Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-20 / 43. szám

1998. február 20., péntek NAGYVILÁG Kelei-Magyarország 7 Az Irakot fenyegető légicsapás alkalmat nyújt a szövetségeseknek, hogy megvillogtassák legmodernebb hadi- technikájukat. A kilencvenegyes Sivatagi Viharban is az égből jövő harceszközöké volt a főszerep, nincs ez más­ként most sem. Egy 3-as számú Squadron GR7 Harrier típusú harci légijármű száll fel gyakorlórepülésre indulva az Öbölben, szerdán. Ezt a felvételt a Brit Királyi Légierő (RAF) szervezete adta ki AP-felvétel Leporolt forgatókönyvek Iraki fegyverzetek Ausztria és a válság szer, kifogástalanul és háborí­tatlanul működtek az Egyesült Államok kozmikus rendszerei. Ugyanakkor bizonyos gyen­geségekre is fény derült. A ko­alíció harcászati rakéta-elhárí­tása rendre kihagyott, az iraki helyzetváltoztató rakétaálláso­kat alig sikerült felderíteni, ugyanilyen problémákat jelen­tettek az iraki aknamezők, még inkább a sekély vizekbe telepített aknák. A koalíciós erőket biológiai fegyverek al­kalmazása esetén súlyos vesz­teségek érték volna, ilyen vé­delemmel nem rendelkeztek. Tragikus veszteségeket oko­zott a barát-ellenség felismerő rendszer gyengesége. Egyes fegyvernemek és egységek olyan célobjektumokat is tá­madtak, amelyeket más fegy­vernemek erői, más egységek már romboltak vagy elpusztí­tottak. Az amerikai alakula­toknál krónikus baj volt az arab nyelvtudással rendelkező katonát hiánya. Washington eltökélte a há­ború összes tanulságainak gondos tanulmányozását, a következtetések levonását, mégpedig abban a tudatban, hogy ellenfele és annak part­nerei ugyanezt teszik, és a kö­vetkező erőpróba, a Sivatagi Vihar 2. kimenetele még in­kább az amerikai szerepvál­laláson múlik majd, ha egyál­talán sor kerül rá. BND információi szerint az el­múlt években szinte száz szá­zalékig megsemmisítették azokat, az egykori Szovjet­uniótól vásárolt hordozóraké­tákat, amelyekkel az iraki rendszer tömegpusztító fegy­vereket tudna Izrael területére juttatni. Arról azonban nincse­nek értesülések, hogy az iraki­ak az elmúlt években gyártot- tak-e ilyen típusú rakétákat. Cuéllar borúlátó Washington (MTI) — Febru­ár utolsó hete immár minden évben az 1991-es Öböl-hábo­rút juttatja a világ eszébe. Kü­lönösen áll ez a Sivatagi Pajzs és a Sivatagi Vihar műveletek idei évfordulóira, amikor pat­tanásig feszült a helyzet Irak körül, s a katonai és diplomá­ciai mozgások eszkalációja, vészterhes gomolygása foko­zottan ráirányítja a figyelmet a hét év előtti fejlemények rugó­ira és tanulságaira. Az Öböl-háború szempont­jából kiinduló pontnak Kuvait iraki megszállása tekinthető, amely 1990. augusztus 2-án kezdődött és augusztus 8-án Kuvait iraki bekebelezésével kulminált. Augusztus 6-án az Egyesült Államok, majd au­gusztus 10-én a Kairóban tar­tott arab csúcsértekezlet is ka­tonai erők Szaúd-Arábiába ve­zénylését határozta el, hogy a Perzsa-öböl országai képesek legyenek szembeszállni egy esetleges további iraki táma­dással. Bagdadot figyelmeztették: ha 1991. január 15-ig nem ürí­ti ki Kuvaitot, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem fogja ellenezni katonai erő alkalma­zását határozatainak végrehaj­tása érdekében. Á végül is széles nemzetkö­zi alapon összeállt koalíciós erők 1991. január 16-án indí­tották el légihadjáratukat, és Gránáttal a klubba Belgrád (MTI) — Csütör­tök hajnalban három ké­zigránátot dobtak az egyik ismert belgrádi éj­szakai klub, a „Fratelis- Bus” épületére. Rendőrségi jelentések sze­rint a merényletben két személy súlyosan meg­sebesült, hat pedig köny- nyebb sérüléseket szen­vedett. Az egyik gránát a tetőn, a másik a parkoló­ban. a harmadik pedig a klub ablaka alatt robbant, így az anyagi károk is je­lentősek. A hatóságok feltételezé­se szerint a támadást az az öt fiatalember hajtotta vég­re, akiket néhány órával korábban kidobtak a klub­ból, mert zavarták a többi vendéget. A rendőrök csütörtök dé­lig még senkit sem vettek őrizetbe, jelenleg folyik a feltételezett elkövetők azo­nosítása. február 23-án szárazföldi had­járatukat Irak ellen. Kuvait felszabadítását február 27-én jelentették be, ezzel a nappal Bush amerikai elnök felfüg­gesztette az Irak elleni hadmű­veleteket. 1991. július 15-én az utolsó koalíciós katonai erők is elhagyták Irakot Irak akkoriban a világ ne­gyedik legnagyobb létszámú haderejével rendelkezett, amely korszerű haditechnika birtokában volt és gazdag har­ci tapasztalatokat szerzett az Irán ellen 1980-89-ben vívott háborúban. Bagdad 550 ezer katonát, jórészt újoncokat vo­nultatott fel a több mint har­minc országból verbuvált 700 ezres koalíciós erővel szem­ben, amelyben mintegy félmil­liós volt az amerikai hányad. A koalíciós légierő „puhí- tásképpen” összesen több mint százezer bevetésben, negyven napon keresztül támadta az iraki célpontokat, már a műve­letek első óráiban kivívott tel­jes légiuralom birtokában. Az iraki légierőnek gyakorlatilag nem maradt lehetősége sem el­lentevékenységre, sem légifel­derítésre, még kevésbé az elő­renyomuló nemzetközi erők feltartóztatására. Amerikai je­lentések mintegy 3800 iraki harckocsi és páncélozott harc­jármű megsemmisítéséről szóltak. A nemzetközi erők szétzúzták mind a 42 harcba­Bonn (MTI) — A német hír­szerzésnek számos „egyértel­mű közvetett bizonyítéka van” arra vonatkozóan, hogy Irak jelenleg is rendelkezik vegyi és biológiai fegyverekkel — közölte csütörtökön a bonni kancellári hivatal titkosszol­gálatokat felügyelő állammi­nisztere. Bernd Schmidbauer a Flensburger Tageblattnak adott interjúban kifejtette, Becs (MTI) — A délkelet­ázsiai pénzügyi válság eddig alig érintette Áusztriát, mert e térséggel nincs sok kapcsolata az osztrák gazdaságnak, ha vi­szont ez a válság átterjedne Kelet-Európára, akkor az Ausztria számára katasztrofá­lis következményekkel járna — vélte Bernhard Felderer, a Legfelsőbb Tanulmányok In­tézete (IHS) osztrák gazdaság- kutató intézet vezetője. A Die Presse című konzervatív lap­ban csütörtökön megjelent nyilatkozatában a gazdaságku­vett iraki hadosztályt, mintegy 175 000 foglyot ejtettek. Bagdad a szárazföldi táma­dásra válaszul hatalmas olaj- mennyiséget zúdított a Perzsa­öbölbe, tűztengerbe borította a kuvaiti olajkutakat és rakéta­csapásokat mért Izraelre. Izra­el önmérséklete, amelyet nagy valószínűséggel Washington eszközölt ki, megakadályozta, hogy az Öböl-háború arab-iz­raeli háborúba menjen át. Az iraki csapatok végeredmény­ben hazai földön igen gyenge ellenállást fejtettek ki, de a szövetségesek nem foglalták el Bagdadot, nem döntötték meg Szaddám Húszéin rend­szerét, erre az ENSZ nem adott felhatalmazást. Washington úgy minősítette az Öböl-háború kimenetelét, hogy az növelte az Egyesült Államok tekintélyét, fellépé­sének hitelességét a nemzet­közi küzdőtéren, megmutatta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború utáni világban is, nagy távolságban is képes megvédeni nemzeti érdekeit. A Szovjetunió megszűnésével egyetemben az Öböl-beli győ­zelem erős „globális vezetési pozícióba” juttatta az Egyesült Államokat, megnövelte nem­zetközi befolyását. A hideghá­borúban felfejlesztett amerikai katonai potenciál „haszno­sult”, akárcsak a világméretű amerikai támaszpont-rend­hogy Bagdad több tonnányi ilyen fegyvert tart birtokában. Szavai szerint a német Szö­vetségi Hírszerző Hivatalnak (BND) pontos ismeretei van­nak arról, hogy továbbra is megvannak azok a laboratóri­umok, ahol további biológiai és vegyi fegyvereket tudnak előállítani. Atomfegyver elő­állítására viszont nem képes Bagdad — tette hozzá. A tató általában optimistán ítéli meg az osztrák gazdaság je­lenlegi helyzetét és kilátásait. Utalt arra, hogy a prognózi­sok szerint már az idén nő a foglalkoztatottak száma, nem nő tovább a munkanélküliség. Figyelmeztetett azonban, hogy csökkennek az állami be­ruházások, és ez beárnyékolja a fellendülési kilátásokat. Az előzetes számítások szerint az osztrák gazdaság tavaly 1,9 százalékos növekedést köny­velt el. Felderer intézetének előrejelzése szerint az idén 2,5 százalékos, 1999-ben pedig 2,8 százalékos növekedésre le­het számítani, 2000 után vi­szont a konjunktúra csökkené­se várható. A mostani fellendülés mel­lett Felderer az idén a belső fo­gyasztás és az export jelentős növekedését jósolja. Ä beru­házásokban — elsősorban az állami megrendelések folya­matos csökkenése miatt -, il­letve az építőiparban további csökkenés várható, a gépipar­ban viszont igen jók a kilátá­sok — vélte. Párizs (MTI) — Kofi An­nan ENSZ-főtitkámak „nem túl nagyok” az esé­lyei arra, hogy Szaddám Huszeinnél sikerrel járjon közbe a gyanús „elnöki pa­loták” ENSZ-ellenőrzésé- nek engedélyezése ügyében — vélte csütörtöki rádióin­terjújában Javier Pérez de Cuéllar, a világszervezet egykori főtitkára, aki az Öböl-háború idején és azt követően az ENSZ elsőszá­mú hivatalnoka volt. A France-Infon francia hírrádiónak nyilatkozva de Cuéllar ,.meglehetősen erősnek” minősítette Szad­dám Húszéin helyzetét. Amennyiben (maga az iraki elnök) meg is van győződ­ve erről, nem egykönnyen tesz majd engedményeket. Emiatt Kofi Annan sikeré­nek esélyei nem igazán na­gyok. „Imádkozni kell, hogy bekövetkezzen egy­fajta csoda” — mondotta de Cuéllar. Az ENSZ akkori főtitká­raként Javier Pérez de Cu­éllar Irak 1990-es kuvaiti invázióját követően több­ször is közbenjárt Szaddám Huszeinnél, kérve csapatai visszavonását, s figyelmez­tetve a bagdadi vezetőt a nemzetközi katonai fellé­pés következményeire. De Cuéllar inteijújában hangoztatta: 1991-ben (a „Sivatagi Vihart” követő­en) Irak kötelezettséget vál­lalt, hogy megsemmisíti va­lamennyi vegyi és biológiai fegyverét. Ez akkor a leg­könnyebben teljesíthető felvetések között szerepelt, amit közvetítettem — mon­Tbiliszi (MTI) — Az Edu­ard Sevardnadze grúz el­nök elleni múlt heti me­rénylet kapcsán letartózta­tottak szabadon bocsátását követelik azok a fegyvere­sek, akik csütörtökön reg­gel a grúziai Zugdidiben el­rabolták az ENSZ négy ka­tonai megfigyelőjét — je­lentette a grúz belügymi­nisztérium sajtóközpontjá­nak közlése alapján az ITAR-TASZSZ. dotta de Cuéllar. Kofi An­nan pénteken érkezik majd Bagdadba, hogy mandátu­ma alapján elérje: Irak te­gye lehetővé a „leggyanú- sabb” nyolc helyszín, az „elnöki paloták” egy részé­nek ellenőrzését az ENSZ leszerelési szakértői számára. Ennek lehetővé tétele az alapfeltétele an­nak, hogy ne induljon meg a Washington által vezé­nyelt katonai csapás Irak el­len. Az ENSZ főtitkárát, aki egy Concorde fedélzetén érkezik, csütörtök este fo­gadja Jacques Chirac fran­cia elnök, és kifejti neki Franciaország és az Euró­pai Unió tagállamai egy ré­szének érveit az iraki vál­ság diplomáciai megoldá­sának fontossága mellett. Kofi Annan péntek reggel utazik tovább Irakba egy, a francia állam által rendel­kezésére bocsátott repülő­gépen, mely egy Párizs melletti katonai repülőtér­ről indul Bagdadba. Eközben a francia sajtó terjedelmes elemzésekben értékeli az iraki ügyben kia­lakult válság alakulását, egybehangzóan azt állapít­va meg, hogy az Egyesült Államok és legszorosabb szövetségeseinek eltökélt­sége az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisíté­sére akkor lenne hiteles Eu­rópa és a muzulmánok szá­mára, ha az ENSZ más, fontos, például a közel-ke­leti viszonyok békés rende­zését célzó BT-határozatai- nak betartatására is ekkora erőket mozgósítanának. Valerian Gogoladze szó­vivő szerint a túszejtők te­lefonon tudatták követelé­süket Kaha Targamadze grúz belügyminiszterrel. Azt is közölték, hogy az 1992-ben az államfői szék­ből eltávolított, néhai Zviad Gamszahurdia hívei. Az AFP értesülése szerint kö­vetelték továbbá, hogy en­gedjenek be hozzájuk egy Gamszahurdia-párti grúz újságírónőt. Sri Lanka-i katona áll őrt egy útkereszteződésben Pu- liyankulam északi országútján. Most először enged­tek be újságírókat a területre, ahol a katonaság 9 hó­napig felügyeli az utakat tamil gerillákkal szemben AP-felvétel Az emberrablók követelése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents