Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

Napkelet • A hit világa Imahét után Befejeződött az ez évi Egyetemes Imahét, melynek központi gondolata volt: „Gyöngeségünkben segítségre siet a lélek." Róma 8,26. Megyénk számos gyülekezetében gyűltek egybe a hívek estéről estére, hogy Isten szendéikének erejét kérjék. Imaheti alkalmainkat várják a testvérek, eb­ben az évben is látogatottak voltak az istentiszteletek, melyhez az is tár­sult, hogy az útviszonyok, közlekedé­si viszonyok jók voltak, olyanok is elindultak, akik máskor a havas, csú­szós utat nem vállalták, de most ez nem volt akadály. Az egységért rendezett imahét dá­tuma 1908 óta január 18-25. Ennek a dátumnak szimbolikus jelentősége van. Erre az évre is nemzetközi bi­zottság állította az imaheti anyagot, melynek tagjai az Egyházak Világta­nácsa Hit- és Egyházszervezet Bizott­sága, valamint a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács. A bizott­ság Párizsban a Sacre-Coeur bencés szerzeteseinek Monmartre-i épületé­ben jött össze. Az ezredforduló közelsége, a társa­dalmi élet vajúdásai minden jó szán­dékú embert szembesít a megújulás szükségességével. A Krisztushívő em­ber jól tudja, hogy a kívánt megúju­lást nem képes megvalósítani önere­jéből. Isten az, aki a gyönge embert megerősíti, megújítja. A Szentlélek segítő ereje a feltétele, biztosítéka an­nak, hogy imahetünk segítsen az em­bernek, gyülekezetnek, felekezetnek megújulni, amiről hiszem és vallom, hogy most is megtörtént. Több mint három évtizede, 1966 óta az Egyetemes Imahét közös imádságra buzdít minden embert, aki Krisztushívő, hogy általa közelebb jussunk egymáshoz és Isten szereteté- ben. Abban reménykedünk, hogy a keresztyének az Urat követve, a lélek gyümölcseinek birtokában elkötele­zik magukat a jóakarat cselekedeté­re, amely az emberiség és az egész te­remtés szenvedéseit könnyíteni vagy megszüntetni akarja. Ezért imádkoz­zunk így: Urunk és Istenünk, Te ad­tad nekünk a Lélek első gyümölcseit. Segíts, hogy a ránk és az egész terem­tésre vonatkozó üdvözítő tervedet megértsük. Urunk, adj nekünk és egyházadnak olyan új életet, ami tel­jesen a Te akaratod szerinti. Szalai László, ref. lelkész Orgonaáldás Befejeződött Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legértékesebb orgonájá­nak felújítása. A nyíregyházi Magya­rok Nagyasszony Társszékesegyház hangszerének felújítása egy évvel ez­előtt kezdődött. A felújítást Békés Balázs, Mészáros Károly és Morvái György végezték. A teljesen megújult orgonát ma délelőtt 10 órakor adják át, s este 17 órakor azon az ünnepé­lyes szentmisén szólal meg, amelyet Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregy- háza Egyházmegye püspöke mutat be. A szentmisén közreműködik a társszékesegyház Bárdos Lajos Kóru­sa, az orgonánál Váradi Antal, vezé­nyel Tarczai Zoltán. A szentmise után 18 órától bemu­tató hangverseny lesz, ahol Bach, Franck, Gárdonyi Zoltán, Bojtár László és Boelmann műveit szólaltat­ja meg dr. Ament Ferenc Lukács, O.S.B., a Pannonhalmi Bencés Apát­ság karnagy-orgonaművésze. Az ökumenizmus a XX. században A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tevékenysége Az ökumenikus imahét nyíregyházi helyszíne mindig az evangélikus nagytemplom Harasztosi Pál felvétele Az elmúlt héten ökumenikus imahetet tar­tottak hazánk majd minden településén. Szervezéséből jelentős részt vállal a több mint fél évszázaddal ezelőtt alakult Ma­gyarországi Egyházak Ökumenikus Taná­csa Egyetemes Egyháztanács Magyaror­szági Bizottsága. Dr. Bóna Zoltán főtit­kárral az eltelt ötven esztendőről beszélge­tünk. O Milyen körülmények hívták életre an­nak idején az Ökumenikus Tanácsot? — Hitem és meggyőződésem szerint az ismert krisztusi parancs, mely úgy szól, hogy mindnyájan egyek legyenek. A mega­lakulás pontos dátuma: 1943. június 26. Az egységre szólító bibliai parancs mellett más tényezők is motiválták a megalaku­lást, például tevékenykedünk az Egyházak Világtanácsa munkájában. A 40-es évektől aktív ifjúsági munkát folytattunk, mely 1942-ben a Pax Romana Római katoli­kus szervezet közreműködésével Mene­kültsegélyező Ifjúsági Bizottsággá formá­lódott. Magyarországon két pillére volt az öku­menikus mozgalomnak. Az egyik az, hogy a korábbi száz esztendőben a nemzetközi kultúrában és közéletben egyházaink je­lentős szerepet vállaltak, a másik az úgy­nevezett népjóléti-szociális tevékenység, melyben a reformátusok, evangélikusok és katolikusok igen aktívan vettek részt. Ké­sőbb meghatározó volt a háborús helyzet, a menekültáradat, az üldözöttek segítése és közreműködése az újjáépítésben. 1948 mindenképpen fordulópontot jel­zett, be ugyan nem szüntették a tanácsot, de erősen kontrollálták és manipulálták, vagyis kényszerpályára szorult. Ennek el­lenére gúzsba kötve is igyekezett dolgozni, szerkesztették az egyetlen magas színvona­lú egyházi folyóiratot, a Teológiai Szemlét és a nemzetközi egyházi élettel is sikerült a kapcsolatot fenntartani. A lelkészek gyógyszersegélyt kaptak ebben az időben külföldről, könyveket sikerült szerezni a szemináriumok számára, s üdülési lehető­ségeket a lelkészeknek. O Mikortól érezhető minőségi változás a működésben? — Kétségtelenül a 80-as évektől, ami­kortól az események felgyorsultak, megé­lénkültek az ökumenikus kapcsolatok bél­és külföldön, és kialakult egy katolikus­protestáns párbeszéd. Az Ökumenikus Ta­nács hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Katolikus Püspöki Karral. A 80-as évek végén ismét előtérbe került a menekült­ügy, a segélyszolgálat, megalakult a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, kari­tatív célokkal. Ez időtől már a helyi öku- mené kerül előtérbe, és a megpezsdült közéletben a tanács igyekszik eligazító, szervező szerepet is betölteni. OMely egyházak a tagjai a tanácsnak? — Míg az alakulás idején csak a refor­mátusok és evangélikusok voltak tagjai, ma nyolc tagegyházat számlál és tizenkét egyháznak van úgynevezett megfigyelő státusa, valamennyiúkkel folyamatos, ál­landó munkakapcsolatban áll a tanács. O Milyen szerepet tölt be napjainkban az Ökumenikus Tanács? — Az utóbbi években a hangsúly a nem­zetközi kérdések felől a hazai társadalmi kérdések felé tolódott, ez az időszak — el­mondhatjuk— a tanács magáratalálásá- nak ideje is egyben, hiszen kényszer nél­kül, szabadon szolgálhatja a benne tömö­rülő egyházakkal együtt a magyar népet. — Jelenlegi tevékenységünkre jellemző a valójában 22 egyház és szervezet testvéri együttműködése. Segíteni kívánunk a ta­nulmányi munkában a tagegyházaknak és szervezeteknek, missziós és evangelizációs kérdésekkel foglalkozunk, szerkesztjük új­ra a Teológiai Szemlét. Fontos az ifjúsági munkában való jelenlét, mely a múltban legkevésbé kapott lehetőséget. így igen lé­nyeges a cserkész mozgalomban a protes­táns jelenlét, ifjúsági táborokat szerve­zünk, és támogatjuk a Keresztyén Ifjúsági Egyesületet. A hazai konferenciák, tudo­mányos ülések szervezése mellett nem ha­nyagoljuk el a nemzetközi ökumenét sem, melynek jó példái a különféle konferenci­ák, az ifjúságitól a nőkonferencián át a zsidó keresztyén konferenciáig. O Milyen a tanács elismertsége? — Nem panaszkodhatunk. Teljes jogú tagfelvételt nyertünk a brüsszeli székhelyű Egyház és Társadalom Ökumenikus Bi­zottságba, mely az európai intézmények és az európai egyházak között tölt be közve­títő szerepet az európai integráció folya­matában. A volt szocialista országok kö­zül elsőként csatlakoznánk e szervezethez. — A tanács vezetősége főtitkárból, el­nökből és két alelnökből áll, öt-hat állan­dó bízöttságban fejti ki tevékenységét. A 90-es egyházi törvény értelmében az Öku­menikus Tanács önálló jogi személyiség, szabadon fejti ki sokirányú munkáját, szem előtt tartva, hogy pluralista demok­ráciánkban az ökumené ügye nem sajátít­ható ki, hiszen az a lakott föld ügye. Á ta­nács ebben sajátos, látványosnak nem mondható, küldetését és feladatát vállalja századunk egyik legjelentősebb egyházi mozgalmának keretében. A paticsfaltól a kazettás mennyezetig Gergelyit és Ugornyát közigazgatásilag 1939-ben egyesítették egymással. Gergelyi — nevéről ítélve — igen korai település le­het, azonban aránylag későn, 1424-ben tűnik fel. Sorsa szorosan összefonódott a közvetlen mellette fekvő Ugornyával. Kö­zépkori egyházi dolgairól azonban semmit sem tudunk. 1772-ben volt egy paticsfalú temploma, melynek a szószékkoronája 1752-ben a szószéke pedig 1762-ben ké­szült, s kazettás mennyezete volt. 1783- ban építettek egy új fatemplomot, mellé pedig 1816-17-ben állítottak egy fator­nyot. A XIX. században Gergelyi Ugor- nyához tartozott, mint annak leányegyhá­za. A század végére elavult a fatemplom, s az egyház elhatározta a kőtemplom építé­sét, melynek alapján 1891-ben tették le s épült fel a jelenlegi templom tornyával együtt 1897-re. Ez a torony bejárata fölött is olvasható: „Épült 1891-97 évben File József gondnoksága alatt.” Protokolliumi bejegyzés, hogy „1894 október 21-én az 1783-ban épült, s már a használat alól ki­vett ócska templomban estve bál tartatott, mely az egyházi pénztár javára 148 forin­tot jövedelmezett.” A templom észak-déli tengelyben, késő eklektikus stílusban épült, 28 méter magas órapárkányos tor­nya az északi homlokzatából csupán né­hány cm-re ugrik előre. A templom déli vége szegmensív záródású. A 9x20 méte­res belső térben sík, vakolt mennyezet, a torony felől egy fakarzat, a szószéknek és úrasztalának egyforma díszítése és 270 ülőhelye van. Az 560 kg-os harangját a budapesti Harangművek készítette 1925- ben, a 155 kg-osat Szatmári Antal öntötte 1823-ban Fülesden. Fényes Elek szerint 385 református és 50 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 632 református és 295 más vallású lakója volt. Gergelyiugornya neve valószínűleg szláv eredetű és erdőt jelenthet. A középkorban a Tákosi család birtoka volt, melynek egyik tagja, Tákosi Miklós királyi lovász­mester 1398-ban megkapta az ugornyai ti­szai vám felét. A XVII. században az Ab- solon család, a következő században a Ló­A gergelyiugornyai református templom nyai család jutott nagyobbrészt birtokába. A XVII. században iskolája is volt, s a re­formátus egyház javadalmai közé tarto­zott a tiszai rév pénteki jövedelme. Ismere­teink 1699-ig mennek vissza, amikor re­formátus lelkésze volt a falunak, s a régiek elbeszélése nyomán kőtemploma lehetett, amit a Tisza hordott el. Ez a régi templom a mai Holt-Tisza helyén állt. 1756-ban pe­dig már megvolt az első ismert fatemplom, aminek a szószéke 1715-ben készült. Ezt a templomot 1795-ben hosszában kioldot­ták. A templom mellett ez időben állott egy magas fatorony. A templomot 1873-ban lebontották. Majd elkezdték építeni a je­lenlegi templomot, ami 1885-re készült el torony nélkül. A kéleti homlokzat előtti 15 méter magas zömök tornyát 1891-re rakták fel, de az előző fatoronyról, vagy annak lebontásáról mást sem tudunk. 1910 körül építették a támpilléreket, 1957-ben pedig átalakították a belsőt. A templom nyugati vége félkörívesen záró­dik. A 8x17 méteres belső térben eredeti­leg sík deszkamennyezet volt, amit habszi­vacs lapokkal borítottak és lécekkel erősí­tettek fel. A korábban a déli fal köze­pén álló falazott szószéket elbontották, s a belső nyugati végében építettek helyet­te újat, a padokat pedig velem szembe for­dították. A torony felőli karzatot két osz­lop támasztja alá, s a falba épített geren­dán nyugszik. A templomban 220 ülőhely van. A 160 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1922-ben Budapesten. Fényes Elek szerint 320 református és 90 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 415 refor­mátus és 148 más vallású lakója volt. 1998. JANUÁR 31., SZOMBAT

Next

/
Thumbnails
Contents