Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-14 / 11. szám
1998. január 14„ szerda HÁTTÉR Nyugdíj, reform, adózás Jelentős adókedvezmények a nyugdíjasélet terheinek enyhítésére Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Bár az elkövetkező hetekben bizonyára a múlt évi jövedelmek utáni adóbevallás foglalkoztatja majd az állampolgárok nagy részét, a parlament által tavaly hozott törvénymódosítás nyomán 1998. január elsejétől már néhány területen másként, általában kedvezőbben alakulnak adóterheink. Az adóhatóság megyei igazgató- helyettesét dr. Szikora Jánost ezúttal a személyi jövedelem- adó (szja) törvény 1998. évi módosításainak főként azon részéről faggattuk, amelyek a nyugdíjreformmal összefüggésben a felnőtt lakosság egészét érintik. — A módosításcsomag — amely egyéb ösztönző jellegű kedvezményeket is beépített a korábbi szabályozásba — is beépültek legfontosabb része valóban a nyugdíjreformmal függ össze: mostantól ugyanis a nyugdíjjárulék 25 százaléka az összevont adóalap adójából levonható. A nyugdíjreform eredményeként 1998. január 1-jétől új, vegyes nyugdíjrendszer működik. Ennek három pillére: a társadalombiztosítási nyugdíj; a magánnyugdíj; az önkéntes kölcsönös biztosító- pénztárak szolgáltatása. A szja a nyugdíjrendszer mindhárom elemét kedvezményezi. Vegyük először a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj adókedvezményére. — Az összevont adóalap adótábla szerint megállapított adójából levonható: a kötelező nyugdíjjárulék 25 százaléka (a nyugdíjjárulék mértéke 1998- ban a jövedelem 7 százaléka), s a magán-nyugdíjpénztári kötelező tagdíj 25 százaléka. Erre a kedvezményre azok is jogosultak, akik önként vállalják a magán-nyugdíjpénztári tagságot (a magán-nyugdíjpénztári tag kötelező tagdíjként a jövedelem 6, nyugdíjjárulékként a jövedelem 1 százalékát köteles befizetni). □ A harmadik pillért jelentő kiegészítő önkéntes tagdíj is részesül kedvezményben? — Az összevont adóalap adója csökkenthető a magánnyugdíjpénztárba önkéntesen befizetett kiegészítő összeg 50 százalékával. Ilyen kiegészítő tagdíjat csak a kötelező tagdíj alapjául szolgáló jövedelem 10 százalékáig lehet vállalni. Ez 1998-ban 10-6 = 4 százalék lehet. (Ez a kedvezmény nem vonatkozik a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján e címen fizetett összegre, ugyanis a munkáltatói befizetés a magánszemélynél eleve nem számít bevételnek, a munkáltatónál pedig költségként elszámolható.) □ A szolgálati idő megvásárlásához is kapcsolódnak kedvezmények? — A nyugdíjkorhatár 62 évre emelésével megnövekedett a szolgálati idő követelmény is. Emiatt a törvények lehetőséget biztosítanak bizonyos feltételek fennállása esetén a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem — külön megállapodás alapján történő — megvásárlására. E befizetésekkel kapcsolatos kedvezményként az összevont adóalap adójából levonható: a társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a magánszemély által saját maga, illetve nem egyéni vállalkozó magánszemély által más magánszemély javára befizetett összeg 25 százaléka. Ugyanez vonatkozik a magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodásra. □ Ezek szerint a szolgálati idő megvásárlását más átvállalhatja a magánszemély helyett? — Igen. Az átvállalt összeg nem számít a magánszemély bevételének, ám ekkor a kedvezményt sem ő veheti igénybe. Ha az átvállaló magánszemély, akkor ő veheti igénybe a kedvezményt, ha szervezet vagy egyéni vállalkozó, az átvállalt összeget — adómentesen — költségként érvényesítheti. □ Sok embert érdekel az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezménye. — 1998-ban továbbra változatlan az a szabály, amely szerint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye a befizetett összeg 50 százaléka, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, segélypénztár kedvezménye továbbra is 25-25 százalék, amely összesen 100 ezer forint adólevonást jelenthet. A munkáltatói befizetés a magánszemély adóalapjába és a kedvezmény alapjába is beszámít, a munkáltatónál pedig elszámolható költség. □ A középkorosztálytól fölfelé van lehetőség nagyobb kedvezményekre? — Új adókedvezményként azok, akik 2020. előtt lesznek a rájuk vonatkozó szabályok szerint öregségi nyugdíjra jogosultak, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseik 50 százalékát vonhatják le 1998. évet követően is az adóból azzal, hogy részükre az adókedvezmény felső határa nem 100 ezer, hanem 130 ezer forint. Mindkét többlet mindaddig illeti meg őket, ameddig ténylegesen nyugdíjba nem mennek. E kedvezmény célja, hogy ennek a korosztálynak, amelyik nyugdíja nagyságát nem tudja már lényegesen emelni, növelje az érdekeltségét az idős korára öngondoskodó módon történő felkészülésben. E jövőbeni hátrány ellen- tételezését célozza a 30 ezer forint többlet levonási lehetőség. □ Változott-e a nyugdíjak adózása? — A társadalombiztosítási nyugdíj adózása nem változott: nem kell utána adót fizetni. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár szolgáltatása továbbra is adómentes, tehát nem kell a többi jövedelemmel összevonni, s nem kell utána adót sem fizetni. Új elem e körben a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás. Ez abban azonos a tb-nyug- díjjal, hogy beszámít az adóalapba, ugyanakkor abban különbözik, hogy az összevont jövedelem után az adótábla szerint kiszámított adóból e szolgáltatási összegnek nem az alulról számított adója vonható le, hanem az adótábla legmagasabb adókulcsával megállapított adó 50 százaléka. Ez a sajátos kedvezmény majd azoknak a nyugdíjasoknak kedvez, akik alacsony jövedelműek és ezért a járulékfizetés időszakában nem, vagy csak részben tudták a járulék adókedvezményét érvényesíteni. □ Köszönöm a tájékoztatást azzal, hogy a szja-törvénymó- dosítás egyéb újdonságaira még hamarosan visszatérünk lapunk hasábjain.-m em azt mondom, /\l hogy friss a hír, de x Y azt gondoltam mikor az volt, hogy nem sok értelme lenne reagálni rá. Most már mást gondolok. Még a múlt év végén, mikor az idei költségvetést tárgyalta a megye- székhely önkormányzata, bejelentették, hogy míg mások nem mennek ötről a hatra, mi megyünk. Vagyis a tavalyi 500-ról 600 forintra emelkedett a gépjárművek mázsánként súlyadója. Ez van, év elején az ember már akkor lepődne meg, ha véletlenül valaminek az ára a tavalyi maradna. Mitől lett reagálásra érdemes mostanra ez a hír? A fővárosi főpolgármester szavaitól. O ugyanis azt mondta: el kell törölni a súlyadót. Igazságtalan dolog, hogy az autósoknak súlyadót is fizetni kell, a benzin árában pedig ott a rengeteg útalap, vagyis az az adó, vagy büntetés, amit az út használatáért fizetni kell. Az az érzésem, nem talál megértésre Demszky javaslata. Nálunk még akkor is kivetnék a Mir űrállomásra a súlyadót, amikor a súlytalanság állapotában van. □ □□ Nincs baromfi-influenza Magyarországon — hozták tudse Hongkongból, se Romániából nem szállítanak baromfit vagy tojást, így a betegség megjelenésének kevés a valószínűsége. Mivel azonban nem zárható ki teljesen a madárinfluenza magyarországi felbukkanása, a magyar hatóságok felkészültek a védekezésre. Addig viszont senki se csókolózzon Menet közben tunkra a rendkívül jó hírt a napokban a lapok. Azért mégsem lehet felhőtlen az örömünk, mert azt is megtudhattuk, hogy a vonuló vándormadarakban már évekkel ezelőtt kimutatták a betegség emberre veszélytelen — és Hongkongban átalakult — kórokozóját. Ezek ugyanis hordozzák a vírust, ám nagyobb ellenállóképességük miatt ritkán betegszenek meg tőle. Viszont megnyugodhatunk: Magyarországra tyúkokkal és vándormadarakkal. □ □□ Freddy bátyám... Hol vagyunk mi itten? Az öreg nagyot kortyintott a pálinkásüvegből. — Ez fiam, a csendőrségi laktanya pincéje... Nyugodt hely. Sose hallottam még, hogy itt razzia lett volna. ...És leheveredett egy kö- teg állami rongyra, aztán nyomban és jóízűen elaludt. A* Rejtő-kedvelők biztosan ráismertek Piszkos Fred és Fülig Jimmy párbeszédére, amely a Megkerült cirkálóban hangzott el, s hogy nem maradt hatástalan, arra pénteken jöttem rá, mikor azt olvastam, hogy feketemunkásokat állítottak elő az APEH Széchenyi rakparti épületének felújításán dolgozók közül. Lehet a meglepetést tovább is fokozni: a feketemunkásokon kívül 11 külföldinek — minden bizonnyal románok és ukránok lehettek — munkavállalási engedélye sem volt, de annak már nincs különösebb jelentősége . A lényeg, hogy a vállalkozók — az APEH gazdasági főosztályvezetője szerint két neves cég — tanultak Piszkos Fredtől, bizton remélték: ha valahol, hát az adóhivatal építkezésén nem lesz ellenőrzés. Csak azt nem tudom, milyen jelzőt tesznek ezután a két cég neve mellé. Feketeneves? Nevet a harmadik A választási kampány mellékszálává változott a Duna főágának elterelése ügyében született hágai ítélet. A szerelmetes nevet viselő kormánybiztos képviselte újabb és újabb gátötletek nem keltenek rokon- szenvet az eddig zöld beütéssel nem nagyon rendelkező ellenzékben. Az SZDSZ összeszorított ajkakkal állt koalíciós partnere mellé. A határidő ugyancsak szorít, a megoldáskeresés izgalmai pedig mindinkább összekeverednek a közelgő választás lázával. Szegény Duna. A sorsodról folyó vita közepette tekintetbe vétetik a trianoni határokon kívül rekedt magyarok élete, a környezetvédők tagadhatatlanul figyelemre méltó érvelése, a vízügyi lobbynak a folyam erejével vetekedő nyomulása, és még sok minden más... Mindeközben valahogy megfeledkezünk a Hágában székelő taláros testületről, mely olyan ítéletet hozott, mint amilyet hozott. Minősítették salamoninak. Nem jó a hasonlat. A bölcs bibliai uralkodó magasan fölötte állt hatalomban a két asszonynak, akik ama bizonyos gyermek fölött vitatkoztak. A talányos ítélet sugallata egy volt, és megfellebbezhetetlen. A gyermek megmaradt, és az anyjáé maradt. Felmerült a dodonai jelző is. A királynő megölése tárgyában megfogalmazódott mondat mai átirata így kezdődne: „a Dunát visszaadni nem kell félnetek jó lesz ha mindannyian beleegyeztek én nem ellenzem,, így, vessző nélkül. Ha aztán valamelyik fél kampányolás közben, a Kováé elnök elleni harc hevében, a kisebbségi kártya megfelelő, vagy nem megfelelő kijátszása kíséretében hibázik, vagy jól lép, és valamelyik irányban eldől a játszma, mondhatja a nemzetközi igazságszolgáltatás legfelsőbb fóruma: igen, így kellett ennek lennie, ez volt az ítéletben. Az igazságszolgáltatás, mint az nevében is benne van, szolgáltatás. Hágának volt ideje a döntésre, volt ideje a megfelelő szolgáltatás rendelkezésre bocsátására. Mégsem szolgáltatott. Legalábbis nem megfelelően. Nem vállalta a tévedés kockázatát. Inter duos litigentes, tertiam ga- udet — írja a latin jog. Vagyis a két veszekedő között nevet a harmadik. De hogy ez éppen a bíróság legyen... Esik Sándor Erős dohányos Ferter János karikatúrája r------------------------RWméhném I Földvásárlás K étezeregyig több mint 250 ezer hektár védett földterületet kell visszavásárolni az országban. A szaktárca szerint azonban több évet is csúszhat a természetvédelmi szempontól értékes földek állami tulajdonba vétele. A mellbevágó történet természetesen nem ma kezdődött. Ma már nem sok értelme van ugyan feleve- neníteni a kezdeteket, de talán abból a szempontból igen, hogy rávilágíthassunk arra, milyen károk keletkezhetnek, ha az államgépezet nem képes ellenállni bizonyos érdek- csoportok nyomásának, s ha nem képes időben korrigálni a hibát. Az 1992. évi II. törvény még azt mondta ki, hogy a védett természeti területek nem magánosíthatóak. Az 1992- es L. törvény azonban már sokkal lazább pórázra engedte a privatizációt, a földrendező és földkiadó bizottságok jó része pedig azon nyomban megkezdte a szóban forgó területek magánosítását is. Hogy mi értelme volt hadakozni egy öt-holdas szittyóért, járhatatlan mocsárért? Értelmetlen a kérdés felvetése, hiszen a rendszerváltást követő iszonyatos mohóság nem ismert határokat. De még ez volt a legkevesebb, hiszen az a mocsár általában érintetlen maradt. Ám a kiosztott, s természetvédelmi szempontokból értékes területeken dőlni kezdtek a fák, tünedezni kezdett az ősgyep, a vadrózsabokor, a székfűmező. Tönkrementek az ősi növényi társulások, az állatok lakóhelyei, megszűntek a madarak fészkelési lehetőségei. Szerencsére az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt, és három évvel ezelőtt az Országgyűlés is elfogadta azt a jogszabályt, amely hat évet adott a 260 ezer hektár visszavásárlására. Isten malmai azonban lassan őrölnek, eddig alig hetvenezer hektár került vissza. A természet értékeiért aggódók türelmetlensége — közéjük tartozik a szaktárca is! — érthető: ha ilyen ütemben halad a visszavásárlás, még évek telnek el a megnyugtató rendezésig. Addig pedig felmérhetetlen károk keletkezhetnek. Balogh Géza Nézőpont I HE Egy belépő Balázs Attila illusztrációja
