Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

1998. február 19., csütörtök MEGYEI PLUSZ Négymilliárd beruházásra Az Interspan duplájára, 400 ezer köbméterre emeli termelési értékét Kisvárda (KM - M. Cs.) — Kelemen Miklóst, az Interspan Kft. ügyvezető igazgatóját vá­lasztották a tagok a Vállalko­zói Klub elnökévé. Kedden Kisvárdán a Záhony és Térsé­ge Fejlesztési Kft. és a megyei kereskedelmi és iparkamara befektetői tanácskozásán a tér­ség 23 legjelentősebb cége Vállalkozói Klubot hozott lét­re, amelynek tagjai három év­re megválasztották az ötfős in­tézőbizottságát. Ebbe Kelemen Miklós, Ba- ráth László, a Kárpát-Hús Kft. ügyvezető igazgatója, Kovács Géza, a FAT Kft. ügyvezető igazgatója, Szilágyi László, a Várda Drink Rt. vezérigazga­tója és Roberto Sarciá, a Té- kisz Rt.'igazgatója került. Az elnökkel, Kelemen Miklóssal a tanácskozás után készítet­tünk rövid interjút. — A klub célja, hogy a tér­ségben lévő vállalkozók érde­lalkozók számára na­gyon fontos, hogy az export- és importlehe­tőségek, a határ menti kapcsolatok bővülje­nek, az M3-as autópá­lya mielőbb elkészül­jön, elérje a megyét, s a kiegészítő infrastruktú­ra is a vállalkozások növekedését szolgálja. A klubba bárki belép­het, az egyetlen kritéri­um nem a vállalkozás nagysága, hanem az, hogy az adott cégnek ne legyen köztartozása, s a cégvezető a tisztessé­ges vállalkozói maga­tartást, a régió gazdasá­gi fejlődését tartsa szem előtt. Kelemen Miklós (7 A hírek szerint a Elek Emil felvétele svájci Kronospan teljes keit képviselje, segítse elő a egészében kivásárolta a ma- fejlesztési projektek mielőbbi gyár tulajdonosi részt az In- megvalósulását. Az itteni vál- ter span Kft.-nél. — Az elmúlt évben a Skála, majd az Érdért tulajdonrészét is megvásárolta a Kronospan, így 100 százalékos tulajdono­sa az Interspannak. Mindez azt is jelenti, hogy a beruházások és a termelés tekintetében egy új fejezet kezdődött a cég éle­tében. — A Kronospan célja ugyanis az, hogy egy év alatt megduplázza a termelési érté­ket, vagyis a jelenlegi 200 ezer köbméter forgácslapról 400 ezerre emelje. Mindez a ma­gyar piac teljes körű kiszolgá­lása mellett az északi, keleti és déli szomszédországokba irá­nyuló export dinamikus növe­lését is jelenti. — A4 milliárd forintos be­ruházás csak a gépek és a tech­nológia beszerzését jelenti. Ennek megvalósulásával az Interspan már nemzetközi mércével mérve is a nagyok közé fog tartozni. Együtt­működés Nyírbátor (T. J.) — A nyírbátori határőr laktanya tanácstermében a napok­ban több együttműködési megállapodást is aláírt Se­res József dandártábornok, a Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság vezetője, Lupko- vics György pénzügyőr alezredes, a Vám- és Pénz­ügyőrség megyei parancs­noka, Szombathy Géza, a MÁV Rt. Debreceni Terü­leti Igazgatóságának, vala­mint dr. Kádár András, a MÁV Rt. Záhony Port Át­rakási Üzletigazgatóságá­nak vezetője. A megállapodások töb­bek között meghatározzák a feladatokat a nemzetközi személy- és áruforgalom­nak a vasúti határátkelőhe­lyeken előírt időn belüli gyors és biztonságos ellen­őrzése, lebonyolítása, a közrend és közbiztonság helyzetének javítása, ha­táskörbe utalt jogsértő cse­lekmények megelőzése és felderítése, valamint több konkrét együttműködés te­rületén. Kutya idők napjainkban Előadás a négylábú barátaink agresszivitásáról Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A természet, az élő kör­nyezet és az ember kapcso­latrendszerét vizsgálva elő­adás-sorozatot indít a nyír­egyházi Felső-Tisza Alapít­vány. Az első rendezvényre február 20-án, pénteken 16 órától ke­rül sor a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban (Nyír­egyháza, Szabadság tér 2.), ahol „A kutya az ember leg­jobb barátja?” (nem túl költői) kérdésére keresik majd a kor­rekt választ az előadók és az érdeklődők. A pit buliok és négylábú tár­saik viselkedéséről Domina Norbert főiskolai hallgató tart vitaindítónak szánt ismertetőt, mely után a közönség tagjai is elmondhatják a kutyák ag­resszivitásával kapcsolatos vé­leményüket. A Felső-Tisza Alapítvány következő rendezvényét feb­ruár 27-én, ugyancsak pénte­ken tartja meg, ekkor a rejté­lyes El