Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

1998. január 19., hétfő GAZDASÁG Autógyári berendezések Tímárról Korszerű üzemcsarnokot épít, új munkahelyeket teremt a Rofa-Nowalis Kft A Rofa-Nowalis Kft. termékét az Audi autógyárba szállítják A szerző felvétele tgmMMtMsnooncacHwwMfnwHmtMHcwfMSMwsMMMmflHMiMafiCMeMe1 Horányi Zsuzsa Tímár (KM) — A timári No- walis Kft. a bajor Rofa céggel sikerrel alakított ki kapcsola­tot. A Rofa megrendelésére szállítanak Tímárról Németor­szágba autógyártásban hasz­nálatos szállítóberendezés­elemeket, részegységeket. A Nowalis termékei európai színvonalat képviselnek, amit bizonyít az is, hogy idén janu­ártól a Rofa már nemcsak megrendelője, hanem társtu- lajdonosá is a timári kft-nek. Az német minőségi igé­nyeknek csak úgy tudnak to­vábbra is megfelelni, ha a gyártási környezetet is hozzá­igazítják a termékekben meg­testesült elvárásokhoz. Ennek érdekében elhatározták, hogy egy korszerű gyártó és össze­szerelő csarnokot építenek Tí­máron. Az előkészítő munkák az elmúlt év őszén megkez­dődtek, s a tervek szerint idén áprilisban átadják az új üze­met. A beruházás megvalósu­lása független az időjárási kö­rülményektől, hiszen a fém- szerkezet felállításában nem játszik közre a hideg vagy a meleg idő. Az 1200 négyzetméter alap- területű gyártó- és szerelőcsar­nok új irodai létesítményekkel és megfelelő infrastruktúrával rendelkezik majd, így az mi­nőségi termékek gyártásához valóban megfelelő színvonalú gyártási körülményt teremte­nek. A Nowalis Kft. már bizonyí­tott, hogy helye van a nyugat­európai piacon, ezért a Rofa anyagi kockázatot is felvállal a megrendelések mellett: meg­felelő tőkehányaddal belépett a már működő társaságba. így jött létre a Rofa-Nowalis né­met-magyar Kft., amely ama ritka vegyes vállalatok egyike, ahol a többségi tulajdon ma­gyar kézben maradt. Ezzel a lépéssel a németek nyomaté­kosították, hogy az együttmű­ködést hosszú távra képzelik el. Csegei László ügyvezetőtől megtudtuk, nem titkolják azt a szándékukat, ha valamelyik autógyártó a Kelet-Magyaror­szági régióban szeretne fej­leszteni, akkor a Rofának már rendelkezésére áll egy európai színvonalú üzem, amely ter­mékeivel képes megfelelni a magas szintű megrendelői igé­nyeknek. Az együttműködés további létszámbővítést von maga után, tavasztól harminc új munkahely várja a szakembe­reket Tímáron. Előrelépés az agrárhitelezésben Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter összegzése a finanszírozásról Budapest (KM) — Az agrár- kormányzat 1997-ben jelentős erőfeszítéseket tett annak ér­dekében, hogy csökkenjen a mezőgazdaságra jellemző tő­kehiány és javuljanak a terme­lés pénzügyi feltételei. Ennek eredményeként bővült a pénz­intézeti termelési és beruházá­si hitelek kamattámogatása, si­került kiterjeszteni az állami garancia vállalást, növekedtek a kihelyezhető banki hitelfor­rások. Mindezek következté­ben az éven belüli kamattámo­gatásos hitelállomány 52 szá­zalékkal növekedett tavaly. Kedvező, hogy egyre több hi­telintézet kapcsolódik be az agrárágazat finanszírozásába. Több kölcsön Az éven belüli hitelek az egyes ágazatokban jelentősen növe­kedtek. E hitelfajta szerepe különösen a szezonális jellegű növénytermesztési ágazatban jelentős. Például az egyes nö­vényi termékek termeléséhez kamattámogatás mellett en­gedélyezett éven belüli hitelek összege 1997. november 30- án 89,1 milliárd forint volt. Ez 21 milliárd forinttal több az 1996. év ugyanezen időpontjá­ban fennálló hitelállománynál. A sok nehézséggel küszködő állattenyésztés, vadgazdálko­dás, halászati tevékenység, fi­nanszírozásához is növekvő összegű hitelt vettek igénybe a termelők 1997 első tizenegy hónapjában. Kamattámogatás mellett engedélyezett ilyen cé­lú hitelek összege 34,2 milli­árd forint. Ez 12,2 milliárd fo­rinttal több az előző évinél. A piaci versenyképesség javítá­sára a tárgyévben engedélye­zett hitelek összege 11,4 milli­árd forint volt november 30- án. A szövetkezetek megala­kulásával kapcsolatos forgó­eszköz hitelre mindössze 300 millió forintot igényeltek 1997 november 30-ig. Fontos lenne, hogy az ilyen célú hitelkihe­lyezés erőteljesebben növe­kedjék. Az előbbiekből kiemelve az 1998-as esztendő érdekében végzett mezőgazdasági mun­kákra nyújtott hitelt, annak összege 9,7 milliárd forint. Az őszi munkákra nyújtott hitelál­lomány csökkent az előző év­hez viszonyítva. Ennek alap- i vető oka, hogy a tőkepótló hi­telkonstrukció keretében a ter­melők jelentős része hosszabb távon, kedvezőbb feltételek mellett tudott kölcsönhöz jut­ni. Hitelez a tag A jól működő szövetkezetek esetében a tagi kölcsön sem el­hanyagolható nagyságrendű. A tagi kölcsönök állománya — az új felvétel és visszafize­tések figyelembevételével — 7,2 milliárd forint volt 1997. november 30-án. Ez 3 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. A tagi kölcsön — amely a szövetkezet iránti bizalmat is kifejezi — fontos kiegészítő forrás a szövetkezet számára, hiszen hozzá kamattámogatás is járul. Terjedőben van a köz­raktári fedezettel történő hitel- felvétel is. Az ilyen címen igénybevett, kamattámogatás mellett folyósított hitelek állo­mánya 1997. november 30-án 2,1 milliárd forint volt: a fo­lyósítás 3,8 milliárd forintot, s a törlesztés pedig 5,3 milliárd forintot tett ki. Az éven túli hitelállomá­nyok az agrártermelés fejlesz­tésének forrásai között növek­vő szerepet töltenek be, ezek a különféle hitelkonstrukciók­ban vehetők igénybe. Például a mezőgazdaság korszerűsíté­sét szolgáló, az új mezőgazda- sági gép vásárlásához 1995- től kezdve megközelítően 26 milliárd forint hitelt folyósí­tottak a bankok. Jelentős, hogy az új építés­hez engedélyezett hitelek állo­mánya egy év alatt 2,4 milli­árd forintra, több mint három­szorosára, az épületek, épít­mények korszerűsítéséhez en­gedélyezett hitelek összege pedig egy milliárd forintról 3,3 milliárd forintra emelke­dett. Az egyes élelmiszerfel­dolgozási beruházások meg­valósításához kamattámogatás mellett nyújtott hitelek össze­ge az 1996. november 30-i 165 millióról 1997. november 30-ra 1,1 milliárd forintra vál­tozott. Szerény hátrányosak Ültetvénytelepítéshez 209 mil­lió forint kamattámogatásos hitelt vettek igénybe a gazdál­kodók 1997-ben. Melioráció­hoz, öntözési beruházások fi­nanszírozására a tárgyévben november 30-ig 217 millió fo­rint hitelt folyósítottak a záró­állomány pedig 618 millió fo­rint. A konstrukció kezdetétől ezen a címen 850 millió forint hitelt helyeztek el. A kedvezőt­len adottságú térségi fejleszté­sekhez viszonylag szerény összegű hitelt tudtak igénybe venni a termelők. A konstruk­ció kezdetétől e címen 98 mil­lió forint hitelt folyósítottak, ebből az 1997. évi összeg 90 millió. Fontos lépést jelentett a me­zőgazdaság tőkeellá­tottságának javításában a középlejáratú forgó­eszköz hitelezési konst­rukció bevezetése. El­múlt ősztől — néhány hónap leforgása alatt — a pénzintézetek novem­ber 30-ig 43,4 milliárd forint hitelt nyújtottak kamatpreferenciával és állami kezességvállalás mellett a mezőgazdasá­gi termelőknek. Megle­pően kevés — mind­össze Jász-Nagykun- Szolnok megyében 4 millió forint — hitelt folyósítottak 1997-ben a bankok földvásárlás céljára. Az agrárkor­mányzat hosszú távon is számít a bankhitel szerepének további nö­vekedésére. Ehhez szükség van az agrár- vállalkozások jövede­lemtermelő képességé­nek javítására, valamint a pénzügyi intézményi rendszer további fej­lesztésére. Összességében megállapít­ható, hogy a kereskedelmi bankok agrárfinanszírozási te­vékenysége az elmúlt években javulást mutat. De nem lehe­tünk elégedettek a kis-, kö- z- epes agrárvállalkozások és ős­termelők finanszírozási mód­szereivel. Ennek kapcsán új fi­nanszírozási technikák, intéz­mények bevezetésének, már meglévő intézmények tevé­kenységének az agrárfinanszí­rozás érdekében történő kiszé­lesítési igénye merül fel. Je­lentős erőfeszítések és új konstrukciók szükségesek ezen a területen a bankokon kívül a megyei agrárkamarák részéről, de a szaktanácsadás­ban és a gazdaképzésben is. Megfontolandónak tartom egy speciális agrárfinanszírozási intézet létrehozását, amely testreszabottan foglalkozik az életképes, piacra termelő, de tőkehiányos agrárvállalkozá­sok pénzügyeivel. Nagy Frigyes (középen) ősszel az almahelyzettel ismerkedett Lakatos András, megyei agrárkamara-elnök társaságában Balázs Attila felvétele HATÁRIDŐK cégvezetőknek Január 20.: Az áfa befi­zetése; a társasági adó elő­legének befizetése; beval­lás a levont illetve visszafi­zetett adó különbözeiéről; a nemzeti kulturális járulék, a játékadó, a turisztikai hoz­zájárulás, a munkaadói-, munkavállalói járulék befi­zetése; a tenyésztési hozzá­járulás rendezése; beszá­moló a környezetvédelmi termékdíjról. Január 23.: Az értékesített közte­herjegyek ellenértékének befizetése. Tőzsdemutató Nyíregyháza (KM) — A Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában a múlt héten a papírok átla­gosan 4,5%-ot veszítettek értékükből. Az index 7639 ponton zárta a hetet. A hét­fői 9%-os esést a következő két napon enyhe korrekció követte (+4,5%), majd csü­törtökön újból csökkentek az árak, közel 2%-ot. Pén­teken ismét optimizmus lett úrrá a befektetők körében, mely 100 pontos emelke­désben realizálódott. Az egész heti kereskedés bi­zonytalan hangulatban folyt, köszönhetően az el­húzódó ázsiai pénzügyi vál­ság globális hatásának. A vezető részvények az átla­gosnál kevesebbet veszítet­tek értékükből. Kivétel ez alól a TVK, mely 5,1%-ot gyengülve 3260 Ft-on zárta a hetet. Ennél is nagyobb, 6%-os veszteséget szenve­dett- el a kárpótlási jegy, mely a héten az 1000 Ft-ot is elérte, azonban pénteken már csak 902 Ft-on cserélt gazdát a kereskedés záró szakaszában. Részvény ’98. öl. 09. ’98.01.16. Változás MATÁV 1.014 1.013 -0,9% MÓL 5.170 5.010 -3,0% OTP 7.550 7.340 -2,8% Richter 22,305 21.850 -2,0% r RÁBA 3.450 3.350 -2,9% TVK 3.435 3.260 -5,1% Kárp.jegy 960 902 -6,0% BUX 8.002 7.639 -4,5% Forrás: Allied Investment Rt., Nyíregyháza Nyírfa tér 5. „Árfolyamok. Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. január 16. Vétel Eladás Középáré. 330,20 348,11 337.97 Angol font 330,49 346.77 338,63 329,75 346,66 338,20 131.27 141,47 136,03 Ausztrál dollár 132,15 140,37 136,26 132,03 140,19 136,11 532,80 571,25 549,28 Belga frank» 533,60 566,42 550,01 532.41 565,34 548,88 28.70 30,93 29,74 Dán korona 28,89 30,67 29,78 28,84 30,62 29,75 36,08 38.89 37.39 Finn márka 36,33 38,59 37,46 36,28 38,52 37.40 32,81 ' 35,17 33,82 Francia frank 32,85 34,87 33,86 32,88 34,74 33.81 97,49 104,53 110.51 Holland forint 97,67 103,67 100,67 97,74 103,27 100,50 154.57 166,59 160,18 Japán yen* 155,24 164,98 160,11 155.27 164,87 160,07 139.65 150,51 144,72 Kanadai dollár 140,82 149,14 144,98 140,40 149,08 144,74 110,64 116,64 113,24 Német márka 110,60 116,24 113,42 110,67 116.05 113,22 ' 26,48 28,54 27,44 Norvég korona 26,64 28,30 27,47 26,62 28,26 27,44 111.66 119,71 115,11 Olasz líra** 111,85 118,75 115,30 117,11 118,10 113,11 15,73 ' 16,58 16,10 Osztrák schilling 15,72 16,52 16,12 15.70 16,51 16,10 105,37 117,58 110,92 Portugál escudo 107,75 114,39 111,07 107.58 114,23 110,90 129,10 139,13 133,78 Spanyol peseta* 129,81 137,83 133,82 129,74 137,77 133,75 135,29 142,62 138,47 Svájci frank 134,53 142,83 138,68 134,53 145,03 138.43 24,94 26,87 25,84 Svéd korona 25,09 26.65 25,87 25,06 26,81 25,83 202,83 213,83 207,60 USA dollár 203,07 212,83 207,95 202.42 217,80 207,01 216,02 232,80 223,85 ECU 217,56 2.30,90 224,2.3 217,19 230,63 223,91 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók

Next

/
Thumbnails
Contents