Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-27 / 22. szám

1998. január 27., kedd TÁRSASÁGI ELET, Megyebál a Koronában város, Nyíregy­háza polgár- mestere, Fehér József, a z ma­gyar köz­tiszt­Nyíregyháza (KM) — A farsang és a jótékonysági bá­lok idejét éljük. Ennek jegyében tartották a legutóbb szombaton Nyír egyházán, a Ko­rona Száló összes termé­ben a segvise- lők és közalkal­mazottak országo­san pél­da érté­kű első jóté­A Primavera Kánkánja konysági megyebálját. Miként az estet megnyitó fő­védnökök (Baja Ferenc mi­niszter, Zilahi József, a me­gyei közgyűlés elnöke, Csa­bai Lászlóné, a megyei jogú MKKSZ főtitkára) a n g s ú - lyozták, a c é 1 a bál tiszta bevételét olyan alapítványra fizetik, amely a szociálisan, anya­gilag és egészségügyileg nehéz helyzetbe került köztisztségviselők és közalkal- mazot- t a k tását szolgálja. (Információnk szerint ez az összeg meghaladja a félmillió forintot.) A másik: ez az est is bizonyítéka lehet a szolidari­táson túl annak, hogy a hiva­talnokok, a köztisztségviselők is olyan polgárai a társadalom­nak, mint mások, nem mogor­vák, a jól végzett munka után szeretnek és tudnak kikapcsolódni. Több százan érkeztek segítő és kikapcsolódási szándékkal Fehérgyarmat környékétől a záhonyi térsé­gig polgármesterek, jegyzők, tanárok, orvosok, országgyű­lési képviselők, s mint Timkó József, megyei szakszervezeti titkár, az est házigazdája fo­galmazott: „az említetteken túl a találkozás öröme, a ta­pasztalatok kicserélése volt a harmadik cél. Mindehhez kel­lemes környezetet adott a kon­ferenciateremmel bővült Ko­rona Szálló, a Primavera im­már világhírű együttes bemu­tatója, a Fantom együttes nyi­tótánc keringője, melynek vé­gén a táncos lányok a fővéd­nök urakat, a fiúk pedig a -höl­gyeket invitálták a placcra. Látván Baja Ferenc minisz­tert, többen megjegyezték: „Itt a miniszter nem félrelép, ha­nem nyitótáncot jár”. Hason­lóan a jó hangulatot szolgálta a változatos és ízletes ellátás, a könnyű húsoktól az immár messze földön híres töltött káposztáig, borjúpaprikásig, melybői egész éjjel tartott. S, hogy nem a dorbézoláson volt a fő hangsúly, azt — többek A bál fővédnökei köszöntik a jelenlévőket. Balról: Zilahi József, Csabai Lászlóné, Timkó József és Fehér József Itt a miniszter (Baja FerencJ nem félrelép, hanem a nyitótáncot járja Elek Emil felvételei között — az is igazolja: min­denki a saját kontójára rendelt. Még mielőtt tetőfokára há­gott volna a jókedv, a Nyír­egyházi Társaskör humoros összeállításának tapsolt a nagyérdemű, majd éjfél után a szponzorok áltál felkínált tombolatárgyakat sorsolták ki egyesek örömére és mások bá­natára. Az első ilyen megyebálon sokakat még a hajnal is a Ko­ronában talált. A tékozló fiú sikert aratott Nyíregyháza (KM — K. J.) — A tékozló fi­úk márcsak ilyenek! — mondhatnánk némi ironizáló színezettel, pedig, ami vasárnap a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban két előadáson is — megtörtént, egyet­len „komoly” szóval fejezhető ki: közön­ségsiker! Akik aratták: a nemrég alakult nyírbátori amatőr színtársulat, a Talán Teátrum tagjai. (Képünkön: jelenet A tékozló fiú című darabból—középen Usztics Attila, a főszerepben) Harasztosi Pál felvétele Pótszilveszter az Unisexszel Utóbuli, előbál! Nevezhetjük en­nek is, annak is azt a pótszil­veszteri mulatságot, amelynek pénteken a nyíregyházi Open Doors adott otthont. Volt ott minden: hangulat, tánc, zene, étel, ital, lányok. A talpalávalót — ahogyan az ilyen helyeken lenni szokott — diszkós szolgál­tatta, és nem maradhatott el a vendég sem. Ezúttal az Unisex lépett a publikum elé. Az össze­tételében (egy férfi/fiú és egy nő/lány) és hangzásában (fő­ként a kategóriában igen kép­zett hölgyhang és az „igénye­sebb" slágermelódia) unikum­nak számító duó kellemes per­cet szerzett a résztvevőknek Martyn Péter felvétele A butaság a «ínnarinn Nyíregyháza (KM — N.I.A.) — Bessenyei György szépiro­dalmi alkotásainak túlnyomó többsége társadalmi és politi­kai kérdésekkel foglalkozott. Ő dolgozta ki a magyar nem­zeti művelődéspolitika első rendszerét. A magyar nyelv és irodalom fejlesztésében, a tu­dományok terjesztésében a nemzetnevelés eszközét látta. Célkitűzéseinek megvalósí­tásához felhasználta a felvilá­gosításnak csaknem teljes esz­köztárát. Irt röpiratot, filozófi­ai cikket, regényt, tanító célza­tú verset, regényt és drámát Nagy jelentősége nem elsősor­ban az esztétikai értékekben van, inkább a programadás­ban. A tizennyolcadik század még nem vette nagyon komo­lyan az eredetiség fogalmát, ezért Bessenyei számos mun­kája Rousseau vagy Voltaire nyomdokain halad. De bár­Szabó Katalin és Lakatos Levente mennyire is utánoz, Bessenyei alakjai, a társadalmi háttér jel­legzetesen magyar. így van ez A filozófus (MII) című mun­kájában is, amelyben a feudá­lis elmaradottságot a butasá­got gúnyolja ki. Az Evangélikus Kossuth La­jos Gimnázium Bessenyei If­júsági Önképző Köre a Tár­sasági év egyik rendezvé­nyeként bemutatta a vígjá­tékot. Buládka Adrien és Valánszki Anita Harasztosi Pál felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents