Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

1998. január 29., csütörtök Szétfolynak a forintok Majdnem egy éve húzódik az alapítvány bejegyzése Vérüket adták Rekordlétszámban vettek részt Tiszadadán a Vörös- kereszt szervezésében meg­rendezett véradáson a kö- zelmúlban a helybeliek. (12. oldal) Siratják a régit, örülnek az újnak Az egyik szemük sír, a má­sik nevet. Röviden így le­hetne összegezni a nyíregy­házi Kodály Zoltán Általá­nos Iskola tantestületének és diákságának az állapotát. (13. oldal) Hálás sorok a vendégkönyvben Kétkedve fogadjuk, ha va­laki különleges, emberfel­etti képességekkel rendel­kezik. Nem kell messzire mennünk, Nyíregyházán is él ilyen ember. (13. oldal) Érpatak (KM - H. Zs.) — Többszörösen hátrányos helyzetű település Érpatak, épp ezért tavaly áprilisban úgy döntöttek a helybeliek, hogy létrehozzák az Érpatak Jövőjéért Alapítványt. Az el­határozást tett követte, s át­adták a szükséges iratokat dr. Sőrés Imre ügyvédnek. Az ügyészségig el is jutottak a beadott okmányok, de az alapítvány azóta sincs beje­gyezve. Azt a visszajelzést kapják ugyanis rendszere­sen, hogy az ügyészség hi­ánypótlás miatt visszaadta az iratot. Érpatakon a tantestület és az alapítvány létrehozásában részt vevő szülők meghívták Kóczon Pál polgármestert és az ügyvédet, hogy tájékoztas­sák őket az alapítvány helyze­téről. — Egyre-másra lemaradunk a pályázati lehetőségekről, mert nincs alapítványa az is­kolánknak — vélekedett Vin- cze András pedagógus. — Más ügyvédhez nem merünk fordulni, félünk, hogy két szék között a földre huppanunk. A szülők is türelmetlenek, nem értik, miért húzódik el ennyire ez a bejegyzés. — Az iskola jelentős összegtől esik el, mert nincs alapítványuk. Többen felaján­lanák az adójuk egy százalékát is, de hova utalják. Amíg nincs bejegyezve az alapít­vány, nem tehetik. A települé­sen 28-30 százalékos a mun­kanélküliség, minden fillérnek örülünk, így nem mondhatunk le egyetlen támogatásról sem — vette át a szót Kóczon Pál polgármester. — Nem ülhetünk tétlenül, próbáltunk lépni, az ügyvédi kamarához fordultunk már pa­nasszal. Egyébként tehetetle­nek vagyunk, várunk a so­runkra — tette hozzá Ladik Sándorné, az iskola igazgató­nője. — A pályázatok beadá­sánál nem tudunk saját alapít­ványt felmutatni. Lehet, hogy számítógépeket is vásárolhat­tunk volna már a befolyt pénz­ből. Sok helyen kérdezik, van- e alapítványunk? Most mit mondjunk: van, de még nincs bejegyezve, azaz nincs. Itt nemcsak rólunk, hanem 170 gyermek sorsáról van szó. Az iskola vezetése és az önkor­mányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy az Érpatakon tanuló gyerekek is eljussanak színházba, táborokba. Ha len­ne alapítványunk, könnyebb lenne támogatókat keresni. Dr. Sőrés Imre, ügyvéd: — Beadtam a Megyei Bíróság­hoz az iratokat, a bíróság el­rendelte a nyilvántartásba vé­telt. Mivel az ügyészség az alapítványok felett törvényes­ségi felügyeletet gyakorol, ezért a megyei bíróság a nyil­vántartást elrendelő végzést megküldte az ügyészségnek. Az ügyészség a bejegyzést el­rendelő végzés ellen az alapító okirat egy pontja miatt felleb­bezést jelentett be. Azt kifogá­solja az ügyészség a PTK 47/C pontjának harmadik be­kezdése alapján, hogy a hétta­gú kuratóriumban négy peda­gógus található, és mindannyi­an a felhasználó iskolának a tanárai, így befolyással lehet­nek a felhasználásra. További lépésként új okiratot szerkesz­tünk. Nem fukarkodtak a dicsérettel Nyírtelek (DM) — Közmeg­hallgatást, vagy ahogy hagyo­mányosan emlegetik, falugyű­lést tartottak nemrégiben Nyírteleken. A település szórt­ságából adódóan két helyen is beszámolt a képviselő-testület a végzett munkáról. Ratkos Mihály polgármester beveze­tőjében ismertette az önkor­mányzat 1997. évi tevékeny­ségét, valamint szólt a négy­éves ciklus legfontosabb ered­ményeiről. Nagy vonalakban vázolta az 1998. évi költség- vetést, amelyet végleges for­májában februárban fogadnak majd el. A nagyközség anyagi lehe­Városnap Tisza vasvárt (KM) — Ti­zenkét évvel ezelőtt avatták várossá Tiszavasvárit. Az évforduló alkalmából vá­rosnapot rendeznek január 30-án 16.30 órától a helyi művelődési házban. Az ün- népi programban a Vasvári Pál Általános Iskola tanuló­jának szavalatával kezdő­dik, majd a Bankó László Zeneiskola tanárai szere­pelnek. Sulyok József pol­gármester megnyitó beszé­de után a Baráti Kör Kama­rakórusa lép fel. Ezt köve­tően előadással mutatkoz­nak be a Kabay János Álta­lános Iskola diákjai, utánuk pedig dr. Kiss Péter mun­kaügyi miniszter mond kö­szöntőt. Átadják a Város Díszpol­gára kitüntető címeket, a Tiszavasvári városért és a Közéleti Munkáért kitünte­tő díjakat. tőségeit ismerve igazán kiugró eredményekről nem beszélhe­tett a polgármester. Igaz, a legfontosabb feladatukat, az intézmények működtetését megoldották, s emellett jutott még 31 millió forint az önkor­mányzati létesítmények hely­reállítására és beruházásra is. Ez évben tovább szeretnék folytatni a munkát, kiemelke­dik a Tokaji út déli oldalán lé­vő rész bekapcsolása a szennyvízcsatorna-hálózatba, de terveznek járda- és útépí­tést is. A hozzászólásokból kide­rült, a lakosság átérzi és meg­érti a település gondjait és örö­Nagykálló (KM) — Mind­össze színvonalas kulturális programot akartak szervezni a nagykállói Kállfo Étteremben, s az ötlet nyomán született meg az Irodalmi presszó ren­dezvénysorozat, amely immár harmadik éve működik. Neves és kevésbé ismert előadók tar­tottak ezeken az estéken elő­adásokat. Az egyre gyarapodó közönség is azt mutatja, nagy igény jelentkezik az ilyen jel­legű programokra. A szervezők, Szabó József- né a Kállfo Jóléti Szolgálat Alapítvány ügyvezető igazga­tója, Dobó Istvánná, a Nagy- kálló Baráti Kör elnöke és Csordás Lászlóné, a kulturális bizottság vezetője azon fára­doznak, hogy olyan programo­kat szervezzenek amelyek szórakoztatnak és egyben az irodalmi értékeket, hagyomá­nyokat is megismertetik az itt élőkkel. A programokon meit. Meglepetésre nem fu­karkodtak a dicsérettel sem, de hangsúlyozták, sok még a hiányosság. így többek között a legtöbben az utak állapotát és minőségét kifogásolták. Kérdések hangzottak el az újonnan épült lakásokhoz kié­pített közművekről, amelyek­hez a polgármesteri hivatal tá­mogatását várják. Néhány kül­ső településrészen nincs beve­zetve a vezetékes ivóvíz, eb­ben a témában szintén várják a lakók az előrelépést. Továbbra is beszédtéma a lakossági szemételhelyezés. Bizony a nyírteleki határban is „kivi­rágzik” a hulladék, pedig a rendszeresen részt vesz Fodor János, a város polgármestere is. Legutóbb Verebes István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója találkozott a város lakóival, aki szívesen válaszolt a személyével, mun­kájával kapcsolatos kérdések­községben jól szervezett a sze­métszállítás. Ide kapcsolódik az az újdonság is, hogy ez év­től a munkát végző vállalat al­kalmazottjai szedik be a díja­kat. A munkanélküliség sem ke­rülte el a nagyközséget. Kevés az olyan új cég, amely tartósan meg tudna állni a lábán. Volt, aki földet kért az önkormány­zattól, hogy nehéz helyzetén változtatni tudjon. Jó hímek számít, hogy a 2-es számú or­vosi körzet rendelőjének felú­jítása lehetővé tette egy fiziko­terápiás labor kialakítását, mely várhatóan februártól tud­ja fogadni a betegeket. re. A