Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-18 / 41. szám

! 998. február 18., szerda MINDENFELŐL számunkra is fontos aktualitása: tegnap délután megnyílt Paulius ju­bileumi tárlata a nyíregy­házi Városi Galériában, még­hozzá abból az alkalomból, hogy a világszerte ismert és becsült fotóművész ötvene­dik születésnapjához érke­zett. A kiállításon félszáznál több — nagyméretű — felvételét láthatjuk — többek között — a Hunzák, kalasok és ujgurok című kollekcióból, valamint a korábbi sorozatok anyagából. — Hoztam neked ajándékot is — jegyezte meg rövid be­szélgetésünk végén —, egy szép, 1998-as — az én felvéte­leimmel illusztrált falinaptá­rat. — Csak sajnos, most egy darab van nálam, a tiédet majd később adom oda. (Ehhez csak annyit teszek hozzá: Paulius a Kurilli-szigeteken tett „kirán­dulásának” gyönyörű emlékeit is kalendárium-fotókon örökí­tette meg — illusztrációként közülük választottunk.) Kállai János Nyíregyháza (KM) — Azt hi­szem: könnyebb lenne meg­mondani, hogy hol nem, mint azt, hogy merre, a világ mely sarkán járt már megyeszékhe­lyünk világjáró fotósa, a litván származású Normantas Pauli­us. Nemrég tért haza — több, mint félesztendei távoliét után — Magyarországra, mint szokta mondogatni: második hazájába. Persze, ez a dolog sem túl egyszerű, hiszen ő éppoly könnyen eligazodik Pakisztánban, Izraelben, Íror­szágban. netán valamelyik af­rikai országban, mint mondjuk Helsinkiben, Párizsban, Buda­pesten. Amikor betoppan szerkesz­tőségünkbe, mindig mesél. Pi­cikét akcentusos, de színes. Normantas Paulius felvételei (KM-reprodukciók) láttató erejű magyar nyelven, így tudtuk meg most is tőle: ismét nagy kalandokat tudhat maga mögött! Tavaly két és fél hónapon át barangolt a „vi­lág tetején”, a Himalája vadre­gényes tájain, ellátogatott Ne­pál autonóm királyságába, Mustangba, egy hónapot pedig Kambodzsában, illetve Thai­föld északi tartományaiban töltött. Véget érnek az aszályos evek Gazda nyugtató Becskeházi András nyírszőlősi műkedvelő csillagász teóriája Nyírszőlős (KM - GB) — Lassacskán magunk mögött hagyjuk a mező-, és erdőgaz­dák életét megkeserítő aszá­lyos esztendőket, állítja Becs­keházi András, aki nyírszőlősi otthonából hosszú évek óta fi­gyeli a csillagok járását az olasz Galilei-, az angol New­ton és a magyar Konkoly-Tege Miklós csillagászok hajdani eszközeit utánzó, maga készí­tette távcsöveivel. Saját méréseinek, no meg az elmúlt idők időjárási adatai­nak feldolgozásával évek óta öntözési naptárt is szerkeszt, az Észak-Alföldre érvényes prognózisát hasznosítani tudó, szabolcs-szatmár-beregi hajdú-bihari és Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei gaz­dák tájékoztatására. A ma már nyugdíjas, egykori katona- tiszt a hivatalos meteorológiai tu­domány által legalábbis kétke­déssel fogadott — saját elmé­letére alapozva is állítja: igaz az a népi megfigyelés, mely szerint nagyjából hétévenként fordulatot vesz az időjárás. — 1998-ban és 1999-ben teljesen megváltoznak azok az elektromos viszonyok Földün­kön. amelyeket az elmúlt években, eredendően a Nap — általam is minden derült napon mért — „lefelé” irányuló moz­gása okozott — vélekedik Becskeházi, aki teóriáját hívja segítségül az El Nino jelenség ^ magyarázatá­ra is: „A Nap által az elmúlt években erőteljesebben mele­gített Antarktiszról leszakadó iszonyatos tömegű jég elol­vadva, az óceánok víztömegé­vel együtt megnövelte az egyenlítő hosszát, ezáltal az ott fellépő kerületi sebességet is. A kritikus határt átlé­pett sebes- s é g okán a Föld többletenergiát termel, s a globus északi és dé­li féltekéin a szokásostól több helyen keletkeztek több száz kilométer átmérőjű elektro­mos gócok. Ezek, a töltésük­nek megfelelően a felhőket vonzzák vagy taszítják, az egyik helyen felhőszakadáso­kat, árvizeket, míg másutt hő­séget, aszályt és egészségügyi panaszokat okozva. A tenge- vizét is elektro­mosság, s nem köz­vetlenül a Nap mele­gíti fel. Ez a fen­tebb vázolt Nap- Föld viszony, s az ebből követ­kező sokszor rendkívüli időjá­rás a következő évben teljesen megváltozik, s a dolgok visszaáll- nak a rendes he­lyükre”. Az amatőr csil­lagász szerint idén már 700 milliméter körüli csapadékra szá­míthatunk, ami már nem nevez­hető aszályos év­nek. Ugyanakkor azt is valószínű­nek tartja, hogy 1998-nak inkább a második felé­A mostani időjáráshoz hasonlókat már több ízben átéltek elődeink, mondja Becskeházi And- ben lesz a több rás Balázs Attila felvétele eső. Köcsögduda, kupica pálinka Nyíregyháza, Sulyánbo­kor (N. L.) — A Tirpák Népfőiskola hallgatói feb­ruár 4-e és március 20-a közt sok érdekes előadást hallgathatnak Vajdabokor­ban. A Vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes tagjai a közeli napokban megkez­dik a készülődést a május 1 - jén megrendezésre kerülő tirpák majálisra. A majális színes forgatagában, a Sós­tói Múzeumfaluban közre­működésükkel bemutatják a hagyományos tirpák fog­lalkozásokat, használati eszközöket, tirpák ételek­ből kiállítást és kóstolót rendeznek. Minderről Bánszki János, a Nyíregy­házi Szlovák Kisebbségi Ónkormányzat elnöke, az együttes vezetője adott in­formációt. A Ludové No- viny című szlovák nyelvű újság nem rég közölte Bánszki János fényképét (a fényképen szájmarmonikán játszik) és azt a hírt, hogy a nyíregyházi elnök az Orszá­gos Szlovák Önkormány­zattól megkapta a Nemzeti­ségünkért kitüntetést. A színpompás majálisra készülő népzenei együttes legidősebb tagja a 81 éves Gerda Pál, aki Sulyánbo- korban él jó egészségben és köcsögdudán játszik. A má­sodik legidősebb tag a 69 éves Horányi Andrásné. Tőle megtudtuk: a horányi szlovákul erdőlakót, erdő­ből jöttét jelent. Az együt­tes legfiatalabb tagja a 22 éves — szintén Sulyánbo- korban élő — Antal Kata­lin, aki a nyíregyházi tanár­képző főiskola német-ma­tematika szakos hallgatója. O menti majd át a szép ha­gyományokat a jövőnek. Ami pedig a múltat illeti. Előkerült és minden bi­zonnyal a sóstói majálison is bemutatásra kerül az a sok évtizede készült fény­kép, amelyen egy lány sláf- rokot visel. Ezt a ruhát vi­selték az eladósorba csepe­redett tirpák lányok. A sok közül egy humoros tirpák dalt is bemutatott Bánszki János. A dal magyarra for­dított szövegének lényege: a tirpák férfiak bementek a kocsmába és fenyőpálinkát rendeltek. Pultra került az ital, ebben a pillanatban be­rontottak az asszonyok, a feleségek, éles nyelvükkel pöröltek, de közben megit­ták a pálinkát. Fizetésre ke­rült sor, az asszonyok hirte­len eltűntek, a férfiak fizet­tek és szomjasan hazamen­tek. E sajátos humorú dal is felcsendülhet majd a májusi majálison. Gerda Pál köcsögdudával A szerző felvételei A világvándor tárlata

Next

/
Thumbnails
Contents