Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31 / 26. szám
Napkelet • A hit világa Imahét után Befejeződött az ez évi Egyetemes Imahét, melynek központi gondolata volt: „Gyöngeségünkben segítségre siet a lélek." Róma 8,26. Megyénk számos gyülekezetében gyűltek egybe a hívek estéről estére, hogy Isten szendéikének erejét kérjék. Imaheti alkalmainkat várják a testvérek, ebben az évben is látogatottak voltak az istentiszteletek, melyhez az is társult, hogy az útviszonyok, közlekedési viszonyok jók voltak, olyanok is elindultak, akik máskor a havas, csúszós utat nem vállalták, de most ez nem volt akadály. Az egységért rendezett imahét dátuma 1908 óta január 18-25. Ennek a dátumnak szimbolikus jelentősége van. Erre az évre is nemzetközi bizottság állította az imaheti anyagot, melynek tagjai az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezet Bizottsága, valamint a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács. A bizottság Párizsban a Sacre-Coeur bencés szerzeteseinek Monmartre-i épületében jött össze. Az ezredforduló közelsége, a társadalmi élet vajúdásai minden jó szándékú embert szembesít a megújulás szükségességével. A Krisztushívő ember jól tudja, hogy a kívánt megújulást nem képes megvalósítani önerejéből. Isten az, aki a gyönge embert megerősíti, megújítja. A Szentlélek segítő ereje a feltétele, biztosítéka annak, hogy imahetünk segítsen az embernek, gyülekezetnek, felekezetnek megújulni, amiről hiszem és vallom, hogy most is megtörtént. Több mint három évtizede, 1966 óta az Egyetemes Imahét közös imádságra buzdít minden embert, aki Krisztushívő, hogy általa közelebb jussunk egymáshoz és Isten szereteté- ben. Abban reménykedünk, hogy a keresztyének az Urat követve, a lélek gyümölcseinek birtokában elkötelezik magukat a jóakarat cselekedetére, amely az emberiség és az egész teremtés szenvedéseit könnyíteni vagy megszüntetni akarja. Ezért imádkozzunk így: Urunk és Istenünk, Te adtad nekünk a Lélek első gyümölcseit. Segíts, hogy a ránk és az egész teremtésre vonatkozó üdvözítő tervedet megértsük. Urunk, adj nekünk és egyházadnak olyan új életet, ami teljesen a Te akaratod szerinti. Szalai László, ref. lelkész Orgonaáldás Befejeződött Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legértékesebb orgonájának felújítása. A nyíregyházi Magyarok Nagyasszony Társszékesegyház hangszerének felújítása egy évvel ezelőtt kezdődött. A felújítást Békés Balázs, Mészáros Károly és Morvái György végezték. A teljesen megújult orgonát ma délelőtt 10 órakor adják át, s este 17 órakor azon az ünnepélyes szentmisén szólal meg, amelyet Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregy- háza Egyházmegye püspöke mutat be. A szentmisén közreműködik a társszékesegyház Bárdos Lajos Kórusa, az orgonánál Váradi Antal, vezényel Tarczai Zoltán. A szentmise után 18 órától bemutató hangverseny lesz, ahol Bach, Franck, Gárdonyi Zoltán, Bojtár László és Boelmann műveit szólaltatja meg dr. Ament Ferenc Lukács, O.S.B., a Pannonhalmi Bencés Apátság karnagy-orgonaművésze. Az ökumenizmus a XX. században A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tevékenysége Az ökumenikus imahét nyíregyházi helyszíne mindig az evangélikus nagytemplom Harasztosi Pál felvétele Az elmúlt héten ökumenikus imahetet tartottak hazánk majd minden településén. Szervezéséből jelentős részt vállal a több mint fél évszázaddal ezelőtt alakult Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Egyetemes Egyháztanács Magyarországi Bizottsága. Dr. Bóna Zoltán főtitkárral az eltelt ötven esztendőről beszélgetünk. O Milyen körülmények hívták életre annak idején az Ökumenikus Tanácsot? — Hitem és meggyőződésem szerint az ismert krisztusi parancs, mely úgy szól, hogy mindnyájan egyek legyenek. A megalakulás pontos dátuma: 1943. június 26. Az egységre szólító bibliai parancs mellett más