beszélgetés nagyszerű előadássá kerekedett. Á mű­vész-igazgató ígérte, amikor csak hívják, eljön a hasonló rendezvényekre. A szervezők szeretnének hosszabb távú együttműködést kialakítani a Móricz Zsigmond Színház művészeivel. Az Irodalmi Presszó legutóbbi vendége: Verebes Ist­ván Amatőr felvétel Presszóban az irodalomról A hagyományokat is megismertetik az érdeklődőkkel Városiasodik Nagyhalász Amatőr felvétel Ivóvíz a falu alatt Kótaj (KM - HZs) — Nyíregyháza északi szom­szédja a közeli Kótaj, ahol értékes ivóvízbázis találha­tó. A település polgármes­terével, Fodor Lajossal be­szélgettünk a község jele­néről és jövőjéről. — Tisztességesen zártuk az 1997-es esztendőt, nem kényszerültünk hitelfelvé­telre, igyekeztünk saját erőnkből fejleszteni. Büsz­kén mondhatjuk, Kótaj so­hasem tartozott a hátrányos helyzetű települések közé — mondja Fodor Lajos pol­gármester. — Igaz, a pályá­zati pénzek elosztásánál en­nek hátrányát is láttuk, rit­kán kaptunk plusztámoga­tásokat. A rendszerváltás előtt alvótelepülésnek szá­mított ez a község, sokan jártak dolgozni a megye- székhelyre. Ma is több kó- taji ember talál munkalehe­tőséget Nyíregyházán, azonban a településen is egyre többen vállalkoznak. A gazdák paradicsom, pap­rika termesztésével foglal­koznak. Kótajban több mint ötszázan rendelkeznek ős­termelői igazolvánnyal, a Zöld Bárók Kft. is kétszáz embert foglalkoztat. A munkanélküliség mégis 15-17 százalékos. A sta­tisztikai adatok kedvezőb­bek, mint a valóság, hiszen az etnikai kisebbség köré­ben sokan be sem jutottak a munkanélküliek körébe, előfordulnak olyan embe­rek, akik sohasem dolgoz­tak munkahelyen, így a re­gisztrációs rendszerbe sem kerülhettek be. — A községben 120-an szorulnak jövedelempótló támogatásra. Igyekszünk kihasználni a közhasznú munka lehetőségeit. Úgy látom azonban, akik éveken át munkanélküliek voltak, nehezen illeszkednek be is­mét egy munkahelyre, mert megszokták, hogy csak al­kalmi munkákra mennek el dolgozni. Az ott kapott jö­vedelem jól kiegészíti a tá­mogatásukat. A gyermekvédelmi támo­gatás 309 családot, azaz 625 gyermeket érint Kótaj­ban. Az önkormányzat a gyermekek élelmezésére akarja fordítani ezt az összeget, hiszen a pedagó­gusok panaszkodnak, hogy egyre gyakrabban éhesen jönnek a gyerekek iskolába, nem kapnak otthon regge­lit, így nem egy gyereknek a napi első étkezése az isko­lai tízórai. Az önkormány­zat a gyermekvédelmi tá­Fodor Lajos polgár- mester Martyn Péter felvétele mogatást rendelettel szeret­né szabályozni a közeljövő­ben, a képviselők a gyer­mekélelmezésre szánják az összeget. A szennyvízcsatorna-há­lózat egy része már évekkel ezelőtt elkészült Kótajban. A teljes kiépítettségen fára­doznak a szakemberek, a tervek már elkészültek. Az itt élőknek át kell érezniük annak a felelősségnek a sú­lyát, hogy Kótaj egy kiter­jedt vízbázison fekszik, az­az az ivóvíz tisztasága érde­kében nem szabad engedni, hogy a szennyvíz elszivá­rogjon a kertekben, így mi­nél előbb el kell készíteni a csatornahálózatot. Kótaj népessége növek­szik, ma 4300-an élnek a községben. Az általános is­kolában egyre több gyer­meket nevelnek-oktatnak. Jelenleg 4-5 szükségtante­remben tanítanak a pedagó­gusok, de elképzelhető, még több tanteremre lesz szükség a közeljövőben. A képviselők az iskola tető­tér-beépítését tervezik, így 8 tanteremmel bővülne az általános iskola. A művelődési ház — amely egy régi kúriában ta­lálható —, is felújításra szorul. A tervek alapján le­bontanák az épület egy ré­szét, s újat építenének a he­lyébe. Az új művelődési házban kapna helyet a könyvtár és a helyi kábelté­vé stúdiószobája is.

Next

/
Thumbnails
Contents