Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

1998. február 27., péntek MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Segít a kormány Budapest (MTI) — Az ön­hibájukon kívül kilátástalan helyzetbe került családok állami, illetve önkormány­zati segítséget kapnak köz­mű és lakáskamat tartozá­saik rendezéséhez —jelen­tette be a kormány csütörtö­ki ülése utáni sajtótájékoz­tatón Kiss Elemér szóvivő. Elmondása szerint félmillió magyar család görget maga előtt adósságokat, közülük 170 ezer hat hónapnál is hosszabb ideje. Elsősorban azt a 27 ezer családot kí­vánják most megsegíteni, akiknél a bank már fel­mondta a hitelmegállapo­dást, tehát a kilakoltatás közvetlen veszélye fenye­geti őket. A támogatás azokra a családokra terjedhet ki, amelyek az átlagosnál nem nagyobb méretű lakásban élnek, jövedelmük nem fe­dezi a megélhetés és az adósságfizetés együttes költségeit, pénzzé tehető vagyontárgyakkal pedig nem rendelkeznek. Lakás­kamat-engedményt kizáró­lag az 1994 előtt felvett hi­telekre lehet kérni. Az egyik megoldási mód az le­het, hogy az önkormányzat költségvetési kiegészítéssel részben vagy teljes egészé­ben kifizeti a tartozásokat, amelyek összegét ezután jelzálogként az adós ingat­lanára terheli. A lakáska­mat-tartozások esetében az a konstrukció is szóba jö­het, hogy az állam vagy az önkormányzat átveszi a pénzintézettől a hitelállo­mányt, így az adós olyan türelmes hitelezővel találja szemben magát, aki nem in­dít ellene végrehajtási eljá­rást, még akkor sem, ha a tartozás összege már meg­haladja a szóban forgó in­gatlan értékét. Ösztönözni fogják azt is, hogy az ön- kormányzatok vonják be a közmunkaprogramokba az adós családok munkaképes tagjait. A munkáért kapott pénz 40-50 százalékát auto­matikusan az adósságok törlesztésére utalják majd át. A támogatások finanszí­rozása a költségvetés tarta­lékalapjából történik, ebben az évben 2-3 milliárd forint fordítható erre a célra. Az 1999-es költségvetés elké­szítésénél várhatóan 5 mil­liárd forinttal érdemes kal­kulálni. A támogatási rend­szer részleteit április végéig dolgozzák ki. A kormány tárgyalásokat kezdeményez az érintett pénzintézetekkel, elsősor­ban az OTP-vel annak érde­kében, hogy az említett kör­ben függesszék fel a folya­matban lévő végrehajtási eljárásokat. Az ÁPV helyett vagyonkezelő (Folytatás az 1. oldalról.) Nyíregyháza (KM) — Az idén megszűnő ÁPV Rt. he­lyét vagyonkezelő holding veszi át, amely nem lesz jogutódja az ÁPV Rt.-nek — kaptuk az információt telefonon Csiha Judit pri­vatizációs minisztertől, aki kedden Nyíregyházán részt vesz a Privatizáció, terület- fejlesztés, foglalkoztatás­politika Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében címmű konferencián. — Holding kezelné majd azt a vagyontömeget, ami állami tulajdonban marad, mindez 80-100 céget érint — folytatta a magánosítá­sért felelős tárca első embe­re. — Ugyancsak ennek a vagyonkezelőnek lesz a fel­adata a korábbi szerződé­sekkel kapcsolatos utómun­kák lezárása. Jelenleg csak­nem 300 cég van állami tu­lajdonban, közülük 186 van a törvényben meghatáro­zott tartós állami tulajdonba sorolva. Utóbbiak jélentős részénél a kisebbségi részt hirdeti meg az ÁPV Rt. el­adásra, bár a jelenlegi hely­zet szerint nem valószínű, hogy a cégeknél a privati­záció idén lezárul. Á több­ségüknél évek óta tart a re­organizációs folyamat, amelynek célja, hogy a fel­tőkésített, biztonságosan gazdálkodó cégeket minél jobb áron sikerüljön értéke­síteni. A privatizáció lebonyolí­tása nem változik, a vegyes technikát alkalmazzák — tudtuk meg Csiha Judittól. A szolgáltató