Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21 / 44. szám

Napkelet • A

HIT VILÁGA

1998. FEBRUÁR 21., SZOMBAT

Pápai üzenet

Az anyagi szegénység gyalázata, az élet értelmének hiánya miatti szenvedés, a másik elutasításának jelensége arra kell, hogy ösztönözze a keresztényeket, hogy nyújtsanak segítséget és reményt embertársaiknak — hangoztatta II. János Pál pápa az idei nagyböjt alkalmából kiadott üzenetében.

A pápa hangsúlyozta, hogy „a szegénységnek számos jelentése van”. Első helyen áll a megfelelő anyagi javak hiánya. „Ez a szegénység, mely sok embertársunk esetében a nyomort jelenti, gyalázatos” — hangsúlyozta a katolikus egyházfő. Az üzenet részletesen kitért az „anyagi szegénység” okaira és formáira: a létfenntartási eszközök, az orvosi ellátás, a megfelelő otthon hiányára. A leggyengébbek társadalmi kirekesztettségére, a munkanélküliségre, a támasz nélküli magányra, a menekültek elesettségére, a fizetésekben tapasztalható hatalmas aránytalanságokra, a családi háttér hiányára. „A nélkülözhetetlen javak, eszközök hiánya olyan dráma, amellyel szemben nem maradhat közömbös senki, akinek lehetősége van a közbelépésre” — szögezte le a pápa.

A keresztényeknek a nyomorúság minden formája láttán „osztaniuk kell a másik fájdalmát és nehézségét, mert a másikban is Isten rejtőzik”. Ez az evangélium „lelki szegényeinek” magatartása, s ennek köszönhetően „képes a keresztény befogadni és szolgálni testvérét, akit magánál fontosabbnak tart”.

Isten háza az iskolában?

Akik a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium környékén jártak, bizonyára észrevették, hogy az iskolából kiemelkedik egy épület, s rajta egy kereszt. Az elmúlt esztendőben elkezdtük intézményünk díszterem kápolnájának a kialakítását a belső udvarból.

Ez az új létesítmény a diákok kápolnája is lesz egyben, és a vasárnapi szentmisék tartására is lehetőség nyílik a jósavárosi római katolikus hívek számára.

A templom Isten háza, ahol a keresztény közösség összejön, hogy együtt forduljon hozzá. Még nagyobb hangsúlyt kap ez a gondolat, amikor a jövő generáció közösségi imahelyéről van szó. Ebben az intézményben a tudományok mellett a lelki dolgok is nagy hangsúlyt kapnak. Azt az álmot szeretnénk megvalósítani, mely régebben működő katolikus iskoláknál megvan: saját templomunk legyen és ez a környéken élő hívek számára is nyitva álljon.

A szükséges anyagi fedezetet a Debrecen-Nyíregyházi Püspökség biztosítja az építkezéshez. Mivel az anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért a szentély és a padok kialakításához már nem tudja biztosítani a további költségeket.

Aki szeretne segíteni, az „díszterem — kápolna” jeligés csekket kérhet az iskolából, a befizetésről az alapítvány adóigazolást ad. Lehetőség van az iskola pénztárába a templom berendezésének céljára adományt befizetni, valamint rózsaszín csekken „díszterem — kápolna” megjelöléssel a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 19 címére adományt küldeni.

A legcsekélyebb összeget is szeretettel fogadjuk és a segítséget nyújtók nevét megörökítjük iskolánk évkönyvében.

Szeretnénk, ha sokan mondhatnák magukénak az Úr házát és éreznék, hogy kedves az ő hajléka.

Zubály Lajos, az iskola lelki vezetője

A hit erejével az emberekért

A keresztyén emberek valamilyen módon részt szeretnének venni a környezetük alakításában, a környezetről szóló vélemények formálásában, közös tervek, elképzelések kialakításában. A lelkészek, presbiterek, keresztyén emberek éppen ezért ott vannak általában minden falu önkormányzati közösségében, bizalmat, megbecsülést élveznek.

Ez a bizalom és tenniakarás hozta létre közel egy esztendeje a Vallásos Családok Egyesületét, melynek elnökévé Bartha Gyula csengeri református lekészt választották. Céljaikról, programjukról kérdeztük a közéleti tevékenységéről is ismert papot, aki több mint két évtizede szatmári emberek lelkipásztora. Előbb Tyúkodon, most egy évtizede Csengerben szolgái templomban, szószéken, iskolában, utcán és hivatalokban, hogy lelki, erkölcsi, s ha lehet akár anyagi segítséget nyújtson híveinek, a hátrányos körülmények között élő embereknek, településeknek.

— A lelkipásztornak nem az a dolga, hogy politizáljon, de minden véleményével, tanácsával, szándékával, a környezetében élők ügyét előre vivő gondolataival akaratlanul is politizál. Ha a szószékről azt mondja, hogy szeretné a gyermeket a hittanórákon erkölcsi nevelésben részesíteni és ehhez még partnereket is keres a szülőkben, az iskolavezetésben, az önkormányzatban, az tömény politizálás, miként az, ha faluja vállalkozóinak segítséget ad egy közös klub létrehozásában. Csengerben például létre jött egy Csengerért Baráti Kör klub, amiben tanártól orvosig, vállalkozótól papig benne van mindenki, aki a maga területén emberekkel foglalkozik. Fontosnak tartom, hogy ott legyen a lelkipásztor ha létrejön egy ilyen csoda, ahol az emberek feloldottam felszabadultan, szinte baráti közösségben a településükért tenni akarnak, a város, a falu közös gondjairól jó hangulatban, akár egy bogrács mellett, akár egy virslit bemártva egy kis mustárba beszélik meg közös dolgaikat.

— Én Csengerben ennek a klubnak a létrejötténél ott voltam, elnökségének tagja lettem, de nem a rang, nem a státus volt a lényeg, hanem a cél: keressük meg együtt amit az egyházak is keresnek az ökumenikus kapcsolatok kiépítésében. Évtizedekig, évszázadokig beszéltünk arról, mi az ami elválaszt bennünket, íveltünk is egymástól jó messzire el. Ma, a 20. század vége felé keressük mindazt, ami összeköt bennünket. És ez igaz az egyházon kívül, vagy a keresztyén közösségen belül, falvakban és városokban, az emberek életében is.

Bartha Gyula Amatőr felvétel

— Ilyen összekötő kapocs az a cél is, amit a Vallásos Családok Egyesületének létrehozásakor magunk elé tűztünk. Szeretnénk a hitvallás erejével elősegíteni a polgári demokrácián alapuló polgári társadalom és igazságos piacgazdaság megteremtését a keresztény tanítások szellemében, hiszen ennek a vidéknek nagyon nagy szüksége van arra, hogy a megye felzárkózzék az országos átlagszintre. Az egyházak összetartó, cselekvő erejével addig is szeretnénk közreműködni a nélkülöző családok életviszonyainak javításában, az önhibájukon kívül ínséget szenvedők felkarolásában, lelki, anyagi támogatásában, nevelésében.

— Szándékunk a keresztény családokat olyan helyzetbe hozni, hogy újra együtt éljenek a többgenerációs családok, mert ezek képezik az alapját a jövő nemzedékének. így érhetnénk el, hogy a fiatalok keresztény szellemében nevelkedjenek, s általánossá váljék az idősek és az egymás iránti tisztelet, a szeretet.

— Elő kívánjuk segíteni, hogy a felnövekvő nemzedék a keresztény vallási erkölcs szellemében, Istenbe vetett hitük erősítésével olyan iskolai, vallási képzésben részesüljenek, amely megfelel az egyetemes tudomány, műveltség, kultúra és társadalmi szellemiségnek, az egymást szerető jóakaratnak.

— Nem mondhatunk le épp a vallásos családok érdekében a jogtalanul eltulajdonított egyházi intézményi javak visszaszerzéséről, tenni kívánunk a szereteten, megértésen és kölcsönös előnyökön nyugvó jószomszédi kapcsolatok ápolásáért a szomszédos országok határ menti egyházaival, állami, társadalmi, önkormányzati testületéivel, jószolgálati intézményeivel.

— Ha már olyan sokféle érdekcsoport létrejött, határom belüli és kívüli kapcsolatok működtetésére, önkormányzatok között, gyülekezetekben, a városok és falvak között, akkor létre lehet hozni ennél nagyobb közösségek között is. Ezért vállaljuk fel megyénk felzárkóztatása érdekében a nyugat-európai és más fejlett országok célkitűzéseink iránt érdeklődő egyházaival, vallásos meggyőződésű, anyagilag előnyös helyzetű közéleti személyekkel, hivatalos szervekkel, befektetni szándékozó csoportokkal az együttműködést céljaink megvalósításáért.

— Szeretnénk elérni, s ezért az egyházak és vallásos családok testvéri összefogásával segítjük is, hogy a megyei, a települési önkormányzatokat politikai érdekektől mentesen, a közérdekeket önzetlenül szolgáló, keresztény szellemiségű közmegbecsült hozzáértő állampolgárok irányítsák polgármesterként, helyi, megyei és ország- gyűlési képviselőként.

— Az egyesület az országnak abban a csücskében jött létre, ahol nincsenek olyan gazdag emberek, akik ügyünket felvállalnák, nincsenek a hónunk alá nyúló menedzserek, nincsenek nagy nyugati befektetők, akik munkahelyeket kínálnának. Ezért kell magunknak találni, döntési helyzetbe hozni fontos embereket, és rávenni, hogy hallassák hangjukat, fogalmazzák meg kéréseinket. Egyesületünk nem faltörő kos akar lenni, hanem imád- ságos szívvel, tiszta lélekkel, de az igazságnak megfelelően kívánunk a környezetünkért a helyi önkormányzatnál, a megyei közgyűlésnél, s más fórumokon szólni, segítséget kérni. Nem beszédre, nem szóra, koordinációra, helyzetbe hozásra van szükségünk, hogy élni tudjunk a lehetőségekkel.

— Nem személyes ambíciók vezettek, amikor létre hoztuk az egyesületet, hisz egy lelkipásztornak épp elég dolga van. Szeretne beteget látogatni, az öregotthonba bejárni, szeretne saját népe között bátor lenni, vagy részt venni a hitoktatásban. Ahhoz, hogy ez működjön, csapatmunka kell. Olyan teamokra, kis szervezetekre, amelyek céljainkat fel tudják vállalni. Szeretnénk, ha az emberek elmondanák, mi szorul változtatásra és fel tudják-e vállalni a feladatokat. Ha ezt megtesszük, megérte, hogy létrehoztuk a Vallásos Családok Egyesületét. Ha pedig működtetni tudnánk, ez lenne életünk igehirdetése.

Kölese régi település. Története a honfoglalásig nyúlik vissza. A Kölcsey család ősi fészke. Neve feltehetően török eredetű, írásban 1181-ben jelent meg először, III. Béla egyik oklevelében.

A falu legrégebbi és legmagasabban fekvő része a református templom és környéke. Régen a falut mocsarak, erdők vették körül, a Túr és az Eszteró folyók által alkotott szigetre épült. A két folyó közül a Túr még mindig sok helyen körbeveszi. A templom környékét évszázadokon át temetőnek használták. Az egyhajós templom a XV. század második felében terméskőből és téglából épült román stílusban. A nyolcszög alakú szentély egykor csúcsíves bolttal lehetett ellátva. A boltozat gyámköveiből kiálló bordák még hét helyen látszanak, a nyolcadik helyen a szószékkorona miatt levágták.

Valamilyen oknál fogva a templom teteje beomlott és újjáépítéskor gótikus stílust kapott 1646-ban. A romban lévő templomot feltehetően Ráthi Judit úrnő restau- ráltatta. 1768-ban ismét renováláson ment keresztül, amit a mennyezet úgynevezett „ládáján” olvasható felirat igazol, mely szerint 1768-69-ben Kölcsey György és felesége Komáromy Anna restauráltatták.

Mint látható, a templom északi oldalán nincs ablak, míg a délin négy is elhelyezkedik: kettő a hajóban, kettő a szentélyben. Két ajtó van: a nyugati is egykor csúcsíves volt, de ívei beszakadtak és nem állították vissza régi formájában. A déli ajtó csúcsíves, és a később, 1769-ben a templomhoz épített portikusból nyílik. Az orgonát a debreceni mester, Kerékgyártó István építette 1905-ben, amikor a templomot is javították. A harangtorony 1794- ben épült. Császárfája egyetlen fából készült, 15 méter magas, zsindelyét 1993- ban cserélték. Három harang található a toronyban: a kicsi 60 kg-os 1668-ból, a középső 330 kg-os 1925-ből, a legnagyobb 750 kg-os harangot 1991-ben öntötték újjá Őrbottyánban. A templom és a torony is műemlék.

Magi Sándor lelkipásztor 1997. október 1-jétől megválasztott lelkésze a gyülekezetnek, akinek ünnepélyes beiktatása ez év tavaszán lesz, melyre már készülnek a hívek. Az egyházközség úrasztali térítőjének egyikét restauráltatta a Kölcsey Társaság, mely térítőnek „köze van” a Kölcseyek- hez. Ennek az úrasztali abrosznak hasonmását elkészíttetné a debreceni Déry Múzeum, ha az eredetit a gyülekezet a múzeumnak ajándékozná kiállítási tárgynak. Erről a gyülekezetnek kell közösen dönteni.

Szalai László református lelkész

A templom belső keleti része

Templom a Túr és az Eszteré között