Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

NAGYVILÁG 1998. január 16., péntek Clinton békére szólított fel Zágráb (MTI) — Az ame­rikai elnök arra buzdította Horvátországot, hogy állít­sa helyre a többnemzetisé­gű együttélési modellt a horvát Duna mente térségé­ben, ahol csütörtöktől meg­szűnt az ENSZ-védnökség, és Kelet-Szlavónia, Bara­nya és Nyugat-Szerémség Zágráb fennhatósága alá került. Bili Clinton üzenetét Ro­bert Gelbard, az amerikai elnök délszláv különmegbí- zottja sajtóértekezleten is­mertette csütörtökön Vuko- váron, ahol ünnepélyes ke­retek között jelentették be a térséget felügyelő átmeneti ENSZ-igazgatás (UNTA- ES) megbízatásának befe­jeződését. Gelbard sajtóér­tekezletén elmondta, hogy az amerikai elnök köszöne­tét fejezi ki a horvát kor­mánynak, valamint Kelet- Szlavónia, Baranya és Nyu­gat-Szerémség minden la­kosának azért, mert együtt­működtek a világszervezet­tel a válság békés rendezé­se, valamint a térség Hor­vátországhoz történő békés visszacsatolása érdekében. Kiemelte, az Egyesült Álla­mok azt szeretné, ha e vi­dék nemzeti hovatartozás­tól függetlenül minden hor­vát állampolgár számára biztonságos lenne és meg­felelő életfeltételeket bizto­sítana. Emlékeztetett arra, hogy Horvátország vállalta, biztosítja a visszatérés lehe­tőségét azoknak a szerb menekülteknek, akik Jugo­szláviából vissza akarnak térni e területre. Gelbard ál­lást foglalt a Jugoszlávia és Horvátország közötti terü­leti vitában, amikor újság­írói kérdésre válaszolva ki­jelentette, hogy Washing­ton szerint a Prevlaka-fél- sziget a Horvát Köztársaság területéhez tartozik. Vukovár Borovo Nasel- je-i negyedében az ENSZ, a horvát kormány, a horvát­országi szerbek képviselői és a külföldi diplomáciai képviseletek megbízottai jelenlétében átadták Hrvoje Sárinknak, a horvát elnök kabinetirodája vezetőjének (Sarinic írta alá a horvát ve­zetés részéről a térség bé­kés visszacsatolásáról kö­tött 1995-ös erdődi megál­lapodást) az ENSZ Bizton­sági Tanácsának azt a hatá­rozatát, amelyben kimond­ták a horvát Duna mente ENSZ-védnökségének megszűnését. Sarinic be­szédében egyebek között kiemelte, hogy a békés visszacsatolás elképzelhe­tetlen lett volna a horvátor­szági szerbek vezetőinek együttműködése nélkül, akik elfogadták, hogy a vál­ság megoldásának egyetlen útja a béke. Vojislav Stanimirovic, a horvát parlament szerb kép­viselője, a megbékélésre alakított nemzeti bizottság alelnöke kijelentette, hogy az UNTAES kétéves missziója példaként szol­gálhat a térség egésze szá­mára. Kiemelte, hogy a horvát fennhatóság megte­remtésével különleges fele­lősség hárul a horvát kor­mányra a megbékélés kiala­kítása, a menekültek visszatelepítése, a megkü­lönböztetés nélküli jogbiz­tonság garantálása, az em­beri jogok biztosítása szem­pontjából. Arafat alapítványa Párizs (MTI) — Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke jövő kedden — úton Washingtonba, az amerikai elnökkel tartandó tárgyalá­sokra — megáll Párizsban, ahol részt vesz a ciszjordá- niai és gázai beruházásokat támogató 100 millió dollá­ros nemzetközi beruházási alap létrehozásának ünnep­ségén. ' Erre a Világbank európai központjában kerül sor, s az aláírási ceremónián jelen lesz James Wolfensohn, a pénzügyi szervezet elnöke, valamint Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök, aki alapítványa révén szintén részes e beruházási vállal­kozásban. A 100 millió dolláros ala­pítvány célja, hogy támo­gassa az autonóm területek palesztin magánvállalkozá­sait. Tavaly decemberben egyébként a Palesztin Ható­ság nemzetközi támogatói vállalták, hogy 1998-ban 750 millió dollárt fordíta­nak e területek fejlesztésé­re. A Világbank közlése szerint a közel-keleti béke­folyamat leállásával igen nagy mértékben visszazu­hantak a ciszjordániai és gázai beruházások, és nagyarányú életszínvonal­csökkenés is bekövetkezett. Sonia Gandhi, a néhai indiai miniszterelnök, Rajiv Gandhi özvegye az őt ábrázoló plakát előtt állva inte­get csütörtökön egy Bangalore-ban tartott választási nagygyűlés résztvevőinek AP-felvétel Anatolij Szolovjov orosz parancsnok és David Wolf amerikai űrhajós csütörtökön magyar idő szerint 6.04 perckor visszatért a Mir űrállo­másra, miután 3 óra 52 percet töltött a világűr­ben. A két űrhajós a NA­SA megrendelésére tudo­mányos megfigyelést hajtott végre: az ameri­kai gyártmányú SPSR mű­szerrel, az űrobjektumok burkolatának „visszatük­rözési" együtthatói méré­sére szolgáló szpekroref- lektométerrel az űrállo­más külső burkolatát ta­nulmányozták. Képün­kön a földi irányítók Moszkva melletti köz­pontjukban kísérik figye­lemmel az űrsétát AP-felvétel A konvenció ellenultimatuma Bukarest (MTI) — A Román Demokrata Konvenció csütör­tökön elfogadott határozatá­ban elutasította Petre Roman pártjának a kormány megvál­toztatására tett javaslatát, és egyfajta „ellenultimátumban’' hétfőig adott határidőt a De­mokrata Pártnak arra, hogy fe­lülvizsgálja azt a határozatát, amelynek értelmében meg­vonja támogatását Victor Ci- orbea miniszterelnöktől. Ellenkező esetben — hang­súlyozza a Parasztpártot, a Nemzeti Liberális Pártot és több más csoportosulást tömö­rítő politikai szövetség közle­Csalás a Cityben London (MTI) — A brit gazdasági bűnözés történe­tének eddigi legnagyobb csalási kísérletét leplezte le a londoni rendőrség, amely négy személyt tartóztatott le csütörtökön a pénzvilág központjában, a Cityben. A Scotland Yard közle­ménye szerint a két brit, egy amerikai és egy köze­lebbről nem azonosított nemzetiségű nyugat-afri­kai állampolgár fedezetlen aranyigazolásokat akart el­sütni, amikor hosszas meg­figyelés után kattant a bi­lincs a kezükön. A négy csaló birtokában talált ha­mis értékpapírok 204 ton­na nemlétező aranyfede­zetről „tanúskodtak”; a mintegy 2 milliárd dollár összértékű nemesfém az igazolások szerint egy svájci bankban fekszik. ménye — a Demokrata Párt fogja viselni az egész felelős­séget „a politikai helyzet rom­lásáért, amely elkerülhetetle­nül előrehozott választások­hoz vezetne”. A Demokrata Párt szerdán március 31-ét jelölte meg ha­táridőként: amennyiben addig nem alakul javaslatának meg­felelően új kormány, országos tanácsa a kilépés mellett dönt. A konvenció az „ellenulti- mátummal” egy időben a koa­líciós pártok közötti tárgyalá­sok azonnali megkezdését ja­vasolta a válság megoldására. A konvenció országos taná­Prága (MTI) — A Václav Klaus volt cseh kormányfő vezette Polgári Demokrati­kus Pártban (ODS) csütörtö­kön újabb botrány tört ki. Lemondott a párt december­ben megválasztott új alelnö­ke, Bohdan Dvorák, mert kétségei vannak afelől, hogy a volt legerősebb cseh kor­mányzó párt valóban tisz­tázni akarja-e a november­ben nyilvánosságra került korrupciógyanús támogatási ügyeket. „Az biztos, hogy az én elkép­zelésem a kongresszus ezen (az állítólagos csúszópénzek­kel kapcsolatos) határozatai­nak teljesítéséről teljes mér­tékben eltér attól, ahogy azt az ODS grémiumának néhány tagja elképzeli, akiket kétség­telenül befolyásolnak az egyes privatizációs botrányok ki­vizsgálásakor szerzett saját ta­pasztalataik” — írja Dvorák abban a levelében, amelyet pártja vezetőségének küldött csának közleménye szerint a Ciorbea-kormány megváltoz­tatása veszélyeztetné a reform megvalósítását, Románia erő­feszítéseit az euroatlanti struk­túrákba való betagolódásra. A román kormány jelenlegi ab­szolút sürgős feladata a re­formprogram konkretizálása és az 1998 évi költségvetés el­fogadása, amit egyetlen fele­lős politikai erő sem vitathat. A konvenció ebben az érte­lemben intéz „végső felhívást” a Demokrata Párthoz, hogy maradjon a Ciorbea-kormány- ban e politikai célok megvaló­sítása érdekében. Csak ez aka­megindokolva váratlan távo­zását. A levélben Dvorák ne­veket nem említ, s azt sem részletezi, hogy mely privati­zációs botrányokra gondol. Az ODS decemberi rendkí­vüli kongresszusán Dvorák magára vállalta, hogy szemé­lyesen fogja felügyelni az ODS állítólagos külföldi titkos pénzeinek kiderítését. A párt grémiuma azonban mind a mai napig nem volt hajlandó eleget tenni annak a rendőrségi ké­résnek, hogy tegye hozzáfér­hetővé a párt képviselőinek szolgálati útjait rögzítő jegy­zéket az elmúlt évekből. Egyes hírek szerint az ODS- nek olyan számlája van külföl­dön, valószínűleg Svájcban, amelyen 170 millió koronának megfelelő valuta van. Ezt a pénzt azok a cégek fizették be, amelyek érdekeltek voltak a cseh privatizációban. Václav Musílek, az ODS szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Dvorák azért nyújtotta be lemondását, mert nem bírta dályozhatja meg az ország számára rendkívül veszélyes bizonytalan politikai helyzet kialakulását. A konvenció azzal is évrel, hogy szerdai határozata sze­rint a Demokrata Párt is csak a jelenlegi koalíciót tartja alkal­masnak az ország számára fontos mély változtatások megvalósítására. A csütörtöki konvenciós do­kumentum ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a politikai bizonytalanság nem folytatód­hat, és ezzel indokolja a koalí­ciós partnernek szóló hétfői határidő kitűzését. elviselni azt a hatalmas nyo­mást, amelyet a médiák gya­koroltak rá a korrupciógyanús pénzek kivizsgálásának ügyé­ben. Éppen a párt finanszírozása körüli tisztázatlanság volt a legfőbb oka annak, hogy de­cemberben az ODS-ben véle­ményplatform alakult, amely e hét elején pártszakadáshoz ve­zetett. A Jan Rumi vezette frakció Szabadság Unió néven rövidesen önálló pártot alapít. Václav Klaus pártelnök a közszolgálati rádiónak nyilat­kozva elutasította, hogy Dvo­rák lemondásának az lenne az oka, hogy a pártvezetés nem hajlandó kivizsgálni a korrup­ciógyanús ügyeket. Azt állítot­ta, hogy a párt hajlandó volt kiadni a rendőrség által kért kimutatásokat, de vita volt a dokumentumok kiadatásának módja körül, s szerinte csak ebben volt Dvokráknak „ki­sebb nézeteltérése” a párt igazgatójával, de nem a veze­tőségi tagokkal. Újabb botrány Klauséknál Kohl az embercsempészetről Bonn (MTI) — Helmut Kohl német kancellár szerint szo­ros nemzetközi összefogással meg kell akadályozni a bűn- szövetkezetek által folytatott és egyre nagyobb mérete­ket öltő embercsempésze­tet. A keresztény pártok frakciójá­nak Európa-politikai tanács­kozásán szerdán este mondott beszédében Kohl tűrhetelen- nek mondta, hogy bűnbandák tömeges meneküléseket szer­veznek, és hatalmas összege­ket zsebelnek be az emberek­től. akiket az Európai Unió te­rületére juttatnak. A kancellár szólt arról, hogy Németország messze a legtöbb menedékest fogadta be az elmúlt években, és a délszláv háború menekült­jeinek túlnyomó többsége is itt talált átmeneti otthonra. A me­nedékkérők okozta gondok és költségek eddiginél igazságo­sabb elosztását követelte. „Né­metország nem hajlandó egész Európa helyett egyedül viselni a terheket” — szögezte le. Az Európai Unió többi tag­állama együttesen nem fogad be annyi menekültet, mint Né­metország. Tavaly 104 ezer ember kért politikai menedék­jogot, bár a kérelmezőknek csak mintegy negyven száza­léka kapott tartózkodási en­gedélyt. A legtöbben törökor­szági és iraki kurdok, valamint koszovói albánok voltak. Bonn az elmúlt hetekben azért reagált rendkívül idegesen a kurdok tömeges Olaszország­ba érkezésére, mert a tapszta- latok szerint a kurdok szinte kivétel nélkül mind Németor­szágba tartanak, ahol népük mintegy félmillió tagja él már. Kohl beszédében foglalko­zott az Európai Unió és Török­ország megromlott viszonyá­val. „Alaptalan és indokolat­lan az ankarai vezetés amiatti sértődése, hogy az EU-tagálla- mok vezetői a luxembourgi csúcstalálkozón nem sorolták Törökországot a felvételre esélyes államok első csoport­jába” — mondta. Rendkívül sajnálatosnak minősítette Tö­rökország éles reagálását, és reményét fejezte ki, hogy „be­látható időn belül ismét értel­mes párbeszéd alakul ki” Pokolgép Algír (MTI) — Egy ember életét vesztette, nyolcán pedig megsérültek, amikor szerdá este pokolgép rob­bant Barakiban. Algír dél­keleti elővárosában egy mecsetben — adták hírül csütörtökön az algériai la­pok. A pokolgépet, amely este 8 óra körül lépett mű­ködésbe. egy felakasztott kabát alá rejtették — írta a Liberté című lap. Zigud Juszef közelében két fiatalembernek elvág­ták a torkát. Szetifben pe­dig a körzet felsőházi kép­viselőjének fiát lőtték le egy kávéházban még ked­den. .......■■■«■ .............

Next

/
Thumbnails
Contents