cégekben, így például a Volán társaságok­ban az önkormányzatok is szeretnének tulajdonrészt szerezni. A többieknél a dolgozók, a menedzsment, valamint külső szakmai be­fektetők szerezhetnek tulaj­donosi jogkört. A még elad­ható közel 90 cég közül 15- öt minősít úgymond jónak a miniszter, ezek lesznek a kelendőek, amelyeket a szakmai befektetők később akár tőzsdére is vihetnek. — A négyéves ciklus vé­gével a miniszter mandátu­ma is lejár — válaszolta kérdésünkre Csiha Judit. — Javaslatom szerint a magá­nosítás teljes lezárása nem igényel önálló minisztériu­mot, de ebben természete­sen a következő kormány dönt. Úgy érzem, az elmúlt 15 hónapban a magánosítás kiegyensúlyozott légkör­ben, a nyilvánosság lehető legteljesebb bevonásával, botrányok nélkül zajlott. Ami a saját sorsomat illete, az köztudott. A fővárosban egyéni választókerületben országgyűlési képviselő­ként indulok, emellett az MSZP országos listáján is szerepelek. A március 3-i konferen­ciát Nyíregyházán a Szar­vas utca 1-3. szám alatti irodaház tanácstermében az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesz­tési Bank (MFB) Rt. és az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. szervezi. A konferencia fél 11 óra­kor kezdődik, az előadók között szerepel Csiha Judit privatizációt felügyelő tár­canélküli miniszter, Bene­dek János, az MFB Rt. ve­zérigazgató-helyettese, a megyeiek közül Csabai Lászlóné, Nyíregyháza pol­gármestere, Zilahi József, a megyei területfejlesztési ta­nács és a megyei önkor­mányzat elnöke is. Fogadókész repülőtér Háromoldalú tanácskozás a nyíregyházi repülőtéren, középen Giba Tamás Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Elvileg nincs akadálya an­nak, hogy Nyíregyháza repü­lőtere megkapja az ideiglenes hatámyitási engedélyt, csupán a jelenlegi parancsnoki épüle­ten kell kisebb átalakítást elvé­gezni, amely alkalmassá tenné utasforgalmi feladatok ellátá­sára — fogalmazták meg azok a szakemberek, akik csütörtök reggel terepszemlét tartottak a repülőtéren. A vizsgálódók csapata ké­sőbb tárgyalóasztalhoz ült, amely mellett a vám- és pénz­ügyőrség, a határőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a rendőrség képviselői ismertet­ték: milyen hatósági elvárá­soknak kell megfelelni az en­gedély elnyeréséhez. A jelen­legi üzemeltetők nevében a Tréner valamint a Nyír-Rep Kft. vezetői mondták el elkép­zeléseiket. Véleményük sze­rint az engedély egyszerűbbé tenné a külföldi üzletemberek landolását megyeszékhelyün­kön, s ennek előnye közvetle­nül éreztetné hatását a térség gazdaságfejlesztésben. Állításaikat megerősítette Giba Tamás, Nyíregyháza megyei jogú város alpolgár­mestere is. Most már pontosan ismerjük azokat a tárgyi, tech­nikai, műszaki feltételeket, amelyeket teljesíteni kell az ideiglenes határnyitáshoz. Ilyen jogosítvánnyal Magyar- országon egyelőre nyolc repü­lőtér rendelkezik, de szeret­nénk elérni, hogy Nyíregyhá­zán legyen a kilencedik, ez egyaránt érdeke a városnak és a megyének — jelentette ki az alpolgármester, aki az infor­mációk birtokában a főhatósá­gi támogatás megszerzését tar­totta a következő feladatnak. Giba Tamás örömmel nyug­tázta: a felsorolt kritériumok többségének már megfelel re­pülőterünk, s csak lassíthatja a hatósági eljárást az a tény, hogy a közeli Debrecen repü­lőtere már korábban megkapta a szóban forgó engedélyt. Pályázatok beruházásokra Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Ta­nács (MTT) ebben az évben összesen tíz decentralizált alapból támogathat életképes beruházásokat, de az egyezte­tés nehézségei miatt az első körben csak négy alap