Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-25 / 47. szám

1998. február 25., szerda HATTER Szupersztráda információkból A szolgáltatás legnagyobb üzlete, ha a társadalom húz belőle hasznot Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Bár az ország északkeleti pontjait is elérő autópályára még várni kell, az információs szu­persztráda már kézzelfogha­tó, üzleti kapcsolatokat te­remtő valóság e térségben. Egy nyersanyagban szűkölkö­dő. komoly piaci potenciállal nem rendelkező kis országnak az informatikai fejlesztés nyújtja az egyik legkézenfek­vőbb lehetőséget ahhoz, hogy valamit lefaragjon hátrányá­ból. Hatványozottan igaz ez az elmaradottként elkönyvelt ré­giókban, erről fejti ki vélemé­nyét Bódi Antal, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Számítóközpontjának vezető­je, aki a Szab-I-Net Kht. igaz­gatói teendőit is ellátja. Mintaterület — A tanárképző főiskoláról kiindult informatikai fejlesztés 1996-ban kapott nagyobb len­dületet, amikor a megye és a megyeszékhely önkormányza­tainak közreműködésével lét­rejött a Szab-I-Net Kht. — említi a fordulatot hozó idő­pontot Bódi Antal. A kht. megalakításával fölgyorsult az információs hálózat kiépítése, s a megye mintaterületté vált. ü Kikből áll a rendszer leg­nagyobb felhasználói köre? — A kábeltévén alapuló In­ternet hálózat jelenleg közel 40 intézmény (kórház, iskola, önkormányzat, könyvtár) szá­mára teremt nagy sebességű elérési lehetőséget. Most az egyéni hozzáférés technikai feltételeinek megteremtésén dolgozunk, az év első felében elérjük célunkat. Ugyanakkor a MATÁV által biztosított kék számmal — helyi hívás tarifá­jával — bárki számára lehetsé­ges a kapcsolódás a megye egész területéről. ü Mennyire élnek az embe­rek az „országelső” rendszer előnyeivel? — Ügyfélszámunk maga­sabb, mint az ország bármely megyéjében. Ez részben az in­formatikai fejlesztésért össze­fogó szervezeteknek és szak­embereknek köszönhető, de sokat tett a maga területén a Balogh József tiotcszfapjai A megyét bemutató programok a világ bármely pontján láthatók, olvashatók Martyn Péter felvétele sajtó is. Számos ismertető anyag, hír közlése után ma már nagyon sok ember min­dennapi munkájában alkal­mazza a rendszert. Eredeti el­képzeléseinknek megfelelően ezt a szolgáltatást minél köze­lebb szeretnénk vinni a lakos­sághoz, kiemelten kezelve a kisebb településeket. Ezért ka­roltuk fel a teleház mozgal­mát, hiszen tudjuk jól, nincs minden otthonban számítógép és egyéb, korszerű kommuni­kációs felszerelés. Mindezen túlmenően igyekszünk megfe­lelő módon és helyen reklá­mozni a megyét, hogy a befek­tetők könnyebben megbarát­kozzanak e vidékkel. Renge­teg információt közlünk a le­hetőségekről. Munka és szórakozás □ Minden bizonnyal ezt is ér­tékelték a JC Magyarország szakértői, kiknek díját a na­pokban vette a Parlamentben. — Én úgy gondolom, a konkrét szakmai eredmények mellett az itt dolgozó csapat munkájának elvi alapja nyerte el a zsűri tetszését. Előttünk ugyanis nem az azonnali üzle­ti haszon lebeg, számunkra a legnagyobb siker az, ha az egész társadalom hasznot húz fáradozásaink eredményéből. Ez persze nem feledteti el azt a tényt, hogy a fejlesztésekhez pénz kell. □ Egy felhasználó viszont többnyire azt mérlegeli: ho­gyan térül meg az előfizetői dí­ja? — Ez az információs rend­szer egyszerre három lehető­séget kínál: tanulást, munkát és szórakozást. Például min­denki tudja, ha idegen nyelvet tanul, a gyakorlás leghatéko­nyabb módja az élő alkalma­zás. Adott nyelvterületen el­tölteni rövidebb-hosszabb idő­szakot kevés embernek van módja, de az Interneten na­ponta kommunikálhat. További lehetőség a szak­mai kapcsolatok kiépítése, fő­leg speciális területeken. Itt említhető meg a másik JC-dí- jazott Szép Tibor biológus pél­dája, aki a parti fecskéket ta­nulmányozza, s közvetlen kör­nyezetében kevés partnere akad e témában. Interneten ke­resztül viszont naponta cserél­het információkat afrikai kol­légáival, enélkül ezt a munkát ilyen szinten nem végezhetné. Szórakozást pedig számtalan játék, magazin, bulvárlap hoz­záférhetősége teremti meg. Csábító