoba énekesek nyílt színi fellépése bárokban, némi szövegsegédlettel. Betseller: Diana és Kányádi Sándor Az erdélyi költőt sokan megismerhették a megyénkben tartott találkozókon Helyi kiadványokat is árusít a Krúdy könyvesbolt Nyíregyházán Harasztosi Pál felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­sének felmérése szerint több évi stagnálás után valós for­galmi adatokkal igazolható, hogy a minőségi hazai könyvkiadásban 1997-ben kedvező változások indultak meg — mondta a művelődési miniszter a múltkorában egy sajtótájékoztatón. A könyvkiadásban és a könyv­kereskedelemben az értékvá­lasztás szabadságának tiszte­letben tartása mellett vezette be a tárca kereslettámogató programját, továbbá a könyv­kiadás jelentős mértékű tőke- támogatását — hangsúlyozta Magyar Bálint. A sajtótájékoztató résztve­vői egyetértettek abban, hogy a magyar könyvkiadás igazi szponzorai mindig is a vásár­lók voltak, és a könyvbarátok lesznek a jövőben. Elhangzott: a könyves nagy- és kiskeres­kedelmi cégek információi alapján a kiadott művek össz­forgalma tavaly meghaladta a 18 milliárd forintot, ez 1996- hoz képest mintegy 20-25%­os forgalomnövekedést jelent. A hír biztató, de vajon mi a helyzet megyénkben? Két könyvesboltban néztünk utána annak, hogy valóban több könyvet vásároltunk-e, mint korában? Lippai Hona, a nyíregyházi Krúdy könyvesbolt vezetője nagyon örülne annak, ha ilyen arányú lenne a forgalomnöve­kedés. A valóság az, hogy ta­valy 2-3 százalékkal volt na­gyobb a forgalom, mint az elő­ző évben. A könyvek ára vi­szont évről évre emelkedik. Hat év alatt például a szépiro­dalmi kiadványok ára három­szorosára, a tankönyvek ára pedig 27-szeresére (!) nőtt. A tendencia tavaly is folytató­dott. Egy jellemző eset: az angol­magyar, magyar-angol kis szótár ára 1997-ben három­szor változott, 498 forintról év közben 600, majd év végére 990 forintra emelkedett. Ha­sonlóan nőtt a többi szótár ára is. Azért sikereket is könyvel­het el az üzlet. Nagy sikere volt például Kányádi Sándor új verseskötetének, amelyből több mint száz fogyott el. (Le­het, hogy ebben az is közreját­szott, hogy az erdélyi költőt sokan megismerhették szemé­lyesen is a megyénkben tartott különböző találkozókon). A Diana-kuitusz megyénkben is felszínen tartja a tragikusan el­hunyt hercegnő emlékét. Négyféle könyv jelent meg Magyarországon a közelmúlt­ban róla, többszáz példány fo­gyott el belőlük. Őröm, hogy van érdeklődés a helyi kiadvá­nyok iránt is. Katona Béla Bessenyeiről szóló kötetét so­kan vásárolják. Toldi Zoltánná, a vásárosna- ményi könyvüzlet vezetője stagnáló forgalomról számolt be. Eszerint Vásárosnamény- ban nem vásároltak több köny­vet, mint korábban. Sőt! Fi­gyelembe véve jelentős mérté­kű áremeléseket, a stagnálás a jelenti, hogy darabszámra a múlt évben az előző évinél ke­vesebb kiadványt vásároltak. Legtöbb példány a Magyar Nagy Lexikonból és á Római Világ Atlaszából fogyott. Kikérik a gimik véleményét Nyíregyháza (KM - B. I.) — A múlt héten Nyíregyházán járt Bállá László, a Gimnáziu­mok Országos Szövetségének titkára. A vendég a Kölcsey gimnáziumot kereste fel. A nyíregyházi iskola épp most kíván belépni a szövetségbe. □ Mivel foglalkozik a szö­vetség? — kérdeztük meg Bal­ia László titkártól. — Szövetségünk szakmai érdekképviseletet lát el. Az or­szág több mint 400 gimnáziu­mát képviseli a különböző fontos tanácskozásokon. Mi képviseljük az iskolákat pél­dául azokon a tárgyalásokon is, amelyek a művelődési mi­nisztériumban, vagy más fóru­mokon zajlanak, ahol jelentős döntések születnek. Ugyanak­kor rendszeresen tájékoztatjuk a középiskolákat a legújabb döntésekről; kikérjük szakmai véleményüket. Közvetítésünk­kel a gimnáziumok könnyeb­ben megismerik egymás véle­ményét. □ Mostanában melyek a legfontosabb kérdések? Bállá László, a Gimnáziu­mok Országos Szövetsé­gének titkára Martyn Péter felvétele — Természetesen a NAT bevezetése. Napirenden van a pedagógusok fizetésrendezése is. □ Nem túl jó visszhangot váltott ki a pedagógusok köré­ben a minőségi bérezés. Neve­zetesen az, hogy a tárca csak a legjobbak munkáját akarja magasabb fizetéssel honorál­ni. Mi erről a véleményük? — Elnökségi állásfoglalá­sunk egységes. Amíg a peda­gógusok ilyen nyomorúságos fizetést kapnak, nem erre van szükség elsősorban. Rendezni kell az összes pedagógus fize­tését, s azután következhet csak a minőségi bérezés. Félő: így csak felesleges vitákat és ellenségeskedést kavar az egész. □ Egyre több középiskolá­ban van Internet, de úgy tűnik nem mindenütt tudják célsze­rűen használni. — így van. Több helyen lát­tuk, hogy a diákok csak szóra­kozásra használják a gépeket. Különböző diákos üzeneteket küldenek egymásnak. Olyat is láttunk, hogy a fiúk a lányok mellbősége iránt érdeklődtek, sőt házassági hirdetéseket kül­dözgettek egymásnak. Meg­gondolandó: mi legyen nyitott a diákok előtt. Programokat kell kidolgozni, és meg kell ta­nítani a pedagógusokat is a gé­pek használatára, az Internet­ben rejlő lehetőségeknek az oktatásba való beépítésére. Szabadáras lesz a nyelvvizsga Budapest (MTI) — Magyar- országon évente mintegy száz­ezer ember tesz állami nyelv­vizsgát. Adatok szerint az or­szág nyugati régióiban sokkal többen jelentkeznek erre a vizsgára, mind a keleti ország­részeken. Állami nyelvvizsga-okmány kiadására jelenleg az Idegen­nyelvi Továbbképző Központ — ismertebb nevén a Rigó ut­ca — jogosult. A készülő és hamarosan a kormány elé ke­rül a nyelvvizsgáztatásról szó­ló minisztériumi tervezet vél­hetően változtat ezen a helyze­ten. Erről is kérdeztük Med- gyes Pétert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkárát. □ Államtitkár úr, szükség van egyáltalán állami nyelv­vizsgára? — Tíz, húsz évvel ezelőtt nagyobb volt a vizsga jelentő­sége. Ma már sok munkahe­lyen meg sem nézik a vizsga­okmányt, a hasznosítható nyelvtudásra kíváncsiak. Helyben „levizsgáztatják” az állásra jelentkezőt angolból, németből, franciából vagy spanyolból. Azaz rögtön kide­rítik, alkalmas-e a felkínált munkára a valós nyelvtudás alapján. Kétségtelenül csök­kent a nyelvvizsga jelentősé­ge, de még mindig széles réte­get érint. □ Például? — A középiskolásokat, hi­szen a „C” típusú nyelvvizsga mentesít az idegennyelvi érett­ségi alól. Több pont jár érte egyes felsőoktatási intézmé­nyekben is a felvételin, és a diploma se adható ki annak, aki nem tett nyelvvizsgát. A közalkalmazottak és a köz- tisztviselők plusz pénzt kap­hatnak a nyelvvizsgáért. □ A minisztériumi tervezet szerint megszűnik az Idegen­nyelvi Továbbképző Központ állami nyelvvizsgáztatási mo­nopóliuma. — Ha a szabad piac elveire épülő társadalmat építjük, ak­kor nem tehetünk kivételt a nyelvvizsgáztatással sem. Ezért aztán a tervezet kifeje­zett előnyének tartom e piac felszabadítását. Bizottság dön­ti el és felügyeli majd, hogy mely intézmény kap nyelv­vizsgáztatási jogot. □ Eszerint nyelviskolák, kö­zépiskolák, főiskolák vállalko­zások is vizsgáztathatnak? — Nem feltétlenül. Csak azok az intézmények, amelye­ket a bizottság a vizsgáztatási joggal felruház. □ A vizsgáztatás monopóli­umának megszűnésével és a piac elveinek érvényesítésével nyilván az árak is felszabadul­nak. Nem így látja ? — Most, a vizsgatípustól függően 4000-7400 forint kö­zött mozognak a díjak. Emel­kedés várható, de a tervezet szerint a díj nem lehet több a mindenkori nyelvvizsgapót­lék-alap 120 százalékánál. Ez jelenleg mintegy 15 ezer Ft. Forrás Nyíregyháza (KM, MTI) — Jó színvonalú hangver­senyeket rendezni, nem­zetközi hírű magyar és kül­földi művészeket szerepel­tetni, a tehetséges, fiatal magyar zeneszerzőket be­mutatni, ez a szándék ve­zérli a Filharmónia Kelet- Magyarország Közhasznú Társaságot — mondta Gonda Ferenc ügyvezető igazgató. A kilenc megyét össze­fogó hangversenyrendező társaság, amelyet a műve­lődési tárca tavaly decem­berben 3 millió forintos alaptőkével hozott létre, az idén a szaktárcától kapott 35 milliós támogatásból fedezheti a működését. Ez az összeg azonban csak a harmada a szükségesnek, a többit a társaságnak magá­nak kell kigazdálkodnia. Az alapító okirat ki­mondja, hogy a társaság a zenei élet területén pénz­forrásokra tehet szert. En­gedélyt kaptak például bi­zonyos kiskereskedelmi te­vékenységek folytatására, úgy mint a kotta-, illetve hangszerárusítás és kotta­kiadás. Gonda Ferenc hoz­zátette, ebben — megálla­podás alapján — segítsé­gükre lesz a Zeneműkiadó. Az alapító okirat lehetővé teszi, hogy a turizmus ré­vén is bevételeket érjenek el. Ezt oly módon valósít­ják meg, hogy az aggteleki cseppkőbarlangban kon­certeket rendeznek. A Filharmónia Kelet- Magyarország Közhasznú Társaság ebben az évben mintegy 500 koncertet ter­vez, ezek közül 80 felnőtt-, nagyzenekari hangverseny lesz, 420 pedig az ifjúság­nak szól. Megyénk húsz középiskolájában a Nem­zeti Filharmónia, ifjúsági bérleti hangversenysoroza­tában legközelebb Évezre­dek hangszerei címmel hangzik majd el koncert február 24. és március 4. között.

Next

/
Thumbnails
Contents