forrása­ira írja ki a pályázatot — je­lentette be Zilahi József, az Reklám Nyíregyháza (KM) — A hite­les médiumok és a hiteles nagyhirdetők felértékelik a reklámok hitelességét is — fi­gyelmeztettek a reklámmal foglalkozó vezető hazai szak­emberek azon a tegnapi ta­nácskozáson, amelyet a me­gyei Kereskedelmi és Iparka­marában tartottak a reklámtör­vényben foglaltak gyakorlati alkalmazásáról és reklámetikai kérdésekről. Egyetértés van abban, hogy a tájékoztatás sza­badsága és hitelessége, a rek­lámtörvény tavalyi megszüle­tése ellenére csorbát szenved. Miközben a fogyasztók megté­vesztésének tilalmát rendre megszegik, a törvénysértők szankcionálásában nincs meg a kellő visszatartó erő. MTT elnöke tegnap, a testület ülését követő sajtótájékozta­tón. Itt elhangzott: a pályázati kiírás hivatalos közzétételét követően 1998. április 17-én 16 óráig fogadják majd a terü­leti kiegyenlítést szolgáló alapra valamint a decentrali­zált célelőirányzatra benyúj­tott pályamunkákat. A terület- fejlesztési célelőirányzat és a Nyíregyháza (KM - K. D.) — A hírek szerint a sajtó képvi­selői számára meglehetősen szokatlan bírói procedúra kísérte egy ügy tárgyalását, hiszen a „lajstromba vétel’*, s a kötelező cikkbemutatás nem gyakorlat. Lapunkhoz közel álló forrá­sokból megtudtuk: tegnap megszületett az elsőfokú dön­tés a városi bíróságon, megál­lapították, hogy a Futár című hetilap 1997. szeptember 5-i számában megjelent beszélge­tésben a vajai vállalkozó, Ba­logh Gyula a fejlesztési tanács döntésével és Veres Jánossal kapcsolatosan valótlan tényt közölt akkor, amikor a tanácsi munkaerőpiaci alap foglalkoz­tatást javító része adja a máso­dik kört, itt a pályázati határ­idő 1998. április 24.. A négy alapra vonatkozó pályázati egységcsomagot március 18- tól lehet átvenni a Megyei Fej­lesztési Ügynökségen (Nyír­egyháza, Szarvas u. 38.), a hi­vatalos kiírás lapunk szombati számában jelenik meg. döntést összefüggésbe hozta Veres János nyírbátori tészta­gyárával, s megsértette a sze­mélyiséghez fűződő jogait is. A bíróság kötelezte Balogh Gyulát, hogy a Futárban 15 napon belül negyed oldalas cikkben a saját költségén egy a valós tényt feltüntető, s bocsá­natkérő írást tegyen közzé. (Szövege megadva.) Emellett kötelezte Balogh Gyulát 15 napon belül 300 ezer forint nem vagyoni kár, valamint részperköltség és el­járási illeték megfizetésére is. A határozat ellen a kézhez­vételt követően lehet felleb­bezni, így még nem jogerős. Elmarasztalták Fenyő-ügy­fejlemény Budapest (MTI) — A bí­róság csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezett egy jugoszláv állampol­gárt, aki esetlegesen kap­csolatba hozható Fenyő Já­nos meggyilkolásával. Dé- zsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi referense elmond­ta, a 27 éves S. M. jugo­szláv állampolgárt súlyos fenyegetéssel folytatólago­san elkövetett zsarolás bűntette és közokirat hami­sítása alapos gyanúja miatt körözte a rendőrség. Az el­járás során szerzett elsőd­leges információk szerint a férfi esetlegesen kapcsolat­ba hozható Fenyő János meggyilkolásával. Áram­szünet Budapest (MTI) — A Bu­dapesti Elektromos Művek Rt. szakértői megkezdték a vizsgálatot, hogy mi okoz­ta csütörtök délben a féló­rás fővárosi áramszünetet. Az elektromos műveknél megkezdték a sérült ma­gasfeszültségű gyűjtősín­rendszer és a kábelvégel­záró szerkezet helyreállítá­sát, ami feltehetően egy hetet vesz igénybe. A dél­ben történt áramkiesés mi­att fél órán át szünetelt a villamos-, a trolibusz- és a metrójárat is. Új elnökség Újfebértó (KM - Ny. Zs.) — A Termelői Tagozatot képviselő Jakab Ferenc