Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

Binfield Heath a Temzetől nyugatra, Henly és Sonn ing között fekszik. A 16. század­ban épült Palack és Pohár nevű épület a vidéki pubok (sörözők) mintapéldánya. Az egykori lovasát mentén található, valaha istálló­val ellátott épület falai fehérre meszelt téglából készültek, amit fekete gerendák díszítenek. A nádtető ma is tökéletesen őrzi eredeti állapotát. A belső hason­lóképpen korhű, a faragott aszta­lok és a padlódeszkák évszázadok nyomait őrzik, a tulajdonosok eddig minden modernizálásnak ellenálltak. A söröző nap mint nap tekintélyes for­galmat bonyolít le. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ ÉS A KELET-MAGYARORSZÁG MELLÉKLETE Nem mézeskalácskunyhó, hanem vidéki fogadó AZŐHÁZUR­AZ Ő VÁRUK? I Angliában megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a történeti, művészettörténe­ti, építészeti értékük miatt megbecsült, védett épüle­tek, emlékhelyek bemutatá­sára. Nem pusztán megőr­zik a műemlékeket, hanem körültekintően keresik az adottságaiknak megfelelő funkciót, és arra töreksze­nek, hogy azt minél széle­sebb közönség megismerje. L3 RÁCZ JOLÁN __________ A műemlék épületek hasznosítása a szigetországban azért sikeres, mert a szorosan vett műemlékvédelmi szem­pontokat összehangolják az országos és körzeti turisztikai elképzelésekkel, valamint azzal a határozott céllal, hogy a köztudatban erősítsék az értékek megőrzésének fontosságát, így az azo­nosságtudatot. A szellemi és fizikai értékek az új nemzedékek számára sem veszhetnek el, a kultúra folyama­tosságát biztosítani kell. Nem az a feltétlen céljuk, hogy a látogatható műemlékek hasznot termeljenek - ez jóformán csak a kiemelkedő turisztikai jelentőségű épületek, várak esetében fordul elő -, de el akarják érni, hogy az épületek önfenntartóak legyenek, ne szoruljanak külső támogatásra. Hozzá­értéssel, érdeklődéssel, felelősségtu­dattal, összetett szemlélettel, alkotó módon végzik munkájukat, ami büsz­keséggel tölti el őket, tartást ad nekik. ma Önkéntesek a vártán Angliában sokféle módon segítenek önkéntesek a kulturális örökség meg­őrzésében, fenntartásában és megis­mertetésében. így nem vész el az em­berekben rejlő segítőkészség; fizikai vagy szellemi adakozásuk révén min­denki gazdagodik. A kompromisszu­mot az eredményesség és a hatékony­ság stratégiai fontosságú feltételének tekintik, ami nem azt jelenti, hogy a „jó” helyett valami csökkentett értékű megoldásba kell belenyugodni, ellen­kezőleg, ez lehet a megoldás nyitja. A különböző érdek- vagy szakmai cso­portok cselekvési programjaikat nem elszigetelten, egymással versenyezve, egymás rovására, hanem valamennyi érintett fél bevonásával, az érdekek és célok összehangolásával igyekeznek kidolgozni. A kompromisszumra való törekvéssel együtt a partnerséget tekin­tik a célok mindenki számára kielégítő elérésének eszközéül. „Ünnepeljük meg sikereinket!”- a jelszó beépült a mindennapi gondol­kozásba és viselkedésformákba. A si­kerek számbavétele és tudatosítása erősíti a helyes önértékelést egyéni és társadalmi szinten, aminek további ösztönző ereje van. (A pozitív gondol­kodás szellemi érték.) A hatóság, az önkormányzat, a különböző gazdasá­gi érdekcsoportok és a lakosság közöt­ti párbeszédet alapvető fontosságúnak tekintik. A közvéleményt tájékoztatják a településeket érintő városfejlesztési, rehabilitációs, gazdasági elképzelé­sekről, turisztikai tervekről, a végső döntéseknél igyekeznek figyelembe venni a lakosság észrevételeit is. A tervek ezáltal reálisabbak, sikere­sebbek lehetnek, nagyobb társadalmi támogatásra számíthatnak, a megva­lósításba könnyebben vonható be a magántőke, s könnyebben nyílnak meg egyéb pénzügyi források. Végrehaj­tásukat értékelésnek és tájékoztatásnak kell követnie. Azt a határozottan kitű­zött célt, hogy a köztudatban erősöd­jön a kulturális örökség, valamint az épített és természeti környezet iránti megbecsülés, a már gyermekkorban elkezdett neveléssel kívánják előse­gíteni. Családi turizmus Olyan funkciót és bemutatási módot érvényesítenek a látogatható műem­lékeknél, ami a családok legkülön­bözőbb életkorú tagjainak képes szórakozási és művelődési lehetőséget teremteni. E célból játszó-, illetve oktatótermeket rendeznek be, az ok­tatási, nevelési munka irányítására külön munkatársat alkalmaznak. Az iskolai oktatás szerves része az épített kulturális örökség közvetlen megis­mertetése a műemlékekbe tett láto­gatásokkal, helyszíni vázlatok készít­tetésével. A múzeumok berendezé­sekor, a kiállítások rendezésekor új, fontos szempont a minél több gyerek­látogató, diákcsoport vonzása. Köz­kedveltek az eredeti tárgyak másolatai, amelyeket bárki megtapinthat, ki­próbálhat; továbbá a különböző szer­kezetek kicsinyített, működtethető mo­delljei. Igénybe veszik a számítógépes megjelenítés és a videotechnika lehe­tőségeit, egyre több helyen iktatják be az interaktív - a látogató aktív köz­reműködését igénylő - szerkezeteket is a minél teljesebb információátadásba és az élmények gazdagításába. Egyes városokban erős hang- és fényhatások közepette, kis, elektromos kocsikban ülve utazhatunk végig a múlt díszlet­szerű helyszínei között, amelyek em­Régi óra, mai idő Óbesterben bér- és állatfigurákkal vannak be­népesítve. A múzeumok és iskolák együttműködésének jó példája a múzeumi tárgyak iskolák részére tör­ténő kikölcsönzése. Tájékoztatás A médiának különösen fontos szerepe van a párbeszédben, a tájékoz­tatásban és a tudatformálásban. Kivá­lóan szolgálják ezeket a célokat a nagy tömegben elérhető kiadványok, ame­lyek érthető formában adnak tájékoz­tatást a látnivalókról, a szórakozási lehetőségekről, a kulturális értékekről, a pályázati lehetőségekről, az intéz­mények működéséről és szerepéről vagy az önkormányzatok kulturális örökségmentő tevékenységéről. A gazdaságra sok szempontól ked­vező hatást gyakorló turistaforgalom tudatos növelésén kívül mérsékelni igyekeznek annak kedvezőtlen hatá­sait. A kiegyensúlyozott forgalom érdekében a frekventált helyeken csökkentik a parkolóhelyek számát, a kevésbé ismert helyeket jobb köz­lekedési és parkolási lehetőségekkel, szélesebb körű tájékoztatással teszik forgalmasabbá. A megfelelő létszámú és folyamatos forgalmat adott időpont­ra szóló belépőjegyekkel biztosítják. A térségek turisztikai célpontjai egyez­tetnek egymással a helyi adottságokra épülő sajátos vonzerő, „image” ki­alakításakor. Ezzel a sokszínű kínála­tot és a kiegyensúlyozott forgalmat is biztosítani tudják. Az önkormányzatok tanfolyamot szerveznek a turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülő lakosság (bolttulajdonosok, postai alkalmazot­tak stb.) részére a jó „vendégfogadó” magatartás elérése érdekében. A túlzottan nagy forgalommal szembeni lakossági ellenszenvet el­kerülendő, csökkentik a belterületi parkolóterületeket, és a település ha­tárán oldják meg a gépkocsik s főleg a turistabuszok parkolását. A tömegköz­lekedés megszervezésével biztosítják a turistáknak a belterületre való bejutást, bizonyos területekre csak az ott lakók kapnak parkolási engedélyt. Még a turisztikailag legforgalmasabb területeken is fenntartják a minden­napok szükségleteit kielégítő boltháló­zatot, a lakosságot tájékoztatják a tu­rizmus hatásairól, tudatosítják bennük annak kedvező oldalait. A városok, városrészek, hasznosí­tott műemlékek működtetésének alap- feltételei a hosszú távú fejlesztési ter­vek. Hatásvizsgálatok, megvalósítha­tósági tanulmányok, pénzügyi, mar­ketingtervek, stb. járulnak hozzá a végleges elképzelések kialakításához. A távlatiból bontják le az évenként előre lefektetett mendzsment- és üzleti tervet, végül jelentés készül az elvég­zett munkáról. A hasznosított műem­lékek működtetését, menedzselését állami intézmény (pl. English Heri­tage), vagy civil szervezésű és fenn­tartású intézmény (pl. The National Trust) végzi, kisebb családi vagy akár több cég egyesülésével létrehozott nagyvállakozásban, nonprofit szerve­zetek révén; de a közvetlen önkor­mányzati működtetés is mindennapi gyakorlat. A kulturális örökség, a műemlékek megőrzésére, fenntartására Angliában is többféle forrás áll rendelkezésre: költségvetési támogatás, pénzügyi alapok, alapítványok, az Európai Unió pályázatai, a Nemzeti Lottó Kulturális Örökség Alapja stb. A lottón befolyó összeg 23%-ból pénzügyi alapot ké­peznek a következő öt terület támoga­tására: művészet, sport, jótékony célú tevékenység, kulturális örökség, ezred­fordulós rendezvények. Az alap kínál­ta lehetőség rendkívüli aktivitást idé­zett elő, rengeteg pályázat készül, na­gyon jelentős az az összeg, amelyet ezen a csatornán keresztül a kulturális örökség megmentésére fordítanak. Pénz, pénz, pénz A fejlesztés, a rehabilitáció, a hely­reállítás anyagi háttere Angliában sem áll egy összegben rendelkezésre. A szükséges összeget több forrásból, többféle módon kell előteremteni. Szakember feladata, hogy megkeresse és céljának megnyerje a támogatókat, patrónusokat, kiválassza a pályázati lehetőségeket. Ez kialakult tevékeny­ségi forma, ami nem a múzeumigaz­gatókra, a műemlékvédelmi szakem­berekre vagy az építészekre hárul. Van olyan, hogy az önkormányzat és a magántőke együttesen vállalkozik a fejlesztési elképzelés végrehajtására. Az örkományzat kijelöli a fejlesztés helyét és formáját, aztán megkeresi a partnert, aki (amely) a pénzügyi hát­teret biztosítja. A magántőkét az érde­keltség megteremtésével tudják bevon­ni a fejlesztésekbe, rekonstrukciókba. A majdan felértékelendő terület ugyan­is - pl. egy üzlet esetében - a fellen­dülő forgalom anyagi hasznával ke­csegteti a tulajdonost.

Next

/
Thumbnails
Contents