Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-21 / 17. szám
1998. január 21szerda INFORMÁCIÓK Pártok, előnyökért Budapest (MTI) — Számos új párt alakult a most lezáruló parlamenti ciklus időszakában és elképzelhető, hogy amint közeledik az új választások időpontja, úgy szaporodnak még a kisebb-na- gyobb pártok — talán nem is mindig a zászlajukra tűzött politikai és társadalmi célok szolgálatára, inkább az esetleges egyéb előnyök reményében. Dr. Tóth Zoltánt, a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartási és Választási Irodájának vezetőjét kértük arra: foglalja össze, hogy milyen feltételeknek megfelelve indulhat egy most alakuló párt a májusi választásokon. Törvény rögzíti — A politikai pártok megalakulásának szabályait még 1989-ben, a Nemzeti Kerékasztal tárgyalásainak eredményeként rögzítette a törvény, majd ennek alapján a magyar Alkotmány is. Eszerint pártot minden további nélkül alapíthat akár csak tíz nagykorú állampolgár is, ha néhány további kritériumnak a születő párt megfelel. □ Melyek a fel tételek? — El kell készíteniük a párt alkotmányát, illetve a szervezési működési szabályzatát. Mindezt rögzíteniük kell az alapító okirattal együtt. Meg kell határozniuk, mi a párt programja — ez nem tartalmazhat törvénybe ütköző célokat —, valamint működési hellyel, címmel és persze névvel — szerencsés, ha rövidített névvel is — kell rendelkezniük. Meg kell jelölni valakit, aki a pártot hivatalosan képviseli és a leendő pártot be is kell jegyeztetni a bíróságon. Ajánlőszelvény □ Ha e feltételeket teljesíti egy ma szerveződő párt, még részt vehet a májusi választásokon? — Elvileg ennek nincs akadálya, ha jogerősen bejegyzik még a választások napjának kitűzése előtt. Ehhez az adott pártnak be kell jelentkeznie, a választási eljárásról szóló 1997/100- as törvény előírásait betartva, majd az első lépcsőben egyéni jelölteket kell állítania. Mindegyikükre 750- 750 szabályosan kitöltött ajánlószelvényt kell összegyűjteni ahhoz, hogy jelöltjeik fölkerülhessenek az egyéni listára. A párt megyei listát viszont csak akkor állíthat, ha legalább hét megyében vannak jelöltjei, vagy hat megyében és a fővárosban. Országos listához megyénként 10 ezer 500. a fővárosban 15 ezer ajánlás kell. Az ajánlószelvények gyűjtésének a választás előtti 20. napon be kell fejeződnie az egyéni jelöléshez, egy nappal később a megyei, majd újabb egy nap elteltével az országos lista állításához is — magyarázza dr. Tóth Zoltán és hozzáteszi: — Ez egyébként eltérés az 1994-es választás menetrendjétől, mert bebizonyosodott: célszerű egy-egy nappal széthúzni a háromfajta lista összeállítását, a logikai rendnek megfelelően. Fejkvóta □ Ha ezeket teljesíti az adott párt, akkor fölkerül a szavazólapokra. De mi dönti el, hogy mennyi pénzt kap a választási kampányra a költségvetésből? — A választást megelőző 18. napon ül össze majd az Országos Választási Bizottság és többek között megállapítja azt, hogy a pártok országosan hány jelöltet állítottak. Ennek arányában számítják ki, hogy az összesen e célra fordítható 100 millió forintból egy-egy jelöltre mennyi jut. A pártok jelöltjeire jutó fejkvóta összege a pártközpontokba fut be, a független jelöltek személyesen megkapják a nekik járó pénzt. □ Előfordulhat, hogy kisebb csoportok azért alakítanak pártot, hogy így jussanak potya pénzhez? — Ezt a törvényes lehetőségeken belül valóban megtehetik. De nem olyan nagy az összeg és elég sok a pártalapítással járó tennivaló is. Tehát én azt ajánlom azoknak, akik ilyen gondolatokat dédelgetnek: inkább dolgozzanak a pénzért! Csökkent a lakossági devizamegtakarítás Budapest (MTI) — Tavaly dollárban számolva mintegy 400 millióval csökkent a lakossági devizaszámlák értéke — derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Az MNB adatai szerint 1997 végén 522,8 milliárd forint, azaz mintegy 2,6 milliárd dollár volt a lakossági devizamegtakarítások összege. Egy évvel ezelőtt, 1996. december 31-én pedig 484,8 milliárd forint, ami — akkori árfolyamon — 3 milliárd dollárt tett ki. Az elmúlt évben a forint leértékelődése önmagában 64,5 milliárdos értéknövekedést jelentett, a keresztár- folyamok változása pedig további 3 milliárdot. Egy év alatt a devizamegatarítások forintértéke 7,8 százalékkal emelkedett, míg a forintmegtakarításoknál 28,4 százalékos a növekedés. Az MNB jelentéséből az is kitűnik, hogy 1996 végén a teljes lakossági nettó megtakarításon belül még 20 százalék volt a deviza aránya, addig éz 1997 végére 16,6 százalékra csökkent, azaz növekedett a forint iránti bizalom. A lakossági devizaszámlák mintegy felét német márkában, 20 százalékát dollárban és 12 százalékát schillingben vezetik. A vita tárgya: a Kuril-szigetek Moszkvát nyugtalanította, hogy Japán nagy területre formál igényt Budapest (MTI) — A japán-szovjet, majd a japánorosz viszony egyhelyben to- pogásának okát fél évszázada egy szigetvitában szokás látni, amely a Csendes-óceánon, Kamcsatka és a japán Hokkaido között elhelyezkedő 1270 km hosszú szigetív déli szakaszával kapcsolatos. Moszkvát kezdettől fogva az nyugtalanította, hogy Japán nemcsak Habomai, Sikotan, Kunasir és Itorofu szigetekre formált igényt, hanem amerikai sugallatra az 50-es évektől a harmincnál több szigetből álló egész láncolatra, valamint Szahalin déli részére. Ez a szovjet vezetés szemében „a második világháború eredményei felülvizsgálatának” tűnt. A második világháború zárószakaszában, 1945. február 11-én létrejött jaltai megállapodásban az szerepelt, hogy a Szovjetunió háborúba lép Japán ellen, ha visszaállítja Oroszországnak az 1904-es hitszegő japán támadás következtében megsértett jogait. Konkrétan arról volt szó, hogy a Szovjetuniónak visszajuttatják Szahalin sziget déli részét és a környékbeli összes szigeteket. Külön utalt a megállapodás a Kuril-szigetek visszaadására azzal, hogy „a Szovjetunió ezen igényét a Japán fölötti győzelem után feltétlenül teljesíteni kell”. Fontos a „feltétlen” szó, ami anynyit jelent, hogy további tárgyalások, megállapodások, szerződések nélkül. A „győzelem után” kifejezés pedig azt jelentette, hogy a fegyverletétel után, és nem egy békeszerződés megkötése után. Az 1945. július 26-i potsdami deklarációban, amelyhez a Szovjetunió két héttel később, augusztus 8-án csatlakozott, a szövetségesek rögzítették, hogy „a japán szuverenitás Honsu, Hokkaido, Kinsu, Si- koku szigetekre és néhány kisebb szigetre korlátozódik, amelyeket megnevezünk”. A szövetséges csapatok főparancsnokának, Douglas MacArthur amerikai tábornoknak az 1945. szeptember 2-i japán kapituláció után kiadott, az amerikai elnökön keresztül a szovjet kormányfővel egyeztetett 1. számú parancsa a Kuril-szigeteken levő japán erők fegyverletételének fogadását a szovjet hadseregre ruházta. MacArthur 1946 januárjában közzétett 677. számú direktívája utasította a japán kormányt, hogy egyebek között a Kuril-szigeteket vonja ki joghatósága alól. A mellékelt térkép megjelölte Japán úgynevezett halászati övezetének határát Hokkaido északi partjai és a szóban forgó szigetek között. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége mindezek alapján 1946. február 2-án szovjet felségterületnek nyilvánította a Kuril-szigeteket és Dél-Szahalint. Ami a Japánnal kötött „nyugati” békeszerződést illeti (San Francisco, 1951. szeptember 8.), az bizonyos kötelezettségeket rótt Japánra és megfosztotta bizonyos jogaitól. A szerződés 2/c/ cikkében az állt, hogy „Japán lemond minden jogáról, jogalapjáról és igényéről a Kuril-szigetek- re, valamint Szahalinnak és a környező szigeteknek arra a részére vonatkozóan, amelyek fölött Japán az 1905. szeptember 5-én kelt portsmouthi szerződés értelmében nyert szuverenitást”. Tény viszont, hogy a San Franciscóban kötött békeszerződés azokat az államokat minősítette „szövetségeseknek”, amelyek hadban álltak Japánnal, aláírják és ratifikálják a békeszerződést. Az utóbbi feltételeknek a Szovjetunió nem tett eleget, de aligha zárható ki a „szövetségesek” közül egy állam más államok megfontolásai alapján. A Kuril-szigetek és Dél- Szahalin problémájának van kétoldalú jogi alapja is, ez pedig az 1956. október 16-i szovjet-japán közös nyilatkozat, amely kimondta a hadiállapot megszűntét, helyreállította a diplomáciai és konzuli kapcsolatokat a két állam között. A Szovjetunió és Japán kölcsönösen lemondott a háború következményeivel öszszefüggő minden kölcsönös igényéről és megegyezett abban, hogy a normális diplomáciai viszony helyreállta után tárgyalnak a békeszerződés megkötéséről. Szovjet részről kilátásba helyezték, hogy a szovjet-japán békeszerződés megkötése után Habomai és Sikotan szigeteket átadják Japánnak. Miután szovjet és japán részről ratifikálták és az ENSZ-ben bejegyeztették a közös nyilatkozatot, az gyakorlatilag szerződésstátust nyert, túllépve az egyszerű szándéknyilatkozat keretein. Ezzel pont került a területi vita végére. Az 1960 januárjában megkötött japán-amerikai kölcsönös együttműködési és biztonságszavatolási szerződés után azonban Tokió — ismét washingtoni nyomásra — kezdte a Szovjetunióval (majd Oroszországgal) fenntartott gazdasági együttműködést területi engedmények feltételéhez kötni. így nem jött létre a kétoldalú békeszerződés, és érvényét vesztette,— legalábbis ideiglenesen — a két sziget átadásáról szóló ígérvény is. Bonyolította a helyzetet, hogy a japán parlament 1995 júniusában a területi igényeket felelevenítő határozatot hozott, mire Moszkva azzal reagált, hogy nem feltételnül kell törekedni békeszerződésre Japánnal, hiszen ilyen szerződés Németországgal sincs. CD-gyártás csak engedéllyel Szófia (MTI) — Bulgáriában a kormány hétfői döntése értelmében a jövőben csak engedéllyel lehet CD-ket gyártani. Az intézkedés célja az országban elharapózott, nemzetközi megtorlással fenyegetett kalózkodás megfékezése — jelentette Szófiából az AFP és a Reuters. Vladimir Kiszjov ipari miniszterhelyettes elmondta, hogy az engedélyeket egy biHIRDETÉS zottság adja majd ki, élén Alekszandar Bozskov ipari miniszterrel. A testületet még a kormányrendelet hatályba lépése előtt, vagyis a hivatalos közlönyben való megjelenést követő egy hónapon belül létrehozzák. A bizottságban az ipari, a belügyi és a kulturális tárca képviselői kapnak helyet. A rendelet szerint az engedély kiváltása 5 millió levába (2720 dollárba) kerül, és az előírások megsértése 10-től 50 millió leváig terjedő (55 000- 27 300 dollár) pénzbírsággal sújtható. Öt évig nem kaphatnak engedélyt azok, akiket illegális CD-gyártáson kaptak rajta. Kína után Bulgáriát tartják a világ második legnagyobb illegális CD és CD-ROM gyártójának. A nemzetközi hanglemezipar képviselői szerint évente 15 millió kalóz CD készül Bulgáriában — a világon minden nyolcadik feketén gyártott CD bolgár gyártmány —, évi 100 millió dolláros kárt okozva a hivatalos gyártóknak. A kalóz lemezeket Oroszországban, a balti államokban és Nyugat-Európában értékesítik. Georgi Georgiev, a belügyminisztérium titkára szerint tavaly 490 000 illegális CD-t koboztak el. PORGTHERM® N+F Az Európa-szerte ismert POROTHERM®N+F rendszer előnyei minden felhasználó számára meggyőzőek: 28%-kai kevesebb fűtési-energiafelhasználás, 38%-kai rövidebb építési idő, 57%-kai kevesebb habarcsszükséglet És amit ingyen kap: a rendszer előnyei. Magyar- országon nap mint nap egy városnyi embernek szerez örömet a környezetbarát POROTHERM® épületek egészséges és kellemes lakóklímája. ÁREMELÉS ELŐTTI AKCIÓ! Csak február 27-ig. A HIVATALOS VISZONTELADÓKNÁL LEADOTT MEGRENDELÉSEKET MÉG A RÉGI ÁRON TELJESÍTJÜK!