tényezők is motiválták a megalakulást, például tevékenykedünk az Egyházak Világtanácsa munkájában. A 40-es évektől aktív ifjúsági munkát folytattunk, mely 1942-ben a Pax Romana Római katolikus szervezet közreműködésével Menekültsegélyező Ifjúsági Bizottsággá formálódott. Magyarországon két pillére volt az ökumenikus mozgalomnak. Az egyik az, hogy a korábbi száz esztendőben a nemzetközi kultúrában és közéletben egyházaink jelentős szerepet vállaltak, a másik az úgynevezett népjóléti-szociális tevékenység, melyben a reformátusok, evangélikusok és katolikusok igen aktívan vettek részt. Később meghatározó volt a háborús helyzet, a menekültáradat, az üldözöttek segítése és közreműködése az újjáépítésben. 1948 mindenképpen fordulópontot jelzett, be ugyan nem szüntették a tanácsot, de erősen kontrollálták és manipulálták, vagyis kényszerpályára szorult. Ennek ellenére gúzsba kötve is igyekezett dolgozni, szerkesztették az egyetlen magas színvonalú egyházi folyóiratot, a Teológiai Szemlét és a nemzetközi egyházi élettel is sikerült a kapcsolatot fenntartani. A lelkészek gyógyszersegélyt kaptak ebben az időben külföldről, könyveket sikerült szerezni a szemináriumok számára, s üdülési lehetőségeket a lelkészeknek. O Mikortól érezhető minőségi változás a működésben? — Kétségtelenül a 80-as évektől, amikortól az események felgyorsultak, megélénkültek az ökumenikus kapcsolatok bélés külföldön, és kialakult egy katolikusprotestáns párbeszéd. Az Ökumenikus Tanács hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Katolikus Püspöki Karral. A 80-as évek végén ismét előtérbe került a menekültügy, a segélyszolgálat, megalakult a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, karitatív célokkal. Ez időtől már a helyi öku- mené kerül előtérbe, és a megpezsdült közéletben a tanács igyekszik eligazító, szervező szerepet is betölteni. OMely egyházak a tagjai a tanácsnak? — Míg az alakulás idején csak a reformátusok és evangélikusok voltak tagjai, ma nyolc tagegyházat számlál és tizenkét egyháznak van úgynevezett megfigyelő státusa, valamennyiúkkel folyamatos, állandó munkakapcsolatban áll a tanács. O Milyen szerepet tölt be napjainkban az Ökumenikus Tanács? — Az utóbbi években a hangsúly a nemzetközi kérdések felől a hazai társadalmi kérdések felé tolódott, ez az időszak — elmondhatjuk— a tanács magáratalálásá- nak ideje is egyben, hiszen kényszer nélkül, szabadon szolgálhatja a benne tömörülő egyházakkal együtt a magyar népet. — Jelenlegi tevékenységünkre jellemző a valójában 22 egyház és szervezet testvéri együttműködése. Segíteni kívánunk a tanulmányi munkában a tagegyházaknak és szervezeteknek, missziós és evangelizációs kérdésekkel foglalkozunk, szerkesztjük újra a Teológiai Szemlét. Fontos az ifjúsági munkában való jelenlét, mely a múltban legkevésbé kapott lehetőséget. így igen lényeges a cserkész mozgalomban a protestáns jelenlét, ifjúsági táborokat szervezünk, és támogatjuk a Keresztyén Ifjúsági Egyesületet. A hazai konferenciák, tudományos ülések szervezése mellett nem hanyagoljuk el a nemzetközi ökumenét sem, melynek jó példái a különféle konferenciák, az ifjúságitól a nőkonferencián át a zsidó keresztyén konferenciáig. O Milyen a tanács elismertsége? — Nem panaszkodhatunk. Teljes jogú tagfelvételt nyertünk a brüsszeli székhelyű Egyház és Társadalom Ökumenikus Bizottságba, mely az európai intézmények és az európai egyházak között tölt be közvetítő szerepet az európai integráció folyamatában. A volt szocialista országok közül elsőként csatlakoznánk e szervezethez. — A tanács vezetősége főtitkárból, elnökből és két alelnökből áll, öt-hat állandó bízöttságban fejti ki tevékenységét. A 90-es egyházi törvény értelmében az Ökumenikus Tanács önálló jogi személyiség, szabadon fejti ki sokirányú munkáját, szem előtt tartva, hogy pluralista demokráciánkban az ökumené ügye nem sajátítható ki, hiszen az a lakott föld ügye. Á tanács ebben sajátos, látványosnak nem mondható, küldetését és feladatát vállalja századunk egyik legjelentősebb egyházi mozgalmának keretében. A paticsfaltól a kazettás mennyezetig Gergelyit és Ugornyát közigazgatásilag 1939-ben egyesítették egymással. Gergelyi — nevéről ítélve — igen korai település lehet, azonban aránylag későn, 1424-ben tűnik fel. Sorsa szorosan összefonódott a közvetlen mellette fekvő Ugornyával. Középkori egyházi dolgairól azonban semmit sem tudunk. 