Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

1998. január 22., csütörtök Nyíregyháza (DM) — Ki­nek jó ez a parkírozási rend? — tette fel a kérdést levelében S. András nyír­egyházi olvasónk, majd a magyar egészségügyi hely­zet elemzése után konkré­tan a nyíregyházi Jósa And­rás Kórházról ír. Vélemé­nye szerint az intézmény te­rületén aránylag zsúfoltan helyezkednek el az épüle­tek, s a kórháznak nem a je­lenlegi helyén, hanem a vá­ros szélén kellett volna ter­jeszkednie. A zsúfoltságot tovább növeli az új parkíro­zási rend. Sérelmezi, hogy az ott dolgozó orvosok és a személyzet tagjai már reg­gel fél nyolckor sem tudnak hol megállni gépkocsijuk­kal, mert a látogatók vagy a betegek elfoglalják akkorá­ra az összes szabad részt. Azt is hozzáteszi, sokszor még a mentő sem fér az aj­tóhoz, s csak reménykedni lehet, hogy tűzoltóra soha sem lesz szükség. Azt is tapasztalta ott — mint írja —, hogy az őrző­védő kft. dolgozói parkíro­zó jegyeket adnak ki a ka­punál, amelyek egy órára szólnak. így végül is bárki behajthat, ha kifizeti a jegy árát. Szerinte ez a parkíro­zási forma nem megfelelő, ezért nem érti, ki és miért rendelte el. A látogatóknak és a bejá­ró betegeknek inkább a kór­házon kívül kellett volna parkolót kialakítani, ezzel megszűnne az áldatlan álla­pot. A felvetésre Ory László, a kórház műszaki igazgató­ja elmondta: a fizető parkí­rozást egyértelműen a túl­zsúfoltság csökkentése ér­dekében kellett bevezetni. A belső parkírozást igénybe vevőnek fizetniük kell, akár az intézmény dolgozói, akár látogatók. Ezt a rend­szert a kórház vezetése ren­delte el, és az így befizetett összeg is az egészségügyi intézményt illeti. Mivel a törvény szerint a belső terü­leten tartózkodó járműve­kért az intézmény anyagi felelőséggel tartozik, így az esetleges kárigényeket eb­ből a bevételből fedezik. A fennmaradó összeget pedig csak gép-műszer vásárlásra fordíthatják. A vezetés véleménye nem egyezik az olvasóéval — emelte ki a műszaki igazgató. Szerintük a láto­gatóknak, a járóbeteg-kísé­rőknek, a kezelésre járó rokkantaknak nem lehet megtiltani, hogy az intéz­mény területére ne hajtsa­nak be. Ugyanakkor a mun­káltatónak sem kötelessége, hogy az egészségügyi dol­gozók gépkocsijai számára a belső területen korlátlan várakozási lehetőséget biz­tosítson. Horváth Istvánná nő): — A mai gazdasági kö­rülmények között az iskolákat csak így lehet fejleszteni. Már­pedig ha szükséges, akkor mi­ért ne lennének ilyen bálok. A gyermekeim iskolájában is rendeztek jótékonysági bált, azonban sajnos nem tudtunk részt venni az esten, mert ál­landóan éjszaka dolgozom, de a jegy megvásárlásával támo­gattuk mi is a rendezvényt. Vincze Miklós (lakatos): — Szinte minden iskolának van már alapítványa, amelyre ada­kozhatnak a szülők, és meg is teszik azt. Adójuk egy száza­lékát is felajánlják, de az cse­kély összeg. A jótékonysági bál egy jó alkalom arra, hogy összefogjanak a szülők. Min­Rácz Lajosné Martyn Péter felvételei denki jól jár, az iskola is, a családok is, hiszen a gyerekek jobb oktatási feltételek között tanulhatnak. Az ilyen bálokon mulatnak a felnőttek, s mégin- kább megismerhetik egymást. Biztos vagyok abban, hogy minden fillért az iskola javára fordítanak. Rácz Lajosné (hivatásos anya): — Bizonyára szükség van a mai gazdasági körülmé­nyek között, hogy legyenek ilyen rendezvények. Ha a be­folyt összeget valóban az isko­la javára fordítják, minden szülő szívesen ad, természete­sen lehetőségeihez mérten. Kökosi István (nyomdai szak­ember):— Szinte mindenki­nek jó a jótékonysági bál. Ál­talában szívesen adakoznak is az emberek, ha tudják, milyen Kökösi István célokra fordítják az adomá­nyaikat. Az a meglátásom, hogy leginkább a szegényeb­bek adnak ilyen alkalmakkor, Matolcsi János ért ne lennének jótékonysági bálok? Mindenki jól jár: akik ott vannak, azok jól mulatnak, az iskola bevétele pedig nö­vekszik. Járunk mi is jóté­konysági bálokra, bár még Nyíregyházán nem voltunk. Reméljük, ami késik, nem mú­lik. a megyeszékhelyen is elju­tunk ilyen jellegű estre. A köz­ségekben talán hamarabb rá­jöttek, hogy ily módon is lehet fejleszteni az iskolát. Horváth Istvánná (gondozó­Nyíregvháza (KM - HZs) — Egyre másra szervezik a jó­tékonysági bálokat az okta­tási intézményekben és az óvodákban. Ezúttal azt kér­deztük meg a nyíregyháziak­tól, mi a véleményük a kari­tatív céllal szervezett mulat­ságokról. a tehetősebb réteg kevésbé. Én is szoktam segíteni, ahol csak tudok. Matolcsi János (mezőgaz­dasági szaktanácsadó): — Mi­Növények a tűzfalakon Nemcsak a zöld felületet növelnék, a klímát is javítanák — mondja a főépítész Nyíregyháza (KM - HZs) — Nyíregyháza dinamikusan fej­lődő város, azonban sokan megkérdőjelezik: szükséges-e egy olyan városban építészeti remekműveket, egyedi épüle­teket építeni, ahol még a bel­városban is találhatók földu­tak, s az infrastruktúra sincs teljesen kiépítve. Gyiihészi Tamással, Nyíregyháza főépí­tészével beszélgettünk a város tervkoncepciójáról. O A két nagy lakótelep, a Jósaváros és az Örökösföld igencsak felnőtt korba lépett. Gondolkodnak-e a felújításu­kon? Rések az ablakoknál — Kezdjük a Jósavárossal, mert az a régebbi. A paneles lakóépületek energiatakarékos értéknövelő felújítására már történtek kezdeményezések, ám a panelből épült házakra nem vonatkozik a kedvez­mény, pedig a lakosság igé­nyelte volna a felújítást. A té­ma továbbra is napirenden szerepel. A napokban érkez­nek szakemberek a minisztéri­umból, az új törvényt ismerte­tik, és a felújítás lehetőségei­ről is szó lesz majd. A legtöbb jósavárosi lakásban az abla­kok mellett a réseken a meleg elmegy, mert nem jók a szige­telések. Majdnem álmodozás­nak tűnik pillanatnyilag, de ezeket a régi paneles lakóépü­leteket gyönyörűen rendbe le­hetne tenni, azonban a pénz­ügyi feltételeket előbb elő kell teremteni. Ez már országos probléma, hiszen rengeteg be­tondzsungel található hazánk­ban! O Konkrét tervek is szület­tek? — A Jósavárosban hiányzik egy közösségi intézmény. Ami jelenleg művelődési házként működik, azt a felvonulási épületből alakították ki. és jó­indulattal sem felel meg a funkciónak. A Jósaváros ter­vei között szerepel egy műve­lődési ház építése a régi he­lyén. A Jósavárosban felme­rült a tetőterek hasznosítása. Részben beépíthetőek lenné­nek a házak, másrészt napozó teraszokat lehetne kialakítani. Az épületek zöldesítését is ja­vasoltam. Vannak olyan nö­vényfajták, amelyek a tűzfala­kon, nagy falfelületeken is fel­kok Öröskösföldről. Ettől azonban sokkal nagyobb köz­lekedési problémaként merül fel az örökösföldi házsorok melletti utak kettős funkciójá­nak megszüntetése. A jelenle­gi út maradjon meg a gyalogo­soknak, s kétoldali parkolóval, lakóutcákkal oldanánk meg a Ma már Nyíregyháza arculatának egyik meghatározó épülete a Domus Áruház Harasztosi Pál felvétele futnak, ha másként nem, rá­csok felerősítésével meg le­hetne oldani. Nemcsak a zöld felületet növelnénk, hanem a klímát is javítanánk. Problé­maként merült fel a gépkocsi­tárolók elhelyezése. Próbál­tunk lehetőségeket keresni, de a zöld területek és játszóterek kárára nem lehet garázsokat építeni. Az igényeket teljesen nem tudjuk kielégíteni, több mint kétszáz garázshelyet ter­vezünk, amelyek kialakítása folyamatban van. Két forgalom m O Örökösföldön igazán akad parkosítási lehetőség, ennek ellenére nincsenek rendezett parkok. Miért? — Ezen a lakótelepen szinte követelmény lenne a parkosí­tás. Nem egyszerű fásításról kell azonban beszélni, hanem komoly kertészeti tervekről, s az alapján lehetne fákat ültet­ni. Valóban hiányoznak a par­közlekedést. Nem keveredne a két forgalom. Ha még nincs is meg az útépítésre a pénz, a he­lyét biztosítani szeretnénk. Tő a város szélén O Ha már a parkoknál tar­tunk: hogyan áll az ipari park kialakítása? — Tavaly a közgyűlés jóvá­hagyta az ipari park rendezési tervét. Az első ütemben a vá­ros déli részén 110 hektáros területen épül majd. Igaz, még csak papíron álmodtuk meg, a kqgirjá építésén azonbaa már dolgoznak. Az ipari parkban 50-60 ipari üzem kialakítására van lehetőség. A terv rugal­mas, nem határozza meg konkrétan, milyen üzemek lé­tesüljenek. Az ipari területet közvetlen is összekötné egy út a 4-es főúttal és a tervezett M3-as autópálya csomópont­tal. O Nyíregyházán egyre-más- ra szaporodnak az üzletházak, most újabb bevásárlóközpon­tok építéséről hallani. Mi az igazság? — A bevásárlóközpontok a tervek alapján a város keleti oldalára épülnek. A szerződé­sek alapján a Pazonyi út és a Korányi összekötő út mellett a Tesco épít bevásárlóközpon­tot. A hipermarkethez csatla­kozna egy bevásárlóutca. Ez­zel kapcsolatban elképzelé­sünk az, hogy nyíregyházi üz­letemberek, vállalkozók vagy megvásárolnák, vagy bérelnék ezeket az üzleteket, amelyek itt lennének. Lenne egy lakbe­rendezési és egy barkács áru­ház. Ennek a kiszolgálására 2500 személygépkocsi-parko­lót kell létesíteni. A környeze­ti hatást is figyelembe vettük, így a parkoló fásítása is fontos feladat, a rendezési tervekhez kapcsolódóan környezetvédel­mi hatástanulmány is készül. — Az ilonatanyai tangazda­ság mellett jelenleg földesút van, s egy nádas is található ott. Miután ez egy természetes vízgyűjtő is, egy tóvá alakíta­nánk ki. A kis tó gazdagítaná a környezetet, a közeli erdőben pedig szabadidőközpont épül­ne. — Felvetődött egy újabb be­vásárlóközpont kialakításának az igénye a 4-es főút déli olda­lán, a Tescoval szemben. Egy francia cég szeretne egy ki­sebb bevásárlóközpontot ki­alakítani. Ehhez kapcsolódva a Korányi-Pazonyi összekötő­út folytatódna dél felé, a Csa­lád utcával egy új nyomvona­lon lenne összekötve, ezzel epedig a jelenlegi háromágú csomópont négyágúvá válna, amelyet közlekedési szem­pontból egy körforgalommal lehetne megoldani. Ez lenne az északi városkapu. A Metró­hálózat is szeretne Nyíregyhá­zára jönni, a Shell-benzinkút mögötti hosszú ideje üresen álló területre tervezzük ezt az áruházat, a napokban konkrét tárgyalásokat folytatunk ez ügyben. Tisztújítás a társaságban Nyíregyháza (D. Gy.) — A Nagy Imre Társaság nyír­egyházi elnöksége újjáala­kult a napokban. A megtar­tott taggyűlésen részt vett dr. Némethné dr. Nikán Nó­ra és dr. Sipos Józsefi NIT országos elnökségének tag­ja, s Bodnár József, a TIB megyei elnöke. A társaság elnöke, Laka­tos István tartott beszámo­lót az éves munkáról. Töb­bek között hangsúlyozta: komoly feladatot vállaltak magukra, amikor célként azt tűzték ki, hogy Nagy Imre mártírhalált halt mi­niszterelnök életét, mun­kásságát, emberi és politi­kai nagyságát hitelesen, széles körben bemutatják, megismertetik az ifjúság­gal, a lakossággal. A beszámoló kitért a pá­lyázati lehetőségekre, a kü­lönböző rendezvényekre és azok sikereire. Részletesen foglalkozott az 1998. évi feladat- és munkaterv is­mertetésével. Elhangzott, hogy újabb életműpályáza­tot írnak ki, és kezdemé­nyezni fogják Nyíregyhá­zán Nagy Imre mellszobrá­nak a felállítását. A szobor költségeire egyszámlát nyitnak Érdemi vitát követően választották meg az elnök­séget. A társaság örökfis tiszteletbeli elnöke: Izsák István, az ügyvezető elnök: Lakatos István, az elnökhe­lyettes: Géczi Ferenc lett. Az elnökségi tagok: özv. Hubicska Zoltánná, Kabdos József és Pavlovics Mihály. Az etikai bizottság elnöke: dr. Bálint Istxán. Szinte egymást érik a gépjármüvek Nyíregyháza bel­városában Martyn Péter felvétele Fejlesztések adakozásokból Megtiltani nem lehet

Next

/
Thumbnails
Contents