Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

1998. február 23., hétfő EURÓPAI UNIÓ Átjárható határok (Folytatás az előző oldalról.) — Az eurorégiók — igazán jó példák mutatják — az együttműködés keretében sokkal jobban össze tudják hangolni érdekeiket. A na­tár menti együttműködések lehetőséget teremtenek arrai is, hogy az adott országok polgárai konkrét projectek alapján közösen dolgozza­nak, ezáltal jobbá válik kap­csolatuk, megtanulják becsül­ni, tisztelni egymást. — Itt, a Kárpátok régiójá­ban az érintett területek vala­mikor egy gazdasági egysé­get alkottak, de a háborúk szétdarabolták. Újból össz­hangot teremteni nem kis, de tiszteletre méltó feladat. A si­kerhez a határok átjárhatóvá tétele mellett fontos a saját források hatékony felhaszná­lása, s kellenek a megfelelő pályázatok az uniós alapok­hoz. — Ügy gondolom, bőven rejlenek még lehetőségek a közös munkában. A határo­kon átnyúló együttműködés az Európai Uniónak alapvető érdeke, mert ez alapfeltétele annak, hogy a békezóna e területekre is kiterjedjen a kontinensen. Éppen ezért en­gedtessék meg nekem, hogy saját intézményemet is kriti­záljam, mert e kapcsolatok Egy kis illem Minden nemzetnek megvan­nak a kul- túrkörre jellemző vagy attól jellegzetesen el­térő szokásai, történelmi hagyományai mellett a maga bolondériári, babo­nái is. Ezeket az ország protokolljához képest ta­lán még nagyobb tisztelet­tel illik akceptálni. A kato­likus országokban törté­netesen a világ minden kincséért sem ültetnének 13 személyt egy asztal­hoz. A máltai ember, ha mentőkocsit lát, azonnal a gallérjához nyúl, s addig ragja, míg nem találkozik egy állattal. Törökország­ban nem szabad azonnal kézbe adni kést vagy ollót {ki tudja, miért?) az asz­talra kell helyezni. Görögország vezet a babonás országok között, Ott szinte minden lépé­sünkre vigyázni kell. Tud­junk róla, hogy bajt hoz ránk, ha visszamegyünk abba a helyiségbe, ahon­nan éppen az imént jöt­tünk ki. Házasember arra­felé semmilyen körülmé­nyek között ne vegye le a jegygyűrűjét. Németor­szágban neveletlenség­nek számít a burgonyá­hoz késsel nyúlni. Olasz­országban ez a tilalom áll a spagettire, a spanyol asztalnál pedig ezzel az eszközzel ne közelítsünk semmiféle tojáséíelhez. Az evőeszközök tányéron ke­resztbe helyezése az utób­bi két nációnál azt a jelen­ti, hogy befejeztem, míg a németeknél ellenkezőleg: kérek még. Szőke Judit elősegítéséhez még mindig nem áll rendelkezésre ele­gendő anyagi támogatás. I Sokan — főként az ukrá- f nők — tartanak a I „schengeni gáttól", attól I félnek, az uniós határ ki­tolódása megnehezíti a I határmenti kapcsolato- I kát, körülményesebben- juthatnak el hazánkba, l vagy az Unió más orszá- I gaioa.... — A schengeni egyez­mény azon az alapon jött lét­re, hogy az európai közössé­gen belül a határok ne csak átjárhatók legyenek, de fö­löslegessé váljanak. Ehhez azonban szükséges, hogy a külső határokon olyan ellen­őrzés legyen, ami a tagálla­mok számára megnyugtató, ami alapján a belső ellenőr­zés feleslegessé válik. Ha a magyar szempontból közelítjük a dolgot, akkor je­lenleg a schengeni egyez­ménynek az a hatása, noqy az osztrák-magyar határon hosszabb időt kell várni az alapos ellenőrzés miatt, míg ott átjutva — ha tovább utaz­nak mondjuk Olaszországba vagy Belgiumba —, másutt már nem ellenőrzik Önöket. Ha az unió határa kitolódik, akkor ezeken az átkelőkön már különösebb ellenőrzés nélkül juthatnak át. Ezzel együtt egyetértek az­zal, hogy keresni kell a lehe­tőségeket, hogy a határellen­őrzést, ami ily módon Ma­gyarországra hárul majd, mint a Nyugat keleti kapujá­ra, a lehető legkevesebb kel­lemetlenséggel és kényelmet­lenséggel tudják megvalósí­tani. De azt is látni kell, hogy a magyar államnak és állam­polgárainak sem más az ér­deke, mint mondjuk az oszt­rák, német vagy francia em­bereknek. | | Hamarosan távozik \ posztjáról. Hogyan to­vább? — Először is nagypapa le­szek. Most a legjobban arra vágyom, hogy kifújhassam magam, kinyújtózhassam. Gondolom persze, hogy né­hány hét múlva felébredek álmomból, pihenésemből, hi­szen ha az ember egy ilyen cél szolgálatában hosszú éveket töltött el, akkor nem lehet mindezt fogasra akasz­tani, mint a kabátot. Abban biztosak lehetnek, a jövőben is figyelemmel kísérem Ma­gyarország bekapcsolódását az Európai Unióba. A keleti régiókra külön figyelmet for­dítok, mert szükségük van a szolidaritásra a fejlődés ér­dekében.' Kováts Dénes Munkahelyek, élefiervek Lengyel munkaerőpiac az Európai Unió küszöbén A magyarok fél tanulnak Fél évszáza­dos megszo­kás vagy tra- ■ díció in kább, hogy tanult szakmánk iránt olyan hűségesek va­gyunk, mintha csak árulás­sal, eretnekséggel érne fel, ha hivatásunkat a pályakez­déstől a nyugdíjig nem egy helyen gyakorolnánk. A munkalélektan és a szocio­lógia lengyel kutatói máris kezdik tudatosítani az embe­rekben, hogy nem feltétlenül ez a normális, és az Európai Unióba törekvő társadalom­nak e téren is készülnie kell a változásokra: a soronkövet- kező esztendőket minden bi­zonnyal a nagy munkaerő- mozgás időszaként emleget­jük majd. Irány a szolgáltatás! Ahhoz, hogy a lengyel gaz­daságot az európai struktú­rához lehessen igazítani, mintegy 4 millió ember áthe­lyezését kell megoldani. A sokak számára kényelmet­lenséggel járó átprofilírozá- sok egyes ágazatok felszá­molását ill. más ágazatok vil­lámgyors megteremtését kö­vetik majd. Jól érzékelhető ez az EU országok megőgaz- dasági, halászati és erdésze­ti szférájában, aholis minden száz foglalkoztatott közül 8 dolgozik, míg a lengyel gaz­daságban ma még 27. Már­pedig ahhoz, hogy ezt az uniós átlagot elérhessék, a lengyel agrárágazatból majdnem 2,8 millió embert kell „átprogramozni". Vagy itt van az üzem­anyag- és energiatermelés. Az EU-ban 100 közül egy, Lengyelországban 4 keresi ott a kenyerét. A lengyel kor­mányszervek munkaerőgaz­dálkodási adataiból és a prognózisokból kiderül, hogy a könnyű- és az élelmi­szeriparból is legalább 400 (Folytatás az előző oldalról.) El tudja képzelni és én sze­mély szerint nagyon hálás vagyok, mert számos kollé­gám intenzív angol nyelvtan­folyamot végzett. Ez szintén segít nekik abban, hogy a modern világban előrejut­hassanak. Ezért lehetne java­solni, hogy az angolt első idegen nyelvként tanítsák a gyerekeknek. Egy másik ap­ró, mégis fontos lépés lenne, ha minden külföldi mozit és tv-filmet szinkronizálás he­lyett feliratoznának. Gondol­ja el, mennyivel könnyebben szereznék meg első ismerete­iket a gyerekek különböző idegen nyelvekről. ♦ Hogyan ítéli meg Ma­gyarország európai uniós esélyeit? Nézete szerint mi­ben kellene még fejlődnünk, és miben vagyunk elfogad­ható szinten? — Erre a kérdésre nem tu­dok néhány szóban vála­szolni. Mindenesetre a leg­fontosabb nézőpontok sze­rintem a következők: adott hátterük, képzettségük/isko- lázottságuk alapján — mint ahogy erre már korábban is utaltam — szerintem a jövő­ben tökéletesen be tudnak il­leszkedni az Európai Unió­ba. A legfontosabb kihívás, amivel szembe kell nézniük az, hogy saját kezdeménye­zőkészségükre kell támasz­kodniuk ahelyett, hogy mind­addig várnának, amíg valaki csinál helyettük valamit, ajánl nekik valamit. Egyfelől manapság számos beinduló üzletet látunk, ami annak a jele, hogy vannak emberek, akik sorsukat a saját kezükbe vették. Mégis, a mindennapi életben gyakran látni olya­nokat, akik mások ösztönzé­sére várnak, ettől függenek. Ezt az oldalt erősíteni kell az EU-ban való jövőbeli sikeres fennmaradáshoz. — A gyári munkások pél­dául gyakran azt gondolják, hogy ők nem befolyásolhat­nak dolgokat. Ez nem igaz. Sok esetben az ötleteik na­gyon értékesek és gyárunk­on próbáljuk bátorítani őket, hogy ők is személyesen járuljanak hozzá a fejlődés­hez. Mostanság növekszik az igény a rugalmasság iránt. Ez is egy olyan terület, amit a legtöbb ember tud is, de kell is,hogy fejlesszen. Az üzleti körülmények nagyon gyorsan változnak, és az embernek képesnek kell len­lehabilitációs torna a Zelmer gyárban ezer embernek kell majd ki­vonulnia. Az ellentétes oldalon a szolgáltatások állnak. Gon­dolatban, elvben máris min­den rendben lenne, mert a szolgáltató ágazatban ma legalább 2 és fél millió len­gyel nőt és férfit kellene azonnal munkába állítani, hogy az európai normák Lengyelországban e téren is megvalósuljanak. Az említett 4 milliós mun­kaerőmozgás elsősorban a szolgáltatások és a magasfo­kú technológia (high-tech) munkaerőhiányának felszá­molására összpontosulhat. Ez lenne az a minimális program, amely elősegítené a lengyel gazdaság makro méretű korszerűsítését és hozzájárulna a lengyel ter­mékek versenyképességének növeléséhez. Archív felvéte Munkahelyek alkonya A piacgazdálkodás évtized- eleji startját követő első évek­ben az iparból, építőiparból és a felszámolt állami gazda­ságokból vándorolt el a mun­kaerő, míg a magán mező- gazdaság terén maradt min­den a régiben. Nőtt ugyan a szolgáltatásokban tevékeny­kedők létszáma, de 100 dol­gozó közül ez a lengyel szektor ma még mindig csak 27-et foglalkoztat, míg az Európai Unió országaiban átlagosan a 100:40 arány- nyal találkozunk. A munkaerő piac prognó­zisát készítők a következő lengyel gazdasági részterü­leteken jelzik a Komolyabb létszámleépítéseket: a bá­nyászatban, a szövőipar­ban, vegyipari gépgyártás­ban, a cipő-, bőr- és sport­szer iparban, a vagon- és mezőgazdasági gépgyártás­ban. Munkahelyek szűnnek meq majd az üvegiparban, a dohánygyárakban és a gyü­mölcs-zöldség feldolgozó ágazatban is. Toborzó hirdetések Máris érzékelhető, hogy sok új munkaerőre lesz szükség a pénzintézeteknél, a vállalko­zásokat kiszolgáló szolgálta­tásokban, az