Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-20 / 43. szám

1998. február 20., péntek GAZDASÁG Kelet-Magyarország 13 Sokoldalú Beruházási Megállapodás A legfejlettebb országok a beruházások liberalizációját szorgalmazzák Párizs (MTI) — A Sokoldalú Beruházási Megállapodás tárgyalásainak helyzetéről, az aktuális feladatokról, s a megoldatlan kérdések tisztá­zásáról tanácskoztak hétfőn és kedden Párizsban az OECD 29 tagországának képviselői. Magyarországot Balás Péter, az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára és Vargha Ágnes, a Pénzügyminisztérium fő­csoportfőnöke képviselte. A magyar küldöttség hangsú­lyozta: hazánk érdekelt — mint jelentős, beruházásokat befogadó ország — az egyez­mény létrejöttében, egyúttal abban is, hogy a résztvevők számára áttekinthető, bizton­ságos és világos szabályokat alkalmazzon. Magyarország síkraszállt amellett, hogy az egyezmény az Európai Unió­hoz az elkövetkező időszak­ban csatlakozni kívánó orszá­gok számára nem támaszthat olyan feltételeket, amelyek megnehezítenék, vagy lehetet­lenné tennék az uniós szabá­lyozások átvételét. A magyar delegáció ugyan­csak aláhúzta, hogy a megálla­podásnak lehetőséget kell biz­tosítania az OECD-tagorszá- gok számára saját privatizáci­ós politikájuk és prioritásaik érvényesítésére. Több más or­szággal együtt a magyar fél is kiemelte, hogy a megállapo­dásnak kellő teret kell biztosí­tania a nemzeti érdekek ér­vényre juttatására. A tárgyalásokon egyetértés alakult ki abban, hogy az ápri­lis végi miniszteri értekezletig a tagállamok intenzív tárgya­lásokat folytatnak a még fenn­álló vitás kérdések megoldása érdekében. A mostani magasszintű ülés elsősorban azokra a kérdések­re koncentrált, amelyek meg­oldása érdekében még inten­zív munkát kell végezni. Kü­lön hangsúlyt kapott, hogy a Beruházási Megállapodásnak olyan megfogalmazásokat kell tartalmaznia, amelyek bizto­sítják, hogy a beruházási libe­ralizáció egyetlen országban sem veszélyezteti a már kiala­kult környezetvédelmi normák és előírások színvonalát, to­vábbá amely nem szab gátat annak, hogy az aláíró orszá­gok környezetpolitikája minő­ségileg továbbfejlődjön, a kör­nyezetvédelmi előírások szi­gorodhassanak. Ugyancsak széles körű egyetértés volt ab­ban, hogy az aláíró országok hatóságai nem csorbíthatják a munkavállalói jogokat a kül­földi beruházások elősegítése érdekében. A tervezett megállapodás minden gazdasági szektorra és tevékenységre kiterjed, de mint minden átfogó nemzet­közi egyezmény, ez is elkerül­hetetlenül tartalmazni fog álta­lános kivételeket. A mostani ülésen olyan kivételekről folyt vita, mint például a nemzet- biztonságot, vagy a közrend védelmét szolgáló kivételek, de ugyanígy részletes vita tár­gya volt a regionális gazdasági integrációk esetében, a kultu­rális területen, vagy a szub­venciók területén alkalmazan­dó általános kivételek. A tár­gyalók arra próbáltak megol­dást találni, hogy az egyez­mény egyszerre legyen átfogó és magasszintű liberalizációs célokat megfogalmazó meg­állapodás, miközben a jogok és kötelezettségek egyensúlyát figyelembe véve a néhány rendkívüli érzékeny területe­ken adjon lehetőséget a fő sza­bályoktól való eltérésre. Áz Európai Unió magát megnevezni nem akaró illeté­kese az AFP-nek nyilatkozva kedden lehetségesnek nevezte, hogy a mostani tárgyalási for­duló kudarca, az igen jelentős véleménykülönbségek ellené­re idén áprilisra mégis létrejön a megállapodás. ................ —.............................. ...... ........ AM Wt * ' B au u — t Mi az a MAI? r: A Sokoldalú Beruházási ' Megállapodás (angol nevé- f; nek: Multilateral Agree­ment on Investment rövidí­tése szerint a MAI) tárgya­lásai 1995-ben kezdődtek el, araikor az OECD akkor 25 tagállamának miniszte­rei politikai döntést hoztak egy sokoldalú, a nemzetkö­zi beruházások további li­beralizálását és biztonságát elősegítő átfogó egyez­mény létrehozásáról. Ma­gyarország az PECO teljes jogú tagjává válásakor, 1996 májusában kapcsoló­dott be a tárgyalásokba. A tervezett megállapodás cél­ja, hogy a nemzetközi beru­házások tekintetében olyan átfogó nemzetközi egyez­mény szülessen, amely multilaterális keretek kö­zött rögzít alapvető elbáná­st szabályokat, mint pl. a diszkriminációmentesség elvét, vagy a nemzeti elbá­nást. Az általános szabá­lyok mellett sokoldalú ke­retek között nyújt gamciá- kat a befektetők érdekeinek védelmére, hasonlóan a már létező kétoldalú beru- házásvcdelmi megállapo­dásokhoz. Az egyezmény kiegészül azokkal az or­száglistákkal, amelyek az egyes tagállamokban fenn­álló érvényes jogszabályok alapján rögzítik azokat a ki­vételeket, amelyek tekinte­tében el kívánnak térni az egyezmény fő szabályaitól. Az egyezmény teljes szöve­ge a nemzeti kivételi listák­kal együtt alkotná a megál­lapodást. Az egyezmény vi­tarendezési mechanizmust is intézményesítene,- amely a tagországoknak, a befek­tetőknek lehetőséget ad ar­ra, hogy a fogadó ország vállalt kötelezettségeitől el­térő magatartás esetén a sokoldalú vitarendezési el­járás keretében érvényt sze­rezzenek jogaiknak. Civil szervezetek a MAI ellen Akku­ügy Monok (MTI) — A mono­ki önkormányzat továbbra is síkra száll amellett, hogy a község közigazgatási te­rületén fekvő Makra-ta­nyán megvalósuljon a Peri­on Akkumulátorgyár Rt. ál­tal tervezett használt ak­kumulátor-feldolgozó és -hasznosító üzem; éppen ezért a kilenctagú képvise­lő-testület egyhangú szava­zással olyan döntést hozott, hogy hivatalosan kezdemé­nyezik a községnek a tokaj- hegyaljai zárt borvidékből való kilépését. Csordás Ferenc a hegyal­jai település polgármestere kifejtette, hogy már a ható­ságok által korábban elfo­gadott hatástanulmányból is kitűnt, hogy a kétmilliárd forintos költséggel felépí­tésre tervezett üzem sem­miféle környezetszennye­zéssel nem fenyegeti a tér­séget. A Monoktól mintegy tíz kilométeres távolságra, egy erdőben, a hegyaljai szőlőskertektől távol fel­építeni tervezett feldolgo­zóüzemet a világon ma fel­lelhető legkorszerűbb kör­nyezetvédelmi technológi­ával látják el, ami garancia a község és a borvidék szá­mára, hogy egyetlen gramm ólom, veszélyes anyag sem szennyezheti a levegőt és a földet. Az ön­kormányzati döntéssel el­hárul az akadálya annak, hogy már a kezdeti időben csaknem kétszáz új munka­helyet teremtsenek a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő Monokon. Nyíregyháza, Budapest (KM) — A Multilateriális Befektetési Megállapodás (MAI) várható következmé­nyeivel világszerte foglalkoz­nak a társadalmi szerveze­tek, amelyek közül 68 or­szágból 568 írta alá az MAI veszélyeire figyelmeztető kö­zös nyilatkozatot. Két napja Budapesten tartot­ták ezzel'kapcsolatos megbe­szélésüket a hazai civil szerve­zetek. Az eseményen részt vett a nyíregyházi E-Misszió Egyesület képviseletében Cse- lószki Tamás elnök is, akit a MAI-val kapcsolatos általa is képviselt ellenérvekről kér­deztünk. — A befektetések kérdése a nemzetközi politikai porondon is egyre nagyobb jelentőséget kap. Minél kevesebb nemzet­közi akadálya van a nyers­anyagok, pénz és termékek szabad áramlásának, annál na­gyobb lehetőségük és erejük van a befektetőknek a gazda­ság globális irányítására. A multinacionális vállalatok most a kereskedelem