Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

1998. január 28., szerda GAZDASÁG KeleNMagyarország 13 A régió gazdaságának pilla­natnyi helyzete a nyíregyházi repülőtér forgalmán is lemér­hető. Képünkön éppen egy Gulfstream Commander típu­sú, nyolcszemélyes gép látha­tó landolás után. Ezzel olasz üzletemberek érkeztek, hogy a térségünkben kínálkozó le­hetőségeket feltérképezzék. A megyeszékhely repülőtere (a tévhírekkel ellentétben) nyilvános, s mint olyan, a re­pülőtéri információs nagy­könyvben (AIP Hungary: Ma­gyar Légiforgalmi Tájékozta­tó Kiadvány) is szerepel. A forgalmat minden bizonnyal növelné, ha sikerülne vissza­szerezni az ideiglenes határ­nyitási engedélyt. Akkor a vá­molás nem tenné szükséges­sé a ferihegyi kitérőt Martyn Péter felvétele Mérettel nő az optimizmus (2) Csemegék a kis- és közepes vállalkozókról készült konjunktúrajelentésből Nyíregyháza (KM) — A Kis­vállalkozás-Fejlesztési Inté­zet a kisvállalkozások hely­zetének jobb megismerése érdekében és 1997 decembe­rében együttműködve az Amerikai Egyesült Államok Fejlesztési Hivatalával (USAID) és a Nemzetközi Magánvállalkozások Köz­pontjával (CIPE) az Intézet elkészítette és megjelentette az első „A kis- és közepes vállalkozói konjunktúraje­lentést”. Ez a vállalati kör négy jól el­különíthető csoportból áll; az önfoglalkoztatókból, a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozá­sokból. Ennek a négy csoport­nak a helyzete, kilátásai és igé­nyei eltérőek, ebből adódóan a velük kapcsolatos politikának is differenciált eszközöket kell alkalmaznia. Mind a négy csoport számá­ra fontosak a piaccal kapcsola­tos problémák. A fejlett piac- gazdaságok tapasztalatai alap­ján várható, hogy középtávon ez lesz a kis- és közepes vál­Minimál­bér Nyíregyháza (KM) — Az idén a minimális személyi alapbér 19 500 forint havi­bér, illetve 112,50 forint órabér. Az új béreket elő­ször a januári munka díja­zásakor kell alkalmazni. A mezőgazdaság, vadgazdál­kodás és erdőgazdálkodás, valamint a halászat nem­zetgazdasági ágakba tarto­zó munkavállalók mini­málbére 1998. február 38- ig 17 000 forint havibér és 98 forint órabér marad. lalkozások számára a legfon­tosabb kérdés gazdálkodásuk szempontjából. A piacvéde­lem lehetőségei — tekintettel az EU-csatlakozási folyamatra és más nemzetközi kötelezett­ségekre — nagyon korlátozot­tak. A kisvállalkozásfejleszté­si politika számára a piaci in­formációkkal való jobb ellátás és az új piacokra való eljutás lehetőségének támogatása a legfontosabb eszközök ezen a téren. Növekedési potenciál szem­pontjából a kis- és közepes vállalkozások erősen differen­ciáltak. Az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozások eseté­ben nem lehet arra számítani, hogy a már működő vállalko­zások a közeli jövőben .érzé­kelhető növekedést produkál­nak. Miután ennek a vállalko­zói körnek a számszerű növe­kedése is lelassult, sőt leállt, feltehetőleg a továbbiakban már nem nő részesedésük a GDP termeléséből. A kis- és közepes vállalko­zások jelentős része számít ar­ra, hogy növelni tudja gazda­Büsszel (MTI) — Jelentős mértékű büntetésre számíthat az Európai Uniótól a Volks­wagen autógyártó cég, amely az unión belüli egyik legna­gyobb bűnt követte el: diszkri­minálta, azaz megkülönböz­tette az EU polgárait, mivel a német és osztrák vásárlóknak megtiltotta, hogy Olaszor­szágban jussanak autójához. A Volkswagen — részben a líra gyengélkedése miatt — Olaszországban olcsóbban árulja modelljeit, mint a né­metajkú EU-tagországokban. Utóbbiak lakói emiatt az évti­zed első felében előszeretettel sági aktivitását, és ehhez a fel­tételek is jó esélyt adnak. Ez az a vállalkozói kör, amely in­tenzív módon, vagyis nem a vállalkozások számának növe­lésével, hanem elsősorban a meglevő vállalkozások telje­sítményének fokozásával tud­ja majd a közeljövőben növel­ni jövedelemtermelését. A gazdálkodást akadályozó tényezők közül a vállalkozá­sok a magas közterheket emlí­tik elsőként és rögtön ezután következik a szabályozás ki­számíthatatlansága. Ezt köve­tik a vállalkozások piaci prob­lémái (megrendelések hiánya, erős verseny, tisztességtelen verseny). A finanszírozással