informatikai, jogi szolgáltatásoknál, a szállodákban, az idegenfor­galomban és a gasztronómia területén. A munkaerőtobor- zó hirdetések között hamaro­san feltűnnek az autosztráda építéshez majd kiszolgálás­hoz valamint a környezetvé­dő berendezések kezelésé­hez értők iránti igények. A prognózist tanulmányzó lengyel fiatal, aki előtt hosszú az út a nyugdíjas évekig, életútját máris a közös Euró­pa munkaerő normáinak is­meretében formálhatja. Szilágyi Szabolcs, Varsó nie lépést tartani ezekkel a változásokkal. Általánosság­ban a Magyarország keleti részén élő emberek sok szempontból elfogadható szinten vannak és minden bi­zonnyal képesek más euró­paiakkal felvenni a versenyt. ♦ Talán a saját konkrét el­képzeléseink igazolása mi­att kérdezem, de tudna-e mondani olyan előnyöket, amelyek zálogai lehetnek e régió fejlődésének? — A régió három közép­európai ország határán fek­szik, lakossága közül szá­mos ember kapcsolatban áll a szomszédos országokkal és tisztán látható, hogy a jó földrajzi elhelyezkedés több­féle üzleti lehetőséget rejt magában. Jelenleg még min­dig a mezőgazdaság a fő te­vékenység és ez indokolt is, figyelembe véve a megye ha­gyományait és a jó termőta­lajt. Mindezek mellett, mint­hogy az európai főút szeli át a megyét, a térség képes és kell is, hogy fejlődjön gazda­ságilag. A megye lakossága erre jól felkészült és értékes munkaerő potenciál a lábu­kat itt megvető vállalatok számára. Galambos Béla A Kelettel Brüsszelbe Utolsó fordulójához érke­zett rejtvénypályázatunk. Mint Olvasóink karácso­nyi számunkban láthatták: öt pályázónk már nyert az első sorsoláson. A fődíjat — amelyet a GWK-MÁV- TOURS Utazási Iroda (Nyíregyháza, Zrínyi Ilo­na utca 8-10.) ajánlott fel — március első napjaiban sorsoljuk, a szerencsés nyertes Brüsszelbe utaz­hat. Ezen a sorsoláson azok vehetnek részt, akik mind az öt — októbertől februá­rig megjelent — rejtvény­szelvényt ió megfejtéssel küldték, küldik be. Termé­szetesen azok is részt ve­hetnek a sorsoláson, akik mind az öt szelvényt egyetlen levelezőlapra fel­ragasztva küldik a Kelet- Magyarország szerkesz­tősége címére (A „Kelettel Brüsszelbe", Nyíregyhá­za, Postafiók 47. 4400) március 2-ig. Mai, utolsó feladványunk: A Tizenkettek Európájá­nak idején írták alá az EGK és Magyarország közötti, kétoldalú, gazda­sági-kereskedelmi együtt­működési megállapodást Brüsszelben, amelynek az idén lesz kerek évfor­dulója. A megállapodás rögzíti a diszkrimináció­mentességet, de nem tar­talmaz kedvezményeket az EK agrárpiacára való magyar bejutáshoz. Mikor történt ez? A (Az évszámot kell W beírni a rejt- 3 vényszelvény M __ megfelelő gP iSíEZS helyére.) ^ > Az évszám DDDDÍ A nyíregyházi repülőtér a bővülő európai kapcsolatok szá­mára is hasznos lehet, üzleti kisgépekkel töredékére csök­kenthető az utazási idő. Archív képünkön: belga növényvé­dő szakemberek csoportja a repülőtere Balázs Attila felvétele­-----------------------------------------------------—-------------------------------------------­EURÓPAI UNIÓ. A Kelet-Magyarország melléklete. Szerkesztette: Marik Sándor. ■ Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. _ ............ ... ______________________

Next

/
Thumbnails
Contents