liberali­zációjának sikereit szándékoz­nak kiterjeszteni a befekteté­sekre is. A befektetések védel­me érdekében a készülő meg­állapodás egy olyan szabály- rendszert állít fel, amely jelen­tősen korlátozza a kormányo­kat a külföldi befektetések Bonn (MTI) — A magas adó­terhek és állami elvonások mi­att Németországban egyre nő az illegális foglalkoztatás és a gazdasági teljesítmény 15 szá­zalékát feketemunkával állít­ják elő. Friedrich Schneider linzi professzor a tübingeni szabályozásában. Például az az ország, amely aláírja a szer­ződést, öt évig nem léphet ki belőle. Ha mégis, akkor pedig legalább húsz évre jelentős mértékben meghatározza az adott ország gazdaságpolitiká­ját és korlátozza az országok döntési lehetőségeit. — Arra kötelezi az országo­kat, hogy a külföldi és a hazai befektetőket azonos elbánásá­ban részesítse. A szerződést aláíró országok, például nem korlátozhatják, hogy mit birto­kolhatnak külföldi befektetők, nem részesíthetnek hazai vál­lalatokat gazdasági segítség­ben és nem kérhetik, hogy egy vállalat a vezetők bizonyos ré­szét helyiek közül alkalmazza. Az egyezményből eredően az országok nem akadályozatják meg, hogy a befektetők egy helyi vállalkozás működésé­ből vagy eladásából származó hasznukat kivigyék saját or­szágukba. A befogadó ország azt sem képes késleltetni, vagy megtiltani, hogy a befektetők vagyonuk bármely részét, mint értékpapírokat, vagy pénzt, országról országra moz­gassák. A MAI lehetővé teszi, hogy a vállalatok nemzeti kor­mányokat pereljenek be, és pénzügyi kárpótlást követelje­nek abban az esetben, ha egy törvény sérti a befektetőknek a megállapodásban foglalt joga­it. A MAI magában foglal gazdaságkutató intézet számá­ra készített elemzésében kimu­tatta, hogy 1997-ben 548 mil­liárd márkát fizettek ki fekete­munkáért, és ez az összeg az idén 560 milliárdra növekszik. Az összeget a kutató a kész­pénzforgalom elemzésével, il­olyan rendelkezéseket, ame­lyek kötelezik az országokat, hogy nem hoznak olyan törvé­nyeket az egyezményhez való csatlakozás után, amelyek az adott országban a befektetések feltételeit negatívan érinthetik. — Az egyezmény célja, hogy globális hatáskörűvé vál­jon és a befektetések számára biztos hátteret teremtsen vi­lágszerte. Ezért úgy gondol­juk, hogy a közép-európai OECD tagállamok, így Ma­gyarország számára is előny­telen a megállapodáshoz való csatlakozás, mivel a jelenlegi gazdasági fejlettség elmarad a többi OECD országtól, illetve a törvénykezési háttér is hiá­nyosabb. Nem állnak rendel­kezésre olyan fogyasztóvédel­mi, környezetvédelmi és mun­kaügyi törvények, amelyek a törvénykezés befagyasztása esetén megfelelően védené az állampolgárok és az ország ér­dekeit a külföldi befektetőkkel szemben. Az átmeneti gazda­ságú országok gazdaságai a je­lenlegi szinten konzerválódná­nak, de a gazdasági helyzet romlása sem kizárható a MAI érvénybe lépése esetén. Sze­rintünk rendkívüli felelőtlen­ség volna a szerződést ilyen módon érvénybe léptetni és ahhoz csatlakozni — tolmá­csolta a társadalmi szerveze­tek álláspontját az E-Misszió Egyesület elnöke. letve a készpénz eredetére vo­natkozó felmérések segítségé­vel állapította meg. Ez nem­zetközileg elfogadott módszer, ugyanis a feketemunkát min­dig készpénzzel fizetik — írta a tanulmányt ismertető Südde­utsche Zeitung. „Svarc" munka Németországban HATÁRIDŐK cégvezetőknek Nyíregyháza (KM)—Feb­ruár 20. Az áfa befizetése; havi bevallás az adókról, tá­mogatások­ról; a társa­sági adó előlegének befizetése; az egészségügyi szolgálta­tásra jogosultak bejelenté­se; az összesített termék­mérleg benyújtása a vámhi­vatalhoz; a játékadó befize­tése; a tenyésztési hozzájá­rulás rendezése; a munka­adói, munkavállalói járulék befizetése. Február 21. A 4/1997.1. 22. Korm. rende­letnek megfelelő üzleti el­nevezés (cégfelirat) haszná­lata. VÁLLALKOZÓI IGA­ZOLVÁNY. 1998. július elsejétől nem a jegyző, ha­nem a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes gazdasági kamara adja ki a vállalkozói igazol­ványokat. Amennyiben a vállalkozó nem tartozik a gazdasági kamarákról szóló törvény hatálya alá, akkor választása szerinti kamará­tól kérheti a vállalkozói iga­zolvány kiállítását. Az 1997. évi CXXXVII. tör­vény igyekszik megvalósí­tani az „egyablakos rend­szert”, így ezentúl nem kell napokig rohangálni egyik hivataltól a másikig a szük­séges iratok beszerzéséért. A kérelemben fel kell tün­tetni az egyéni vállalkozó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhe­lyét, telephelyeit, fióktelep- helyeit és tevékenységi kö­rét. A kérelem beérkezését követően a kamara szerzi be az illetékes hatóságoktól az egyéni vállalkozó adószá­mát, szükség esetén adó- azonosító jelét, társadalom- biztosítási folyószámlaszá­mát, valamit kérésére a sta­tisztikai számjelét. A kama­rák hatáskörébe fog tartozni a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenység bő­vítése, megváltozása, illet­ve a tevékenység megszün­tetése iránti eljárás is. ÜZEMANYAGÁRAK. Az APEH közleményben tette közzé a személyi jöve­delemadóról szóló törvény szerint 1998. január 1-je és március 31-e között alkal­mazható üzemanyagárakat (EN-91) ólmozatlan motor­benzin: 142,42 Ft/1, ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 145,46 Ft/1, ESZ-98 ólmo­zatlan motorbenzin: 154,73 Ft/1, AB-98 ólmozott mo­torbenzin: 152,43 Ft/1, gáz­olaj 0,2 normál gázolaj: 136,66 Ft/1). A költségtérí­tés adóelőlegének megálla­pításához szükséges nyilat­kozat formájára és tartalmá­ra vonatkozó előírásokat is közzétette az APEH, a nyi­latkozatot két példányban kell kitölteni, s a kifizető másolaton igazolja az átvé­telt. ■Árfolyamok Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. február 19. Vétel Eladás Középáré. ' 333,80 ' 351.91 341,66 Angol font 334,18 > 351,20 342.69 ' 333,15 350,24 341,69 135,55 146,09 140,47 Ausztrál dollár 136,60 144,98 140,79 136,30 144,77 146,51 . S38,85 577,74 * 555,52 Belga frank* 540,74 573.82 557,28 538.91 572,24 555,58 29,02 31,27 30,07 Dán korona 29,24 31,04 30,14 29,16 30,96 30.06 ...... 36,46 39,29 ' 37,78 Finn márka 36,74 39,00 37,87 • 36,64 38,80 37,77 33,15 35,55 34,18 Francia frank 33,25 35,29 34,27 33,24 35,12 34,18 98,62 105,74 101,67 Holland forint 98,90 104,96 101,93 98.86 104,4S 101,68 ‘ 159,57 171,97 165,36 Japán yen* 160,89 170,69 165,79 160,37 170,32 165,35 140,53 151,46 145,63 Kanadai dollár 141,82 150,36 146,09 141,27 150,01 145,84 111,93 118,01 114,57 Német márka 111,99 117,67 114,83 111,97 117,42 114,55 26,51 28,57 • 27,47 Norvég korona 26.72 28,36 27.54 28,65 28,30 27,47 112,73 120,87 116,22 Olasz líra** 113,06 119,98 116,52 113.19 119,24 118,21 15,90 16,76 16.27 Osztrák schilling 15,93 16,74 16.33 15.87 16,68 16,27 106,39 118,71 111,99 Portugál escudo 109,03 115,67 112,35 108,64 115,36 112,00 130,48 140,62 135,21 Spanyol peseta* 131,54 139,58 135,56 , 131,15 139,26 135,21 138,63 146,15 141,89 Svájci frank 138,00 146,46 142,23 138.19 145,56 141,87 24,85 . ' '■ ' 26,78 25,75 Svéd korona 25,05 26,59 25,82 . 24,98 26,53 25,76 203,72 214,78 208,52 USA dollár 203,97 214,39 209,18 203,33 213,75 208.54 218,50 235,48 226,42 * ECU 220.40 233,88 227,14 219,66 233,25 « 226,45 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents