Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-23 / 19. szám
MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Mistralok Nyírteleken Párizs, Nyírtelek (MTI) — A francia Matra Defense cég 60 Mistral típusú, kismagasságú légvédelmi rakétáját és az ahhoz tartozó 15 Atlas indítóállványt csütörtökön rakodták ki Ferihegyen. A mintegy 100 millió dollár értékű szerződést a Matra tavaly nyerte meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) közbeszerzési eljárása során, amelyre öt ajánlat érkezett. A francia vállalat összesen 45 indítóállványt és 180 rakétát szállít Magyarországra ez év végéig. A következő szállítmányok áprilisban, májusban, illetve októberben érkeznek. A világ több mint 20 országában, különböző haderőnemeknél rendszeresített rakéta- komplexum jelenleg az egyik legmodernebb a kategóriájában és NATO-kompatíbilis — mondta Keleti György honvédelmi miniszter az erre az alkalomra összehívott sajtótájékoztatón. A honvédelmi miniszter szólt arról, hogy Ausztriában is Mistral típusú rakéták vannak hadrendbe állítva, ezért mindenképpen hasznos lenne együttműködni a kiképzésben. A miniszter újságírói kérdésre válaszolva cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy elfogyott volna a pénz a radarbeszerzésre. Mint mondta: a NATO- csatlakozás évében a Magyar Honvédség új radarrendszerrel lép a szövetség soraiba. A Mistral rakéták megvásárMagyar katonák a francia Matra Defence cég által gyártott Mistral rakéták mellett, melyeket a HeavyLift légitársaság teherszállító repülőgépe hozott a budapesti Ferihegyi Repülőtérre csütörtök reggel. 60 rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta és 15 Atlasz indítórakéta is érkezett AP-felvétef lásával a közeli hatótávolságú hordozható légvédelmi rakéta- komplexumok területén a világ legjobb képességeivel rendelkező országok közé kerültünk. A Matra eszközei a Stre- la 2 és az Igla típusú rakétákat váltják fel, amelyeknek kisebb volt a találati valószínűségük, kezdősebességük és mobilitásuk — mondta Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök. A rakétákat Budapestről Nyírtelekre szállítják készletezésre, majd onnan Nagyorosziba, az 5. Légvédelmi Tüzérezredhez kerülnek. A tervek szerint a jövő év áprilisában állítják rendszerbe a rakétákat. A felkészítés érdekében tavaly novemberben tíz honvédségi szakértő franciaországi kiképzésen vett részt, majd ez év áprilisában és májusában tovább folytatódik a felkészítés Magyarországon. Főiskolák egyetemi szinten Elfogadták a tanárképző és a mezőgazdasági közös integrációs pályázatát Balogh József Nyíregyháza (KM) — A Nyíregyházi Főiskolai Egyesülés elnöksége a Hittudományi Főiskolán tartotta idei első ülését dr. Karmazsin László elnökletével. Törekvések A DOTE egyetemi tanára — mint az egyesülés elnöke — összefoglalta a nyíregyházi felsőoktatás átalakulásának közel egy évtizedes tapasztalatait, beszélt arról, hogy milyen utak adódtak a funkcionális integráció felé, s az egyes tanszékek egyetemi szintű előkészítésében. Mindez intézményi feladat, de az egyesület segített abban, hogy az intézmények összehangolják ezeket a törekvéseket. Az eredmény: kettős diplomát ad ki például a Hittudományi Főiskola és a tanárképző. Dr. Balogh Árpád, a tanárképző főigazgatója saját intézménye és a mezőgazdasági főiskola integrációjáról és a Nyíregyházi Főiskolai Egyesülés kapcsolatáról és a két főiskola integrációs helyzetéről beszélt. Bejelentette, hogy elfogadták a két intézmény közös integrációs pályázatát, s elkezdődött a megvalósítás. Szólt arról is, hogy a nyíregyházi integráció közép távon hogyan kapcsolódhat a debreceni szövetséghez. Lengyel Antal, a mezőgazdasági főiskola főigazgató-helyettese is az integrációban rejlő lehetőségekről beszélt, mellyel egy új főiskola jön létre, megőrzvén a régi főiskolák szakmai értékeit. Központtá válni Lukácskó Zsolt, az egészség- ügyi főiskola igazgatója külföldi példák alapján értékelve jónak ítélte a két főiskola integrációját, s úgy látja, a Nyíregyházi Főiskolai Egyesület is segítette az integrációs törekvéseket. Szabó Géza. a főiskolai egyesület főtitkára arról szólt a megbeszélésen, hogy az integrált főiskola és az egyesülés hogyan válhat a határon túli képzés központjává, s hogy Beregszászon nemcsak tanárképzést. hanem egyéb képzés bevezetését is tervezik. Dr. Fodor György, a Hittudományi Főiskola rektora a hittudományi egyetem előkészületeiről tájékoztatta az egyesülés jelenlévő tagjait. Tervek, feladatok A NYIFE elnöksége állást foglalt abban, hogy javítani kell az egyetemekkel, a megyével és Nyíregyházával a kapcsolatot az új képzési tervek és a regionális feladatok felhasználásával. Csurka Szatmárcsekén Visszahelyezték Székely (KM - Gy. L.) — Lapunk annak idején hírt adott arról, hogy a székelyi önkormányzat képviselői, az ún. „ötök” feljelentették Somogyi Sándor polgár- mestert, akit a megyei bíróság felmentett tisztségéből.'' A Legfelsőbb Bíróság január tizenötödikéi döntése értelmében azonban nincs helye ítélet végrehajtásának, a bíróság döntését tehát felfüggesztette és Somogyi Sándort visszahelyezte a polgármesteri székbe. A tárgyalásra egyébként március tizennyolcadikán került sor, ugyanis a polgármester fellebbezése más témákat is érint. Szatmárcseke (MK) — A Magyar Út Körök szervezésében 1998. január 22-én délre a Himnusz születésének 175. évfordulóján ünnepelni hívták a magyarokat Szatmárcse- kére. A szervezők tájékoztatása szerint 12 órakor Csurka István író és Csete György építész emlékezésére számíthattak az oda látogatók. Hegedűs Zsuzsanna református lelki- pásztor szavaival, 200 érdeklődő előtt, az országzászlónál kezdődött az emlékezés. CsűrKék (N.L.) —- A kéki népfőiskolán január 22-én csütörtökön öt hónapig tartó gazdatan- folyamot indítottak a környékbeli romáknak. A húsz munka- nélküli hallható közt hét nő van. A hallgatók növényterka István író arra utalt beszédében: hogy „Mi a jelképek nemzete vagyunk... Jelképeinket, hitünket soha nem tudják elvenni... Kölcseyt sem tudjuk elfelejteni.” Majd feltette a kérdést a jelenlévőknek: „Miért vagyunk itt, az ország szélén mi, magyarok? Mert nem lehetünk másutt. Ezekben az órákban nem lehetünk másutt. Valakiknek hitet kell tenni az örök magyar igazságok, jelképeink mellett. Nem lehet mindig csak politikával, csak pénzzel, mesztést, állattenyésztést, kertészetet. géptant és gazdasági ismereteket tanulnak. Végzés után szakszerűen gazdálkodhatnak. vállalkozókká válhatnak. Külön figyelmet érdemel, hogy a Jóléti Alapítvány 2,5 csak gazdasággal foglalkozni. Kellenek órák, meghitt percek, kellenek a magunkba nézés pillanatai, amikor múltunkkal, történelmünkkel, a saját legmélyebb valóságunkkal egyesülünk.” A mintegy 10 perces beszédet követően Csete György építész méltatta a hely értékét, a világ magyarságának összefogását. Ezt követően a jelenlévők Kölcsey síremlékéhez sétáltak, elhelyezve koszorúikat. A rendezvény a Szózat eléneklésével ért véget. hektár földet vásárol a hallgatóknak, ezen a területen gyakorolhatják a növénytermesztést és a kertészkedést. Kezük munkájának gyümölcsét élvezhetik: hazavihetik majd a termést. Gazdatanfolyam romáknak Szondi Erika Mátészalka, Masai Mara (KM) — Ma száz éve született Széchenyi Zsigmond. a könyvtár- és múzeumalapító Széchenyi Ferenc dédunokája. Münchenben és Cambridge-ben végzett agráregyetemet. Mint magáról írja egyik könyvében, életének vezérlő csillaga mindig a vadászat volt. Nemcsak sportból, szórakozásból vadászott, hanem tudományos felkészültséggel, a vadászat minden ágában széles körű tudással foglalkozott vaddal, vadászattal. Egyik szenvedélye volt a vadászati irodalom gyűjtése, és élete folyamán nagy értékű, szinte hiánytalan magyar, német, angol és francia nyelvű vadászati könyvtárat gyűjtött össze. Több vadász- és állatgyűjtő expedíciót szervezett Afrika különböző részébe, Indiába, Alaszkába. Neve már ekkor híressé vált néhány ország vadászköreiben. 1930-ban jelent meg első könyve, a „Csui!”, amelyben egyik afriaki vadászexpedíciójának naplóját adta közre. Már első könyvének olyan sikere volt, hogy ezután szinte sorozatosan írta le vadász- és úti élményeit „Nahar”, „Hengergő homok”, „Elefántország”, „Alaszkában vadásztam” című műveiben, amelyek százezernél több példányszámot ért el napjainkig. Ezek közül a művek közül néhányat már abban az időben is kiadtak német és angol nyelven. 1947-től 1950-ig az Erdőközpont vadászati felügyelője, és ebben a minőségben állítja össze „A szarvas selejtezése” című munkáját. 1950-től 1955-ig a Mező- gazdasági Múzeum és a Keszthelyi Helikon Könyvtár munkatársa 1955-től pedig írói és bibliográfiai munkát végez. A vadászatról azonban még élete alkonyán sem mondott le: 1960- ban részt vett a Budapesti Nemzeti Múzeum elpusztult Afria-gyűjteménye pótlására indított expedícióban, sőt 1964-ben, 66 éves korában kilencedszer is nekivágott Afrikának, és gazdag anyagot gyűjtött. Élete utolsó éveiben írta meg hazai évtizedeken át gyűjtött vadásztapasztalatai összefoglalását az „Ahogy elkezdődött” és az „Ünnepnapok” című könyveiben. Végül már posthumus kiadásban jelent meg utolsó afrikai útjának beszámolója a „Denaturált Afrika”. Könyvei összesen 1,5 millió példányban jelentek meg. Széles körű irodalmi munkássága és műveinek többnyelvű kiadása, valamint emberi méltósága révén a világszerte ismert vadászok közé tartozik. A gróf Széchenyi Zsig- mond emlékének ápolásáért létrejött Afrikai tábortüzek elnevezésű mátészalkai székhelyű alapítvány vezetője Balogh István már több mint egy hete járja Tanzánia és Kenya tájait, hogy előkészítse jövő évi három hónapos expedíciójukat. Szerkesztőségünkhöz faxon eljuttatott levelében ezt írja: Fantasztikus világba érkeztem. Nincs igazán nagy hőség, ám a rendkívül magas páratartalom miatt szakad rólunk a víz. Túráztam az Indiai-óceán partján és jártam a tanzániai nemzeti parkban, ahol fantasztikus szerencsém volt, mert rengeteg állattal találkoztam. Az október óta tartó rendkívüli esőzések miatt dús a vegetáció, viszont a folyók sok helyen hidakat, útszakaszokat mostak el. Az ország egy-egy része több nevezetes helyen megközelíthetetlen. Lenyűgö- zőek a színek, a formák, méretek és az illatok. Tanzánia után Kenyába érkeztünk, ahol Masai Marában Széchenyi Zsigmond kedvenc vadászterületén emléktáblát helyezünk el a kenyai nagykövettel és más vezető emberekkel. Szeretnénk megörökíteni azokat a megmaradt természeti, ökológiai, néprajzi értékeket is, amit valamikor ezen a tájon gróf Széchenyi Zsigmond láthatott. Célunk, az azóta történt változás bemutatása is. Tanzániában és Kenyában ma is tisztelettel emlegetik gróf Széchenyi Zsigmond nevét. Hatmilliót loptak Győrtelek, Mátészalka, Nyírbátor, Nyíregyháza, Záhony (KM - L. Gy.) — Súlyos baleset történt szerda délután a 4. sz. főúton Záhony irányában, ahol két személygépkocsi rohant egymásba. A balesetben vétlen személygépkocsi vezetőjét súlyos sérüléssel szállították kórházba. Egy ezüst metál színű Mercedes 300D típusú személygépkocsit loptak el szerda hajnalban ismeretlen tettesek Mátészalkán, a Kölcsey úti egyik panzió elől. A tolvajok elszeleltek az autóban lévő készpénzzel és a rádiótelefonnal együtt. A lopási kár értéke 6 millió forint. Az autó rendszáma: GIY-212. Nyíregyházán az Attila úton egy Opelt törtek fel szerda hajnalban a még ismeretlen elkövetők, amelyből rádiós magnót és egy diplomatatáskát loptak el 30 ezer forint értékben. Szerda délelőtt Nyíregyházán, a Tokaji úti piacon egy 59 éves ukrán nő kézitáskáját kapták ki a kezéből ismeretlen tettesek, amelyben 430 dollár és okmányok voltak. A Nyíregyházi Rendőr- kapitányság egy 29 éves újfehértói, egy 26 éves nyíregyházi és egy 21 éves Biri- ben lakó fiatalember ellen indított eljárást, akik gyanúsíthatok azzal, hogy szerdán Nyírbátor térségében behúzó kábeleket loptak el 10 ezer forint értékben. Ugyanezzel a cselekménynyel gyanúsítható egy 23 éves geszterédi és egy 27 éves kemecsei férfi is, akik szintén szerdán, Debrecen térségében 101 ezer forint értékben loptak kábeleket. Afrika grófja 1998. január 23., péntek
