Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

1997. december 5., péntek CSUPA ÉRDEKES / , . Bércén hizlaltak karácsonyra Amikor a kondát hazahajtották, már havat hozott a hátán a jószág Disznófogás és -ütés a kondábói. Győrffy I. (1943) után Farkas József Mátészalka (KM) — A házi- sertés (sus domesticus) a pá­ros újjá patások rendjének, disznófélék családjába tarto­zó faj, amely a vaddisznónak szelidítéséből jött létre. A tu­dósok ma is vitatkoznak azon, eljátszanak a gondo­lattal, hogy őseink az új haza keresése során, a vándorlás folyamán cocát hoztak-e ma­gukkal. Napjainkban, amikor hajna­lonként, karácsony táján egyre kevesebb disznóvisításra éb­redhet Szatmár-szerte a jóféle hurkára, kolbászra, toros ká­posztára vágyakozó emberfia, idézzük fel a hagyományos sertéstartás korszakát. Az ember háziállatokat Eu­rópában körülbelül tízezer éve tenyészt. Ezen idő alatt egé­szen két-három emberöltővel előtti időig, itt Szatmárban kü­lönösen passzívan takarmá- nyozták, vagyis az állat télen- nyáron maga kereste össze táplálékát. Az Ecsedi-láp embere disz­nóit a lápi kondákban télen- nyáron az ingoványbán őriz­tette, s ha karácsony előtti disz­nótorra készülődött, egyet- kettőt kifogatott a kondábói a disznótanya környéki nyájak­ból. Mert a réti disznó olyan vad volt, hogy széttépte volna azt, aki közéjük merészkedik. Az ilyen disznó nagyidejű adatközlőim szerint még a szá­zadfordulón is „a fődbül élt”. Kitúrta a gyékényt, a feketesás tövét, kereste a gilisztát meg a csigát, nagy szárazság idején a kátyú sarába bújt csíkot, a mé­lyedések megmaradt vizébe rekedt halat. Gyakran a koca a vízparti zsombékokba fialt, csak akkor jött elő fiaival, amikor azok már pár hetesek voltak. Mikulás Mihály kondás számadó magyarázta 1952 nyarán, a csürhe mellett, hogy „nádas réteken jártak a disznó­val, meg mocsaras tocsogó­kon, itt volt jó legelője a disz­nónak, meg az ugaron”. A nyári tartású disznókat az­tán hízni makkra a bércre haj­tották, mivel ha csak gyékény­gumón, halon, csíkon, csi­gán, gilisztán élt a jószág, a szalonnája, de a húsa is halsza- gú lett. A történelmi Szatmár me­gye területén a sík vidék fo­lyókkal átszelt mocsarai, talál­koztak a hegyvidék makkter­mő erdőivel. Fényes Elek írja a szatmári Erdőhát hatalmas erdőtakarójáról: „Itt kapcso­latban állnak a híres és renge­teg Gombási erdővel... benne néha 20 000 sertés is talált ele­gendő makkoltatást. A sárközi, józsefházi, ara- nyosmegygyesi, újvárosi, ava- si, bikk-szádi makkos erdők voltak a legalkalmasabbak. Ide lábán hajtották fel a kon­dát, leginkább csak az ártá- nyokat.. Néhány gazda előre bérbe vette az erdei makklege­lőt a falú falkája számára. Ál­talában július végén hajtották fel aztán a kibendősített állato­kat és karácsony táján érkez­tek kövéren haza. A makkolta- tás nem került sokba, 4-5 disznóért kb. 4 forintot fizet­tek. Mai értékben kb. 400 fo­rintot. Porcsalmáról, Tyúkod­ról a sorosok hetente egymást váltva négyen-öten segítettek az őrzésben, a fogadott kon­dásnak. A makkoló nyájnak az erdő­ben aklot készítettek, ebben hált a disznó. A pásztorok a bércre kenyeret, szalonnát, ká­sát, babot, száraztésztát vittek magukkal. Ha fától fáig makkoltattak, a disznónak karámja, az ember­nek kunyhója nem lehetett. Leginkább egy terebélyes, nagy fát néztek ki éjszakára amely alatt terítve volt a makk. Itt lekvártélyoztak és nagy tüzeket gyújtottak. A tü­zek négy máglyában égtek és minden máglya mellett aludt egy-egy pásztor. Négy kidön- tött fatörzset négyszögbe fek­tettek, közepébe falevelet ágyaztak és ebben aludtak. Ha egyik oldaluk fázott, átfordul­tak a másikra. Az elhelyezkedésnél arra vigyáztak, hogy párosával (egy román, egy magyar pász­tor) legyenek a tüzek körül. A disznók a fa alatt a tűz­zel körülvett területen belül feküdtek. Falevélből kényel­mes ágyát csináltak maguknak első lábaikkal és abba feküd­tek bele, öten-hatan egymás mellé. A kondát a bércen helybeli román pásztorok vezették egyik makkos helyről a má­sikra. Az alföldi magyar kon­dás és a bérei román pásztor a makkoltatás során egymás­ra voltak utalva, így szoros barátság alakult ki közöt­tük... Amikor a kondát lehozták a bércről és hazahajtották, már a havat a hátán hozta a jószág, a kondás számadó portáján megkezdődtek a disznótor elő­készületei. Egy disznót levág­tunk a megérkezés és kará­csony örömére, említi adat­közlőm, ilyenkor egy kis friss mulatságot rendezett apám, melyre a román pásztorok, a komák, de még a tiszttartó is hivatalos volt. Itt beszélték meg a makkrahajtás csínját- bínját. Az uradalmak tiszttar­tói amikor felszámoltak a ser­tésekkel, kiderült, hogy a mak­kon tartás költségei, melyben már a pásztorok fizetése, ke­nyér, szalonna, legelőbér, az oláh hónapos pásztorok bére is benne volt egy makkon hízott disznó eladási árának alig érte el a 4-5 százalékát. A falvak­ban összeállt gazdák makkra hajtott nyájának kihizlalása még olcsóbb volt. A szatmári ember: gazda vagy iparos, de még a nadrá- gos is esztendőről esztendőre minden körülmények között igyekezett gondoskodni a ke­nyérnek való gabonáról és a zsírozót és húst biztosító egy vagy több hízóról. Ha ezek megvoltak, a legsúlyosabb gond, az éhínség már elkerülte a házat. Az ecsedi vár kapitányai is akkor aludtak nyugodtan, bé­keidőben, de a hadak járásá­nak idején is, ha a vár soktucat kamaraházában a lesózott táb­laszalonnák esztendőről esz­tendőre, ha megavasodva is, de máglyában álltak... Mára a hajdani húsfüstö­lőkben, a hosszú tomácos, kanfaros házak portáin a kutya vackol és számos helyen a hű­tőládákban, ahol még működ­tetik, akciós csirkeláb, vagy li­ba farhát senyved, árválkodik. Szálkán gyermekkoromban négy csürhe disznai élték a ha­tármezőt, ma a leghosszabb utcán sem lesz talán egyetlen disznóölés sem. Kozma bácsi a híres szálkái fordulósi kon­dás manapság egy nejlonsza­tyor karácsonyi kalácsot sem tudna vigilia estén összeszedni csürheeresztés után. Valaha zsákszámra gyűjtötte... Na­gyot fordult a világ Szatmár­ban is! Mangalica koca malacaival. Dorner B. (1908) után Mangalica sertés. Matolcsi J. (1975) után Kakadupark, korallzátony Három ausztrál sziget a világörökség része lett Mindent lát Budapest (MTI) — A hol­land hatóság rendezett vi­szonyokat kíván teremteni az azonos neműek együtt­élésében. Ennek érdekében kampányt indítottak, hogy az érintett homoszexuáliso­kat ne érhesse semmiféle hátrány, a viszonyukat hi­vatalosan is igazolhassák, ha az együttélési joguk bár­kiben kételyt ébresztene. A házastársi okmány egyebek között a következőt tartal­mazza: „Lehet, hogy a sze­relem elvakít, ám a köz­jegyző mindig nyitott szemmel figyeli önöket”. Canberra (MTI/AP) — A vi­lágörökség részévé nyilvání­tottak három Ausztráliához tartozó, a déli sarkvidék köze­lében fekvő szigetet — jelen­tette be Robert Hill ausztrál környezetvédelmi miniszter. A Heard- és McDonald-szige- tek, valamint Macquarie-szi- get felvételéről a Világörök­ség Bizottság Nápolyban tar­tott ülésén döntöttek. A Macquarie-sziget földtani jelentősége miatt került fel a világ megőrzendő kincseit jegyzékbe vevő listára, míg a Heard- és McDonald-szigetek, amelyeken Ausztrália egyet­len működő vulkánja, a Big Ben található, páratlan élővilá­ga miatt is kiemelkedő jelentő­ségű. Az ausztráliai Perthtől 4100 kilométernyire délnyugatra fekvő szigetek a föld azon na­gyon csekély számú pontjai közé tartoznak, ahol az embe­ri beavatkozás nem változtat­ta meg a környezet egyensú­lyát. A szigeteken, ahol több mil­lió tengeri madár és emlős ho­nos, nincs az emberek által meghonosított állatfajta. A Heard-szigetek az egyetlen olyan hely, ahol az antarkti­szi fókák mind a hat fajtája megtalálható, ezenkívül a szi­get kiváló alkalmat biztosít a geológusoknak a szigetek kia­lakulásának tanulmányozásá­ra. — A szigetek méltán el­foglalhatják helyüket az olyan ritka természeti szépséggel és különleges értékekkel meg­áldott ausztráliai nevezetessé­gek mellett, mint a Kakadu Nemzeti Park és a Nagy-ko­rallzátony — mondta Robert Hill. Szabolcsi építők galíciai levese Nyíregyháza, Lemberg (N.L.) — Lemberg előváro­sában csodaszép, új vasúti pályaudvar fogadja a szél­rózsa minden irányából ér­kező utasokat. A perontető műszaki átadása előtt a sza­bolcsi építők az utolsó si­mításokat végzik. Éppen bejött egy zsúfolt vonat, embertömeg veszi őket kö­rül, mozdulni is alig tud­nak. Perceken beül a galíci­ai falvakból érkező ember­tömeget elnyeli a majdnem 900 ezer lelkes nagyváros. házi állomás nekem is na­gyon tetszett, ezért válasz­tottuk azt mintának. Az új vágányok közelé­ben találjuk Kollár Istvánt, a MÁV műszaki ellenőrét. A sztorija: — A minap kiürítették az új állomás környékét, ne­künk magyaroknak is tá­voznunk kellett. Volt itt egy második világháborús mo­numentális bunker, azt rob­bantották fel. A szabolcsi építők európai szintű peront és jegypénztárat alakítottak A régi pályaudvar a város felől nézve A szerző felvétele A nyíregyházi KE-VÍZ 21 Kft. szakmunkásai a csí­pős hidegben létrával, épí­tőanyagokkal sietve közle­kednek, amíg nem jön újabb zsúfolt vonat. Ladá­nyi Ist\’án építésvezető ar­ról számol be, hogy a távol­ság ellenére szinte zökke­nőmentes az építkezés. A régi pályaudvar pati­nás épületében van egy kis különterem. (Az Osztrák- Magyar Monarchia idején híres emberek is megfor­dultak itt.) Most Vladi­mir Nyikolajevics Kiszel- jov, a lembergi vasútigaz- gatóság főmérnöke a sza­bolcsi építők és a szabolcsi újságírók képviselőit invi­tálta ide. Két pohárköszön­tő közt a főmérnök ezt mondja: — Magyar és lengyel va­sútállomásokat nézeget­tünk, perontetőt kerestünk mintának. Nyíregyházán is jártunk, ahol a megyei köz­gyűlés elnöke engem foga­dott pár percre. A nyíregy­ki. Más ukrán pályaudvaro­kon is kell majd ilyet építe­ni, reméljük, őket bízzák majd meg. Itt a közelben a háromtornyú katolikus templom, azt most lengyel építők újítják fel. Három nemzet építői vannak itt kö­zelségben. A szabolcsi építők szállá­sa egy galíciai falu szanató­riumában van. Estenként a konyhán vegyes galíciai le­vest, tengeri halat kapnak vacsorára. Hory Gábor ne­hézgépkezelő néha könnyű vacsorát főz magyarosan, otthoniasan. Most éppen süteményt készít, míg társai nézik a Duna Televíziót, kíváncsiak az otthoni hírek­re. Lemberg óvárosa az egy­kori bojárok, gazdag keres­kedők jóvoltából Európa egyik legszebb óvárosa. A lembergi pályaudvar Euró­pa egyik legszebb pályaud­vara. Ez utóbbi egy kicsit a szabolcsi építőknek is kö­szönhető. Ha meztelen, kivágja Budapest (MTI) — Paul McCartney, a hajdani Beat­les basszusgitárosa és leg­termékenyebb dallamgyár­tója kivágatta új videoklip- jéből azokat a képeket, amelyeken szemből fény­képezett mezítelen alakok láthatók. Az AP jelentése szerint McCartney azért volt haj­landó megcsonkíttatni ön­szántából az eredeti felvé­telt, mert két brit tévéháló­zat amúgy is ezt tette volna. A klip McCartney Beauti­ful Night (Gyönyörű éj) cí­mű dalához készült, s a ké­peken egy folyóban mezíte­lenül fürdőző férfi és nő lát­ható. A számban McCart­ney basszusgitározik, do­bosnak pedig Ringó Starrt kérte fel, egyik hajdani Be- atles-társát. Mint mondotta, könnyen boldogultak a fel­vétellel, mivel annak idején sokat játszottak együtt. Bármi megtörténhet Budapest (MTI) — Lehet e AIDS-feítőzést kapni autó­ban? A partnertől függ. És ha egyedül ülsz a kocsiban? Akkor egy másik autó kell hozzá. Nem, ez nem vicc, a The Lancet című orvosi lap közölte a példát. Két autó ütközött, s mindkét kocsi vezetője a másikat hibáztat­ta. A felelősséget tisztázó vita tettlegességgé fajult. Az egyikük, kimerítve a pe­joratív szókincsét, jól irányzott ütést mért a másik fejére és telibe találta a homlokára tolt szemüveget. A fémkeret elvágta viselő­jének fejbőrét, de megsér­tette a támadó kezét is. Aki, amellett, hogy fertőző máj- gyulladásban szenvedett, magában hordta az AIDS- vírust is. S ezzel, mint ké­sőbb kiderült, megfertőzte a másik autóst is. Tanulság — az orvosi szaklap szerint — vezess óvatosan és sem­miképpen ne a homlokodon viseld a szemüvegedet, ha az igazadat bizonygatod egy ismeretlen előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents