Kelet-Magyarország, 1998. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-10 / 34. szám

1998. február 10.. kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÜL, Erőmű­erőfeszítések Budapest (MTI) — Horn Gyula miniszterelnök hét­fői, a Magyar Televízió 1- es csatornájának adott in­terjújában cáfolta, hogy a kormány önfejű, elkapko­dott döntésre készülne Bős ügyében. A kormányfő arra hivat­kozott, hogy maga a megol­dás kimunkálása is 4 évet vesz igénybe, a Hága által megfogalmazott követel­ményeknek megfelelő léte­sítmény pedig a rákövetke­ző 4 évben készülhet el. Horn Gyula blöffnek ne­vezte, hogy a beruházás 600 milliárd forintba kerül­ne, elmondása szerint en­nek az összegnek a fele le­het reális. Fontosnak ne­vezte, hogy a költségvetést alig terhelő kiadások mel­lett az eddig beruházott mintegy 300 milliárdot is vissza tudjuk szerezni. Ez­zel kapcsolatban azzal ér­velt, hogy az erőmű közös működtetése évente 70-80 milliárd forintos hasznot hozna Magyarországnak. A miniszterelnök úgy vélte, hogy a környezetvédőknek is tudomásul kell venniük: a hágai bíróság nem ha­zánknak adott igazat. A kormányfő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a következő kormány ösz- szetételét illetően. Kifejtet­te: az MSZP-nek megvan az esélye a győzelemre, a döntés viszont a választók kezében van. Pártja jelen­leg azon a programon dol­gozik, amelyben az elkö­vetkező évek feladataira keresik a megoldásokat. Horn kiemelt jelentőséget tulajdonított az 1998 és 2002 közötti időszaknak, amikor megteremthető lesz a jóléti társadalom kiépíté­sének lehetősége és várha­tóan sor kerül Magyaror­szág uniós csatlakozására. A miniszterelnök meg­említette, hogy 10 napon belül megoldási javaslatot terjeszt elő az a csoport, amelyet a megemelt lakás­kamatokat fizetni nem tu­dók helyzetének kezelésére hoztak létre. Horn Gyula el­ismerte, hogy nem könnyű igazságos döntést hozni, mivel nehéz megállapítani, hogy ki került önhibáján kí­vül ilyen helyzetbe, illetve ki az, aki nem tud és ki az, aki nem akar fizetni. Emel­lett csak olyan megoldás képzelhető el, ami nem hozza hátrányos helyzetbe a kamatokat tisztességgel fizetőket. Az interjú során a kormányfő megismételte: elégedetlen a közbiztonság alakulásával. Hangsúlyoz­ta: a demokrácia nem egyenlő az anarchiával, mindenkitől meg kell köve­telni a törvények betartását. Véleménye szerint a bűnö­zés ugrásszerű növekedésé­ben az erkölcsi értékrend megrendülése is közreját­szik, ennek helyreállításá­ban pedig nagyon fontos szerep jut az egyházaknak és a civil szervezeteknek. Kevesebb élelmiszer Kijev (MTI)— Ukrajná­ban tavaly átlagban 20 szá­zalékkal csökkent az élel­miszeripari cikkek termelé­se, e termékek árai pedig 10 százalékkal növekedtek — közölte az állami statiszti­kai bizottság. Az élelmezési cikkek ter­melésének csökkenésével párhuzamosan visszaesett forgalmuk és fogyasztásuk is. 1997-ben egy főre szá­mítva 2,5 kilogramm húst adtak el, szemben az 1996- os 2,8, és az 1995-ös 3,7 ki­logrammal. Több megyé­ben ez az átlag 1,2 és 1,7 ki­logramm között mozog. Az egy főre eső eladott kol­bászféleségek és füstöltá­ruk mennyisége 3 kilo­grammra csökkent (1996- ban 3,3, 1995-ben 4,4, 1994-ben 6,8 kilogramm volt ez a mutató). Csökkent az állati és növényi eredetű zsiradékokból értékesített mennyiség is. Az egy főre eső tej- és tejtermékfo­gyasztás 1997-ben 210 ki­logramm volt, 9 százalék­kal kevesebb, mint 1996- ban. Zöldség- és gyümölcs- konzervekből 43, illetve 41 százalékkal kevesebbet ad­tak el tavaly 1996-hoz ké­pest. A kenyérféleségek esetében a csökkenés 25 százalékos. A vodka- és likőrfélesé­gekből eladott mennyiség azonban 30 százalékkal nö­vekedett, pezsgőből 25 szá­zalékkal, konyakból pedig 10 százalékkal többet vásá­roltak 1997-ben az előző évhez képest. Jasszer Arafat palesztin vezető politikai pártjának fel­hívására hétfőn több ezer palesztin vonult a Jordán folyó nyugati partján fekvő Ramalláh utcáira, hogy tüntessen Szaddám Húszéin iraki vezető mellett. | Egyesek amerikai zászló elégetésével biztosították tá­mogatásukról az iraki vezetőt (képünkön] AP-felvétel Hétfőn megérkezett Afga­nisztán földrengés sújtotta északkeleti vidékére az első segélyszállítmány: a pakisz­táni légierő C-130-as típusú gépe sátrakat és takarókat szállított a természeti csapás áldozatainak (képünkön). Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) elnevezésű szervezet becslései szerint több mint négyezer halálos áldozatot követelt a múlt szerdai föld­rengés és az azt követő több erős utórengés. A tervek sze­rint az elkövetkező napok­ban legalább két újabb se­gélyszállítmány érkezik majd légi úton a katasztrófa súj­totta térségbe, ahol két tu­catnál is több települést döntött romba a Richter-ská­la szerinti 6,1 -es erősségű földrengés AP-felvétel Lejtmenetben a román gazdaság Bukarest (MTI) — Rosszab­bodott a román gazdaság, amióta több mint egy évvel ezelőtt a reformelkötelezett pártok képviselői kerültek hatalomra — derül ki a ro­mán statisztikai hivatal hét­főn nyilvánosságra hozott adataiból, amelyeket az AP idézett. 1997 végén az infláció üteme 151,4 százalékra növekedett az egy évvel korábbi 100 szá­zalékról. A munkanélküliségi ráta 8,8 százalékos volt, ami közel 3 százalékos bővülés 1996-hoz viszonyítva. A köz­kiadások eközben 6,4 száza­lékkal zsugorodtak. A román hazai össztermék tavaly 6,6 százalékkal hanyat­lott az 1996 évi 4,5 százalékos növekedés után. A GDP 33.9 százalékát adó szolgáltatási szektor tavaly 11,2 százalék­kal zsugorodott az egy évvel korábbi szinthez mérten. 1997-ben jelentősen, 5,9 szá­zalékkal csökkent az ipari ter­melés az egy évvel korábbi 9,9 százalékos növekedést köve­tően. A mezőgazdasági terme­lés viszont tavaly 3,1 száza­lékkal bővült. A statisztikai kimutatások szerint tavaly 6,4 százalékkal csökkent a hazai fogyasztás 1996-hoz viszonyítva. Tavaly a GDP 58 százalékát adta a magánszektor az 1996. évi 52 százalék után. A román külkereskedelmi hiány 1997 első 11 hónapjá­ban 2,279 milliárd dollárt tett ki; ez 18 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 2,807 milliárd dollárhoz képest. A január-november közötti idő­szakban az export 4,4 száza­lékkal 7,755 milliárd dollárra nőtt, az import 2 százalékkal 10,034 milliárd dollárra csök­kent. Tavaly az átlagos havi bér 110 dollárnak felelt meg, ami reálértékben szintén vissza­esés 1996-hoz viszonyítva. Az AP megjegyezte, hogy a statisztikai hivatal adatai jóval borúlátóbb képet festenek a román gazdaság állapotáról, mint amit Victor Ciorbea kor­mányfő vázolt fel, aki 90 szá­zalékos inflációt és 2 százalé­kos GDP-visszesést becsült 1997-re. A román kormány most azt várja, hogy a hétfőn Bukarestbe várt IMF-szakér- tők javasolják-e majd a nem­zetközi pénzügyi szervezetnek a 400 millió dolláros készenlé­ti hitel második, 86 millió dol­láros részletének folyósítását. A hitel megadása elsősorban a reformok végrehajtásától függ. Ez ellen szól egyebek között, hogy a magánosításra kiválasztott 2000 cégnek csu­pán a felét privatizálták. A külföldi befektetések összege 1989 óta egyébként alig 3,5 milliárd dollár, amiből a múlt évre 800 millió dollár jutott. Jelenleg 8350 lej ér 1 ameri­kai dollárt, holott 1997 elején még csak 4163 lejt kellett adni egy dollárért. Jordánia nem támogatja az akciót London (MTI) — Jordánia nem támogathat semmiféle olyan katonai akciót Irak el­len, amelynek következmé­nyeit a polgári lakosság szen­vedné meg — közölte az or­szág uralkodója. Husszein király, aki hétfő délután Londonban tárgyalt Tony Blair brit kormányfővel, a 45 perces Downing Street-i megbeszélés után kijelentette: Irak népe „már eleget szenve­dett... nincs szüksége további megpróbáltatásokra”. A király ugyanakkor felszólította Bag- dadot arra, hogy az ENSZ- fegyverellenőrök tevékenysé­gének engedélyezésével „há­rítsa el saját feje fölül a kato­nai csapás veszélyét”. Hussze­in közölte: maga is azon a vé­leményen van, hogy Iraknak tartania kell magát a világszer­vezet tűzszüneti előírásaihoz. Tony Blair, akinek országa az egykori Öböl-háborús hadi- koalíció tagjai közül egyedüli­ként sorakozott fel ismét fegy­veres erővel az Öbölben az Egyesült Államok mellett, a londoni megbeszélésen hírek szerint biztosította a királyt ar­ról, hogy a két atlanti hatalom továbbra is a diplomácia esz­köztárában szeretné megtalál­ni a megoldást a legújabb iraki válságra. A brit kormányfő azonban kijelentette azt is ven­dégének, hogy Nagy-Britan- nia és az Egyesült Államok szerint minden lehetséges mó­don rá kell kényszeríteni Szad­dám Húszéin iraki diktátort az ENSZ-határozatok betartásá­Osztrák könyv iskoláknak Nyíregyháza (N. L.) — Az el­múlt napokban jelentős mennyiségű és értékes könyv­ajándékot kapott osztrák kari­tatív szervezetektől a nyíregy­házi székhellyel bejegyzett Keresztényekért Közalapít­ványt. A könyvek többségét a hét­végén oda ajándékozták a nyír­egyházi Kossuth gimnázium­nak és a Jókai Mór Reformá­tus Általános Iskolának. A közalapítvány a közelmúltban anyagi támogatást igényelt a nemzetközi Phare Alapítvány­tól. Remény van arra, hogy a támogatás tavasszal meg is ér­kezik megyénkbe. A közalapítványt a nyíregy­házi Molnár Ferenc alapította. Az elmút évben — főleg kará­csony előtt — 900 ezer forint értékű ajándékot osztott szét a közalapítány a rászorulók kö­zött. Támogatást kapott töb­bek közt a mátészalkai általá­nos iskola cigány tanulókból álló osztálya, a tiszalöki cite- razenekar, a Nyíregyházi Nép­főiskola és a Nyíregyházi Tár­saskör. A közalapítvány szám­laszáma a Kereskedelmi és Hi­telbanknál, ahová az adomá­nyokat adhatják: 10404405- 44022374. ra. Blair a megbeszélésen kö­zölte: az iraki tömegpusztító, fegyverek megsemmisítését /ellenőrző nemzetközi bizott­ság eddigi munkájából is vilá­gossá váll, hogy Bagdad hatal­mas kapacitással bír biológiai fegyverek előállítására, s ez nem csupán elvi, hanem valós veszélyt jelent az egész világ­ra. A jordániai uralkodó hosz- szabb ideje tartózkodik Nagy- Britanniában, ahol nem hiva­talos hírek szerint gyógykeze­lésben részesül. Liberális klub Mátészalka (KM) — Béki Gabriella országgyűlési képviselő, a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagja lesz a Mátészalkai Liberális Klub vendége február 12-én 17 órától a városi művelődési központ kamaratereiében. A be­szélgetés témája: család, gyermek, ifjúságvédelem. Befogják a kóbor kutyákat Nyíregyháza (KM) — A la­kosságot egyre inkább nyugta­lanítja, hogy a közterületeken elszaporodtak a kóbor kutyák, ezért a Városüzemeltetési Kht. a közeli napokban akciót szer­vez az ebek begyűjtésére. Február 12-én (csütörtökön) és 17-én (kedden) 8-13 óráig a város több pontján fogják be a kóbor ebeket a gyepmesteri te­lep munkatársai. Áz első na­pon a Ságvári kertvárosban, a Család utcán, a vasútállomás környékén, az Orosi út térsé­gében, a Korányin és a Piac­csarnok mellett lesz a begyűj­tés, míg a második napon a Jó- savárosban. Sóstóhegyen, a Toldi, Körte, Palánta Koszorú, Vincellér és Lapály utcán. A helyszínek biztosításáról rend­őrök és közterület-felügyelők gondoskodnak. A szervezők arra számíta­nak, a két nap alatt 20 kóbor kutyát sikerül begyűjteniük. A szükséges hatósági engedélye­ket (rendőrség, illetékes va­dásztársaság) már megszerez­ték. Az ebeket altató lövedék­kel ártalmatlanítják, majd a gyepmesteri telepre szállítják, ahol — az előírás szerint — 14 napig tartják őket. Ez idő alatt mehetnek értük gazdáik, vagy jelentkezhetnek azok az állat­barátok, akik szívesen befo­gadnák és tartanák életük vé­géig a nyomorult sorsra jutott kutyákat. Amelyikért senki nem jelentkezik, azt örökre elaltatják a telepen. A Városü­zemeltetési Kht.-nál tartott tegnapi sajtótájékoztató végén az is elhangzott: nem a kutya tehet arról, hogy kóbor sorsra jutott. Az emberi felelőtlen­ségről ugyan nem volt szó, de az alábbi adatok önmagukért beszélnek: tavaly 36 ezer 300 kilogramm állati hullát vittek be a gyepmesteri telepre. Eb­ben volt 10 szarvasmarha, 12 ló, 30 juh és 25 sertés. A többi — 16 850 kilogramm — kutya és macska. Javarészt azok az állatok, megunt kedvencek, amelyek tovább tartását már nem vállalták gazdáik. Csak tavaly 350 kutyát adtak le tu­lajdonosaik a szervezett, köte­lező veszettség elleni oltás al­kalmával — altatásra...

Next

/
Thumbnails
Contents