Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-24 / 20. szám

12________ Pénzszűke 1998. január 19-én több országos és helyi napilapban jelent meg tudósítás a Magyar Református Lelkészegyesü­let január 17-i Budapesten tartott gyűléséről, amelyen dr. Hegedűs Ló­ránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke előadásában foglalkozott a magyarországi törté­nelmi egyházak anyagi helyzetében az új egyházfinanszírozási rendszer folytán bekövetkezett változásokkal. Ezek a tudósítások elsősorban azt emelték ki, hogy más történelmi egy­házak finanszírozásának változásá­hoz képest a Magyarországi Refor­mátus Egyház mennyivel hátrányo­sabb helyzetbe került. Ismert előt­tünk, hogy dr. Hegedűs Lóránt sem ért egyet a tájékoztatásnak ezzel a módjával, és erre vonatkozóan nyi­latkozatot juttatott el az érintett saj­tószervekhez. Mivel a sajtótudósítások alapján arra is lehetne következtetni, hogy az ott leírtak a Magyarországi Refor­mátus Egyház hivatalos álláspontját tartalmazzák, a Zsinat elnöksége szükségesnek látja a konkrét eset kapcsán általános érvénnyel megfo­galmazott alábbi nyilatkozat megté­telét, és annak sajtóban történő meg­jelentetését: A Magyarországi Református Egy­ház egészének nevében kizárólag a Zsinat Elnökségének van joga nyilat­kozatot tenni. Minden más személy kijelentése csak személyes vélemény, vagy annak a szűkebb közösségnek a véleménye, amelyik felhatalmazta őt nyilatkozattételre. Amint azt a Zsinat Elnöksége az egyházfinanszírozási törvénycsomag előkészítése és parlamenti tárgyalása idején már többször írásban is kifeje­zésre juttatta: a parlament által 1997. december 2-án elfogadott új egyházfinanszírozási rendszer több megfogalmazása és az idei költségve­tésből az egyházunk hitéleti támoga­tására juttatott összeg nagysága kife­jezetten hátrányos a Magyarországi Református Egyház számára. Ezért ezt az eljárást indokoltnak tartjuk, ellene minden lehetséges fó­rumon és alkalommal, így ezúttal is tiltakozunk. Ugyanakkor azonban helytelení­tünk minden olyan megalapozatlan megnyilatkozást — függetlenül a nyi­latkozó személyétől és beosztásától —, amelyik a különböző magyaror­szági egyházak, felekezetek egymás közötti viszonyának megrontásához vezethet. A nyilatkozatot dr. Kálmán Attila főgondnok, a Zsinat világi elnöke és dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsi­nat lelkészi elnöke írta alá. Egy százalék A parlament által decemberben elfo­gadott törvénymódosítás szerint idén az szja-nak a társadalmi szervezetek támogatására fordítható egy százalé­ka mellett a felajánlható második egy százalék a hivatalosan bejegyzett het­vennyolc egyházat, felekezetet vagy vallási közösséget illetheti. Az egyházakat megillető egy száza­lékok összege valamennyi adózó fela­jánlása esetén mintegy 5,5 milliárd forintot tenne ki. Az adatok feldol­gozása után a kedvezményezetteket megnevező nyilatkozatok számát és az egyes felekezeteket megillető összegek nagyságát szeptember 15-ig teszik közzé. A társadalmi szerveze­tek október 31-ig juthatnak hozzá a támogatáshoz, az egyházak a pénzt legkésőbb a jövő év január 10-ig kapják meg. Az eltolódásnak az az oka, hogy idén az egyházak még az 1998. évi költségvetési, illetve az egy­házfinanszírozási törvény alapján ré­szesülnek támogatásban. Ha pedig a felajánlások összege nem érné el az előző évi költségvetésben felsorolt tá­mogatási fejezetek mértékét, az állam garantálja, hogy öt éven keresztül fél százalék erejéig kiegészíti az összeget. Napkelet • A hit világa 1998. január 24., szombat Hitélet a képernyőn 8000 percben Huszonegy európai közszolgálati televízió vallási és egyházi műsorait összehasonlítva látjuk, hogy csupán három országban jut lényegesen több adásidő e műsorokra, mint nálunk. A műsorok változatosságát összemérve sem lehetünk elégedetlenek a Magyar Televízióval. Pedig a vallási és egyházi szerkesztőséget csak a rendszer- váltás hívta életre. Az azóta eltelt hét esz­tendő alatt háromszorosára nőtt az adás­idejük. Ez most legalább nyolcezer percnyi műsort jelent. — Megalakulásunk annak a megállapo­dásnak köszönhető, amely a Magyar Tele­vízió és a nyolc történelmi egyház, illetve felekezet között jött létre 1990. májusban — tájékoztat Csiszér Ferenc, aki az alapí­tás óta a szerkesztőség vezetője. — Ennek értelmében a műsoridő fele a katolikus egyházi műsorok, a másik 50 százalék pe­dig a többi egyház, illetve vallás között Annak ellenére, hogy a megyei periodi­kákban, kiadványokban viszonylag sok el­szórt híradással találkozunk a szomszédos Kárpátaljáról, még megyénk lakói is alig tudnak valamit az ott élő népekről, szoká­saikról, hitükről, történelmükről. Sajnos azt sem mondhatjuk el, hogy e kérdések­ről szerves, összefüggő képet nyerhetnénk hozzáférhető, modern feldolgozásokból. Ezért üdvözöljük örömmel a közismert publicista-történész, Botlik József legújabb monográfiáját a kárpátaljai ruszinokról. A metaforikus Hármas kereszt alatt címet vi­selő, a Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig (1646-1997) alcímet nyert több mint 300 oldalas mű az Új Mandátum Kiadó gondozásában jelent meg Budapesten. A monográfia a kárpát­aljai ruszinoknak nemcsak az egyháztörté­netéről nyújt árnyalt összefoglalást, ha­nem felvillantja a hányatott sorsú nép po­litikai és társadalomtörténetének legfonto­sabb mozzanatait is. A kötetből kiderül, hogy a szomszédos régió múltja számos szállal kötődik megyénk történetéhez. Az egyházi-vallásos témánál maradva elég, ha arra utalunk, hogy a kárpátaljai és a sza- bolcs-szatmár-beregi római katolikusok egyaránt az egri püspökség (ill. 1804-től érsekség) juriszdikciója alatt álltak. 1912- ig a ruszin többségű munkácsi görögkato­likus püspökség joghatósága alá tartozott a magyar görögkatolikusok többsége is. Botlik József munkájának méltánylandó értéke, hogy a magyar-ruszin kapcsolatok bemutatásában azt keresi, ami összeköti a két népet. E történészi hozzáállás azért is értékelendő, mert a szovjet kutatók szán­dékosan elhallgatták, lebecsülték vagy meghamisították a magyar-ruszin kapcso­latokat, kutatásaikban a fő hangsúlyt az orosz-ruszin és ukrán-ruszin kapcsolatok vizsgálatára helyezték. A szovjet éra hiva­talos történelemszemléletének egyik eleme volt az a tétel, hogy Kárpátalja a Kijevi Oroszországhoz tartozott. Az aktuálpoliti- kai célok szolgálatába állított, cinikus pártfunkcionáriusok által irányított szov­jet történelemhamisítás másik jellemzője volt annak hangoztatása, hogy a kárpátal­oszlik meg. Voltaképpen a nulláról indul­tunk, hiszen valamennyien más területek­ről jöttünk, többségünk a művészet műhe­lyeiből. Ennek ellenére sikeres volt a kez­det. — Már az első esztendőben 2600 perc­nyi adásidőt töltöttek be műsoraink — gyakran egyenes adásban. Ez évről évre több lett. Segíti munkánkat, hogy harmo­nikus kapcsolat alakult ki a szerkesztősé­günk és az egyhá­zak, felekezetek között. Az újság­írásban járatos képviselőik biztos támaszt és segít­séget jelentenek minden műso­runknál. □ Hogyan, mi­lyen technikával készülnek a mű­soraik? — A legkorsze­rűbb technikával dolgozunk. Ko­rábban hetek, hó­napok múltán ke­rülhetett adásba egy-egy elkészült anyagunk, ma már csupán na- ok telnek el a emutatóig. Tud­juk, igen nagy a felelősségünk, ha hibá­zunk érzékeny sebet is ejthetünk. Nagy gondot fordítunk a kapcsolatok építésére és ápolására: 1887-ben Pannonhalmán és Gárdonyban szerveztünk szakmai konfe­renciát, majd az egész Kárpát-medencét érintő református stratégia vitájában vet­tünk részt. Magyarországon a törvényesen bejegyzett egyházak száma 78, közülük mind több, kisebb egyházról, felekezetről törekszünk minél teljesebb képet adni. jai megyék Magyarország gyarmati függ­vényét alkották, holott a laikusnak is nyil­vánvaló, hogy az Osztrák-Magyar Mo­narchia felbomlásáig a kárpátaljai me­gyékben is ugyanazok a gazdasági, társa­dalomfejlődési tendenciák érvényesültek, mint pl. Szabolcsban vagy Szatmárban, s ezt a hegyekben a zord természetföldrajzi tényezők árnyalták csupán. A szovjet tör­ténészek és a „tudományos ateizmus” kár­pátaljai képviselői a görögkatolikus egy­ház középkori módszerekkel történt kár­pátaljai felszámolását is megalapozták és igazolták. Miről is van szó? A tizenhat nagyobb fejezetre tagolódó és bő bibliográfiát is tartalmazó szintézis a munkácsi püspökség eredetének és az egy­házi unió kérdéseinek bemutatásával indul (9-42). Botlik József a püspökség eredetét érintő minden fontosabb véleményt felso­rakoztat. A görögkatolikus ruszinok 1848-1849- ben című fejezet (59-65) jó összefoglalását adja a témának. Botlik adatai szerint összesen 82 felszentelt görögkatolikus pap és 51 kispap vetette le a reverendát és öl­tötte magára a honvédek mundérját. A kérdésről éppen Botlik József könyvével egyi dőben részletező, személyekre lebon­tott alapos monográfia jelent meg Bendász István tollából: Az 1848-1849-es szabad­ságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye, Ungvár, 1997. A munkácsi görögkatolikus egyházme­gye megpróbáltatásai a csehszlovák állam megalakulásával kezdődtek, ugyanis az újonnan létrejött ország vezetői politikai megfontolásokból a pravoszlávokat (orto­doxokat) támogatták, hogy a korábbi, a Magyarországról örökölt kárpátaljai nyel­vi, kulturális, politikai struktúrákat ezzel könnyebben szétzilálják. Beszédesen szemléltetik ezt a Botlik által felsorakoztatott adatok: az 1930-as, a má­sodik csehszlovák népszámlálás idején a 360 000 fő görögkatolikus mellett 112 000 pravoszlávot írtak össze. Az utóbbiak száma 1910-ben 550 volt. Az or­todox egyház schematizmusa 1936-ból 140 000 hívet regisztrál. Ekkor azonban Bővítjük műsoros videokazettáink vá­lasztékát, továbbá sugárzási lehetőségein­ket azzal, hogy egyes műsorainkat az MTV2-es csatornáján is vehessék. Ismert, hogy a műholdas közvetítések útján jóval több helyre jutnak el, mint a földi sugár­zású MTV1 adása. Szeretnénk az Interne­ten is jelen lenni mozgóképes híradással. Q Az új tévéadók megjelenése miként hatott a szerkesztőség munkájára? — Az élet diktálta körülmények, az új tévéadások kényszerítenek bennünket is, hogy célszerűbben szervezzük meg a mun­kát, amelyben a megrendelő funkció vált meghatározóvá. A műsorkészítés külön­vált, ami előnyösebb munkamegosztást je­lent. A szerkesztőség 6 főből áll, a műsor- készítők pedig 50-55 fővel, élő adásban ennél is nagyobb stábbal dolgoznak. Mi­vel az új tévéadók is sugároznak egyházi műsorokat, elképzelhetőnek tartjuk velük az együttműködést, hiszen nem nálunk ta­lálható a bölcsek köve! Erősíteni kívánjuk a kapcsolatainkat a határon túli, egyházi sajtóval, a kollégákkal. Q Hogyan állnak az utánpótlás nevelé­sével? — Büszke vagyok a fiataljainkra, akik nagyon tehetségesek. A pannonhalmi kon­ferencián már felfigyeltek rájuk, mind a hat ifjú kollégánk kimagaslóan szerepelt. Szeretnénk részt vállalni a két egynázi egyetemen tanulók gyakorlati felkészítésé­ben is, mivel erre nálunk igen jók a lehető­ségek. □ Mindezek után joggal lehet elégedett! — Nem olyan időket élünk, amikor elé­gedetten hátradőlve szemlélődhetnénk a világban. Ám meggyőződésem, hogy jó úton járunk: segítjük a ma emberét, hogy kegyetlen világunkban megtalálja önma­gát, a szűkebb és tágabb közösségét, az emberségesebb életet, a lelki támaszt és biztonságát. Maris János Harasztosi Pál reprodukciója még senki sem sejtette, hogy milyen vész­terhes idők következnek az egyházra. Kár­pátalja szovjet megszállás után rendszeres támadások érik a görögkatolikus hívőket és papjaikat. A szovjet „bezpekások”, az akkori KGB emberei meggyilkolják a munkácsi egyházmegye püspökét, Romzsa Teodort is. 1949-ben az egyházmegye a sztálinizmus áldozata lett, papjainak jelen­tős részét bebörtönözték, Szibériában szá­műzték. A negyven évig illegalitásban működő egyház 1989 végén, 1990 elején legalizáló- dott. Megkezdődött a görögkatolikusok rehabilitálása, új egyházmegyei intézmé­nyek megszervezése, építése, az elvett egy­házi ingatlanok visszaadása, mely utóbbi azonban még napjainkig sem zárult le megnyugtatóan. A megnyesett fa kizöldül? — teszi fel a kérdést Botlik József. Egyéni hangú, de szigorúan a tényekre épülő vá­laszában a szerző a mai kárpátaljai helyzet globális problémáira, súlyos ellentmondá­saira is ráirányítja az olvasó figyelmét. A szakszerű és tárgyszerű, ugyanakkor élve­zetes, olvasmányos stílusban megírt mű gazdag forrásbázisra épül. Botlik József könyvét nemcsak a görögkatolikusok tör­ténelme iránt érdeklődők forgathatják ha­szonnal, hanem a kárpátisztika és az inte- retnikus kapcsolatok művelői is. Kői István Három kereszt alatt Kárpátalja görögkatolikusainak történetéről

Next

/
Thumbnails
Contents