Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-06 / 285. szám
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium célul tűzte ki, hogy 1998. szeptember 1-ig az ország valamennyi középiskolája, 2002-ig pedig az összes általános iskola bekapcsolódjon az Internet-hálózatba. Ci h u MOS ILDIKÓ _______ A Sulinet-program első részében az ország 1200 intézményében az infrastrukturális hátteret teremtik meg. Vonalat, számítógépeket telepítenek. A gépek szállítása a tervek szerint decemberben befejeződik. Még ebben az évben megkezdődik a hálózaton keresztül elérhető tankönyvek, internetes oktatási szemléltetőanyagok, tan- tervek gyártása. A számítógéphez értő tanárokat oktatóközpontokban képzik. A 64 kbps-vonal segítségével egy adott iskolában akár 40-50 gép is működhet, amelyeken hangot és képet is lehet továbbítani. Mivél a vonalhasználat iskolánként hozzávetőleg 100- 120 ezer forint havonta, ezt néhány évig még az állami költségvetés állja. A hálózat kiépítésére és a folyamatos szolgáltatásra kiírt pályázatot egy konzorcium nyerte meg ez év augusztusában. A vonalak kiépítése szeptemberben megkezdődött. A program második részében valamennyi középiskolának olyan, helyi hálózatba kapcsolt rendszert biztosi tanak. amely legalább 6. nagy létszámú iskola esetén akár 16 gépből áll, és közvetlenül kapcsolódik az Internetre. A gépek szállítása októberben kezdődött, és a tervek szerint decemberben befejeződik. Az első fordulóban az ország 495 középiskolájában, 214 általános iskolájában és 34 kollégiumában Sülinél továbbképző központok B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, Miskolc (24 számítógép), Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc (9), Comeniss Tanítóképző Főiskola, Sárospatak (9). Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet Debrecen (17). Mecbwart András Gépipari Műszaki Középiskola. Debrecen (9). Kossuth Lajos Tndsmányegyetem Matematikai és Informatikai Intézet Debrecen (24). Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai és Közművelődési intézet Nyíregyháza (24), Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza (15). alakítják ki az úgynevezett Internet- kabinetet. Bár az Interneten ma is sok minden elérhető, egyre nagyobb szükség van az oktatáshoz, a diákélethez kapcsolódó anyagokra. A Sulinet- program már az idén megkezdi multimédiás, a hálózaton keresztül elérhető tankönyvek, internetes oktatási szemléltetőanyagok, tantervek előkészítését, gyártását. Hogy a lehetőségekkel az iskolák élni tudjanak, arra is szükség van, hogy lai megjelenése elsősorban a pedagógusok szakmai kapcsolattartása és a gyors információáramlás miatt fontos — véli Dusza Árpád, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, aki 25 éve foglalkozik számítástechnikával. Az intézményben a Soros Alapítvány támogatásával már két éve működik Internet. Az első évben csak az e-mailt, vagyis a levelezést használhatták. Ma már a tanulók ezen keresztül készülnek fel a tanulmányi versenyekre, feladaszerezhetnek információkat, és talán nem érzik majd úgy, hogy egyedül vannak egy eldugott településen. De ezért nagy árat kell fizetni. Egyelőre havi tíz órát használják az Internetet, ami hozzávetőleg 30 ezer forintba kerül a helyi önkormányzatnak. Mivel ez is elég nagy megterhelés a fenntartónak. igyekeznek minden pályázati lehetőséget megragadni. (A Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Sulinet-programjával kapcsolatos információk az Interneten a www.sulinet.hu címen találhatók.) terület szakértőit, tanácsot kérhetnek, konzultálhatnak, dokumentumokat, oktatást segítő anyagokat kérhetnek egymástól. A Világhálón található információkat, szemléltetőanyagokat, programokat felhasználhatják a tanításhoz. A szemléltetőanyagokat általában letöltik lemezre, így azokat már nem kell újra megkeresni az Interneten, és használatuk sem kerül pénzbe. Dusza Árpád fontosnak tartja, hogy az iskolák megtanítsák a gyerpedagógusok idegenkednek az új technikai eszköztől. Egy határ menti kis faluban, Hídvégardón megpróbálnak túllépni a nehézségeken. Belátják, hogy a fiatalság egyre inkább a vizuális kultúrát részesíti előnyben. A Soros Alapítvány révén nekik is lehetőségük nyílt az Internetre kapcsolódni. A helyi önkormányzat számítógépes szakembere segítségével ismerkedtek a lehetőségekkel, most pedig egyik pedagógusuk vesz részt továbbképzésen, a többiekkel ő ismerteti meg a használat módját. A számítógép elsősorban a nyelvtanulásban nyújthat számukra segítséget, de a magyar nyelv oktatásában is hasznát vehetik. Váraljainé Zavodnyik Agnes iskolaigazgató szerint az Internet révén gyermekeik előtt kinyílhat a világ, könnyebben teremthetnek kapcsolatot más iskolákkal, Az egyik központ: a miskolci Földes-gimnázium a különböző szaktárgyak tanárai legalább felhasználói szinten ismerjék a rendszert, és tudják, hogy az számukra milyen lehetőségeket tartogat. A minisztérium ezért 50 oktatóközpontot kíván létrehozni az országban. A központoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az elkövetkezendő három évben 500-1500 tanárt oktatnak tanfolyamaikon. Az Internet iskotokat küldenek és kapnak, a vendég- tanulók és saját, külföldi iskolába járó diákjaik leveleznek családjukkal, ismerőseikkel. A tanárok szakmai kapcsolattartása is jórészt ezen keresztül zajlik. Az e-mail segítségével akár a Föld legtávolabbi részén élő kollégával eszmét cserélhetnek. Az Interneten található címlisták segítségével pillanatok alatt megtalálhatják egy-egy Fotó: Dobos Klára mekeket a számítógép kezelésére és arra, hogy az Interneten ne céltalanul bóklásszanak, hanem érdeklődési körüknek megfelelően, célirányosan válogassanak a tengernyi információ között. Sok helyen, főként a kistelepülések iskoláiban a tanárok csak egy lépéssel járnak a gyermekek előtt a számítógépes ismeretekben. A legtöbb esetben gondot okoz, hogy a nem ma végzett Napjaink építészete VII. A város a régióban 2. A város a világ - Urbs és Orbis, idéztük múltkor. A város szellemi képződmény - mondtuk Le Corbu- sler-vel s így a város építője az építészek királya. Azt állítottuk, hogy a város az idő szemléletes formája, s hogy a mai magyar város összetorlódott történelem. m RFPTA ERZSÉBET _______ Ebben az értelemben kérdeztük az átépülő Kisvárdáról, vajon születik-e szelleme a helynek, mely a házakból várost csinál; s gondolkodtunk azon Nyíregyházátjárva, vajon beköltözik- e ide a genius loci, hogy a csinált városból élő várost ésináljon. A mai Miskolcot az teszi otthonos várossá, hogy nem leépül és átépül vagy beépül, hanem továbbépül. Az új építmények, foghíjbeépítések, emeletráépítések, renoválások és térszerkezeti modulációk nyomán mintha organikusan továbbszületne a város, ami talán nem is városfejlesztési koncepció, hanem csak szakmai potenciál, jó ízlés és fogékonyság az urbs iránt. Igaz, van is mit továbbépíteni. Hisz a belváros elég jó állagú, kiegyenlített volumenű és esztétikalag sem értéktelen (a századvégi stílusok szolid, kismesteri változataiban egységesült) épületállományt örökölt, melyen a szocreál és a szoemodern sem okozott helyrehozhatatlan pusztítást. Igaz, a raszterelvű utcarendszer nem kínál jóleső, dinamikus tér- feltárulást, s igazi városi terek alakulását sem engedi, azonban a földrajzi hely - amint a horizonton az épített tér kinyílik a hegyek, a szférikus tér felé - kárpótol ezért. S az is kárpótol az utcahálózat merevségéért, hogy a szemmagasság fölötti, ún. integráns terek igen formagazdagok: tornyok és kupolák tűnnek elő mindenütt - irányítva is a járókelőt, s a vertikumban a térélményt is megduplázva. Ezt a rétegzett, mégis határozottan irányított térrendszert, mely polgárias stíluselemeivel is harmonikus városélményt nyújt, a háztömbök mostani megnyitása nem változtatta meg lényegesen. S a posztmodern vagy újkonstruktivista bárholból importált formaszerkezet és színsablonokkal dolgozó épületek száma sem olyan nagy, hogy radikális városképi változást idézne elő. Sőt; inkább ők a furcsaságok - pl. a Generali épületegyüttese - a tradícióőrző modernizálás szövetében. A várost a majd csak az érzékelésküszöb alatt ható részletek építik tovább. Az, ahogyan pl. a Hősök terén a posta ráépített emeletén az ablakok aviatikus formája ellenpontozza az öröklött épület súlyos, barokk ablakrendjét. Vagy ahogyan a Centrum kucsmaalakú bástyái beszélgetnek a város sokféle hasonlíthatatlan torony- formájával (pl. a református temploméval, a színház óratornyáéval). Ahogyan a Kazinczy utcán egy épülőben levő együttes természeti tömbnek ható oszlopai fölidézik a gaudis szecessziót, a város jellegadó stílusát, stb. S tán ez az - az időnek ez a finom továbbhullámoztatása az építészettel amiért otthon érezzük magunkat a miskolci belvárosban. Legalábbis vizuális terében. Mert a szaglási tér rejtett dimenziójában na- gyonis irritáltak vagyunk. A város ugyanis büdös. S ebben a szagban bűzlik valami. Mégpedig a közeljövő legégetőbb építészeti, urbanisztikai és szociálpolitikai problémája; a lakótelep. Mert ha a vizuális térből sikerült is kiiktatni a belvárost körülfogó lakótelepet, a szaglási térből nem: ott láthatatlanul, de aggresszívan jelen van. Úgyhogy azt is meg kell kérdeznünk, vajon a jó építészettel felélesztett genius loci meg tud-e birkózni az ő kísérletével. Debrecenben viszont azt kell kérdeznünk, hogy a híres, már-már mitikus genius loci, a debreceniség vajon túléli-e az utóbbi fél század koncepcionális vagy csak hanyagságból elkövetett pusztításait. Ha a várost a mara- dandóság városának nevezték egykor, most a pusztulás városának lehet nevezni. Pusztul a régi belváros: - ez még némileg poétikus, ahogyan egyré ódonabb lesz a cívisházak vakolata, mállanak díszei, szétszárad jellegzetes falszerű kapuzata. A magasházas zóna viszont - mely pedig a ’70-es évek nagy városfejlesztő koncepciójának jegyében formálódott - csak szétesik. Mocskos és puszta betontömbjei favel- Iaszerűen sivárrá váltak;' nem csoda, hogy lassan már csak a segélyszervezetek klientúrája él itt: a szociális hálón kicsúszott társadalmi perem a városi centrumban. A legfantasztikusabb azonban az újonnan épült részek, vagy még el sem készült épületek pusztulása (a Batthyány utcában, az Udvarházban): bedeszkázott vagy betört ablakok és kirakatok, mint egy háború után. Pusztul a műemlék (pl. Kossuth u. 18.), mert felújíthatatlan, és pusztul, ha felújítják, s pl. egy magán- tulajdonú üzlet kerül bele (Csapó u. 26). Rosszak a járdák, szemetesek az utcák, nincsenek növények, a belvárost elhagyva kövezett út és közmű sincs. Ezek nem építészeti kérdések. És Debrecenben mintha nem is fogalmazódnának építészeti kérdések. Vagy mindig csak fogalmazódnak? - Terv- pályázatok, rendelési tervek, tömbrehabilitációs koncepciók, közgyűlési viták, amelyekből semmi sem valósul meg. Debrecen mindig is várostörténeti talány volt. Talány volt, hogy mért települt ide, s hogyan maradt meg annyi tűzvész után. Talány volt a konzervativizmus, mely később hasznot hajtott. Talány volt kirekesztő elzárkózása. melytől mégse lehetett szabadulni. De mi lesz ezután ezzel a talányos géniusszal? ....................* ..............................lld A VILÁG HÁLÓJÁBAN
