Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-28 / 50. szám

1998. február 28., szombat HÁTTÉR K3Ü2S1I3SÜ9EI Adós fizess, mert ha nem...! Az általánosan romló életszínvonalra vezethető vissza az árverezések többsége Ha nem fizetünk, jöhet a végrehajtó Harasztosi Pál felvétele Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — Azt nagyjából tudjuk, hogy az ország mennyivel és kinek tartozik, de arról becslések sincsenek, hogy az ország polgárai milyen szinten adó­sodtak el az elmúlt években. Még a bírósági végrehajtók sem bocsátkoznak az adós­ságállomány megbecsülésé­re, pedig náluk aligha is­merheti valaki is jobban a tartozik és követel alakulá­sát. Bírósági végrehajtás..., brrr, Dickens, meg Zola regény­alakjai jelennek meg előttünk a kifejezést hallván: hideg te­kintetű, szenvtelen férfiak áll­nak egy sötét szoba közepén, és ellentmondást nem tűrő hangon mondják, lefoglaljuk ezt is, ezt is, meg ezt is. És rá­mutatnak az ágyra, a székre, a kihűlt tűzhelyre. A sarokban kezét ökölbe szorító apa, jaj- veszékelő anya, rémült gyer­mekek... De nincs kegyelem. A hatalom kisemmizi az amúgy is nincstelen családot. Drasztikus végkifejlet A foglalás, s az árverezés sze­replői szerint a valóság ma már más, azt viszont nem ta­gadja senki, hogy maga az ak­tus egy meglehetősen bonyo­lult folyamat drasztikus végki­fejlete. Egy olyan művelet, aminek hallatán sokaknak ma is a hideg futkos a hátán. A bí­rósági végrehajtó tevékenysé­gét, s az árverezést vajmi ke­vesen ismerik, pedig, talán nem is gondoljuk, hogy mi­lyen gyakran igénybe kell ven­ni a munkájukat. Vajon mi lehet az oka en­nek? — kérdezzük Márton Fe­renc nyíregyházi önálló bíró­sági végrehajtót. — Egyebek mellett az elsze­gényedésre, az általánosan romló, vagy stagnáló életszín­vonalra vezethető vissza az ár­verezések többsége — mondja a megye egyik legtapasztal­tabb végrehajtója, akinek a ma már önálló irodája zsúfolásig tele ügyiratokkal, ami azt mu­tatja, nem unatkozik. — De azt tudni kell, a foglalás, az ár­verezés csak a végső eszköz, és minden esetben bírósági ha­tározaton nyugszik, és termé­szetesen a végrehajtást tör­vény szabályozza. □ Egyáltalán hogyan kerül valaki olyan helyzetbe, hogy bírósági végrehajtó jelenik meg a házában? — Én ismerem a közhangu­latot, amely az irdatlanul ma­gas közterhek miatt inkább az adósok pártján áll. Az állam- igazgatási végrehajtás azon­ban nem a mi dolgunk, az töb­bek között az adóhatóságnak, a társadalombiztosítási igaz­gatóságnak, a pénzügyőrség­nek a joga, feladata. Mi a bíró­ság által elrendelt végrehajtás szereplői vagyunk, s mint ilye­nek, természetesen az érzel­meinket el kell zárnunk. Ne­künk az a dolgunk, hogy ér­vényre juttassuk a törvényt Ami mégis csak azért van, hogy védje a vétleneket Mert azt ugye nem kérdőjelezi meg senki — egy nagyon egyszerű példával élve —, hogy Ónnek joga van visszakérni ismerősé­től a neki kölcsönadott száz, vagy százezer forintját. Az pe­dig, miként juthat valaki olyan helyzetbe, hogy nem tudja visszaadni a száz forintot, ta­lán az illetőt kéne megkérdez­ni. Nem olyan nehéz odáig el­jutni. De talán azt is megkér­dezhetnénk, miért nem akatja megadni a kölcsönt az sem, aki pedig megtehetné! Költői kép □ Hány végrehajtásra kerül sor évente az országban, vagy a megyében? — Ezt nagyon nehéz lenne megmondani. Az viszont tény, az úgynevezett adósok köre jóval nagyobb, mint a végre­hajtásé. Az adósságok tekinté­lyes része ugyanis megegye­zéssel zárul. O Ha pedig nem, akkor jön a végrehajtó. És elárverezik a házat az adós feje felől. — Ez egy nagyon szép köl­tői kép, csak éppen homályos. Törvény mondja ki ugyanis, hogy az adós ingatlanát nem lehet csak úgy elárverezni. A követeléseket elsősorban a munkabérből s egyéb járandó­ságból igyekeznek biztosítani. Ha viszont az adósság így csak aránytalanul hosszú idő múl­tán törleszthető, akkor végre­hajtás alá vonhatjuk az adós ingóságait. ü Ilyenkor következhet az be, hogy meg kell válniuk mondjuk a gyermekágytól is? — A hiedelemmel ellentét­ben nem lehet lefoglalni min­dent. Mentesség alá esik pél­dául az adós ruhája, ágya, tűz­helye, a foglalkozása gyakor­lásához szükséges eszközei. Nem vihető el például a kőmű­ves vakolókanala, vagy a ko­vács kalapácsa. De például már a hifi-tornyot nem védi semmi, mint ahogy a mosoga­tógépet sem. Egyébként az ár­verezés a foglalást követő ti­zenöt nap elteltével tartható meg. Ripityára ü Ha az én portékámat fog­lalnák le, mérgemben aligha­nem ripityára törném a színes tévét, a számítógépet. — Nem ajánlatos, az ugyan­is már bűncselekmény. Ráadá­sul, ha az ingóság kevés a tör­lesztéshez, akkor sor kerülhet az ingatlanok árverezésére is. De ez már valóban a végső eszköz. A Magyar Bíróság Végre­hajtási Kamarájának oktatási felelőse, a szakvizsgabizottság tagja szerint a közvélekedéssel ellentétben megyénkben az utóbbi időkben csökken a bí­rósági végrehajtás száma. No nem a fizetési morál javul. Az érintettek menet közben rá­döbbennek, sokkal olcsóbb, ha önként törlesztik az adósságot. ■prr-----------T— ------------------------—~1 Iff - fTj» fTThfjli pf»t ,tT» FTIIIj '1<>s - v < ' I F urcsa volt az idei tél, talán nem is volt tél, a gyerekek bánatára csak néhány napig kopogott jeges csizmája a tavakon. A tavasz első napja hamarabb köszöntött be, már a múlt hé­ten, vagy azelőtt, talán éppen Bálint napján, amikor egy reggel a bokrok alatt kinyi­totta kis fehér szemét K egy hóvirág. Persze még számíthatunk hide­gebb napokra, ám a ter­mészet lassú ébredése megkezdődött. Csak ne le­gyen túlságosan gyors. A napsütötte erdő felett reszketni kezdett a levegő, s a nedvek lassú keringésbe kezdtek a nyújtózkodó fák­ban. A bokrok alján megje­lentek az első sietős kis piros bogarak, s ismerkednek új­ból a világgal. A tavasz első napján a gaz­da szemrevételezni kezdi a kertjét, milyen kárt okozott a januári március után a feb­ruár eleji fagy, a dermesztő hideg. Lám, sietős volt a dol­ga néhány kerti hortenziá­nak, hiszen már január köze­pén zöld rügyekkel tüstén­kedtek. A későbbi fagy aztán nagy pusztítást végzett közöt­tük. Még szerencse, hogy a bokrok alját jól felkupacol- tam földdel, amely alatt újabb rügyek zöldellnek majd. Sietnek a györgyikék, amelyeknek piciny kis hagy­máit még az ősszel a virág­ágyás szélére ültettem. Né­melyik már 6-8 levélkéjét ki­hajtotta, talán már nem lesz velük baj, piciny kék bugájuk meg úgyis később jelenik ják ezt nyuszifül. Szépen dí­szítik majd a terasz oldalát, bizonyára nagyobbak, szeb­bek lesznek mint tavaly. Persze a gazda hozzálát a mediterrán nyarat idézik, a meleget, a nyarat, a paradi­csomi állapotot. A megcson­kított angyaltrombitának sincs semmi baja, néhány pi­■ ■■ A tavasz első napja meg. Egyre több tulipán töl- csér-levelecskéje is kikukucs­kál a földből, szétnézve nagy kíváncsian a világban, süt- tetve, erősítve a meleg nap­fénnyel magukat. Sokat vá­rok tőlük! A legszebb fajták­ból vásároltam ősszel a hagymákat, amelyek még ok­tóber elején földbe kerültek. Egy részük áprilisban, a töb­bi májusban virágzik majd. Van közöttük lazacrózsa­szín, tűzpiros és a szépnevű Coleur Cardinál, melynek vi­rága —• ha minden igaz —, belül piros, kívül pedig lila lesz. Néhány bokorban, vessző­ben megkezdődött az élet. A loncokon zöld hajtás, és a fe­lül elszáradt, élettelennek látszó iszalag alján néhány apró levél. A finnek úgy hív­munkához, összesepri a még ci levélke jelzi, túlélte a telet, megmaradt leveleket a fák. Hatalmas viráguk sok örö- bokrok alól. Máglyát gyújt, met szerzett tavaly, s remény­tavaszi áldozati máglyát a kedem így lesz az idén is. természetnek áldozva, hoz- Sokat szenvedhettek vi­szont a muskátlik, w ; melyeken megnyur­gult hajtások soka­sága. Ideje letör­delni őket, átülteté- zon az év jó termést, gyara- sükre viszont legalább egy podást. Előkeresi ezután a hónapot várni kell még. Nem locsolókannát, nem árt né- akarok hinni a szememnek, hány vedernyi víz az örök- az egyik muskátlis ládika zöld buxusoknak, eleget mögött mozgás, vibrálás. Két szenvedtek a szárasság miatt pillangó verdesése. Óvato- télen. S lám, nem ártott ala- san megfogom őket, le ne posabban szétnézni, a bök- verjem a hímporukat. Nap-. rok alján néhány tüntető ibo- pali pávaszemek. Vajon hogy lyácska, hiába, ez már az ő kerültek a pincébe? Lehet évszakuk. Igaz, a virágukra hogy itt bábozódtak be előző várni kell még néhány hetet, hernyóéletük során? S lám, arrébb, a japánbirse­ken észrevehető a formáló- -w-^- inyitom a kis ablakot, dzó bimbó s levél. ki a napfényre, útjára Ezután a pincébe vezet a A. bocsátom őket. Sietős gazda útja, megnézni hogyan a dolguk, túlságosan is az, vészelték át a telet az oda várhattak volna még egy-két menekített virágok. A tucat- hónapot. Nem lesznek hosszú nyi leandernek semmi baja, életűek, bizonyára az első il- sőt néhányon már halvány- latozó, nyíló virágnak sem zöld új hajtás, ideje átültetni örülhetnek, mert elviszi őket őket, s kitenni a napfényre. A valamelyik éjszakán a vissza- leanderek nekem mindig a térő fagy. Mértéktartás P ártok a szerkesztőségben címmel tegnapi lapunkban adtuk hírül, hogy a választási kampány közeledtével találkozót kezdeményezett lapunk. A májusi ország- gyűlési képviselőválasztásokon részt vevő és megyei listát is állítani képes pártok vezetőivel arról beszélgettünk, mi­lyen irányelveket követ a Kelet-Magyarország a több hetes kampány során, melyeket a politikai küzdelemben lévők­nek tekintetbe kell venniük. Független napilapként, a választásokban érdekeltektől egyenlő távolságot tartva, pártatlanul végzi munkáját a mostani választási kampány során is — akárcsak a meg- előzőekben — a Kelet-Magyarország. Fontos célnak