fizetés □ Ha már a szórakozásnál tartunk, mi a véleménye a vad­hajtásokról, a pornográfia és a kábítószer internetes megje­lenéséről? — Hogy kicsit túlozzak: a késeket gyártó és forgalmazó cégeket sem akarta megszün­tetni még senki azért, mert né­hány gyilkosságot késsel kö­vetnek el. Az Interneten az ilyen vadhajtások többsége nem érhető el szabadon, mert a cégek kemény üzletként keze­lik ezt, s komoly pénzeket kér­nek a hozzáférés fejében. A felhasználó előbb-utóbb rá­bukkan ilyen sejtető ajánlatok­ra, de ha normális értékrendet alakít ki benne család és az is­kola, mindent a maga helyére rak. Az viszont tény, hogy a bűnüldözésnek lépést kell tar­tani a technika fejlődésével. El Az informatika megyénk egyik sikerágazatává nőtte ki magát, s mint olyan, felkeltette a konkurens cégek figyelmét. Mennyire jellemző a szakem­berek elcsábítása? — Ez valós probléma, mely ellen egyetlen módszert alkal­mazhatunk: folyamatosan ké­pezzük ki a munkatársakat, akik fiatalon, olykor hallgató­ként kerülnek hozzánk. Sajná­latosnak tartom, hogy ennek a megyének még nincs elég vonzereje, versenyképessége a szakemberek megtartásához, de én bízom benne, hogy ezen a téren is változás következik. A Kárpát-medencei Magyar Energetiku­sok budapesti talál­kozóján hangzott el az a be­jelentés, hogy a társadalom ellenállása hiúsította meg a Villamos Művek és a Paksi Atomerőmű külföldi kézre adását. A találkozón hozták nyilvánosságra, hogy az APV Rt. titkosítja a privati­zációt. Mintha valami ellent­mondásban lenne a két kor­mánypárt '94-es „nyitottpri­vatizációt” jelszavával. Mint az is, hogy tavaly év végén mind a pécsi, mind a bakonyi erőművet úgy adta el a va­gyonkezelő, hogy nemcsak az árát, hanem az új tulajdonos kilétét is eltitkolták. SSS A Kisgazdapárt elnöke mondta: a mindenkori kis­gazdaelnököknek akar példát mutatni azzal, hogy megmé­retteti magát egyéni válasz­tókerületben is. Torgyán Jó­zsef megyénkben a mátészal­kai választási körzetben in­dul egyéni jelöltként. 1990- ben is itt mérte össze erejét. Ha jól emlékszem, könnyű­nek találtatott. sss Olcsóbb lett a tojás, 15 forin­tért kapható. Az újságban. De lehet, hogy Pesten is. Mert Nyíregyházán még a legutóbbi szombaton is 18- ért adták, amit 17-ért kínál­tak, annak a mérete a galam­béval, vagy a japántyúkéval vetekedett. Na de most már itt, vidéken is kitör az olcsó­déllyel rendelkező tulajdoná­ban, a rendőrség azt javasol­ja: gáz vagy riasztó fegyvert kapjanak azok, akik ettől re­mélik biztonságukat. Már csak ez hiányzik. így is alig vagyunk képesek kifizetni a gázszámlát. sss Olvasom, hogy az SZDSZ el­adta a Mérleg utcai székhá­zát. Eddig a székházügy volt az egyetlen, amivel az elmúlt Menet közben ság, állítólag 30 millió hal­mozódott fel a pesti piacon. Csak tudnám, most a tyúkok érezték meg a meleget, vagy a kakasok tettek ki magukért a tavaszias tél örömére? SSS Az utóbbi időben látványo­san romló közbiztonságunk miatt egyre többen szeretné­nek önvédelmi fegyvertartás­ra engedélyt szerezni maguk­nak. Mivel ma már majdnem kétszázezer fegyver van 92 ezer fegyvertartási enge­években a Fidesz-t és az MDF-et támadni tudták. Hát most mi lesz? SSS Keveset mozgunk, sokat eszünk, aki másfél liter öt százalékos sört iszik, máj­zsugorodást szenved, aki tíz cigit elszív, tüdőrákos lesz. A németek ontják a füstöt, a csehek, a bajorok vedelik a sört, de soha nem olvastam, hogy akármelyik cukorbeteg és májzsugorban szenvedő nép lenne. Úgy látszik, csak mi vagyunk édesszájúak, ha- bosorrúak és rosszmáiúak. sss Gáz. Erről jut eszembe: elosztották az energiatámo­gatást. Nem tudom az elosztó látott-e már gázszámlát. Fű­tési idényben havonta meg­haladja a tízezret. Hat hónap alatt ez hatvan-nyolcvanez­ret tesz ki. A legtöbben há­romezer és ötezer forint egy­szeri juttatást kaptak. Nem sokkal kevesebb a semminél. SSS Olvasom, hogy az elmúlt év­ben 861-en kértek, de csak 57-en részesültek egyéni ke­gyelemben. Az információ­ban az is szerepel, hogy az utóbbi négy évben 330 ke­gyelmi döntés született, leg­több 1994-ben. Azóta — ahogy a bűncselekmények száma emelkedik—évről év­re kevesebbszer élt kegyel- mezési jogával az államfő, igaz nincs indokolási kötele­zettsége. De az érdekes, hogy négy év alatt egyetlen konk­rét esetről sem hallhattunk. Nem ránk tartozik? Eladó földek T öbb nyugati tanácsadó cég azt javasolja ügyfelei­nek, hogy vegyenek kelet-európai, köztük magyar- országi termőföldeket. Erre ugyan az érvényben lé­vő jogszabályok szerint nálunk alig van mód, de azért van­nak e szabályok, hogy kijátsszák őket. Hazánkban egy 1994-s törvény értelmében termőföldet csak hazai magán- személyeknek vehetnek. Ki lehet játszani azonban ezt is, a külföldek olyan társaságok üzletrészeit, vagy részvényeit vásárolják fel, amelyek még a törvény megszületése előtt földet szereztek. De miért oly vonzó a cseh, a lengyel, vagy a magyar föld? A kiváló termőképesség, de főleg az ár miatt. Csak összehasonlításként: Olaszországban egy hektár földhöz 900 ezer, Angliában egymillió, Belgiumban két és fél mil­lió, Kelet-Németországban 3,3 millió, Hollandiában csak­nem négymillió magyar forintért lehet jutni. Nálunk húsz­százezer forintért. Egyes felmérések szerint a magyar át­lagár 150 ezer forint, de hogy nem az Alföldön, és nem Szabolcsban, az biztos. Emlékszünk rá, néhány hónappal korábban országos vi­ta bontakozott ki arról, hogy adjuk-e el a magyar földet, vagy ne adjuk. Az ellenzékiek pillanatokon belül össze­gyűjtötték a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat, a kormánypártiak azonban megakadályozták a népszava­zást. Liberalizálni azonban ők sem merték a földpiacot, feltehetőleg azért, mert menet közben rájöttek, hogy a sa­ját pártjukon belül is — a szocialista párton belül egészen biztosan — nagyon sokan ellenzik a föld külföldi kézre ju­tását. A nyugati tanácsadók javaslatán minden bizonnyal sok kistermelő dörzsöli a kezét, hogy meg fog gazdagodni, ha jön az EU. Kénytelenek vagyunk lehűteni lelkesedésüket: az öt-hat holdas kis parcellájukkal valószínűleg labdába sem igen rúghatnak sajnos. A befektetőket az ezerholdas birtoktestek érdeklik. Nyírparasznyán, vagy Bátorligeten nem sok ilyen birtokot találni. Balogh Géza A tanárnő csak azért pikkel rám, mert csinosabb va­gyok! Ferter János rajza Számháborulat N yolcvan meg huszonöt az egyenlő százzal. Ho­gyan? Mégsem száz a végeredmény? Nekem tes­sék elhinni, az bizony száz. Mert olvastam egy or­szágos lapban, hogy nyolcvanszázalékos készültségű la­kást kínálnak megvételre a pénzzel rendelkező és éppen lakást venni szándékozó állampolgároknak. Eddig még si­ma, mondhatnám szokványos az ügy. mert ugye kis ha­zánkban jól bevált formula a nyolcvanszázalékos készült­ség, a legtöbb lakást építő cég így árulja portékáját. Ez még rendben is van, hiszen a befejezést mindenki maga végezheti el, ízlésének megfelelő ajtókat vásárolhat, megválaszthatja a fürdőszobacsempét, a tapéta, vagy a fal színe is harmonizálhat az egyéniségével, meg a szeme szí­nével. Nincsen ebben semmi kivetnivaló. Sőt, ha az építte­tő úgy akarja, az építő be is fejezi, úgymond százszázalé­kos készültségben adja át a lakást. S ezután lehet megérte­ni a bevezetőben írt mondatot. Mert a hirdetés szerint ha még befizet valaki 25, azaz huszonöt százalékot, akkor kész lakást tudhat magának. Na már most 80+25 így lesz egyenlő százzal. Barátom meséli, aki építkezik: amikor az építőmester szerint elérték a nyolcvanszázalékos készültséget — áll­tak a vakolt falak, tető alá került az épület, elkészült az alj­zatbeton is —, utána számolt a dolgoknak. Összeadott és kivont, osztott és szorzott, még négyzetre is emelt, s kide­rült, márcsak ötven százalék hiányzik a befejezéshez. Hi­szen ez szenzációs, mondom neki, akkor adja el gyorsan épülő házát, s vegyen a hirdetésben megjelöltek közül. Időt, fáradságot és főként pénzt takaríthat meg ezzel a tranzakcióval, ami ugyebár egy építkezésnél nem mind­egy­Még gondolkodik a végső megoldáson, de ezek után va­lóban elhiheti a Kedves Olvasó: a matematika sem állan­dó, a fejlődés itt sem állt meg, bámulatos mire képes a tu­domány — az építőipar mai állása szerint. Sipos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents