Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-14 / 11. szám

1998. január 14., szerda MINDENFELŐL Nyíregyháza Zrínyi Ilona utcai üzletei már farsangi jelmezbe öltöztetik kirakataikat Ipl :fH :sSSfiÄ Balázs Attila felvétele Rabolt mesterművek Szív-vásár Budapest (MTI) — Az MSat országos kereskedel­mi tv-csatomát működtető Hungarian Broadcasting Corporation (HBC) az el­múlt héten, a New York-i elektronikus tőzsdén felvá­sárolta a Szív tévé tulaj­donjogával rendelkező Global Television Net­work (GTN) társaságot — jelentette be Offer Assis, a HBC elnöke kedden, sajtó- tájékoztatón. A HBC 37,5 millió dol­lárt fizetett a GTN-ért, amely tavaly decemberben vette meg a Szív tévét, mi­után értesült a HBC vásár­lási szándékáról — vála­szolt az elnök újságírói kérdésre. A tranzakció nem sérti a médiatörvényt, mivel a Szív tévé jogilag körzeti televízióként van beje­gyezve, míg az MSat or­szágos televízió. Becs (MTI) — A múlt heten New Yorkban lefoglalt két Schiele-festmény jelenlegi kezelője szerint legalább öt további, ugyanabból a for­rásból származó Egon Schi- ele-mű található jelenleg az Amerikai Egyesült Államok­ban. New Yorkban az amerikai vámszervek azzal az indokkal foglaltak le a bécsi Rudolf Le­opold Alapítvány tulajdoná­ban lévő két Schiele-fest- ményt — amelyek egy osztrák vendégkiállítás részeként ér­keztek a New York-i Modem Művészetek Múzeumába — hogy két, Amerikában élő zsi­dó család azt állította: a nácik az ő családtagjaiktól vették el e képeket. Rudolf Leopold, az osztrák alapítvány egykori tu­lajdonosa a Der Standard című osztrák lapban kedden megje­lent nyilatkozatában azt mondta: a később hozzá került Halott város című kép 1956­ban a Kornfeld berni galéria eladással egybekötött kiállítá­sán cserélt gazdát, és került osztrák tulajdonba. Ugyane­zen a kiállításon azonban to­vábbi 52 Schiele-művet adtak el, amelyek közül legalább öt jelenleg amerikai múzeumok­ban található. Szerinte az Egy fekete kislány félaktja 1911- ből az ohioi Allen Memorial Art Museumban, Edith Schie­le 1915-ből származó portréja a kaliforniai Santa Barbara Art Museumban van. A legna­gyobb szenzáció: Leopold ál­lítása szerint az 1956-os kiállí­tás katalógusában 8. szám alatt szereplő, cipőjét húzó kislány képe 1910-ből jelen­leg a New York-i Modem Mű­vészetek Múzeumának tulaj­dona, valamint a Ronald Lau­der volt bécsi amerikai nagy­követ magángyűjteményének részét képező, szintén Bem­ben vett további Schiele-fest­mény is, állandó kölcsön mű­tárgyként ugyanitt található. Az osztrák alapítvány kuráto­ra szerint akkor Bemben az azóta rendkívül nagyra becsült osztrák festő, Egon Schiele to­vábbi 11 rajza és akvarellje került amerikai magángyűj­tőkhöz. Leopold ezután felte­szi a kérdést, hogy ezeket a képeket miért nem foglalták le az amerikai hatóságok. Az osztrák kancellár hétfő este megbeszélést folytatott a most hivatalba lépett bécsi amerikai nagykövet asszony­nyal. Kiima annak a reményé­nek adott hangot, hogy az eset hamar tisztázódik, és a két visszatartott kép mihamarabb visszakerül Ausztriába. A Der Standard másik híradása sze­rint Sabine Fehlemann, a wup- pertali Von der Heydt Muse­um igazgatónője a párizsi Lo­uvre-ban állítólag megtalált számtalan, a nácik által elra­bolt mű között felfedezett egy olyan Goya-grafikát, amely valaha a bécsi Albertina gyűj­teményének része volt. Diana emléke előtt tisz­teleg az az új CD, amelyet decemberben dobtak a pi­acra. A legnagyobb le­meztársaságok bevonásá­val szűk hat hét alatt elké­szített albumon, amelynek borítóján a tragikus sorsú hercegnő látható, a világ 36 leghíresebb zenei csil­laga szerepel Michael Jacksontól Luciano Pava- rottiig. Az album egyes becslések szerint mintegy 16 milliárd forint bevétel­re számíthat, amely össze­get Lady Di leginkább dé­delgetett jótékonysági alapjainak utalnak majd át Diana autója 100-zal sem ment? London (MTI) — Nem csök­ken az érdeklődés Diana éle­te és halála iránt. Telnek a hónapok a baleset óta, ám a körülmények tisztázása vál­tozatlanul az érdeklődés homlokterében áll. Most látott napvilágot, hogy az eredetileg feltételezett se­besség felével haladt a párizsi Ritz szálló Mercedese, amely­nek balesetében Diana walesi hercegnő és udvarlója, Dodi Fajed meghalt — közölte a francia vizsgálati anyagok adatainak elemzése után az egyik vezető brit közlekedés- biztonsági szakértő, aki szerint az augusztus végi párizsi autó­baleset „súlyos volt ugyan, de túlélhető”. Murray Mackay professzor, aki a Channel 4 brit kereskedelmi tévé kedd este műsorra tűzött, Crash (Karambol) című dokumen­tumműsorának nyilatkozott, kijelentette: a párizsi rendőr­ségi jegyzőkönyvek adataiból levezetett saját számításai sze­rint a gépkocsi legfeljebb 96 kilométeres sebességgel ha­ladhatott, amikor nekirohant az egyik támpillémek a párizsi Alma-híd aluljárójában. Mac­kay szerint a balesetet minden­ki túlélte volna, ha az aluljáró támpillérét biztonsági ütköző­korlát választotta volna el az úttesttől. Mackay szerint egyértelmű­en cáfolhatók azok a közkézen forgó adatok, amelyek szerint az Henri Paul vezette Merce­des 120 mérföldes, azaz csak­nem 200 kilométeres sebes­séggel vágódott volna neki a pillérnek, mert akkor a kocsi, úgymond, darabjaira hullott volna, s a betonoszlop is jó eséllyel megroggyant volna. Henri Paul, a Fajed-biroda- lom ékességének számító Ritz néhai biztonsági főnöke ült a volánnál, amikor a végzetes baleset történt, s szerepe csak­nem fél évvel a történtek után is széles körű vita tárgya. A francia rendőrségi vizsgála­tokból annyi egyértelműen ki­derült, hogy Paul, aki maga is meghalt Fajeddel és Dianával együtt, részegen szállt be a ko­csiba, bár brit szakértők a mi­nap ittasságának hivatalosan megállapított fokát is megkér­dőjelezték. A rendőrségi vizs­gálat szerint a sofőr szerveze­tében a megengedett legna­gyobb alkoholszint többszörö­sét mértek, brit igazságügyi orvosszakértők szerint a kiho­zott adatokat csökkenteni kell, mert a halál után azonnal meg­induló bomlás biokémiai fo­lyamatai önmagukban is növe­lik a sejtnedvek alkoholszint­jét. Ugyancsak folyamatos a vita a kocsi sebességéről és ar­ról is, hogy nem maga Paul serkentette-e versenyre a lesi- puskás fotósokat, akiket a hi­vatalos nézet szerint igyeke­zett lerázni. A jeti igazából egy barnamedve Peking (MTI) — A jeti, a Himalája csúcsain élőket félelemben tartó havasi em­ber valójában nem más, mint egy közönséges barna- medve — véli az állatvilág egyik kínai szakértője, aki tíz éve követi a titokzatos lény nyomait. Liu Vu-lin a tibeti állat- védelmi hivatal vezetője úgy véli, hogy a szőrszálak és azok a lábnyomok, ame­lyeket a helyi lakosok mu­tattak neki, csakis medvétől származhatnak. — Egyedül a medve tud talpboltozat nélküli lábnyo­mokat hagyni, mégha a láb­ujjak lenyomata igen ha­sonlít is az emberére — is­mertette Liu professzor vé­leményét az új Kína hírügy­nökség. A tudós szerint a ti­beti legendák lehettek a medve és a jeti történelmi összemosódásának alapjai. A legendák szerint a nős­ténymedvék szokásosan a nőket zaklatják, a hímek pedig igyekeznak el is ra­bolni őket főként, ha csino­sak. — A helyi lakosság köré­ben akkora a félelem med­véktől, hogy nem is tekintik állatnak őket, s ezért orral, szájjal és vörös színű hajjal ruházták fel őket — emlé­keztet az Új Kína. A jetit ugyancsak magas termetű, nagy lábú emberi lényként ábrázolják — mondta Liu, aki szerint a télen kifehére- dő bundájú medvét nézhet­ték jetinek. — Mindenesetre, ha jeti létezett is, akkor is kihalás­ra volt ítélve igen kis száma és a belterjes, vérrokonsá­gon belüli szaporodás miatt — írta a kínai szakértő vé­leményét ismertetve az AFP. Egy 13 éves lányt halálra gázolt, további két, ugyancsak 13 esztendős fiút pedig súlyosan megsebesített Barcelonában az az autós, akinek a figyelmét — utólagos be­vallása szerint — a képünkön látható fehérnemű­reklám terelte el AP-felvétel Paradicsom egyedülállóknak (MTI) — Ha valaki Stockholmban él, akkor nagyon valószínű, hogy a szomszédja egyedülálló, és korántsem kizárt, hogy ő maga is az. A svéd fővá­rosban minden három la­kás közül kettőben egye­dülállók élnek. A belvárosi lakosságnak majdnem a fele, — körül­belül 95 ezer ember — egyedül él. Az ő szükségle­teik kielégítéséről különle­ges üzletek, termékek és szolgáltatások gondoskod­nak. E tekintetben ország­szerte hasonló a helyzet. A felnőtt lakosság 16 szá­zalékát alkották 1975-ben az egyedülállók, 1995-ig azonban ez az arány 21 szá­zalékra nőtt. A függetlenséget Svédor­szágban igen nagyra becsü­lik — mondta a Reuternek Ake Daun etnológus-pro­fesszor, aki a Stockholmi Egyetemen tanít. — Törté­nelmileg ez összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy Svédország és a többi skandináv ország gyéren la­kott volt, és ma is az. Urbá­nus kultúránk nem volt. Az emberek nemigen hagyták el a kunyhójukat, senki nem látta értelmét annak, hogy látogatóba járjon — tette hozzá. A második világháború után a szociáldemokrata kormányzat igyekezett megteremteni az ideális tár­sadalmat, a bölcsőtől a sírig tartó jóléti rendszerrel, amely az életszínvonal emelkedése révén lehetővé tette individuális életmód kialakítását. A nők felsza­badulása jelentős szerepet játszott, a másik tényező pedig az volt, hogy európai viszonylatban Svédország­ban a legmagasabbak kö­zött van a válások száma, a házasságoknak több, mint a fele válással végződik. Svédországban pozitív do­lognak tekintik az egyedül­állóságot, mert nem kell al­kalmazkodni és nem kell beszélgetni, amikor ehhez nincs kedve az embernek — mondta Daun professzor. Noha a svéd jóléti rend­szer felbomlóban van, a 2005-ig terjedő előrejelzé­sek azt mutatják, hogy az egyszemélyes háztartások száma valószínűleg nem fog csökkenni. Svédország­ban az idősebb nemzedék kivételével az összes kor­csoportban növekszik az egyedülállók száma. A 25-44 évesek körében kétszer annyi az egyedül élő férfiak, mint az egye­dülálló nő. Az 50 éves kor körül már kiegyenlítődnek a számok, 65 év felett pedig az egyedül élő nők 2:1 arányban megelőzik az fér­fiakat. Ennek a trendnek köszönhető Stockholm első olyan élelmiszeráruháza, amely az egyedülállók igé­nyeit elégíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents