Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-10 / 8. szám
A hivatalos sportteljesítmények ország-világ előtti elismerését szabályokhoz kötik. Ám ha a falmászás, a zuhanó ejtőernyőzés, a légdesz- kázás, a terepgördeszkázás, az aszfaltszánkózás vagy éppen a mezítlábas vízisízés kerül szóba, a sportkódexekben megfogalmazott kötöttségekről mintha megfeledkeznénk - merthogy a kockázat és az életveszély tudatos vállalása nemegyszer túllép a józan ész diktálta elvárásokon... Az extrém sportokról - melyekben a veszély nagysága látszólag helyettesíti a játékszabályokat - azonban nem lehet egyértelműen állítani, hogy bolondoknak vagy öngyilkosjelölteknek találták ki. Legalábbis erről próbál meggyőzni a kaposvári, most megjelentetett Extrém sportok „útikalauz”, amely szárazföldi, vízi, légi „típusokra” osztva több mint negyven sportkülönlegességet gyűjt össze látványos fotóillusztrációkkal, magyarítva az extremitások angol elnevezését. így lesz az ACW climbing-ből falmászás, a sky diving-ből zuhanó ejtőernyőzés, a sky surfing-bői légdeszkázás, a mountainboarding-ból terepgördeszkázás... (Extrém sportok - Holló és Társa Kiadó, Kaposvár) (mbl) Kemény bugyi Érdekes akciófilm ma már nem létezik, véleményem szerint csupán pénzkidobás, ha valaki effélét óhajt kikölcsönözni. Szemléletem a bárgyú, nézőriasztó című Utánunk a tűzözön megtekintésével sem változott, viszont áldom az eget (no és a szerkesztőt), hogy ezt a filmet kellett végigülnöm, ugyanis a székhez bi- lincselődtem. Egy kisvárosi tanárnő (Geena Davis) már nyolc éve amnéziás, nem tudja, ki és mi volt azelőtt. Előtörő emlékképei és furcsa képességei (visz- szakézből terít le jó néhány terroristát) arra engednek következtetni - na, mire másra? -, hogy ő volt az amerikai kormány hiperszuper titkos orvgyilkosa anno. Jó néhányan nem szeretnék, hogy miss Terminátor újra emlékezzen orcájukra, ezért igyekeznek bevetni ellene az összes létező emberüket. S kezdetét veszi a véres csihi-puhi egészen a happy endig. Ámde nem eszik olyan forrón a forgatókönyvet. Shane Black írónak (aki a Halálos fegyver-filmeket is jegyzi) ügyes csavarral sikerül elhitetnie, hogy a nő szende nebántsvirág, mire ő hirtelen (ilyen az emlék hatása) előránt egy nataimas gepregy- vert, és halomra szaggatja vele gonosz környezetét. (Mr. Black meg is kapta ezért az eddigi legmagasabb írógázsit, a négymillió dolcsit.) Izgalmasan felpörgetett, gyors klisék váltják egymást, miközben Geena Davis, nem szakítván Bruce Willis hagyományaival, vértől, hústól tocsogva, végeláthatatlanul kaszabolja a szegény férfiembereket. A film után már-már azt hittem, milyen baromi jó volt ez az egész, és hogy milyen jókat fogok írni, mikor megtorpantam. Mit is érzek most? A zsibbadtságon, szédülésen kívül semmit. Üres lettem. Olyan érzésem támadt, mintha másnapos volnék, s átkozom a percet, mikor az első kortyot lenyeltem. Ezt adta a film a maga happy endjével. De azért érdemes megnézni. Ezen igazodjon ki valaki! (Fla- mex, 125 perc. Csak 16 éven felülieknek!) 8/10 Molnár Csaba „Sajnálattal olvastam a hétvégén megjelenő Jövünk c. mellékletet. Sajnálattal, mert - bár a «tartalomban» szerepelt (többek között) a VERS, de nem jelent meg az Ars Poetica c. rovat. Remélem, nem ez a kézben tartott levél az egyetlen, mely a rovat további megjelenését szorgalmazná. Ez hozzátartozott... Tudom, ehhez nekünk «verseket» kell küldenünk. Én most (ismét) küldök néhányat. Ha a «verseket» nem is lehet, de a gesztust mégiscsak a rovat szolgálatába állítom. Jó volt «kortársak» (elnézést!) verseit olvasni, méregetni magunkat hozzájuk: ez volt a mi «referenciánk».” Nos, ne beszéljünk múlt időben a rovatról, kimaradását, ill. kimaradásait szerencsére nem leveleitek hiánya okozza. Nincs sértődés persze, a ver- selgetés végtére is nem a legfontosabb dolog. Megtisztelő levelednek nagyon örültünk, azt hiszem, nem kell magyaráznom, miért. Verseidnek azonban már kevésbé. Képzavar-hegyek. Idézem - mily véletlen - az Ars Poetica címűt: „Mit ér az ér, / ha nincs benne vér, / s szárádni képtelen?” Nem értem, nagyon nem értem: ha az érben nincs vér, száradni miért képtelen? Sokat segítenél, ha ezt megmagyaráznád nekem. Bár gyanítom, képtelen lennél rá... MELINDA, SÁROSPATAK | S#'fi n k 4 Szerkesztőségünkben járt a közelmúltban egy maroknyi jó kis csapat Sárospatakról, az Árpád Vezér Gimnáziumból, beleszagolni az újságban folyó munkába. (Na, mondtam, ugye, képzavaros ez a nap, mutassatok akárkit, aki bele tud szagolni. Legfeljebb a dzsimike. Megfejtéseket a szerkesztőségbe.) Köszönet a patakiaknak lelkesedésükért, a jó hangulatért s nem utolsósorban a versekért. (Kenyhercz Róbert írásait az első számban olvashattátok.) Jött, jöttek újak, például ezek, Melinda versei, melyekből közölni sajnos nem tudunk, mert túlságosan vegyes színvonalúak, egy- egy szép, valóban „érett” gondolat mellett az a sok csúnya közhely, az a sok csúnya rím. Melinda, ha túl vagy a félévin, és Holczer Viktor: Hol vannak velem élő pillanatok? Belefulladni a nyárba, csillogó horizont, csillagom kitárva: énbe önteni az esőszagú földet, énbe önteni a világot, s a szó, ami szívembe szivárgott emberek átka. Mohó kívánság, hajdani vétkesek álma se járt ott. Csak ne az ismeretlent. Ne a rejtőző őszt. Ne a sírni tanító igazat. Angyalként járni még egy órát - láthatatlant. Megfogni meséket, szárnyukba ragadni, szárnyalni föl, följebb, az időre. Télbe térni, odafagyni a semmihez, s gomolyogni vele körbe. Csontdalomon túl, szférák közt ki-be járva csontsíppal sípolni sípolni sípolni belefulladni a nyárba. (Önmagámról. Ön, magamról: 1978 óta tudnak rólam. Holczer Viktornak neveznek, de holcervik- tornak mondanak. Az Avasi Gimnáziumot kellett elhagynom, most a Miskolci Egyetemen képeznek, magyar szakon. Mondják: alkotok. Pedig nincs saját szavam. Ezért értenek meg.) még a tavaszi szünet előtt eszedbe jut néhány újabbat, vagy régebbi - szerinted - jobbat postázni, örömmel olvasom, hátha. Vass Tibor (Várjuk hsaitokat, leveleiteket, vigyázat, az Eszak-Ma- gyarország szerkesztőségébe, a Jövünk irodalmi lektorának címezve: 3501 Miskolc, Pf. 351) A SZÁMÍTÁSTECHNIKA világából A sZjLjKqN.vÖlGyI szt0Ri Az ötvenes évek elején a kaliforniai Stanford Egyetem, pénzügyi gondjait enyhítendő, úgy határozott, hogy területéből kb. egy négyzetkilométernyi részt ipari park létesítésére 99 évre bérbe ad olyan csúcs- technológiát alkalmazó cégeknek, amelyek netán építenek az egyetem kutató-fejlesztő bázisára. Az Egyesült Államokban ez időben több fejlesztő-gyártó cég indult útjára. A bostoni MIT Science Park körüli ötven kilométeres övezetben mára 250 ezren dolgoznak az elektronikai iparban. Észak-Karolinában is egyetemek közelében alakítottak ki területeket ipari parkoknak, de tíz éven át szinte semmi nem történt. Csak 1965-ben kezdődött a fellendülés, amikor az IBM kilencezer fős kutatóbázist létesített itt. A legnagyobb sikert a Stanford University Park érte el. Az első építkezés 1951-ben kezdődött. Gyors egymásutánban megjelent a Kodak, a General Electric, a Lockheed, és különösen nagy lendülettel a Hewlett-Packard cég. William Hewlett „Szupernóva” programjának nevét az asztrofizikus Sklovszkij nevezetes cikke sugallta. Sklovszkij érzékletesen festi le, hogy más galaxisok felől nézve a Naprendszerben a legerősebb rádióhullám-kibocsátó égitest a Föld. Tehát hasonlóképpen érzékelhető, mint a szupernóvák. A természetből adott rádióhullám-kisugárzásnál több milliószőr nagyobb a Föld mesterséges rádióhullám-kisugárzása. A Szilikon-völgy kifejezést az Electronic News folyóirat egy több héten át Silicon Valley USA cím alatt futó cikksorozattal vezette be és tette népszerűvé. A sikerek ős-megalapozója a rádiócső („vákuum-trióda”) 1906-os felfedezése. A „vákuum-nélküli” triódáktól az 1971-ben megjelenő mikroprocesszorokig vezet az út. Az első mikroprocesszor az INTEL 4004-es volt. A stanfordi fejlesztőbázison 1976-ban elkészült az Apple első személyi számítógépe. 1980- ban a cég már óriási sikerrel szerepel a részvénypiacon. Az Internet-rendszer felfutásával a Szilikon-völgy működési arculatai és központjai alaposan átrendeződnek. Az eddig sem földrajzi határokkal jellemezhető, a kiinduló központtól kb. száz kilométer sugarú körbe fogható völgy - a Stanford Egyetem névváltoztató kezdeményezései legalábbis erre utalnak - a jövőben Internet-völggyé alakul át. (Úgy látszik, a női szilikondomborulatok a völgy-megnevezésnek némi mel- lékzöngét adtak...) A csúcstechnológiák völgyében kifejlesztett 1993-as felhasználó- barát Internet-böngésző sem segít kifürkészni, hogy a sablonosabb név alatt is folytatódik-e a siker- történet. A hazai egyetemi tudósok vigasztalására: 1973-ban 243 vállalkozásból mindössze hatot szervezett egyetemről jött vállalkozó. A tudósi jövedelemből ott sem futotta többre. Kőszeghy Ábel Képünkön napjaink újdonsága: a digitális fényképezőgép. Fotó: Nagy Gábor Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, Pf. 72. Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985