Nino jelenségről lesz szó, amely meghökkentő for­dulatokat eredményez az idő­járásban. Szép Tibor ökológus arról is beszél majd az érdeklődőknek, hogy miként érinti mindez közvetlen környezetünket, mi­lyen hatással van a vonuló ma­darakra, elsősorban a Felső- Tisza vidékén élő parti fecs­kékre. Évindító vadászbál Mulatságról is gondoskodnak Hubertus kótaji hívei Kótaj (KM - Ny. Zs.) — Vé­get ért a vadászidény a kóta­ji Nyírségi Trófea Vadász- társaságnál is, ahol e napok­ban kevésbé látványos, de annál termékenyebb időszak veszi kezdetét. Az állományszabályozó kilö­vések után most a vadgondo­zásra fordítják a legnagyobb figyelmet a tagok, akik 7 ezer hektáros területük jó gazdái­ként az eldobált, környezetet csúfító és károsító szemét összeszedéséről is gondoskod­nak. A Nyírtura, Kemecse, Nyír­szőlős határát is érintő, terv­szerű vadgazdálkodásnak kö­szönhetően szaporodnak az apróvadak és az őzek. A vadá­szok rendszeresen járják a te­rületet így a rabsicok elkerülik a vidéket. Ám a tavaszi munkák előtt (amolyan erőgyűjtésként) jut idő kikapcsolódásra is, ezért rendezik meg február 21-én Kótajban az Első Nyírségi Trófea Vadászbált. A rendez­vény főtámogatói, az Adidas és a B-Trans 2000 Kft. való­színűleg nem lőnek bakot dön­tésükkel, hiszen a megye többi vadásztársaságától is hív ven­dégeket Hubertus 42 kótaji kö­vetője. Ételből, italból nem lesz hi­ány, a feltálalt étkekben ter­mészetesen a vad viszi majd a prímet, a hangulat fokozásából kiveszi részét táncbemutatójá­val a Slip TSK, s lesz kvízjá­ték is értékes nyereményekkel. Jövedelmez az allattartas Tunyogmatolcs (M. K.) — Valamikor a szatmári térség­ben jelentős jövedelemszerzé­si lehetőség volt az állattartás. Az utóbbi években sorra meg­szűntek az ipari munkahelyek, s többen egyedüli megoldást találtak az állattartásban. A tunyogmatolcsi önkor­mányzat a Kálmán majorban kialakított egy átvevőhelyet. Itt mérlegelési lehetőséget is kialakítottak. Erre a mérlegre járművel is be lehet hajtani. Az egyik gazdálkodó, Jakó Károly elmondta, hogy mun­kanélküliség késztette arra, hogy sertést tartson. Sikerült olyan alapanyagot beszerezni, melyre alapozva eredményes­sé lehet tenni a sertésekkel va­ló foglalatoskodást. Közreját­szott ebben az is, hogy a gaz­dálkodó igyekezett maga ter­melni a szükséges magvakat, melyet a napi etetésnél fel­használt. Többek csak sertés­sel foglalkoznak, de akadtak gazdák, akik hízómarhát is tar­tottak. Tunyogmatolcsi sertéstartók Akik a boltokban tőkehúst vagy húskészítményt vásárol­nak, nehezményezik azok ára­it. Az állattartók viszont úgy vélik, még mindig nincs meg­fizetve az a munka, melvet a konkrét értékesítésig kell vé­gezni. A települési és a cigány kisebbségi önkormányzat együttműködésének eredmé­nyeként többen kaptak sertést az etnikai kisebbség tagjai kö­A szerző felvétele zül is. Többségük családja el­látásában hasznosította az ál­latot, de akadtak olyanok is, akik értékesítették a jószágot, s értékét beforgatták más vál­lalkozásba. Főiskolai kar Szálkán Mátészalka (KM - Sz. E.) — A felsőfokú agrárszak­ember-képzés beindításáról döntött legutóbbi ülésén a mátészalkai képviselői tes­tület. A városatyák dr. Szi­lágyi Dénes polgármestert bízták meg tárgyalások le­folytatásával. Ot kérdeztük a regionális feladatokat el­látó főiskola szükségessé­géről és terveiről. — Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye lakosságának 36-37 százaléka él mező- gazdaságból, ugyanakkor a mezőgazdasági képzésbe bevontak aránya alig halad­ja meg a tizenöt százalékot. A mezőgazdaságban kiala­kult tulajdonviszonyok in­dokolttá teszik a gazdasá­gok megfelelő szakember­ellátottságát, s ezzel párhu­zamosan a képzési kapaci­tások növelését. A megyei fejlesztési terv is előirá­nyozza a mezőgazdasági képzés bővítését — sorolja az indokokat a polgármes­ter. — A Szatmári Térségfej­lesztési Szövetség 1998. ja­nuár 22-én tartott taggyűlé­sén támogatta az Agrárfel­sőoktatási Alapítvány azon kezdeményezését, hogy Mátészalkán a Baross Lász­ló Mezőgazdasági Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Iskola szervezeti fejleszté­sével felsőfokú agrárszak­ember-képzés valósuljon meg, s ezzel a szakmai to­vábbképzések helyi bázisa is létrejöhessen. Ézt a kép­zési formát a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasá­gi Főiskolai Karával közös szervezésben kívánjuk be­indítani 1999 szeptemberé­től, érettségizettek számára állattenyésztő-állategész­ségügyi szakasszisztens, ál­talános mezőgazdasági szakasszisztens vagy mene­dzser szakokon. — A szakirányú középis­kolával közösen kidolgo­zott és akkreditált modul szerint folyna a képzés. Ezen túlmenően a hallgatók széles körű ismeretbővíté­sét szolgálnák az alapkép­zéshez kapcsolódó inszemi- nátori, növényvédő- és mé- regraktár-kezelői, számító­gép-kezelői, mezőgazdasá- givontató-kezelői tanfolya­mok. A diákok a két év alatt összegyűjtött kreditpontok alapján a mezőgazdasági főiskola második évfolya­mán folytathatják majd ta­nulmányaikat. A felsőfokú képzés gyakorlati feltételei mindkét szakon adottak a Baross László Mezőgazda- sági Szakközép- és Szak­munkásképző Iskolában, az oktatás személyi feltételeit pedig a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola és a szakközépiskola együttesen biztosítaná. Adókedvezmény Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Á szociális üdülteté­si rendszerről, azaz az üdü­lési csekkről szóló törvény január 1-jétől lépett hatály­ba. Mit fontos tudnunk er­ről? — érdeklődtünk a teg­napi fórum előadóitól, Nyí- rádi Ágnestől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügy­vezető igazgatójától és Asz­talosáé Zupcsák Erikától, a Pénzkutató Rt. munkatársá­tól a megyei továbbképző központban. A Nemzeti Üdülési Szol­gálat (NÜSZ) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány nevében olyan üdülési csekkeket bocsát ki, melye­ket jogi személyek, szerve­zetek, gazdasági társasá­gok, vállalkozók (azaz munkáltatók) tízezer forin­tig adómentes természetbe­ni juttatásként adhatnak al­kalmazottaiknak, a nyugdí­jasoknak, sőt, a munkanél­külieknek is. A törvény ér­telmében az üdülési csekk névértékének a fele adómen­tes, de maximum 10 ezer forint személyenként évente. A legoptimálisabban akkor használja ki az adómentes részt, ha 20 ezer forintos üdülési csekkel „jutalmaz­za” az alkalmazottakat, munkatársakat (illetve azok családtagjait) a vásárlásra jogosult. Az üdülési csekk egy kerek évig érvényes, névre szóló, nem váltható pénzre, nem ruházható át és nem váltható vissza (rend­kívüli esetben becserélhető, de akkor a kezelési költsé­get meg kell fizetni). To­vábbi megkötések: mini­mum négy éjszakát kell el­tölteni azokban a szállodák­ban, panziókban, üdülők­ben, kempingekben, rövi­den: szolgálatónál, amelyek a NÜSZ emblémáját vise­lik. Tavaly még csak a Hungest szállodákban lehe­tett a támogatott üdülést megvalósítani, a törvény szerint az idén már bármely olyan szolgáltatónál fizeté­si eszköznek számít az üdü­lési csekk, mely a rendszer­hez tartozik. Eddig — mondta Nyírádi Ágnes —, mintegy négyszáz szolgál­tatónál számít fizetési esz­köznek az üdülési csekk. A már öt éve létező ala­pítvány azonban nemcsak működteti a rendszert, ha­nem a hátrányos helyzetű­eknek támogatást is nyújt 700 millió forintig országo­san. Eddig egyébként egyetlen támogatója volt, a központi költségvetés évi 800 millió forinttal, amely 150 ezer kedvezményezett­nek nyújtott támogatást. Mivel az üdülési csekk adómentes részt tartalmaz, várhatóan számos munkál­tató él ezzel a lehetőséggel, hiszen lényegében reáljö­vedelmet emel, ami nem jár jelentős többletkiadással, mert nincsenek a bérre jel­lemző további költségvon­zatai. Az üdülési csekk mégsem tekinthető bérkie­gészítésnek, hiszen mint fi­zetőeszközt, csak az adott üdülőben fogadják el. Bár még csak az év elején járunk — s hol van még a nyár?! — eddig mintegy 10 millió forint névértékben vásároltak üdülési csekket az arra jogosultak. (A NÜSZ egyébként maxi­mum 5 milliárd forint név­értékben bocsáthat ki üdü­lési csekkeket.) Az érdeklő­dés viszont jelentős, éppen ezért vesznek részt szívesen tájékoztató jellegű rendez­vényeken, s ilyeneket ma­guk is szerveznek. A cél: azoknak is lehetőséget nyúj­tani az üdülésre, a szükséges pihenésre, akik pusztán öne­rejükből ezt nem tudják ma megvalósítani.

Next

/
Thumbnails
Contents