Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-12 / 9. szám

1998. január 12., hétfő KULTÚRA ilBiaiiWiiiiilkll^^ * % m feji Bessenyei-legendák nyomában Bodnár István Nyíregyháza (KM) — A múlt év őszén a testőrköltő szüle­tése 250. évfordulója alkal­mából könyv jelent meg Bes­senyei György és Nyíregyhá­za címmel. Különösen azt a fejezetét forgattam érdeklő­déssel, amelyben a Besse­nyei-legendák nyomában címmel található a kötetben. Elég sokat hallani ugyanis a költő élete és alakja körül ke­ringő mendemondákról. En­gem meggyőztek a tanul­mányban olvasottak. Nemré­giben azonban egy új cikk je­lent meg a lapunkban, amely­ben mintha sok vonatkozásban más szempontokat olvashat­nánk. Azért kerestem meg Katona Bélát, a könyv szerzőjét, hogy megkérdezzem: hogyan fo­gadta ezt az írást, illetőleg mi­ként éli meg egy kutató, ha ilyen rövid idő alatt a sajátjá­val ellentétes véleményt ol­vashat nyomtatásban. — Meg kell mondanom őszintén, nem lepett meg külö­nösen a dolog. Régi tapaszta­lat, hogy sokkal többen írnak országunkban, mint ahányan olvasnak, másrészt kétségtele­nül mindig előfordulhat, hogy valakinek olyan régi forrásmű kerül a kezébe, s annak ered­ményeit használja fel, amelyet az újabb kutatások már túlha­ladtak. Voltaképpen itt is vala­mi ilyesmiről van szó. A cikk szerzője megállapításaiban el­sősorban Gálos Rezső Besse­nyei György életrajza című­.............;------------;----------­Sass­fesztivál Budapest (MTI) —• Nyá­ron ismét lesz Fiatal Mű­vészek Nyári Fesztiválja. Süss Sylvia szervezésében az ifjú, tehetséges előadók 1998-ban is színpadra lép­hetnek. Az énekesnő, aki­nek a kezdeményezésére született ez a rendezvény- sorozat. szeretné, ha olyan hagyomány teremtődne itt, mint az Aix-en-provencci fesztiválon, s ezért már harmadik esztendeje dol­gozik. munkájára támaszkodik, amely vitathatatlanul érdemes monumentuma a Bessenyei- irodalomnak. De bizony már majdnem egy fél százada, 1951 -ben jelent meg. Egyébként a cikkben sze­replő kérdés, vagyis hogy ki­ről is mintázta Kallós Ede, a nyíregyházi szobor alkotója a költő alakját, újra meg újra fel­bukkan a szobor százéves tör­ténetében. Úgy tűnik, szinte törvényszerű, hogy ez a ma­kacs legenda most újra visszatér. O Miről van szó? — Besse­nyeiről sajnos nem maradt fenn hiteles áb­rázolás, ezért a szoborpályázat kiírásakor Kal­lós Ede leg­főbb problé­mája éppen az volt: kiről min­tázza meg a nagy költő alakját. Megtudta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Képtára őrzi Czir- jék Mihály testőr arcképét. Ezt kölcsönözte ki Kallós az Aka­démiától, ezt használta fel a szobor megformálásakor. Az alkotó azonban ezt nem is tit­kolta, a szobor pályázatához mellékelt levelében ő maga ír­ta meg, hogy Czirjék Mihály volt a modell. Ez azonban ter­mészetesen egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Bessenyei-szo- bor voltaképpen Czirjék szob­Budapest (MTI) — Részt vett a baloldali értelmiségi mozgalmakban. Élettársa, Jean-Paul Sartre hatására műveiben megjelentek az eg­zisztencialista filozófia gon­dolatai. Lemondott a házas­ságról és az anyaságról, hogy kizárólag az irodalomnak és a filozófiának szentelje ma­gát. 1949-ben megjelent írá­sa, A második nem mindmá­ig a feminizmus irodalmi alapjai közé sorolható. Január 9-én lett volna kilenc- venesztendős Simone de Bea­uvoir, az 1986. április 14-én elhunyt francia író és filozó­fus. ra lenne. Tehát a szobrásznak elsősorban bizonyos külsősé­gekre volt szüksége az alko­táskor, hiszen Bessenyei a ba­rokk korban élt, amikor a ba­rokkos megjelenés volt az ál­talános a testőrök körében. Ezeket használta fel, s egyálta­lán nem Czirjék arcát vagy ki­fejezését vette alapul. A szo­bor éppen azért rendkívül si­került alkotás, mert a testőr egyenruhában öltöztetett, ol­dalán karddal ábrázolt Bes­senyei arca a nagy felvilá­gosult gondol­kodót ábrázol­ja. Nem egy katonatiszt ar­cát látjuk, ha­nem a nemzete sorsán töpren­gő filozófust. Cl Bizonyára más képpel is megpróbálták már azonosíta­ni a költőt... — A könyv írásakor, ép­pen, mert tudtam már ezekről a szoborral kapcsolatos legen­dákról, igyekeztem felderíteni a Bessenyei-ikonográfia egész történetét. Először Szél Farkas A Bessenyei család története című munkájában jelent meg egy testőrkép, amelyről azon­ban később kiderült, hogy egy Cziráki nevű grófot ábrázol. Később az innsbrucki vár egyik faliképének egyik fiatal testőralakjával próbálták a költőt azonosítani. Évtizede­ken át ez a falikép szerepelt a A , jó családból származó” Si­mone katolikus gimnázium­ban végezte középiskolai ta­nulmányait, majd magáninté­zetekben tanult filológiát és matematikát. Szülei végül megengedték, hogy a párizsi Sorbonne-on filozófiát tanul­jon. Egyetemi tanulmányait 1928-ban fejezte be, Leibnitz- ről írt diplomamunkájával. A párizsi École Normale Supéri- eure-ön folytatta tanulmánya­it, s ott ismerkedett meg ké­sőbbi élettársával, az évfolya­melső Jean-Paul Sartre-ral. 1943-ig gimnáziumi tanár volt Marseille-ben, Rouenban és Párizsban. A 40-es években, Sartre-ral együtt, központi Bessenyei-életrajzokban, Gá­los Rezső könyvében is mint a politkusköltő egyetlen hiteles ábrázolása. A kép egyébként egy Greipel nevű osztrák festő alkotása. Érdekes jnódon a kép tanulmányozói nem vették figyelembe a mű címét. Ez ugyanis a következőképpen hangzik: „A Szent István Rend vitézeinek egy csoportja a bé­csi Burg kápolnájában, amint első közös áldozásukra vár­nak.” A cím nyilvánvalóvá te­szi, hogy a csoportképen lát­ható fiatal testőr nem lehetett Bessenyei. O ugyanis protes­táns volt, református. Hogyan kerülhetett volna tehát az áldo­zásra váró testőrök közé? Bes­senyei ugyan jóval később, amikor már kilépett a testőr­ségből Mária Terézia kívánsá­gára katolizált. de akkor már nem hordott egyenruhát. Ez a kép nem lehet tehát Bessenyei ábrázolás. Egyébként pedig Kallós Ede nem is állította, hogy hiteles Bessenyei-portré alapján mintázta volna meg Bessenyei-szobrát. O Milyennek képzeljük el te­hát a nagy gondolkodót? — Kallós, a nagy művész olyan sikeresen oldotta meg ezt a feladatot, hogy ma már mindannyian elfogadjuk, hogy Bessenyei olyan volt, mint amilyennek ő látta, hiszen ha nem maradt meg a költőről hi­teles portré, honnan is vehette volna a mintát. Szent Istvánt vagy Szent Lászlót is elfogad­juk olyannak, ahogyan a nagy művészek ábrázolták, holott tudjuk, hogy róluk sem maradt fenn semmiféle ábrázolás. A művész teremtő ereje a döntő. alakja lett azoknak az értelmi­ségieknek, akik rendszeresen találkoztak Párizs Saint-Ger- main-des-Pres negyedének ká­véházaiban. A háború - utáni Franciaországban egzisztenci­alizmusa az illúzióit vesztett ifjúság eszményképe lett. Beauvoir még ma is úgy él a franciák szemében, mint ko­moly fiatal nő, aki könyvek vagy füzetek fölé hajolva ül egy kávéházi asztalnál. Simo­ne tavaly nyilvánosságra ho­zott levelei azonban módosít­ják ezt a képet: szerető asszonyként ábrázolják őt, aki nem volt képes érzelmeit össz­hangba hozni intellektuális szerepével. A Bessenyei-szobor Elek Emil felvétele Simone de Beauvoir halhatatlansága Az angol beteg könyvben is bestseller Almásy Lászlót a film nyomán ismerte meg a honi közönség Nyíregyháza — (Sz. Kántor Éva) — Különös helyzet, hogy a világszerte ismert és el­ismert magyar Szahara-kuta- tót, a líbiai sivatag utolsó fel­térképezetlen foltjának, a Zar- zura-oázisnak megtalálóját, Almásy Lászlói, a brit Anthony Minghella által rendezett, ki­lenc Oscar-díjas film nyomán ismerte meg a honi közönség. A produkció alapjául egy srí lankai születésű, Kanadában élő író, Michael Ondaatje Az angol beteg c. regénye szol­gált, ami elnyerte a legrango­sabb brit irodalmi díjat, a Boo- kert. Almásy életével valóban rá­szolgált, hogy egy regény köz­ponti alakja legyen. Igazi ro­mantikus hős volt. Vakmerő, intelligens, jóképű, aki hét nyelven beszélt, jól zongorá­zott. értett az irodalomhoz, si­vatagi túléléshez; az egyipto­mi vitorlázórepülés megszer­vezője, őskori barlangrajzok felfedezője. Rommel egyik segítője az észak-afrikai hadjáratok so­rán. ugyanakkor a pletykák szerint kettős ügynök. Bár On­daatje históriai anyagból in­dult ki, története mégis fikció. A második világháború utolsó időszakának Olaszországa ad­ja a mű jelenidejét, ahol össze­zárva él egy megrongálódott magányos villában a kanadai ápolónő, Hana; a felismerhe- tetlenségig összeégett titokza­tos beteg, akiről csak sejteni lehet, hogy Almásy, Hana ap­jának barátja, a tolvaj Cara­vaggio és az indiai bombasza­kértő, Kip. négy kontinens egy-egy vidéke elevenedik meg visszaemlékezéseik nyo­mán. Ami közös bennük, hogy a háború valamennyiük életét megmérgezte. Inkább a múlt­ban élnek, mint a jelenben. A történet lassan bontakozik ki, olyan spirál mentén haladva, melynek átmérője egyre na­gyobb. Kezdetben misztikus köd borítja a múltat, ez kíván­csivá teszi az olvasót. Egyre többet tudunk meg hőseinkről, miközben a múltat újra átélő vissza-visszatér bizonyos ese­ményekhez. Kiderül, a lány azért ápolja ilyen önfeladással, szentként a teljesen eltorzult, nagyothalló beteget, mert apja a harcok so­rán összeégetten egy galamb­dúcban magányosan kellett hogy meghaljon. Ha neki nem tudott segíteni, legalább ennek az embernek minél kevesebb szenvedéssel járó halál-lehető­séget akart adni. Szerencsére a valódi Almásy 1951-ig élt. Rengetegen haltak meg a kar­jai között a kórházban ahhoz, hogy átlássa a háború iszonya­tos voltál. Minden francos tá­bornokkal el kéne végeztetni az én munkámat — mondja. Caravaggio mesterségét a háború során arra használták fel, hogy titkos iratokat sze­rezzen meg az ellenségtől. Egyszer rajtakapták, amiért a két hüvelykujjával fizetett. Ráadásul egy ápolónővel haj­tatták végre az ítéletet. A mor­fiumhoz menekül. A titokza­tos ápoltról a mű első harma­dában semmit sem tudunk. A környezete is csak sokára jön rá, hogy követi az eseménye­ket. Egy tragikus szerelem és egy különös élet epizódjai bontakoznak ki hol egyes szám első, hogy harmadik sze­ntélyű előadásából, majd Ca­ravaggio őt leleplezni kívánó szavaiból. Az egzotikus hátte­ret az afrikai sivatag adja. Ba­rátjának, a gazdag angol Clif- tonnak a feleségét szerette. Mikor a férj megtudja, gé­pét, melyen nejével együtt re­pültek, öngyilkossági-gyilkos- sági szándékkal Almgsy mellé zuhantatta. A románc inkább gyötrelmet, mint boldogságot adott számukra, de a beleszőtt történetekből egy hallatlanul érzékeny lelkű író, már-már költő képe bontakozik ki. Anyanyelvűnk hete Nyíregyháza (Minya Ká­roly) — Az Anyanyelvápo­lók Szövetsége a Petőfi Iro­dalmi Múzeum dísztermé­ben megtartotta év végi ün­nepélyes elnökségi ülését. Mindenekelőtt a Lőrincze- díjak átadására került sor. Ez alkalommal Rónai Béla (Pécs) és Szathmári Ist\án (Budapest) kapták meg a nemes kitüntetést az anya- nyelvápolásában és a nyelvművelésben nyújtott fáradozásukért. A rokon értelmű szavak gyűjtésére kiírt pályázat si­keresnek bizonyult, mivel nem kevesebb mint 248 pá­lyamunka érkezett be. A dí­jazottak összesen kétszáze­zer forint pénzjutalomban részesültek. Grétsy László a további­akban két évfordulóra hívta fel a figyelmet. 