kapcsolatos kérdések fontos­sági szempontból a középme­zőnyben vannak. Érdekes, hogy a kapacitások korszerűt­lenségét a vállalkozók nem ér­zik fontos problémának. Ter­mészetesnek tekinthetjük, hogy az inputtal (beszerzések, munkaerő) kapcsolatos prob­lémák a lista végére kerültek. A tényezők rangsora gyakor­latilag bármilyen vállalatcso­keresték fel a gyár olasz árusa­it új autóért. A legfőképpen érintett időszakban — 1993 és 1995 között —, Olaszország volt a legolcsóbb, Ausztria pe­dig a legdrágább Volkswagen- árusító hely az EU jelenlegi tagországai között. A gyár a felfutó olasz forga­lom láttán arra utasította ottani szalonjait, hogy akadályozzák meg az osztrák és német ér­deklődők vásárlásait. Emiatt a panaszosok már négy-öt évvel ezelőtt hivatalos beadványt in­téztek az EU-hoz, és panaszu­kat 1995-től a helyszíni vizs­gálatok is megerősítették. portban azonos, vagyis méret­től, árbevételtől, a vállalkozó nemétől és földrajzi helytől függetlenül érvényes a fenti sorrend. A regionális vállalkozásfej­lesztési politika számára fon­tos üzenet lehet, hogy a vállal­kozások helyzete sokkal job­ban függ attól, hogy milyen te­lepüléstípuson (nagyváros, kisváros, község) tevékenyke­dik, mint attól, hogy területi­leg hol van. A kedvezőtlen helyzetű térségek kisvállalko­zásai nincsenek egyértelműen rosszabb helyzetben, mint a fejlettebb régiókban tevékeny­kedők. Ebből többek között az következik, hogy a vállalko­zásfejlesztési politika számára a településtípus szerinti cél­csoportok fontosabbak, mint a terület szerinti célcsoportok és a fejletlenebb területek kisvál­lalkozásait nem azért kell tá­mogatni, mert az ő tevékeny­ségük gyengébb, hanem azért, mert nagyobb szükség van rá­juk azokban a régiókban, ahol a nagyvállalatok átalakulása még nem történt meg. Brüsszeli hírek szerint az EU végrehajtó szerve, az Eu­rópai Bizottság szerdán jelenti be mekkora a bírság a német gyár ellen. A hét végén egye­lőre annyit jeleztek, hogy a büntetés mértéke arányban áll a szabályszegés súlyosságá­val. Szakértők szerint a pénz- büntetésnél súlyosabb csapás lehet a Volkswagenre, hogy megbízottjai elpártolnak tőle. A gyár kereskedelmi hálózata lyukadhat ki helyenként, ha a büntetés kellően példás lesz — vélték közösségi források a hét végén. EU-büntetés a VW-nek Kicsiktől remélt felvirágzás Újabban pozitív jelek tapasztalhatók a kárpátaljai kisvállalkozói szférában Ungvár (MTI) — A négy or­szággal határos ukrajnai me­gye, Kárpátalja gazdasági és szociális válságból való kilá­balását a térségben sokan a kis- és középvállalkozások felvirágzásától remélik. Egyéb kiút jelenleg amúgy sem lát­szik, hiszen az ukrán állam igyekszik minden terhet a la­kosságra hárítani, így a mun­kahelyek megszűntével sok kárpátaljai számára valami­lyen vállalkozás beindítása je­lenti a mentőövet. Ez az aktivitás abban is megnyilvánul, hogy egy év alatt megduplázódott a be­jegyzett kisvállalkozások szá­ma, ami az idei év kezdetére elérte a 13 500-at, s több mint 20%-os növekedést regisztrál­tak a tavalyi év azonos idősza­kához képest a működő vállal­kozások arányát illetően: a megyében jelenleg mintegy 2100 kisvállalat működik. Á Kárpátalján bejegyzett egyéni vállalkozók száma 17 200. Az 1,3 millós megyében foglal­koztatottak 10%-a ebben a szektorban tevékenykedik. A kisvállalkozásoknak kö­szönhető, hogy Kárpátalján nagyrészt sikerült kiküszöböl­ni a gazdasági ágazatok közöt­ti aránytalanságokat. A tavalyi évben 40 kisvállalat állította elő a megyében kibocsátott ipari termékek 13,2%-át, a többi között az üdítőitalok 99%-át, a tartósított élelmisze­rek 77,1 %-át, a palackozott ás­ványvíz 54%-át. Kárpátalja hagyományos ágazatának, a fafeldolgozó- és megmunkálóipamak az újjá­születése ugyancsak a kisvál­lalkozásoktól remélhető. A kis- és középvállalatok már ma is 23%-kal részesednek az ágazat termeléséből. A megye kisvállalkozói szférájában ta­pasztalható pozitív elmozdu­lás részben annak a kétéves kisvállalkozás-fejlesztő prog­ramnak köszönhető, amit a Kárpátaljai Állami Közigaz­gatás dolgozott ki az 1997-98- as időszakra, kiemelve a tér­ség gazdasága szempontjából kulcsfontosságú ágazatokat. A múlt évben a nem állami szek­tornak nyújtott banki hitelek fele — több mint 20 millió hrivnya — szintén a megye kisvállalkozói szférájába irá­nyult Agrárbáli pirkadat Nyíregyháza (KM - GB) — Több esztendeig tartó szünet után, most már biz­tos, hogy idén újraelevene­dik a megyei agrárbál régi hagyománya. A megyei Agrárkamara és a Mező- gazdasági Termelők Érdek- védelmi Szövetsége közö­sen úgy határozott: a far­sangi mulatságok sorába il­leszkedően, elődeink öröm­teli tavaszvárását feleleve­nítve, február 14-én szom­baton agrárbált szervez Nyíregyházán a Korona Szállóban, amelyre február 1-jéig várják a két szerve­zetnél a jelentkezőket. — Úgy érzékeljük, las­sacskán túljut a mezőgaz­dasági ágazat azon a morá­lis és anyagi válságon, amely nagyjából a rend­szerváltással egyidőben kö­szöntött rá — vélekedik a bál-ötlet egyik gazdája La­katos András országgyűlési képviselő, az Agrárkamara megyei elnöke. — Bár je­lenleg is sok a gond az'ag­rárágazatban, hiszen 1997 sem mondható sikeres esz­tendőnek, de bizonyos je­lekből azt látjuk, túljutot­tunk a mélyponton. A me­gye gazdasági életében to­vábbra is jelentős súllyal vannak jelen a mezőgazda- sági, továbbá az ágazathoz kötődő vállalkozások. Ezért gondoltuk azt, hogy a me­gye társadalmi életében is helye van egy agrárbálnak, amely demonstrálja létün­ket, itt betöltött gazdasági szerepünket. Egy ilyen rendezvény al­kalmat ad arra, hogy kötet­len körülmények között ta­lálkozhassanak egymással barátok, valamint a megye agráriumának különböző területein dolgozók, s a vál­lalkozókon kívül eljönnek a beszállító-, a pénzintézeti partnerek éppúgy, mint az agrároktatásban, -kutatás­ban tevékenykedő szakem­berek. Határidők cégvezetőknek Nyíregyháza (KM) — Ja­nuár 27. A befektetési szolgáltatók jelentése a nyi­tott pozícióikról. Január 28. Ä jövedéki adóelőleg befizetése. Január 30. A magánnyugdíjpénztári je­lentések beküldése a Pénz­tárfelügyelet részére; a faj­tajutalék befizetése. Janu­ár 31. A kőolaj-hozzájáru­lás átutalása; az adókedvez­ményekre jogosító igazolás kiadása; a jövedéki beszer­zés, értékesítés adatainak összesítése; Jövedékikész- let-felvétel; az egészség- ügyi szolgáltatásra jogosul­tak bejelentése; munkálta­tói igazolás a járulékokról; „Ipari Park” beszámoló; a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési mutatójá­nak bejelentése; összesített igazolás a magánszemélyek bevételeiről és a levonások­ról; a növényi szaporítóa­nyagok bejelentése. „Árfolyamok. Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. január 27. Vára Eladás Középárf. *3.31,58 " " ’ .......34937 339,39 Angol font 331,12 347,40 339,26 330.95 347,92 339,43 132,49 142,79 137,30 Ausztrál dollár 133,26 141,48 137,37 133,28 141,53 137,40 * 538.18 ' * 577,01 554,82 Belga frank* 538,32 571,14 554,73 : 538,31 > 571,60 554,98 28,98 31,23 30,03 Dán korona 29,14 30,92 30,03 29.14 30,94 30,04 36.50 39,33 37,82 Finn márka 36,68 38,94 37,81 36,69 38,96 37,83 33.14 35,54 34,17 Francia frank 33,16 35,18 34,17 53,25 35,11 34,17 98,47 "7 ' 105,58 101,52 Holland forint 98.53 104,53 101,53 98.75 104,35 101,54 156,74 168,92 162,42 laoánven* 157,63 167,37 162.50 157,59 167,34 162,46 ' 136,04 ........... 146.61 140,97 Kanadai dollár 136,76 145,08 140,92 136.77 145,23 141,00 111.78 117,84 114,41 Német márka 111,60 117,24 114,42 111.86 117,29 114,43 ........ " '........26,67 " " 28,75 27.64 Norvég korona 26,80 28,46 • 27,63 26,82 28,48 27,65 112,51 120,63 115.99 Olasz líra** 112,49 119,39 115,94 112.95 118,98 115,97 15,89: • 16,75 16,26 Osztrák schilling 15,86 16,66 16,26 15,86 16,67 16,26 106,21 118,51 111,80 Portugál escudo 108,50 115,14 111,82 108,47 115,18 111,83 130,05 , 140,16' 134,77 Spanvol peseta* 130,79 138,81 134,80 130.86 i • • .138.96 134,90 137,82 145,29 141,06 Svájci frank 136,93 145,23 141,08 137,43 144,77 141,10 24,95 " 26.89 25,86 Svéd korona • 25,09 26.65 25,87 25.09 .. - v. 26.66 25.87 199,63 210,46 204,33 USA dollár 199.38 209,14 204,26 199,27 209,49 204,38 217,31 " 234,20 ' 225,19 ECU 218,73 1 232.07 225.40 218,77- ..... 232,30 225,53 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók.

Next

/
Thumbnails
Contents