1772-ben volt egy paticsfalú temploma, melynek a szószékkoronája 1752-ben a szószéke pedig 1762-ben készült, s kazettás mennyezete volt. 1783- ban építettek egy új fatemplomot, mellé pedig 1816-17-ben állítottak egy fatornyot. A XIX. században Gergelyi Ugor- nyához tartozott, mint annak leányegyháza. A század végére elavult a fatemplom, s az egyház elhatározta a kőtemplom építését, melynek alapján 1891-ben tették le s épült fel a jelenlegi templom tornyával együtt 1897-re. Ez a torony bejárata fölött is olvasható: „Épült 1891-97 évben File József gondnoksága alatt.” Protokolliumi bejegyzés, hogy „1894 október 21-én az 1783-ban épült, s már a használat alól kivett ócska templomban estve bál tartatott, mely az egyházi pénztár javára 148 forintot jövedelmezett.” A templom észak-déli tengelyben, késő eklektikus stílusban épült, 28 méter magas órapárkányos tornya az északi homlokzatából csupán néhány cm-re ugrik előre. A templom déli vége szegmensív záródású. A 9x20 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet, a torony felől egy fakarzat, a szószéknek és úrasztalának egyforma díszítése és 270 ülőhelye van. Az 560 kg-os harangját a budapesti Harangművek készítette 1925- ben, a 155 kg-osat Szatmári Antal öntötte 1823-ban Fülesden. Fényes Elek szerint 385 református és 50 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 632 református és 295 más vallású lakója volt. Gergelyiugornya neve valószínűleg szláv eredetű és erdőt jelenthet. A középkorban a Tákosi család birtoka volt, melynek egyik tagja, Tákosi Miklós királyi lovászmester 1398-ban megkapta az ugornyai tiszai vám felét. A XVII. században az Ab- solon család, a következő században a LóA gergelyiugornyai református templom nyai család jutott nagyobbrészt birtokába. A XVII. században iskolája is volt, s a református egyház javadalmai közé tartozott a tiszai rév pénteki jövedelme. Ismereteink 1699-ig mennek vissza, amikor református lelkésze volt a falunak, s a régiek elbeszélése nyomán kőtemploma lehetett, amit a Tisza hordott el. Ez a régi templom a mai Holt-Tisza helyén állt. 1756-ban pedig már megvolt az első ismert fatemplom, aminek a szószéke 1715-ben készült. Ezt a templomot 1795-ben hosszában kioldották. A templom mellett ez időben állott egy magas fatorony. A templomot 1873-ban lebontották. Majd elkezdték építeni a jelenlegi templomot, ami 1885-re készült el torony nélkül. A kéleti homlokzat előtti 15 méter magas zömök tornyát 1891-re rakták fel, de az előző fatoronyról, vagy annak lebontásáról mást sem tudunk. 1910 körül építették a támpilléreket, 1957-ben pedig átalakították a belsőt. A templom nyugati vége félkörívesen záródik. A 8x17 méteres belső térben eredetileg sík deszkamennyezet volt, amit habszivacs lapokkal borítottak és lécekkel erősítettek fel. A korábban a déli fal közepén álló falazott szószéket elbontották, s a belső nyugati végében építettek helyette újat, a padokat pedig velem szembe fordították. A torony felőli karzatot két oszlop támasztja alá, s a falba épített gerendán nyugszik. A templomban 220 ülőhely van. A 160 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1922-ben Budapesten. Fényes Elek szerint 320 református és 90 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 415 református és 148 más vallású lakója volt. 1998. JANUÁR 31., SZOMBAT