tart­juk; olvasóink, akik jó része egyben választópolgár is, le­hetőleg minden információt megkapjon ahhoz, hogy kellő tájékozottság után lépjen majd a szavazófülkébe, legjobb belátása, meggyőződése szerint tüntesse ki bizalmával va­lamelyikjelöltet, pártot Ez természetesen feltételezi azt is, hogy lapunk saját közleményeiben tartózkodik az egyes pártok, illetve személyek melletti, vagy elleni befolyásolás eszközeitől. A választást megelőző hetekben megszaporodnak a po­litikai események, amelyekről lapunk természetesen be­számol, de messzemenően figyelembe veszi a több mint százezres olvasótábor érdekét. Ez pedig arra int. hogy bár­milyen hadakozás is zajlik a pártok, a különböző szerveze­tek között, a Kelet-Magyarország hasábjait ne árassza el a választási agitáció, hanem ebben az időszakban is feleljen meg a lap az általános olvasói igényeknek. Ezért például mértéktartással tudósítunk a megyei kampánynyitó gyűlé­sekről, hasonlóan mutatjuk be a jelölteket, néhány sorban a programjukat, annál több információt továbbítunk a me­gyei választási bizottságtól, a legszükségesebb tudnivalók­ról. Nem ad helyt a lap egyetlen olyan nyilatkozatnak sem, amelyben egyik párt vagy személy minősítené a másikat, avagy törvénytelenséggel, bűncselekménnyel gyanúsít bárkit. Mindezekkel a megbeszélésen jelenlévő pártok egyetér­tettek, így jogos a reményünk, hogy tisztességes kampányt tükrözhet majd a Kelet-Magyarország is. Angyal Sándor Kezdődik a fociszezon Ferter János rajza Kommentár Jog és rend C salni és lopni csak tíz- és százmilliókat, esetleg még többet szabad. Ne értsenek félre, ez nem az én véleményem, csupán bizonyos jelekből erre a tény­re lehet következtetni. Ha valaki lop a boltból, betör valahová, ha a díjbeszedő elsikkasztja a bevételt, s lebukik, akkor minden bizonnyal elítélik, bűnhődnie kell —jogosan — tettéért. Ha azonban valaki vezető beosztásban dolgozik pénzintézetben, s gya­nús ügyletek részese, ha százmilliós áfa- vagy egyéb csa­lások gyanúja merül fel a vállalkozóval szemben, azért ví­gan furikázik sok milliót érő autóján, éli tovább világát. Esetleg még egykori beosztásába is — ha ugyan felmen­tették — visszahelyezik. Tárgyalásokra járni nincs idő és energia, hiszen szegény betegnek mindig jut igazolás a távolmaradás indokául; ilyen-olyan ürügyekkel lehet húzni az eljárást. Vitathatat­lan: a gyanú, a szóbeszéd nem lehet elegendő arra, hogy — esetleg ártatlanul — meghurcoljanak valakit, de komoly­nak tűnő ügyekből jó néhány embernek sikerült már kibúj­nia. A legnagyobb baj az, hogy az ügyeskedőket a törvények is segítik. Mégpedig azzal, hogy kijátszhatóak, lehetőséget adnak a kiskapuk megtalálására. Az is vitathatatlan: éppen a legnagyobb ügyeskedők rendelkeznek igen jó ügyvédek­kel, közgazdászokkal, könyvelőkkel, akik megtalálják a módját annak, hogy a gyanúsnak tűnő ügyletekből győzte­sen, vagy el nem ítélten kerüljenek ki munkaadóik, ügyfe­leik. (A kivétel csak erősíti a szabályt.) Tanulság? Talán csak egy. A felkészült jogalkotók úgy fogalmazzák meg a jogszabályokat, hogy ne lehessen fél­remagyarázni, egyértelmű legyen: valaki törvényesen vagy törvénytelenül járt-e el. Kováts Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents