Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-12 / 9. szám
1998. január 12., hétfő GAZDASAG Kelet-Magyarorszag 15 Támogatható programok kerestetnek A befektetőknek nyújtott helyi kedvezmény később adóban megtérülő engedmény Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Nyéki Zsolt felvétele Budapest (KM - Ny. Zs.) — Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium nemrég megtartott évnyitó sajtófogadásán a Minőség ’97 sajtópályázat eredményhirdetésére is sor került. A fogadást követő beszélgetésen a minőség mellett a térségünket érintő aktuális témákról is készséggel kifejtették véleményüket a tárca vezetői. — A minisztérium megkülönböztetett figyelmét élvezi a keleti régió, elég csak utalni az ausztriai és a németországi bemutatkozó látogatások megszervezésére, de konkrét projektek, számos ipari beruházás támogatásáról is számot adhatunk — fejtette ki álláspontját Fazakas Szabolcs miniszter. Célhoz a pénzt — Álláspontunk továbbra is az — folytatta a miniszter —, hogy az infrastruktúra fejlesztésében minden tőlünk telhetőt megteszünk, s a jelenlegi szabályozókban is egy sor támogatás és adókedvezmény biztosított az ún. elmaradott térségeknek. A térségből érkező projektekről a megye és a megyeszékhely vezetőivel folyamatosan értekezünk, s a megfelelően kidolgozott, megalapozott terveket az összes rendelkezésünkre álló eszközzel felkaroljuk. Nagy lépés a Záhonyi Vállalkozási Övezet elismerése is, de ez önmagában még nem vonz befektetőket. Ehhez ki kell építeni az infrastruktúrát, s világosan meg kell mondani a befektetőnek — legyen az külföldi vagy magyar —, hogy milyen területen. milyen programokhoz várják a tőkéjét. Sokan tartanak attól, hogy a cigány kisebbség helyzetének rendezése körül kialakult feszültségeknek gazdasági kihatása is lesz. Én úgy látom — mondta a miniszter —, hogy a magyar- országi cigányság problémája egyelőre csak a különböző nemzetközi szervezeteknél váltott ki visszhangot, de inkább értékelő felhanggal. Nem valószínű, hogy a Székesfehérváron befektető IBM vagy Philips ezzel a problémával ütközne, hiszen ennek inkább társadalmiszociálpolitikai illetve kisebbségpolitikai von- zata van, amit egy befektető nem érez. Forrás a parkhoz Ha pedig a turizmust vesszük alapul, a Magyarországról külföldiek által készített reklámfilmekben, prospektusokban éppen hogy pozitív képpel szerepel a cigánykérdés. Ezekben gyakran tűnik fel a hegedűn játszó prímás, a jó hangulatot szerző zenekar. A cigányság, mint Magyarországon jelen lévő kisebbség tehát a külföldiek szemében sajátos vonzerőként jelenik meg. A székesfehérvári Rádió utca vitája nemzetközi viszonylatban sem egyedülálló, ilyen problémák megjelennek a románoknál, a cseheknél, de Ausztráliától Amerikáig szembesülnek hasonló gondokkal. — Fontos dolognak tartom, hogy komollyá tettük az ipari parkok pályázati rendszerét, vagyis csak olyan települések pályázhatnak eséllyel, ahol reális esély mutatkozik a megvalósításra — veszi át a szót Hegyháti József helyettes államtitkár. Ha pedig a megkülönböztető címet már elnyerte valamely ipari park, akkor pályázhat a tárcák kezelésében lévő különböző alapokra. Ami az IKIM-et illeti, a gazdaság- fejlesztési célelőirányzat a kerítésen kívüli infrastruktúrához jelentős vissza nem térítendő támogatást nyújt. A belső infrastruktúra kiépítésében a cégek kamatpreferenciákra tarthatnak igényt. Ehhez kapcsolódhat a munkahelyteremtés, a munkaerőpiaci alap forrása, de adott a beszállítóvá válás lehetősége is, amelynél kiemelten támogatunk kis- és középvállalatokat. Adófizető befektetők Nagyon sok multinacionális cég keresi meg a minisztériumot, ezeket mi lehetőség szerint olyan térségekbe irányítjuk, amelyek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Éppen a munkanélküliség vagy egyéb, az országos átlagnál gyengébb adottságok miatt. Ide ugyan kisebb lelkesedéssel mennek a külföldiek, de a nagyobb támogatás lehetősége növeli a szimpátiát. Az egyes tárcák illetve a kormány támogatása viszont még nem elegendő vonzerő a tőke megnyeréséhez, nem nélkülözhetők a helyi kezdeményezések — szögezi le a helyettes államtitkár. A beszállítói programhoz kapcsolódni tudó cégekre van szükség, s az sem közömbös, hogy mondjuk a helyi önkormányzat milyen kedvezményeket nyújt a multik számára. Ez hosszabb távon megtérülő engedmény, hiszen egy jó adófizetőt nyer az érintett