Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-07 / 5. szám
1998. január 7., szerda MINDENFELŐL Teknősök tengerpartja Levelek a Kelet-Magyarországnak Pápua Új-Guineából (4) Városunk piacán a füstölt hal és a szágóllszttel telt banánlevélzsákok között áruljak a teknostojasokat. A ko- lásüvegeket apró, ehető kagylókkal, csigákkal töltötték meg Bálint Zoltán felvétele Kedden oly mértékben esett a Fülöp-szígeteki peso árfolyama az amerikai dollárhoz képest, hogy a tőzsdén fél órára felfüggesztették a kereskedelmet. A bankjegyek nyomása azonban zavartalan AP-felvételek A csöndes, holdfényes éjszakában az óceán sötét vize gyűrűzni kezd, s lassan kiemelkedik belőle egy szürkés, hosszúkás ősállatszerű fej, elszántan közeledve a part felé. A sekély vízben láthatóvá válik óriási, világos pöttyözött, hosszában barázdált páncélja. Úszáshoz alkalmazkodott, különös lábai • mély nyomot hagynak a nedves homokon. Felérve a száraz, meleg partszakaszhoz erőteljes, lapátszerű végtagjaival ásni kezd. Nem sokat ke- res- gél, pontosan tudja, hova tart és mi a célja: csalhatatlan ösztöne éppen oda vezeti vissza, ahol annak idején ő maga is áttörte egy tojás héját, s parányi, védtelen teknőcként sikerült minden veszélytől megmenekülve elérnie a sós habokat. Azóta testsúlya csaknem elérte a fél tonnát, s minden második, harmadik évben visszatér erre a csendes, homokos partra, hogy itt készítse el a fészket tojásai számára. Azért ássa a sekély gödröt, hogy lihegve és sóhajtozva abba rakhassa le őket. Mikor végzett, gondosan visszalapátolja a homokot, hogy elrejtse féltett kincsét, hosszút, nagyot sóhajt, majd visszadöcög a tengerbe. Ötvenéves a tokiói városi tűzoltóság. A vidám ruhába öltözött lánglovagok látványos bemutatója a bambusz- '^trák tetején minden évben kíváncsiskodók ezreinek nyújt szórakozást. Ebben az esztendőben az évforduló kapcsán még többen tekintették meg a bemutatót A kérges teknősök (angolul: leather-back turtle) a déli félteke meleg óceánjának jól ismert lakói. Jelenlegi lakóhelyükön, a Houn-öböl egyes szakaszain igen gyakoriak. Az évnek ebben a szakaszában — december-január folyamán — jönnek elő éjszakánként természetes életterükből, a mély óceánból, s rakják le tojásaikat. Egy, a parton őrjáratozással töltött éjszakán nekünk is részünk lehetett ebben a soha nem felejthető látványban. Sajnos, mint sok más állatot, a kérges teknőst is a kihalás veszélye fenyegeti. A helyi lakosok a tojásrakás heteiben minden éjszakát a parton töltenek, s még mielőtt a teknősnek sikerülne a védelmet biztosító homokkal betakarni őket, minden tojást kiszednek a gödörből. Az állat nem is sejti, hogy fáradozása hiábavaló. A tojásokat aztán megeszik, vagy a városi piacon árulják. Csak remélhetjük, hogy néhány fészeknyi tojás észrevételen marad, s lakóinak sikerült megmenekülni a legnagyobb veszélytől, az emberektől. Hogy idővel ők is visszatérhessenek ugyanerre a homokos partra, s biztosíthassák a természet tökéletes, hibátlanul megtervezett körforgását. Lae, 1998. január Bálintné Kis Beáta A kedden hajnalban lefejezett „Kis hableány" éppen 85 éve ül elgondolkodva, kicsit szomorú arccal a vizet nézve és hihetetlen nyugalmat árasztva Koppenhága parti promenádja, a Langelinie mellett, szinte a vízen, kavics formájúra gömbö- lyödött nagy kövön. A szobor Koppenhága és Dánia jelképévé, sőt babona- ságok középpontjává vált, de őrzi ifjúságát és naiv kisugárzását, ahogyan egy mesealakhoz illik. Várhatóan ezúttal is hiánytalanul pótolni tudják az elveszett részt, mint az 1964-es, hasonló merénylet után Pornó lengyel módra Önkéntes amatőrök meztelenül Szilágyi Szabolcs Varsó (KM) — „Imádom az erotikát és szenvedélyes nudista vagyok. Talán ezért is fogtam bele a szexfotózásba.” Jacek Gutkowski, a Lengyelországban megjelenő „Peep Show” és a „Sek- solatki” (sexy-lánykák) c. magazinok szerkesztőségi titkára és főfotósa. Bevallja, hogy sok ismerőse, amint megtudta, mivel foglalkozik, egy-csapásra bennsőséges kapcsolatot akart kialakítani vele, egyeseket alig tudott lerázni, mert — mint mondja — a szex magazin szerkesztőségi életét sokan úgy képzelik el magukban, hogy itt nap mint nap tesztelik azokat a leánykákat, akik meztelenül csapatostól futkároznak keresztül-kasul a szerkesztőségen. kesztőség 85 zlotyval (kb. 5 ezer Ft) díjazza ezeket a „bátor” beküldőket, majd havonta megrendezik a „Maszek fotók szépségversenyét”. A toplista legjobb helyezéseit általában a banán és az uborka társaságában versenyző jelöltek érik el. „Elegünk van a nyugati szilikon babákból!" — hirdeti olvasóval egyetértésben a magazin elvét Gutkowski szerkesztő és hozzáteszi: „Lengyel nőket akarunk látni, kiváncsiak vagyunk, hogy néz ki a szomszédasszonyunk és azok a lányok, akik mellett nap mint nap elmegyünk az utcán.” Az egyik kemény szexmagazin, a „Polski Wamp” női pornósztárja, Agnieszka, az alaposan elhízott és ijesztően nagy mellbőséggel megáldott hölgy így A„Super Express" c. varsói bulvárlap egyik decemberi címlapja: „Porno po polsku" (Pornó lengyel módra) A valóság egészen másként fest egy szexlapnál. A havonta megjelenő képes magazint ugyanolyan kemény, fáradságos munkával állítják elő, mint bármely más lapot, a különbség — a szerkesztők szerint — csak annyi, hogy munkájukat a tolerancia hiánya miatt állandó csatazaj kíséri. Gutkowski szerkesztő úr 85 éves édesanyjának kell a legtöbbet eltűrnie, például a rendőrök „családlátogatását”, mert vele együtt élő fiát bordélyház fenntartása miatt jelentették fel. Tény, hogy a lengyel pornóújságok egyre agresszívebben hódítják meg a sajtópiacot, sőt megjelentek az első hazai produkciójú pornófilmek is. A katowicei Mariacka utcát a népnyelv „örömnegyednek” becézi. Itt, a templomtól alig párszáz méterre igénybe lehet venni a sziléziai utcalányok szolgáltatásait, és egy kicsit több pénzért az ún. társasági ügynökségeket is fel lehet keresni. Az említett pornómagazinok szerkesztősége is ezen a környéken van és adja ki három lapját összesen 300 ezres példányban. A „Peep Show” és társai elsőként szakítottak azzal a szokással, hogy nyugati képügynökségektől vásárolják a fotókat. A szerkesztőség havonta 15- 20 fényképet kap postán. Feladóik kérik, hogy mutassák be őket a magazin oldalain. Annak ellenére így is történik, hogy a képsorok igencsak primitívek, szereplőiket nem a szépség, nem a báj jellemzi. A szervall a szakmáról: „Mindig kedveltem a szexet, ráadásul exhibicionista vagyok... Már a középiskolában fantasztikusan élveztem, ha nézik, hogyan szeretkezem.” Gutkowski úr a tolerancia hiányára panaszkodik. Elmeséli, hogy egy kisvárosi házaspár vállalta, hogy szexuális életük jeleneteinek sorozatát közölheti a „Peep Show”, ám a képriport megjelenése után valaki fénymásolón sokszorosította az újságoldalt és a lakónegyedben kiplakátolta a másolatokat. Olyasmi is előfordult, hogy egyik cikkük mezítelen szereplőjét, az ifjú hölgyet kirúgták a munkahelyéről, majd a városka polgármestere szerzett neki új munkahelyet a helyi cipőgyárban. A lengyel pomóipar igencsak távol áll a professzionalizmustól. Szakembereinek be kell érnie a heti tizenöt-húsz önkéntes amatőrrel és a néhány túl- fejlett izomzatú exhibicionistával. Modellverbuváló hirdetéseik nyomán Varsóban egyáltalán nem számíthatnak olyan sikerre, ami a cseh Prágában manapság természetes, vagyis hogy egy-egy felhívásra 300 por- nómodelljelölt is válaszol — sopánkodik a lengyel valóság felett Starosta úr, a szexlapokat kiadó cég menedzsere, akinek csak vágyálmaiban él, hogy végre a szomszédasszony és a lengyel utcákon járókelő csinos lányok fotóival töltheti meg a „nemzeti” pornómagazinok oldalait.