115 éve született Kodály Zoltán, aki nemcsak zenetudós volt, hanem az anyanyelv híve és védelmezője, másrészt az 1848-as szabadságharc 150. évfordulóját ünnepel­jük 1998 márciusában, így mi sem természetesebb, mint az, hogy ennek jegyé­ben rendezi meg a szövet­ség a magyar nyelv hetét március 16-27-ig. Közpon­ti témája: anyanyelvűnk út­ja a márciusi forradalom óta, a rendezvénysorozatot Glatz Ferenc nyitja meg Kaposvárott. Ünnepélyessé tette az al­kalmat még az is, hogy sor került a Nemzeti Színház­zal kötött együttműködési megállapodás aláírására, a színházat Császár Angéla művésznő képviselte. S vé­gezetül még egy jó hír. Mint ismeretes, a reklám- törvényben nincs az idegen szavak használatának kor­látozására utaló mondat, de a reklámetikai kódexbe be­került. Mégpedig az, hogy a reklám érthetőségének, va­lamint anyanyelvűnk vé­delmének érdekében a rek­lám nem kelthet olyan össz­hatást, amely az érthetősé­get és a magyar nyelv sza­bályait sérti. Lesz filmtörvény Budapest (KM) — A film­törvény tervezetét február végéig jóvá kellene hagynia a kormánynak ahhoz, hogy még a parlamenti ciklus le­zárulta előtt az Országgyű­lés elé kerülhessen — nyi­latkozta az MTI-nek Inkei Péter, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes-államtitkára. A tervezetet nem minden részletében támogatja a Pénzügyminisztérium a fil­mes szakmát érintő kedvez­mények miatt, ugyanakkor Magyar Bálint, a művelő­dési tárca vezetője a napok­ban megerősítette, hogy ki­tart eredeti célja, a törvény- javaslat beterjesztése mel­lett — közölte az államtit­kár-helyettes. A tervek szerint az 1999. évi adótörvényben jövede­lemadó-kedvezmény ser­kenti majd a hazai gyártású filmek készítését. A tulajdonosi és terjesz­tői filmjogok közvetlenül vagy közvetve állami tulaj­donban maradnak, kivoná­suk a hagyományos privati­zációból már nem ütközik az ÁPV Rt. ellenállásába — tette hozzá a tárca illetéke­se. A törvénytervezet szak­mai egyeztetése a nézetkü­lönbségek tudomásul véte­lével folytatódik. A terjesz­tők és a forgalmazók fenn­tartásaikat hangoztatják, mivel a kulturális járulék tervezett növekedését vagy maguknak kell előteremte­niük, vagy kénytelenek a jegyárakba beépíteni — utalt a várható nehézségek­re Inkei Péter. .............. I j l Intenzív... ...angol, német, olasz, spa­nyol nyelvtanfolyamokat indít a Big Ben Nyelvstúdió Nyíregyházán, az Iskola u. 3. B szám alatt. (KM) A hajdani... ...hálapénzekről tartanak előadást a nyíregyházi Jósa András Múzeumban január 12-én. A 17 órakor kezdődő összejövetel a Múzeumba­ráti Kör rendezvénye. Farsangi... ...bált rendeznek a nyíregy­házi 110. Széchenyi István Szakközépiskolában febru­ár 7-én 19 órától. A bál be­vételét az Igrice Táncegyüt­tes működési feltételeinek javítására fordítják. A bá­lon egyébként a táncegyüt­tes is fellép. (KM) Bábszínházi... ...produkció várja a gyer­mekeket a nyíregyházi Kö- lyökvárban január 18-án 10 órától. A matinén a Mese­kert Bábszínház az Arany csibe című mesejátékot mu­tatja be. (KM) Krutilla József tollrajza — Téli kép KM-reprodukció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents