Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

1998. január 19., hétfő Gordonkások versenye Nyíregyháza (KM) — Fia­tal —1970. január 1 -je után született — gordonkások­nak hirdet országos ver­senyt a Magyar Rádió Rt. Bartók adófőszerkesztősé­ge. A jelentkezési határidő: május 31. A szervezők részletesebb információval is az érdek­lődők rendelkezésére áll­nak a Magyar Rádió Rt. Bartók adófőszerkesztőség — 1800 Budapest címen, vagy a 328-8739 faxszá­mon. Kérésre postázzák a versenykiírást tartalmazó részletesebb információt. A csellisták országos verse­nyét október 26. és novem­ber 6. között rendezik meg a Magyar Rádió 6-os stúdi­ójában. A díjkiosztó ünnep­séget és gálakoncertet a Ze­neakadémián tartják, no­vember 7-én. A zenei ver­sengést támogatja a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium, a Nemzeti Kul­turális Alap, valamint a Fő­városi Közgyűlés Kulturá­lis Bizottsága. Petőfi-szavalóverseny Nyíregyháza (KM - N. I. A.) — A Magyar Televízió Rt. Irodalmi és Drámai Szerkesztősége, a Petőfi Emlékbizottság, az Orszá­gos Petőfi Sándor Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyarok Vi­lágszövetsége és a Művelő­dési és Közoktatásdai Mi­nisztérium Magyar Millen­nium Emlékbizottsága Pe­tőfi Sándor műveiből sza­valóversenyt hirdet határa­inkon belül és kívül élők számára. A vetélkedő három kate­góriában zajlik: vers- és prózamondás; énekelt vers (hangszeres kíséret nélkül); megzenésített vers (hang­szeres kísérettel). A versenyen korhatár nélkül bárki részt vehet ál­talános iskolás, középisko­lás és felnőtt korcsoport­ban. A jelentkezők lehetnek egyéni versenyzők, csalá­dok, műkedvelő csoportok, kisegyüttesek, maximum 8 fő. A műsort magyarul és saját anyanyelvükön is elő­adhatják. Nevezni legalább három Petőfi-művel, illetve szö­vegrészlettel kell. Egy-egy produkció ideje nem halad­hatja meg az öt percet A versenyre nem jelent­kezhet az, aíd a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, végzett színész vagy engedéllyel rendelke­ző előadóművész. A jelentkezéseket (név, lakcím, életkor, kategó­ria) a következő címre vár­ják a szervezők: Budapest, V. Pf. 368. 1369 Magyar Televízió Petőfi Sándor Szavalóverseny. A jelentke­zés határideje: 1998. január 31. Í|I::';I ^ " ■■■ ' - ill Irodalmi... ...presszó várja az érdeklő­dőket a Nagykállói Kállfo Étteremben január 19-én 17 órától. Az est vendége Ve­rebes István, a Móricz Zsigmond Színház igazga­tója. (KM) Tárlat... ...nyílik a nyíregyházi Vá­rosi Galériában január 20- án 16 órától. Petkes József festőművész kiállítását Sü­megi György művészettör­ténész nyitja meg. Közre­működik Keresztes Sándor színművész. (KM) Felsőfokú... ...gyógypedagógiai asszisz­tens és dajkatanfolyamot indít a Penzum-V Bt. Nyír­egyházán. Érdeklődni a 475-678-as telefonon lehet. (KM) Bábszínházi... ...előadásokat láthatnak a kicsinyek a nyíregyházi Kölyökvárban január 22- én. Délelőtt tíz órától a Tündöklő tarisznya, dél­után 14.30-tól pedig az Arany csibe című bábmű- somak tapsolhatnak a gye­rekek. (KM) Szakkörök Bogáton A nagyközség fiataljai számíthatnak arra, hogy idén is szerveznek szóra­koztatásukra a művelődési házban színvonalas műsort fővárosi, nyíregyházi és miskolci művészek részvé­telével. A művelődési házat idén is többször bérbe adják ke­reskedőknek, vállalkozók­nak, az anyagi bevétel mi­att. Szükség is van a pénzre a fenntartás, illetve a bőví­tés miatt. Az épület és a fel­szerelés már nem felel meg a jövő igényeinek, ezért az illetékesek már el is készí­tették egy új, korszerű mű­velődi ház építészeti, beru­házási tervét. Az új műve­lődési házat — a támogatá­soktól függően — pár éven belül szeretnék átadni ren­deltetésének. Nyírbogát (N. L.) — Jól működnek a szakkörök a nyírbogáti Ady Endre Mű­velődési Házban. Az idei működéshez is biztosítottak a feltételek — tájékoztatott Bírta Sándorné, a művelő­dési ház vezetője. A fiatalok körében nép­szerű szakkörök listája: báb, népi játékok, színját­szó, zenei. Majorett cso­portja és balett csoportja is van a művelődési háznak. Klasszikus táncokat is ta­nulhatnak és gyakorolhat­nak itt a fiatalok. A nyírbá­tori kulturális programok­ban rendszeresen részt vesznek a nyírbogátiak, a színjátszók és a majorettek rendszeresen fellépnek a környező települések kultu­rális, vagy politikai esemé­nyein. Popkórus született a Kabayban A kabays popkórus tagjai tanárnőjükkel Horányi Zsuzsa felvétele Kállai János Tiszavasvári (KM) — A ti- szavasvári Kabay János Ál­talános Iskola mindig híres volt arról: igyekszik „több lábon állva” megteremteni az intézményben folytatott oktató-nevelő munka sokszí­nűségének a feltételeit. Az ének-zenei és az idegen nyelvi tagozatok adják a tano­da tartalmi tevékenységének legkarakteresebb vonalait, de mellettük sok más tevékenysé­gi formában is jeleskednek a kisebb-nagyobb „kabays” ne­bulók. — A kórusmozgalom — tá­jékoztat Takács Mihály igaz­gató — mindig az erősségünk volt. Jelenleg már négy ének­kari formációban mutathatják meg a tagozatosaink tehetsé­güket, felkészültségüket. A ki­csinyek kara, az ötödikesek és a tagozatosok kórusa kiegé­szült a közelmúltban egy új alakulattal. Megszületett egy olyan „csapat”, melynek arcu­latát leginkább a nyíregyházi Zig Singers-éhez tudnám ha­sonlítani. — Nevünk ugyan még nincs — jegyzi meg Rádulyné Nagy Zsuzsanna karvezető, ének­zene és történelem szakos ta­nár. — A taglétszámunk félszáz körüli; nagyon tetszik a gyere­keknek, amit csinálunk. Á ka­rácsonyi koncerten sikeresen debütáltunk. Mondhatom, ez a fajta énekstílus újdonságnak számít Tiszavasváriban. A re­pertoárunkba a magyar pop- és rockzene klasszikusaiból vá­logattunk számokat, de a mű­sorunkban felcsendülnek a legújabb slágerek is. — Az mindenképpen meg­könnyíti a felkészülésünket, az igényes, színvonalas műsor­összeállítást, hogy mivel zene- tagozatos iskola vagyunk, a gyerekeink képzettek, stabil zenei alapműveltséggel, kész­ségekkel rendelkeznek. — Na, és természetesen: te­hetségesek! Külön szerencse, hogy az első perctől saját ze­nekarunk kíséri a kóruséneket. A „banda” összetétele: két gi­tár, szintetizátor, dob, alkal­manként pedig megszólal a trombita is. Remélem, a kez­deti lelkesedés, lendület a jö­vőben sem lankad a diákok­ban. Tavasszal több fellépésre is készülünk, aztán meg: majd eldöntjük — merre és hogyan tovább. A duplán doktor sztorijai Sírbeszédet mondott az együttes tagjainak • Félt, hogy árokba esik A szerző felvétele Nábrádi Lajos Mátészalka — Vékony Mik­lós, a Mátészalka és Vidéke Áfész 66 éves jogtanácsosa várja a Duna Televízió mun­katársait, hogy az egykor oly híres Mátészalkai Cigány Táncegyüttes emlékeiről me­séljen nekik. A jó humorú, jó beszélőkészséggel megáldott jogász egy kötetre való érde­kes történetet is összegyűjtött a hosszúra nyúlt pályafutása során. Régi újságok, könyvek, kiadványok, megírt (majd fel­olvasott) sírbeszédek tornyo­sulnak íróasztalán. Ha lesz ideje és segítséget is kap, szto­rijait papira veti, s átadja az utókornak. Olyan ő, mint egy élő törté­nelemfa. Megtapasztalta az élet ámy-és fényoldalát. Volt segédmunkás, rakodómunkás, aztán boltosként, majd boltve­zetőként állt a közösség szol­gálatába. (Jó pár évig forgatta a tollat, a Kelet-Magyarorszá- got tudósította a szatmári ese­ményekről.) Munka mellett végezte el a jogi egyetemet. A szövetkezet mindig is patro­nálta a kultúrát, a művelődést, természetesen a híres cigány­együttest is. Az együttes veze­tését — mi sem természete­sebb — egy fiatal értelmiségi­re kellett bízni. Rá esett a vá­lasztás. S ha eljön majd az ide­je, miket mond a Duna Televí­zió munkatársainak? Minde­nekelőtt elmondhatja: alig hogy doktorrá avatták, Pécsen megrendezték a népi együtte­sek nemzetközi seregszemlé­jét. Az egyik szünetben a má­tészalkai együttes klarinétosa szót kért, összecsődítette a tö­megeket, fehér lepedőt vett magára, szája elé emelte vé­kony zeneszerszámát, ezzel úgy nézett ki mint valamelyik indiai őse. Nos szót kért és a sok-sok hazai és külföldi sze­replő előtt bejelentette, hogy ő az együttes nevében ezennel amolyan hagyományőrző, kul- túrális doktorrá avatja Vékony Miklóst. Sok embert avattak már díszdoktorrá, tiszteletbeli doktorrá, de ez, a lepedő alól kimondott doktori cím bizo­nyára egyedüli széles e vilá­gon. Telt, múlt az idő és az együt­tes tagjai közül többen is át­költöztek arra a másik világra, talán azért is, hogy szórakoz­tassák az ottaniakat. A szövet­kezet és a mátészalkai polgá­rok nevében ki más is mondott volna búcsúbeszédet a sírnál, mint Vékony Miklós. Beszé­deinél szem nem maradt szára­zon. No, azért nem a temető csendjéhez, komor hamgulatá- hoz szokott ő, inkább hangos és humoros. Mondják, hogy a mostani szilveszter idején megrendezett szövetkezeti összejövetelen is ő oldotta fel a hangulatot. S most halljunk tőle néhány nem kitalkált, va­lódi sztorit. Emlékszik rá, hogy Vaján az egyik falugyűlésen felszólalt egy surcot és kalapot viselő bácsi. így: „Ki volt az a hűje, aki a kocsma közelében vízve­zető árkot ásatott?! Ez baleset- veszélyes, a magamfajta em­ber záróra után még beleesik.” Nagydoboson az egyik kocs­mát ellenőrizték Vékony Mik- lósék. Nem volt baj, de a derék kocsmáros az ujjával körbe tö­rölte a poharat és megkérdez­te: „Kémek egy féldecit?” Per­sze hogy nem kértek. Az em­beri újjhoz még egy története fűződik. A régi szép időkben még lova is volt a szövetkezet­nek, szekéren terítették az árut. A kocsis nagy termetű ember volt. A törzsgárdatagoknak a ve­zetőség aranygyűrűt csinálta­tott. Minden jelöltről egy-egy másik gyűrűvel felvették a méretet. Valaki kitalálta: ve­gyék le a függöny karnisának gyűrűjét. Levették, pászolt, az volt a kocsis mintája. Végül a hivatalos zsargonról egy pél­da. Valaki megírta a hivatalos beszédet, amelyben egy he­lyen ez állt: „Szövetkezetünk az elmúlt évet 13/ M forint nyereséggel zárta.” A sza- mosszegi részközgyűlésen egy „egyszerű” vezetőségi tag 13 millió helyett 13 perem forin­tot olvasott fel. A hozzászólá­soknál volt aki jogos és őszin­te kíváncsisággal megkérdez­te: mi az a peremforint. A fo­rintot azóta többször leértékel­ték, a sztorikat még felértékel­hetik... Könyv a szónoki mesterségről Nyíregyháza (KM) — Heli­kon Universitas címmel új soro­zatot indított a Helikon Kiadó, amelyben művészeti, művelő­déstörténeti, társadalomtudo­mányi írásokat, összefoglaló műveket jelentetnek meg. A sorozat első négy kötetét nem­régiben mutatták be a Helikon Könyvesházban. A könyvek­nek azok is hasznát vehetik, akik akár az üzleti életben he­lyezkedtek el, hiszen egy jó üzletembernek nemcsak jogi ismeretekkel kell rendelkezni­ük, hanem meggyőzően kell tudni érvelniük, vitázniuk is. Szörényi László és Szabó Zoltán Kis magyar retorika cí­mű könyve a „szónoki mester­ség” meghatározásával, tár­gyával, szabályaival, a beszéd és a kifejezés témakörével foglalkozik. Gulyás Gyula közgazdász Közszolgálat és etika című kiadványában an­gol és amerikai tanulmányok­ból válogat, amelyek a téma általános elméleti kérdéseit, a közszolgálat morális dilem­máit, a politikai döntések kap­csán felmerülő értékkonfliktu­sokat és a politikai adminiszt­rációs szféra felelősségét tag­lalják. A bemutatón elmond­ták, hogy mindkét kiadvány felsőoktatási tankönyvnek mi­nősül. Az egyetemisták és fő­iskolások már több éve isme­rik Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András és Sze- madám György Jelképtár című összeállítását, amelynek a mostani az ötödik kiadása. A könyv félezer címszóban fog­lalkozik a különböző mitoló­giai, néprajzi, vallástörténeti és művészeti jelképekkel. Ugyancsak jól ismert a felső- oktatási intézményekben Zol- tai Dénes professzor Az eszté­tika rövid története című könyve, amelynek most ne­gyedik kiadása jelent meg. A sorozat további három kötete — Störig A filozófia vi­lágtörténete; Kovács András Bálint és Szilágyi Ákos: Tar- kovszkij; Hankiss Elemér Az emberi kaland — is már a bol­tokba került. A kiadó tervei­ben szerepel több jeles hazai és külföldi szerző munkáinak megjelentetése. Egyebek mel­lett Roland Barthes A divat rendszere," Peter Simánál Színháztörténet és Halmai Gábor Jogi szöveggyűjtemény című munkája. Vetélkedő Budapest (MTI) — Egy hónapon át, február 15-ig olvashatók az Interneten annak a műveltségi vetél­kedőnek a kérdései, ame­lyeket a magyar forrada­lom és szabadságharc 150. év ford ulójának t i s ztel elére hirdettek meg hazai köz­művelődési és tudományos műhelyek. Az érdeklődők a világhálón a http:// www. 1848. hu. címen találhatják meg a verseny feladatait. A versengésen mindenki in­dulhat. éljen is bárhol a nagyvilágban. Az 1848/49 szabadságharc magyaror­szági eseményeivel foglal­kozó kérdések megtalálha­tók a Magyarok Világszö­vetség lapjában Magyar Fi­gyelő januári számában is. 1 '* ” ■> JBf gs * ?i m< i KULTÚRA

Next

/
Thumbnails
Contents