Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-10 / 8. szám
öröm iskolája A Diákjogi Felülvizsgálati Konferenciát harmadik alkalommal rendezték meg decemberben a budapesti Kontyfa Tizenkét Évfolyamos Iskolában az Állampolgári Tanulmányok Központja (ÁTK) és az Országos Diák Unió (ODÚ) együttműködésében, a Művelődési és |Közoktatási Minisztérium ' 4 (MKM) támogatásával. Az 1994-es parlamenti választásokat követően a pártok módosítani akarták a közoktatási törvényt. Ennek szellemében jött létre ’94 decemberében a Diákjogi Charta, melyben a csatlakozók - a tanulói jogviszonyra épülve - megfogalmazták a diákok jogait, ezek érvényesítésének eszközeit és eljárásait, a sérelmek megelőzését és orvoslását. A munka meghozta eredményét, ugyanis a ’96 júniusi törvénymódosítás során a charta több cikke szó szerint került be a törvénybe. A tavalyi konferencia pedig kimondta: ezentúl évente felül kell vizsgálni a chartát. A Kontyfa Iskola épületébe belépve szokatlan tömeggel találkozhatott a látogató. Langó Nándortól, az ODÚ egykori titkárságvezetőjétől megtudtam: az idén jóval többen vesznek részt a konferencián (több mint 400 fő), mint a korábbi években. Már tíz óra elmúlt, a résztvevők mind elfoglalták a helyüket, Magyar Bálint művelődési és Kiss Péter munkaügyi miniszterekre azonban még várni kellett. 'V De nem sokat. Tanárok lapáton A résztvevők még mindig szí- vesebben be- i .széliek gond- 1 jaikról, minthogy megoldásokat próbáljanak keresni, illetve javaslatokat tenni a charta szövegének módosítására. Ez utóbbi azért okozott problémát, mert a legtöbben nem ismerik. Ahogyan Papp György, a szerkesztőbizottság elnöke fogalmazott: „Akik nem ismerik, talán éppen azért jöttek el, hogy megismerjék”. így aztán a viták többsége a szokásos témák körül zajlott: az iskolai dohányzásról, a tanár hatalmáról, stb. A piros szekciók egyikében (színek szerint négy csoportra osztották a résztvevőket) több diák javasolta, hogy minden iskolában tartsanak tanárválasztást. Akit pedig nem választanak meg, azt elküldenék. A pedagógusok ellenezték ezt az ötletet, mondván, hogy abban az iskolában, ahol csak „el akarnak lenni” a tanulók, nem azt fogják megválasztani, aki tanít és követel. Még mindig vannak olyan iskolák, ahol a diákok nem szólhatnak bele a házirend megírásába. Pedig gyakran szigorúbb szabályzatot állítanak össze. Ez egymás jogainak* tiszteletben tartására neveli a fiatalokat, ami a charta legfőbb célja. Ahogy Koltai Péter, az ÁTK főigazgatója rámutatott, az emberekből hiányzik az állampolgári tudat, a jogok ismerete, az egyenlőség felfogása. Éppen ezért fontos már most a demokráciára nevelni a diákokat. ,,Tíz év kell, mire ténylegesen megváltoznak a dolgok. A kérdés az, hogyan lehet olyan iskolát csinálni, amelyik a pikkelést kiküszöböli. Példa erre a Kontyfa Iskola, ahol a házirendet a diákok fogadják el. Van problémát kezelő bizottság és iskolabíróság. A tanulók együtt hozzák a döntést a pedagógusokkal és a szülőkkel, amit magára nézve mindenki elfogad” - mondta. Diákpárti vita „Tehát a jövő iskolája az együttműködés iskolája. Ahogy Magyar Bálint fogalmazott: „Az ezredfordulóhoz közeledve olyan iskolában kell a tanulói jogok érvényesítésén munkálkodniuk, amely nem tehet mást, minthogy az együttműködés iskolája legyen.” Sőt továbbment: ez az egyetlen értelmes viszony. Szerinte „minden lehetősége megvan a mai diákoknak arra, hogy rábírják az iskola ügyében ma kizárólagos hatalmat gyakorlókat a párbeszédre, ...az iskola irányításában való együttműködésre”. A jövő iskolája az örömiskola. Erről pódiumbeszélgetést tartottak a meghívott vendégek: Horváth F. Miklós szociológus, Csirke Ernő, a pécsi Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója, Horn Gábor országgyűlési képviselő (SZDSZ) és Csizmár Gábor országgyűlési képviselő (MSZP). (Hát az ellenzéket otthon felejtették? - A szerk.) A pódiumon ülők nagyon diákpártiak voltak, Horváth F. egyetértett azzal, hogy a tanári kart meg kellene választani. Csizmár rátapintott a lényegre: nem mindig a diáknak kell alkalmazkodni. Horn Gábor megemlítette, hogy annak idején három gyereket firkálásért legszívesebben kirúgott volna, de itt kezdődik az örömiskola: nem tehette meg. Helyette az iskola-bírósághoz fordult. Szerinte „ahol megvannak ezek a csatornák, oda nem lehet olyan rossz járni”. Ki érti ezt? Hogy tényleg ne legyen olyan rossz - legalább chartás - iskolába járni, ezért szombaton este megkezdte ülését a szerkesztőbizottság, hogy megvitassa a beérkezett 74 módosító indítványt. Tíz órakor még mindig csak a hatodik javaslaton vitatkoztak, egyeseknek gondot okozott nyitva tartani a szemüket. Ez leginkább Papp Györgyön látszott, akinek a hatodik elmondásra végre sikerült megértenie, melyik két szót kell kihúznia a szövegből. Ha elsőre kapcsolt, elragadtatással beszélt magáról: „Hú, de jól csinálom én ezt...” Dr. Bíró Endre néhány zavarosabb témánál kijelentette, hogy nem érti, mire Papp György rávágta, hogy „akkor megyünk tovább”. A munkát hajnali 2 óra 37 perckor sikerült befejezni, és a bizottság nagy része végre elvonulhatott lefeküdni a tornaterem hideg szőnyegére. A többiek viszont a számítógép monitorja előtt foglaltak helyet, és írták a módosításokat, hogy reggel a résztvevők kézhez kaphassák a szöveget. Azoknak, akik esetleg nem értenék meg, tervezik a Diákjogi Charta Magyarázatai 2. megjelentetését. Gálán Anita Nyaralás Floridában Szép fiúk versenye 17 és 24 év közötti fiú vagy? Akkor Te is jó eséllyel indulhatsz az l. Férfiszépségversenyen, amelyet a miskolci Rónai Művelődési Központ szervez a Jövünk támogatásával. Mit kell tenned? Küldj egy fényképpel (egész alakos vagy portré, színes vagy fekete-fehér) ellátott önéletrajzot az RMK címére (a borítékra írd rá: I. Férfiszépségverseny). A fotókat folyamatosan közli a Jövünk, amelyben szavazólap is található, a közönségszavazatokat ezen várjuk. Területi döntő 1998 áprilisában, Miskolcon. Döntő: 1998 május. Fődíj: floridai nyaralás. További felvilágosítás: Rónai Művelődési Központ, 3S30 Miskolc, Mindszent tér 3. Tel: (46) 342-485, 342-408 iSp",1 ................................................................. ........................ Szavazólap Jelöltem az I. Férfiszépségversenyre: Név: Lakcím: Életkor: tSzsndsxáíz 2ott úri, eSajótátony. 23 évsí, 65 %, 173 cm Dóét ccA/liíztóí, (cdl/líítotc. 20 É.US.Í, 75 1SS cm tßoxos. ÍJ^itex, 9 18 £(7£1, 75%, 190 cm I Kukurékol a kakas. A nagymama cifra kakasa. - Tojni készül - mondja Lurkó a falun nyaraló gyerekek bennfentességével.- A kakas nem tojik - figyelmeztetem.- Miért nem tojik? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához meg kell vakarnom a fejem búbját. Kellett nekem okvetetlenkedni!- Azért, mert... mert a tojó, vagyis a tyúk tojik, a kakas csak kukorékol.- Te tudsz tojni?- Nem, dehogy. Csak a szárnyasok tudnak, a madarak meg a kígyó.- A kígyó, az a hosszú, kacskaringós állat, amelyik megmarja az embert?- Igen, az. De nem mindegyik kígyónak van halálos mérge, nem mindegyik veszélyes az emberre.- És azt honnét lehet tudni, hogy melyik veszélyes?- Ismerni kell őket.- Te ismered őket? No, ez meglehetősen kényes kérdés, szerencsére a választ meg sem várva folytatja.- A kígyónak van szárnya?- Nincs, sőt lába sincsen.- Mégis madár?- Nem madár, csak tojással szaporodik.- Se lába, se szárnya. Szegény kígyó! De legalább tojni tud, a kakas meg kukorékolni.- Hát igen — bólogatok.- Te tudsz kukorékolni?- Már hogy tudnék, nem vagyok kakas!- De valami kis szárnyad csak van?- Ejnye, hát láthatod, hogy nincsen! Csak a madaraknak van szárnyuk.- Mid van neked, mit tudsz te egyáltalán? - néz rám vádlóan. Tényleg, hát milyen apa vagyok én?! Szemernyi tehetségem sincs. Fecske Csaba