város, település. Nem közömbös az sem, milyen telket, az ipari parkon belül milyen kész infrastruktúrát kínálnak a befektetőnek. Ezeket a kormányzati asztaltól nem lehet vezérelni, ügyes menedzsereket kell a helyi kezdeményezések élére állítani. Előadások agrártémában DAM-vevő Miskolc (MT) — Aláírták a Diósgyőri Acélművek Rt. (DAM) privatizációs szerződését Budapesten, az ÁPV Rt. székházában. A Kelet-szlovákiai Vasmű a részvények 68,15 százalékát szerezte meg. A vevő az adásvételi szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy a DAM Rt. jegyzett tőkéjét a szerződés aláírását követően 30 napon belül 2 milliárd forinttal, száznyolcvan napon belül további 1 milliárd forinttal és 15 hónapon belül még 1,5 milliárd forinttal emeli. Kisvárda (KM - Ny.Zs.) — Az őstermelői igazolványok változásával és az adózással összefüggő kérdésekről valamint az 1998. évi agrártámogatásokról szervez januári előadás-sorozatot megyénk északi térségében Demeter László gazdajegyző. Az egyes előadások helyszínei és napjai (a kezdés időpontja mind a kilenc településen 17.30 óra) a következők: Dögé (01. 15., csütörtök, Napközi Otthon); Anarcs (01. 19., hétfő, Általános Iskola)^ Gyulaháza (01. 20.1, kedd, Általános Iskola); Szabolcsbáka (01. 21., szerda, Faluháza); Fé- nyeslitke (01. 22., csütörtök. Faluháza); Kékese (01. 23., péntek, Művelődési Ház); Ajak (01. 26., hétfő, Művelődési Ház); Kisvárda (01. 27., kedd, Művelődési Ház); Szabok sveresmart (01. 28., szerda, Művelődési Ház). A fenti helyszíneken az egyeztetés már megtörtént, a termek rendelkezésre állnak, s az előadásokról hangosbemondón, illetve postai úton meghívóval is értesítik az érdeklődőket. Céginfó Becs (MTI) — Az Európai Bizottság anyagi segítségével február közepén megkezdi működését az az információs adatbázis, amelyből a bécsi, a győri, a pozsonyi és a bmói cégek kölcsönösen informálódhatnak egymásról. A Bécsi Gazdaságtámogatási Alap működteti a rendszert, amelyből a bécsi vállalatok pontos gazdasági adatokat tudhatnak meg a kelet-európai partnereikről és a gazdasági együttműködési lehetőségekről. Most készülnek az Internet-honlapok. A Vienna Tele-Cooperation Centre elnevezésű vállalkozás lehetőséget nyújt a határokon átnyúló együttműködésre, termelésre. HIRDETÉS Az Arany Ászok titka A Dreher Sörgyárak Rt. kereskedelmi és disztribúciós programjának megfelelően a megújult csomagolású Arany Ászok termék már a megyében is kapható. A pilseni típusú világos sör az ország második legnagyobb márkája, Budapesten pedig minden második üveg sörön az Arany Ászok felirat fénylik. Az Arany Ászok az első jelentős sörmárka Magyarországon, amely ilyen nagyméretű arculatváltást hajtott végre. hogy elkészítésénél az ászokolás hagyományait felhasználva a korabeli sörfőző eljárásokat ötvözik a legmodernebb sörfőzési technológiákkal. Az Arany Ászokot tovább főzik, mint az egyéb hagyomágyos világos söröket, így szárazanyagtartalma is magasabb lesz. Mindezek eredményeképpen egy rendkívül kellemes, selymes sört nyernek, ami a sörbarátok megfogalmazása szerint „jobban csúszik”, mint más világos márkák. A novemberben indított országos reklámkampánynak és nyereményakciónak is köszönhető, hogy a megújult külső pozitív visszhangon keltett a fogyasztókban, annál is inkább, mert a külcsín igen, de az ár nem változott. Az Arany Ászok selymes, kissé kesernyés és gyengén aromás ízének titka. Nem véletlen, hogy amióta az Arany Ászok a piacon van, semmifajta minőségi kifogás nem merült fel a márkával kapcsolatban. A Dreher Sörgyárak Rt. kiváló szakember gárdája és világ- színvonalú technológiája pedig továbbra is garanciát jelent az állandó magas minőségre. /PR/ Gabona a síneken Budapest (KM) — A gabonaszállítások egyeztetésével foglalkozó országos értekezlet január 8-i, a MÁV Rt. székházában megtartott ülésén Bobál István árufuvarozási szakigazgató bejelentette: 1997-ben mintegy 1,3 millió tonna gabonát fuvarozott a MÁV, szemben az 1996-os 300 ezerrel. Novemberben 276 ezer, decemberben 288 ezer tonna szemestermény hagyta el az országot vasúton. A novemberihez képest Horvátország felé 7 ezer tonnával, Lengyelország irányába 10 ezer tonnával nőtt a decemberi forgalom. A vasutak közötti tárgyalások eredményeként a lengyel területen 25-30 napról novemberre 15 napra, decemberre pedig 12 napra csökkent a kocsiforduló idő. A román vasút a tavaly novemberi megállapodásnak megfelelően 150 gabonaszállító kocsit adott át a MÁV-nak, így a Constantái kikötőbe irányuló tranzitforgalom is számottevően megnövekedett. Szintén a kocsiforduló idő 34 napról 25 napra csökkenésének tudható be, hogy Olaszországba decemberben 14 ezer tonnával több árut fuvarozott a MÁV, mint az előző hónapban. Továbbra is gyér a forgalom a FÁK-országok irányába: novemberhez képest decemberben 14 ezer tonnányi gabonával kevesebb. A szlovéniai forgalom 25 ezer tonnás csökkenése a koperi kikötő fogadó- készségének hiányával magyarázható. A szállítások az év első munkanapjait követően felgyorsultak: január 6-án, kedden mintegy tizenhat- ezer, 7-én pedig 19 ezer tonna gabonát rakodtak be a vagonokba. HATÁRIDŐK cégvezetőknek Január 12. A jövedelemadó előlegének befizetése. Január 13. A befektetési szolgáltatók jelentése a nyitott pozícióikról. Január 15. A befektetési vállalkozások nagykockázati jelentése; a fogyasztási adó befizetése, visszaigénylése; a fogyasztói árkiegészítés igénylése, az idegenforgalmi adó befizetése; mező- gazdasági támogatások igénylése; az útalap-hozzájárulás rendezése; elszámolás az értékesített közteherjegyekről; a pénzváltási tevékenységet folytató átváltóhelyek információszolgáltatása az MNB részére; vízigénybevételi nyilatkozat; a vízkészletjárulék befizetése; az átalányadó előlegének befizetése; a tételes átalányadó befizetése. Zárjegy A zárjegyfelhasználó a tárgyévet megelőző év október 1-jéig köteles bejelenteni a VPOP-nak a következő évre vonatkozó, várható éves zárjegyigényét választékonként, negyedéves bontásban, kiszerelési egységenkénti részletezésben. Annak, aki év közben kezdi meg a jövedéki termék előállítását vagy importálását, az első zárjegyrendeléskor kell bejelentenie az éves zárjegyigényét. A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített hárompéldányos zárjegy megrendelőlap két példányának megküldésével kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 10. munkanapon megérkezzen az országos parancsnoksághoz. A 36/1997. XI. 26. PM rendelet szerint az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy igényelhet zárjegyet, ame- ly/aki rendelkezik a jövedéki termék előállítására jogosító érvényes adóraktári engedéllyel, illetve a jövedéki termék importálására jogosító engedéllyel és a megrendeléséhez bemutatja az érvényes importszerződést, valamint a fentiek szerint bejelenti az éves zár- jegyigényét. A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó vagy az írásban meghatalmazott képviselője veheti át, amennyiben bemutatja az előállítási költség megfizetését igazoló bizonylat eredetijét. A zárjegyet a jövedéki termék fogyasztói csomagolására kell felragasztani úgy, hogy a szöveg és a sorszám olvasható legyen. Árfolyamok Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1998. január 8. Vétel Eladás Középárf. 327.66 345,43 335,37 Angol font 327,50 343,78 335,64 327,10 343,83 335,49 126,73 136,58 131,33 Ausztrál dollár 127,31 135,53 131,42 127,50 135,39 131,45 531,89 570.27 548,34 Belga frank* 532,33 565,30 548,94 532,21 565,13 548,67 28,64 30,87 29,68 Dán korona 28,82 30,60 29,71 28.61 30,59 29,70 36,01 38,81 37,32 Finn márka 36,23 38,49 37,36 * 36,23 38,47 37,35 32,75 35,11 33,76 Francia frank 32,60 34,82 33,81 32.86 34,72 33,79 97,30 104,32 100,31 Holland forint 97,43 103,43 100,43 97.62 ■ 103,14 100,38 150.39 162,07 155,84 tapányen* 151,16 160,90 156,03 151.26 160,61 155,93 139.15 149,97 144,20 Kanadai dollár 140,16, 148,48 144,32 139,92 148,57 144,25 110,42 116,41 113,02 Német márka 110,34 115,98 113,16 110.56 115,93 113,11 26,53 28,59 27,49 Norvég korona 26,69 28,35 27,52 26.69 28,35 27,52 111,69 119,75 115,14 Olasz líra** 111,79 118,69 115,24 112,19 118,18 115,19 15.70 16,55 16,07 Osztrák schilling 15,68 16,48 16,08 15,67 16,48 16,08 105,17 117,35 110,71 Portugál escudo 107,62 114,16 110,84 107,46 114,10 110,78 128,82 138,83 133,49 Spanyol peseta* 129,63 137,65 133,64 129.57 137,58 133,58 136.39 143,79 139,60 Svájci frank 135,60 143,90 139,75 136,05 143,31 139,69 24.70 ■ 26,62 25,60 Svéd korona 24,87 26,43 25,65 24.87 ■ 26,41 25,64 201,60 212,54 206,35 USA dollár 202,64 211,40 206,52 201.26 211,58 206,42 215,75 232,52 223,58 ECU 217,09 230.43 223,76 216,94 230,36 ' 223,65 A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, *’: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók
