Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

J997. december 5., péntek KULTÚRA Kelet-Magyarország 13 Boszorkányok és betlehemesek A tél eleji népszokások középpontjában a születés és a megújulás eseménye állt Bodnár István Nyíregyháza (KM) — De­cemberben igencsak megnö­vekszik a népszokások mű­velésének lehetősége. Szinte minden hétre jut egy-két ese­mény. A hét végén Szent Miklós a gyermekeket ör­vendezteti meg, és sok más jeles esemény után szilvesz­terkor zajjal búcsúzunk az óévtől. Páll István muzeológustól elő­ször azt kérdeztük meg, mi­nek köszönhető, hogy az év utolsó hónapjára ennyi min­den jut. — A téli évforduló napja ré­gebben különböző időpontra esett, és ezért is sűrűsödtek a népszokások. Másrészt a me­zőgazdasági munkálatok befe­jeztével az emberek jobban rá­értek ünnepelni, jutott idő me­séket is szövögetni. Az egyhá­zi ünnepek köré is sok népszo­kás fonódott. A tél eleji nép­szokások középpontjában ezért a kezdés, születés és a megújulás eseménye állt. □ Kezdődik december 6-án Szent Miklós napjával. — Ezt a szép ünnepet egész Európában megünneplik, Finnországtól Olaszországig. Van, ahol a Télapó, van ahol Mikulás ajándékozik. Finnor­szágban például az ajándék- osztásban a Télapó ügyes kis segédei, a tonttuk közreműkö­désével. A tonttuk mint apró­fények, kis lidércek az élet ki­csi jótevői. ü A hét végén láthattuk az Eastwicki boszorkányok című filmet. A boszorkányok sokáig éltek a néphiedelemben, ha jól tudom, Luca napjához is kö­tődnek seprős fehérnépek. — Luca-nap — jeles nap. A tél kezdetének napja. Eleink úgy gondolták, hogy varázs­lással kell biztosítani az ember jószerencséjét. Sok hiedelem kapcsolódik e naphoz, köztük a Luca széke is. Ezen a napon kezdték el a szék készítését, amelyen karácsony estig min­dennap dolgoztak. Amikor az ülőalkalmatosság karácsony vigíliáján elkészült, és valaki e székre állt, megláthatta a templomban a boszorkányo­kat, akik a szarvukat igyekez­tek elrejteni. Ez a hiedelem egyébként Szabolcsban is élt. Persze ez elégge veszedelmes dolog volt. A boszorkányok könnyen üldözőbe vehették a szék készítőjét. Igaz, ezt ki is lehetett védeni, például ha ül­dözött futás közben kölest ha­jigáit maga mögé. □ A legszebb népszokások viszont a karácsony ünnepé­hez kötődnek. A fenyőfaállítás, a betlehemezés ma is sok gyer­mek és felnőtt szívét dobogtat­ja meg. Megyénkben is élt né­hány különleges szokás. —- Megyénk néhány táján különleges, sajátos bábtáncol­tató beteiehemezés volt a di­vat. Mozgatható bábokkal ad­ták elő a karácsony misztériu­mát. A Felső-Tisza vidéken élt sokáig ez a szokás, amelyet mostanában újból felelevení­tettek. Nemrégiben Uszkán a televíziósok is filmet forgattak erről. □ Szinte a karácsonyi ünne­pek részévé vált az István- és a János-nap. — Sok köszöntő hangzik el e népszerű névnapokon. Talán már kevesen tudják, hogy még Kodály Zoltán is gyűjtött Já- nos-napi köszöntőt Kocsordon és István-napit Túrricsén. □ Szilveszter pedig a mulat­ság, a várakozás napja. — Úgy látszik, örököltük, hogy zajjal illik elbúcsúztatni az óévet. Több református templomban is felmennek pél­dául a templomtoronyba, ahol énekkel búcsúztatják az óévet. Nagy esemény ez például Tar- pán, ahol a torony erkélyén hangzanak el egyházi vagy más énekek. Az a hiedelem is a szilveszterhez fűződik, hogy az eladólányok szilveszter éj­szakáján próbálják megjósol­tatni maguknak a jövendőbeli­jük személyét. Húszéves az Eltes Mátyás Munkakapcsolatban a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával Az Éltesben a gyerekek megtanulhatják a különböző szakmák alapfogásait Harasztosi Pál felvétele Szabó Ákosné Budapest, Nyírbátor — Az ünnepelt nyírbátori intéz­ményt — az Éltes Mátyás Ál­talános Iskolát, Diákotthont és Speciális Szakiskolát — az a társadalmi szükséglet hívta életre, hogy enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyerekeket és fiatalokat ok­tassanak, neveljenek benne, illetve számukra bentlakásos ellátásról gondoskodjanak. A sztálinizmus egyik késői — de nem utolsó — vadhajtása­ként két évtizeddel ezelőtt fel­épült egy 200 fős befogadó ké­pességű nagy intézmény, melynek hosszú folyosóin csak egy-egy lengőajtó töri meg a lakás és a munkahely összetartozását. Az intézmény benépesült a régió enyhén értelmi fogyaté­kosnak minősített lumpen és cigánygyerekeivel, illetve a kisegítő iskolát nélkülöző kis­településeinek szegény nebu­lóival. A gyerekek kisebbik fele az általános iskolai oktatá­son és nevelésen kívül elsősor­ban kollégiumi ellátásban, na­gyobbik fele állami gondosko­dásban részesült. Az iskola és a diákotthon a (A szerző a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola docense.) kezdetek óta saját belső erői­ből elégíti ki társadalmi és ter­mészeti környezete változó szükségleteit. Érzékenyem és gyorsan követi a régió demog­ráfiai, munkaerőpiaci és szoci­ális mozgásait. Folyamatosan küzd a szegénységgel. Már egy évtizeddel a gyer­mekvédelmi törvény megszü­letése előtt hangot adott annak a felismerésének, hogy mivel a kikerülő fiatalok nagy több­sége visszatér a családjához, a családokkal foglalkozni szük­séges. A gyermeket úgy kell felvértezni az autonóm állam­polgár (ön)érdekfelismerési és érvényesítési képességeivel, tudásaival, hogy pozitív érzel­mi kötődése a kibocsátó és majdan vissza/befogadó mik­rokömyezettel megmaradjon. A családi kötelékek megőrzé­sére két, három, négy testvér, összesen hatvankét fiatal ré­szére testvérotthonokban, la­kóotthonokban és családottho­nokban együttlakási lehetősé­get teremtettek. Ez a megerősödő, azonos hangsúllyal gyermekvédelmi és pedagógiai szemléletmód vezetett az épértelmű és az ér­telmi fogyatékosnak minősí­tett, állami gondoskodásba vett gyermekek integrált, kis­csoportos, lakóközösségi for­mában történő, a gyerekek környezetét és kapcsolatrend­szerét normálissá alakító elv­nek is megfelelő nevelési cél­kitűzéshez. Az örömiskola és a nyelvi­irodalmi kommunikációs program nyomdokába most egy tanulásszervezési mód­szer, „a szabad tanulás” isko­lai adaptálása folyik a főiskola oktatóinak közreműködésével. Nyírbátorban, válaszolva a környék földrajzi és munka­erőpiaci sajátosságaira, már 1982-ben továbbképző tago­zatot indítottak a dolgozók ál­talános iskolája hetedik, nyol­cadik osztályának elvégzésé­re. Bizonyos szakmákban ori­entációs képzést is kaptak a fi­atalok. Ebből a kezdeményből alakult ki a speciális szakisko­la. Az intézményben folyó sokrétű szakmai képzés a fia­talok eredményes habilitáció- jának és rehabilitációjának az egyik kardinális kérdése. A szakképzés és a munkába állí­tás problematikájának tudo­mányos kutatása és a gyakor­lat fejlesztése a tanulásban akadályozott népesség magán­életi (munkaerőpiaci) boldo­gulását messze a régió határait túllépő mértékben javíthatja. Az Éltes sok tehetséges pe­dagógusával és segítőjével, fo­lyamatosan tanuló, önfejlesztő vezetőivel, valamint intézmé­nyi és közéleti szakmai aktivi­tását igen sok szinten, árnyal­tan megélő igazgatójával meg­határozó résztvevője a fogya­tékosnak minősítettek eredmé­nyes társadalmi beillesztésén munkálkodók egyre szélesedő táborának. Felújítják a Madách Emlékmúzeumot Régi hangszerek Nyíregyháza (KM — B.I.) — A nyíregyházi VMK- ban december 9-én Colle­gium Musicum Együttes korabeli hangszereket megszólaltatva lép pódi­umra. Repertoárjuk a korai középkortól a bécsi klasszikáig terjed. Csesztve (MTI) — Bezárt a Madách Emlékmúzeumnak helyet adó csesztvei Madách- ház, hogy a költő születésének jövő évben esedékes 175. év­fordulóján felújítva, megszé­pítve fogadhassa ismét látoga­tóit. Az irodalmi zarándok- helyként közismert múzeum legutóbb tizenöt éve esett át komolyabb renováláson, azóta az épület vizesedik, a kiállítás kissé megkopott, a kúriát öve­ző park pedig kimondottan el­hanyagolt. A Madách-év szer­vezésére alakult országos em­lékbizottság kezdeményezte az épület teljes külső-belső rendbehozását, a kiállításnak a Madách-gyűjtemény új darab­jaival való gazdagítását és a természeti környezet szépíté­sét. A költségekre a művelő­dési tárca mellett működő iro­dalmi évfordulók titkársága ad 4,5 millió forintot, az összeget a Nógrád Megyei Közgyűlés további 1 millió forinttal told­ja meg. Az épület tatarozásán télidőben is dolgoznak a mun­kások, hogy április végére el­készüljenek. Ézt követően a kiállítás rendezése és a park- gondozás kerül sorra, hogy a tervek szerint június 30-ra méltó állapotban fogadhassa irodalom barát látogatóit a csesztvei Madách Emlékmú­zeum. Új szobrainkról Papp D. Tibor Nyíregyháza — Mindig felemelő érzés a városlakó számára, ha lakóhelye szé­pül, gazdagodik. A „vélet­len kifürkészhetetlen akara­tából” most két szobor domborodik újonnan köz által is látható területen. A fenti mondat magyarázata: két nőalakkal gazdagod­tunk és mindkettő elhelye­zése a köz- és magánszféra érintkezéseinek problémáit vetette fel. Czinder Antal Mun- kácsy-díjas szobrászmű­vész bronz Júliája a Júlia fürdő parkjában ál. A rejtett profilú, csak kevés nézetből látható körplasztika kérdé­seket indukál. Alulról combközépig takarva akt­nak tűnik, drapériajátéka, reflektál azonban a szem­érem háromszögére. Át­mászva a jelképes keríté­sen, nyilvánvalóvá válnak a szobor rejtett szobrászi ki­jelentései. A másik ugyancsak lépő nő a Central Hotel portáljá­nak dísze. A szimmetriákat bemutató épület üdítően aszimmetrikus jelensége, melynek elhelyezésében maga a szobrász, az ugyan­csak Munkácsy-díjjal és Koszorúval ékített Nagy Sándor segédkezett. A tes­tes, kariatida-szerű két mé­tert is meghaladó, messzi­ről architektonikus szobor közelről föltárja asszonyos szépségeit. A szobrászat a súlyos ki­jelentések világa. Az egy­szavas vallomások az örök nőről különbözőek, meg­formálásban, méretben, anyagban és az önmagunk­ra építő bizonyosság erejé­ben. Nem összemérhetőek, de köszönet az állítóknak, hogy mégis nyíregyházi sé­ta közben méricskélhetünk. Könyv az ünnepre Nyíregyháza (KM) — Szebbnél szebb gyermek­könyvek közül válogatha­tunk az ünnepek előtt. A gazdag választékból is ki­emelkedik a Karácsonyi ol­vasókönyv. Olyan neves írók és költők művei olvas­hatók a kiadványban mint Zelk Zoltán, József Attila, Kosztolányi Dezső, Jókai Mór, Móra Ferenc, Weöres Sándor és Andersen. A kö­tetben a karácsonyi iroda­lom ismert és kevésbé is­mert meséi és versei talál­hatók. Olvashatunk — töb­bek között — a Mikulásról, az angyalokról, a kará­csonyfa rejtelmeiről, a csöndes őzikékről és szor­gos galambokról. Megtalál­ható a könyvben Jókai Mór több nemzedéket nevelő Melyiket a kilenc közül cí­mű megható története, An­dersen világszerte ismert A fenyőfa meséje, valamint Móra Szép karácsony zöld fája című regéje. A szép kö­tet gyertyafényes hangula­tot áraszt. A kiadványt Té­ny i Katalin szép rajzai gaz­dagítják. (Holló és T.) • ........... ~~......™~~ Képzőművészeti... ...kiállítás nyílik a nagykál- lói művelődési központban december 8-án. Csizmadia Attila festőművész tárlatát hétfőn 16 órakor Huszár István nyitja meg. Közre­működik Kocsis Antal szín­művész. (KM) A Hamupipőke... ...című mesejátékot láthat­ják a legkisebbek a kisvár- dai művészetek házában december 9-én 13 és 15 órától. A kedves mesedara­bot a nyíregyházi Besse­nyei Színkör mutatja be. (KM) Párbeszéd... ...a hitről és a társadalmi igazságosságról címmel hangzik el előadás Buda­pesten a Politikatörténeti Intézetben december 12-én. A délelőtt 10 órakor kezdő­dő konferencián több is­mert politikus is felszólal. (KM) Borsod... ...vármegye történeti föld­rajza címmel tart előadást Frisnyák Sándor a Jósa András Múzeumban de­cember 8-án. A Baráti Kör rendezvénye 17 órakor kez­dődik. (KM) Karácsonyi harangjáték Budapest ((MTI-Press) — Különleges ünnepi koncer­tet vetít december 24-én délután az MTV1. A fiatal zongoraművésznő, Kárászy Szilvia néhány évvel ezelőtt új hangszeren, egy klavia­túrával megszólaltatott ti­zenkét harangos harangjá­tékon játszott karácsonyi és népszerű melódiákat, s ezekből a felvételeiből egy CD is született. Most ünne­pi hangversenyen szólaltat­ja meg ezt a különleges instrumentumot, s az általa szerkesztett és vezetett programban muzsikusven­dégek, valamint fiatal te­hetséges zenészgyerekek is bemutatkoznak. A Kará­csonyi harangjáték címet viselő műsorban a sok zene és a gyertyagyújtás mellett rövid beszélgetésekre is sor kerül, s a fellépők között van Sebestyén Márta, On- czay Csaba és Halász Judit is, valamint egy rendkívüli muzsikuscsalád, a Family Brass, ahol az összes gye­rek valamilyen fúvóshang­szeren játszik. Az adásban még egy családi műsorszá­mot láthatnak a nézők, hi­szen a színészházaspár, Szalay Kriszta és Cserna Antal két lányával együtt szintén közös zenei produk­ciót mutat be. Betlehemesek menete KM-reprodukció

Next

/
Thumbnails
Contents