el- . nöklctcvel kezdi meg mű­ködésének második, im­már öt évre szóló ciklusát az Alma Terméktanács. Erről határoztak az érdek­egyeztető szervezet tegna­pi, Újfehértón megtartott közgyűlésén, ahol néhány ponton módosították az 1994. február 25-én elfo­gadott alapszabályt. Emel­kedett például a tagdíj, amely még így is rég elfe­lejtett értékekben fejezhető ki: termesztőknek a leadott alma kilogrammja után 2, azaz két fillér. Három és fél év börtön a büntetés (Folytatás az 1. oldalról.) Nyíregyháza (KM - K. D.) -r Bizony, hosszú évek teltek el a vádiratban megfogalmazott bűncselekmény elkövetése és a jogerős ítélet között, hiszen az egykori gávavencsellői ta­karékszövetkezet elnöke és a nyíregyházi fiókvezetőnő ügyében tegnap hirdették ki a másodfokú ítéletet, a terhűkre rótt cselekményt pedig 1990- 91-ben követték el. 1992-ben—a nyomozás so­rán — előzetes letartóztatásá­ban is volt a két vádlott, az el­ső vádirat benyújtása után a bíró pótnyomozásra adta visz- sza az ügyet, majd az újabb vádiratot követően 1994-ben kezdődött a tárgyalássorozat. Különböző okok miatt húzó­dott az ügy lezárása, hiszen csupán a szakértői vélemény elkészítése egy évet vett igénybe. A múlt év nyarán el­sőfokon két év börtönben le­töltendő szabadságvesztésra ítélte a városi bíróság a taka­rékszövetkezet volt elnökét, Nagy Miklóst folytatólagosan elkövetett, különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, míg Bi- nó Ferencnét, a nyíregyházi fiók vezetőjét folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt egy évi, de három évre felfüggesztett börtönbüntetés­sel sújtotta. Mindkét vádlott felmentésért fellebbezett, az ügyész pedig súlyosításért. Másodfokon a megyei bíró­ság dr. Fázsi László, dr. Ga- lajda Agnes, dr. Fekete Mag­dolna alkotta fellebbviteli ta­nács tárgyalta a pénzintézeti vezetők ügyét. A tárgyalásso­rozat végén tegnap hirdettek ítéletet, s az elsőfokú bíróság döntését részben megváltoz­tatva Nagy Miklós büntetését súlyosították: jogerős bünteté­se 3 év hat hónap börtönben letöltendő szabadságvesztés, valamint 500 ezer forint va­gyonelkobzás. Binó Ferencné esetében az egy év börtönbön- tetést három helyett két évre függesztették fel. Az ítélet széles körű indok­lásakor egyebek között azt ál­lapította meg a tanácsvezető bíró, hogy Nagy Miklós a gá­vavencsellői takarékszövetke­zet elnökeként hosszú ideig eredményes munkát végzett, de a rendszerváltáskor, a ket­tős bankrendszer létrejötte, a piacgazdaság kialakulása és erősödése idején egyrészt oly cégeknek adott jelentős hitele­ket, melyek az ő érdekkörébe tartoztak (több kft.-nek tagja volt), másrészt olyanoknak, melyek tulajdonosai, vezetői a baráti-ismeretségi körébe tar­toztak. A legtöbb esetben nem vizsgálta meg kellő alaposság­gal a hitel fedezetét, de a ga­rancia- illetve kezességválla­lásoknál sem. Olyan cégeknek is adott hitelt, amelyek ko­rábbról is tartoztak a takarék- szövetkezetnek. így nemcsak a pénzintézet csődjéhez, fel­számolásához járult hozzá cselekedetével, de a takarék- szövetkezetekbe vetett lakos­sági bizalmat is megrendítette. Bár a vádirat kétmilliárdos va­gyoni hátrányt jelölt meg, két­séget kizáróan igazoltan ezt a másodfokú bíróság az össze­get több, mint 300 millióban jelölte meg. Ez azonban több, mint ötvenszerese annak a hat­milliónak, ami már különösen nagy vagyoni hátrány kategó­riába tartozik. Binó Ferencné terhére 3,7 millió forintot róttak, ő ma­gánszemélyeknek adott olykor a lehetségesnél nagyobb hitelt, nem ritkán azoknak is, akik a korábbit sem fizették vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents