Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-13 / 37. szám
"IBs 4 Szemtől szemben Sinkovits Imre rossz közérzetére gondol! Az egész cirkusz ezzel az új Nemzeti Színházzal kutyakomédia. Még nem áll az épület, de már van igaz gató. Ilyen nem fordult elő 1837 óta! 1999-ben jár le Ablonczy Lászlónak, a mostani Nemzeti Színház igaz gatójának a mandátuma. Ő nem is akar Csalódott? s/ Nem magam miatt. Azt hiszem, sikerült felvázolnom, hogy ma is rengeteg a munkám. TizenMűvészi hitvallását tekintve is 1956-ot tartja élete fordulópontjának az idén 70. születésnapját ünneplő Sinkovits Imre. A Nemzeti Színház örökös tagja azokban az időkben ugyancsak exponálta magát, hiszen ő volt az, aki a Petőfi-szobor talapzatánál október 23-án el szavalta a Nemzeti dalt. P DOMBROVSZKY APÁM \/ Ekkor kristályosodott ki bennem az a gondolat, hogy a színészet nem pusztán magasabb rendű játék. Magyar- országon a színészetet az hozta létre, hogy tiltakozásra teremtett alkalmat egy idegen hatalom, egy ránk erőltetett idegen kultúra, egy idegen nyelv ellen. 1956-ban a forradalom segített abban, hogy felfedezzem a magam életében a párhuzamot. Hogy akkor a bolsevik kultúrával, a bolsevik hatalommal, az álintemacionalizmussal szemben kell társaimmal megvédenem az egyetemes magyar kultúrát, a nyelvet, a gondolkodást, a nemzet önbecsülését. Innentől fogva volt bennem másfajta késztetés, tudatos gyakorlása a hivatásomnak. Harmincévi szünet után a nyolcvanas években ön ott van Monoron, Lakitelken - ismét közel kerül a politikához. ' ^ Megint összeverődött a csapat Formálódott a nemzet öntudatra ébredését szolgáló erő. így kerültem Csoóri Sándor mellett az MDF köreihez. Az 1990-es választásokra a magam eszközeivel: megfelelő versek kiválasztásával, elmondásával odaálltam az MDF választási kampányát segíteni. Úgy láttam: ők képviselték azokat az értékeket, amelyeket annak előtte színpadon egy-egy mondattal szolgáltam. A Mózesben például külön hangsúlyt kapott az a mondat, hogy „A hit s a hűség tarthatja csak fenn nemzetünket”. A közönség 22 éven át értette, hogy mire gondolok. Sok színész - különböző oldalakon - politikai szerepekre is vállalkozott. tZ A választási győzelem után jött a sok felkérés, ajánlat. De megmondtam: most már a politikusok következnek! Eddig segítettem, megyek vissza oda, amihez én értek, ami az én kötelességem. így szakadtam el a politikától. A minap a Magyar Kultúra Napján egy MDF-es rendezvényen hallatta ismét a hangját... t/ Jóllehet, valóban az MDF volt a rendezője az eseménynek, de a lényeg az, hogy a magyar kultúrát, Kölcsey Ferencet ünnepeltük! A közönség reagálása pedig azt bizonyította, hogy sajnos, az óhajtások, a vágyak mit sem változtak a rendszerváltozás, vagy inkább hogy is mondjam: rendszerválság óta. Komolyan mondja, hogy válság..? v Kivívtuk a szabóságot, a történelem megadta számunkra a lehetőséget, de abból szabadosságot sikerült formálnunk. Kivívtuk önállóságunkat, függetlenségünket, de közben a pénz hatalmának vagyunk a rabszolgái. Ácsingózó külföldi politikai szándékok kereszttüzébe kerültünk, miközben megint nem saját sorsunk önzetlen szolgálata áll a középpontban. Engem ez keserít. Mintha a szalámipolitika ismétlődését látnám abban is, hogy az ellenzéki pártok képtelenek az összefogásra. Művészként hogy érzi magát? Két-három éve hallottam öntől azt a mondatot, hogy legfeljebb Barba papa szinkronhangjaként tud megszólalni a televízióban... Akkoriban a jelenlegi kormánypártok emblémái voltak a vágószobák ajtaján. Azóta javult a helyzet, igaz, elsősorban a Duna Televízióban. Ott időnként előfordulok. De nincs okom panaszra, Ablonczy László Nemzeti Színházában jól érzem magam, s komoly szerepeim vannak. CD-lemezem jelent meg... •*CD? t/ Magánkiadó adta ki, hazafias verseket mondok rajta. Ezer példányban villámgyorsan elfogyott. Mikor Sütő Andrásnak mondtam, hogy már nincs is több, ő felkiáltott: „Na látod Imrus, több a magyar, mint amennyi látszik!” Szóval velem nincs probléma. De nem tudom személy szerint sem jól érezni magamat, amikor a környezetemnek rossz a közérzete. József Attila mondja a hazáról: .közös ihlet”. Érdemes ezen elgondolkodni. Most milyen közös ihlet hat át minket? Azt hittem, közvetlen környezete pályázni, mert mint mondta: neki ez a nyolc esztendő elég volt. De mi akkor már nem Nemzetiként fogunk működni, mert a Magyar Színház nevet találták ki nekünk, aminek az igazgatója isten tudja, ki lesz. S közben az új Nemzetinek lesz egy félkész épülete, meg egy igazgatója... Mire ez a sietség? Én a magam részéről úgy vélem, hogy ha megérem az Erzsébet téri színház felépülését - noha .örökös tagnak” mondanak -, annak akkor sem leszek tagja. Maradok én inkább ezekkel a szegénylegényekkel. Szégyen, hogy egy vagy két párt a választások előtti koncként kezei minket! valahány évig például a filmgyár közelében sem voltam. Tavaly viszont a Honfoglalásban és a Retúrban is jó szerepet kaptam. Palásthy Gyuri célzott rá, hogy tervez még filmeket, s a remény csillaga lebeg előttünk. S itt van ez a mai Nemzeti! Ebben a társulatban azokkal a fiatalokkal lépek fel, akik a szemem láttára lettek stúdiósokból növendékek, s egyre jobb színészek. Szemem láttára gyarapodnak tehetségben, hűségben, szolgálatban. Nekem az igazi családom után ez a másik. S köztük boldog vagyok. Fotó: Nagy Gábor Tájok, múzeumok rejtett fényben Tárd Mezőkövesdtől nyolc kilométerre északra található Tárd, ez a ma 1600 lelket számláló település, amelyet a harmincas években Szabó Zoltán A tardi helyzet című klasszikus szociográfiája fedezett fel az ország számára. Az a megdöbbentő nyomor, ami akkor a községet jellemezte, idővel megszűnt; hogy mire jutottak a tardiak fél évszázad alatt, azt a 80-as évek elején megjelent újabb tényfeltáró munkából, Váczi Tamás A tardi helyzet című könyvéből ismerheti meg a mai olvasó. Tárd határa természetvédelmi terület, ahol ritka képződmények, madárfészkek és növények találhatók. A matyósághoz sorolt településen muzeológiai szempontból érdekes látnivalót kínálnak a Béke úti tájházak. Az egyik a 18-19. század fordulóján, a másik az 1910-es években épült. A berendezések a századelő lakáskultúráját, bútorzatát, konyhai eszközkészletét mutatják be, de nagy hangsúly esik a Tardon jellegzetes szőtteskultúra történetére is. A rendszeres rendezvények révén a tardiak látványos körülmények között ismertetik meg a látogatókat a népszokásokkal, elsősorban a lakodalommal. A helyi keiesztszemes hímzések és a színes szőttesek szép darabjait Gál Kálmánnénak, a népművészet mesterének házában tekinthetik meg az érdeklődők. Cím: 3416 Tárd, Béke u. 55-57. Tel: (49) 332-028 Nyitva: IV. l.-X. 31., 11-18 óra között. XI.l.-III. 1. között bejelentésre. M Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf. 72. Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985. E-mail: turi@nplsz.iscomp.hu Kitekintő Francia béke - magyar „ecsettel” Alighogy véget ér a Hortobágyi Alkotótábor 19. kurzusa - március idusán zárul a pusztai képzőművésztanya egy hónapos együttmunkálkodása -, a tábor vezetője, Egerházi Imre festőművész Franciaország északkeleti régiójába indul, hogy egy hónap alatt hatalmas, 6x4 méteres pannóképet készítsen. A Debrecenben élő alkotó Vervins város felkérésére festi e muráliát a május 2-ai nemzeti ünnepre. IV. Henrik király H Fülöp spanyol uralkodóval kötött 1598-as békeszerződésének 400. évfordulójára. A mester hajdúhadházi alkotóházában nyár óta egyfajta képi „háború és béke” tervei készültek. A napokban érkezett a visszajelzés: az önkormányzat képviselő testületé az ősz végén jóváhagyott művészeti vázlatok után a - rendkívül anyagigényes - kép költségvetését is elfogadta. (Maga a tábla több mázsát nyom, s színenként jó néhány kiló festéket használ a művész, akinek alkotótechnikájára egyébként is jellemző, részéről is méltósággal megkötött szerződést „kép(ek) a képben” módon formálja alkotássá a festő. A kompozíció közepén külön 2,40x2 méteres mezőben helyezkednek el a békeszerződést aláírók. E részt nyolc kisebb képi egység fogja körbe, amelyen többek között csatajelenetek szerepelnek: Vervins korabeli látképe látható, s a Párizsba be- és kivonulás megjelenítése is szerepel - utalva arra, hogy a szerződés első tárgyalása Vervinsben zajlott, s végül Párizsban, a Notre Dame-ban írták alá a dokumentumot. A kompozíció csúcsán Vervins címere ékeskedik az 1598-as évszámmal. Miért tettem idézőjelbe a címben az „ecsettel” szót? Azért, mert a művész - keleti régiónkban, mondhatni, egyedülálló technikával - spachtlival (késszerű lemezzel) - festi különleges atmoszférájú munkáit, s csak bizonyos (vonalszerű} képi elemek felvitelére használ ecsetet... Égerházi Imrét jól ismerik ama hogy szinte hígító nélkül dolgozik.) A munka méretére és a befektetendő energiamennyiségre egyaránt utal, hogy az egyik leggyakoribb képparaméterrel - 60x80 cm - számolva e pannókészítés olyan lesz, mintha ötven festményt készítene el. A hetvenharmadik évében járó, ám fiatalos kedvű művész alaposan tanulmányozta a 16. század (francia) történelmét, a ruházatot, a viselkedésformákat, a szokásokat, az etikettet. E hatalmas ismeretanyag általa jellemzőnek, fontosnak gondolt részét foglalta kompozícióba. A nemcsak a győztes Henrik, hanem a vesztes spanyolok francia vidéken: a Vervinshez közeli Saint-Michel művésztelepének az idei nyáron már hetedik kurzusát nyitó Európai Művészek Alkotótáborának törzstagja és egyben tiszteletbeli elnöke ő. Munkáját a városházán nagyszabású nemzeti ünnepségen avatják fel. Arany Lajos A képen: Részlet Égerházi Imre pannóképének vázlatából Reprodukció: Horváth Katalin Az üstökös tetejű tájház
