Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-27 / 301. szám

1997• DECEMBER 27., SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete Exkluzív beszélgetés Andrew G. Vájná producerrel Kállai János Amikor ez az interjú készült, még csak sej­teni lehetett — habár biztos előjelekből — A miniszter félrelép című, amerikai produk­cióban forgatott magyar film átütő erejű lesz. Nos, a budapesti, Astoria Hotel-beli sajtótájékoztató óta — ott volt alkalmam, szoros tíz percben elcsevegni az Evita „szü­lőatyjával” — feketén-fehéren kiderült: a forgalmazás első öt napja alatt az ország­ban több, mint százezren váltottak bilétát az InterCom-opuszra, s ezzel a „félrelépős” minden idők legnagyobb bevételt hozó ma­gyar mozijává lépett elő. A „robbantás” hátterében a magyar szár­mazású Andrew G. Vájná, rövidebben Andy Vájná áll, ül, tüsténkedik, mozog, irányít, utasít, csúcsra visz... Ez a dolga, ez a mestersége, ebben kiváló.) — Tavaly, 1996-ban a budapesti József Attila Színházban megnéztem a Ray Coo- ney-darabot; már akkor kipattant az ötlet: filmre kell vinni ezt a fergeteges vígjáté­kot, méghozzá Kern Andrással, Koltai Ró- berttel a főszerepben. Mi több: legyenek ők, ketten a rendezők, írják meg a forga­tókönyvet, legyenek a vezénylői az egész folyamatnak! Én meg mint producer el­végzem, ami rám hárul. (Az Astoria egyik különtermében ülünk a terített asztal mellett. Andy Vájná ked­vesen fogad, rendelkezésünkre áll, készsé­gesen válaszol mindenre, miközben egy vi­lágfi lezserségével gyújt rá drága, illatos — és tőle elmaradhatatlan — szivarjára. Amikor átadom neki a Kelet-Magyaror- szág épp a filmjével foglalkozó számát, felcsillan a szeme.) — Óh, Nyíregyháza! Nincs távol tőlem, anyám valahol azon a környéken szüle­tett... — Amerikai magyar vagyok, 1956-ban, Mikuláskor mentem ki Los Angelesbe, ti­zenhárom évesen. Messziről indult a pá­lyám, valahonnan a fodrászat, pontosab­ban a parókakészítés területéről. Amikor aztán megérkeztem a filmszakmába, soro­zatban jöttek a feladatok. Több mint öt­ven filmet „jegyeztem”, közöttük számos csúcsprodukciót, de — be kell ismerni — bukások is voltak. (Csupán emlékeztetőül — kis filmográ­fia Vájná producerségének hallatlan inten­zitását igazolandó: Rambo (1-3.), Különös kegyetlenséggel, Die Hard — Az élet min­dig drága, A skarlát betű, Evita, és szintén az idén Az Árnyék-összeesküvés — The Shadow Conspiracy.) □ Többször nyilatkozta: előre megérzi a siker „szagát”. így volt ez A miniszter fél­relép esetében is? — Igen, legtöbbször bejönnek a megér­zéseim. A miniszter félreléphez ugyano­lyan lelkesedéssel fogtam hozzá, mint a többi művemhez. Első perctől tudtam: minden rezdülésében magyar filmet, még­hozzá igazi közönségmozit kell csinálni. Olyat, melyre az, aki már megnézte, küldi a következő nézőt. Szóval a közönség ön­magát viszi be a vászon elé. Legalább egy­millió emberre számítok, aki megveszi a jegyet a Kern-Koltai darabra. □ Híre járt: sokszor hozzá kellett nyúl­nia a forgatókönyvhöz; amikor kész vol­tak a filmmel, még akkor is „újravága­tott”... — Nálunk, Amerikában évekig dolgoz­nak egy forgatókönyvön. A Cooney-darab magyarra átírására nagyon rövid volt az idő. Teljesen természetes, hogy menet köz­ben jó párszor igazítani kellett a dolgon. De ez mind használt az ügynek. A karak­terek jobbak lettek, nekem az egész positiv experience... nagyon hasznos kísérlet volt. A problémák eleve abból adódtak, hogy ami a színházban napra kész evidencia, az hogy „jön le a vászonról”. □ A film nagy erőssége — s egyben ta­lán külföldi forgalmazásának akadálya le­het — a nyelvi humor, a pesti aszfalton termett poénok sokasága. Kern és Koltai frenetikus, improvizáció ként ható párbeszédei kiszólásai viszik a játé kot. — Nagyon bízom ab ban, hogy a film humo rát mindenki „tudja ven ni”, megérti. Mert, sze rintem: a közönség, ha \( az egész, bárhol a vilá gon veszi a lapot. Az iga zi humor mindig, min denhol hatásos. Kerr András és Koltai Róber sztárok Magyarorszá gon; ő ketten is garanciá jelenthetnek a sikerre De A miniszter félrelép ben sztárok csapata dől gozik együtt — prof módon. Hasonlóképp« csillagra és profira bíz tűk a zene megkomponá lását... □ Apropó! Mintha c kész filmben kevesebt lenne a zene, mint azt t bemutató előtt piacra dobott CD alapján (a BMG Arilola Hungary lemezén több sláger hallható) vártuk. — Dés László számára ez a vígjáték is­mét csak új kihívást jelentett — mondjuk a legutóbbi musicaljei, a Valahol Európá­ban, A dzsungel könyve után. Vígjátékhoz a legnehezebb zenét szerezni. Dés jól meg­fogta a lényeget. A slágerek sora indulhat útra a CD-ről. Geszti Péter szövegei pedig igazi telitalálatok. Igen, már megint a nyelvi humor. Jól illeszkednek a textusok a forgatókönyvi szöveg stílusához, hangu­latához. A zene kevesebb? Nem! Csak funkcionálisan van jelen, nyilván nem az egész lemezt hallgathatják... □ Voltak malőrök a premier előtt. Tényleg eltűnt a zörej- és hanganyag jelen­tős része? Vagy ez is csak egy jó produceri Andy Vájná: Bízom abban, hogy a film humorát mindenki „tudja venni”, megérti Martyn Péter felvétele Egy szobor kalandos születése A testőr költő születésének 150. évfor­dulójára 1897-ben állították fel Nyíregy­házán a Kallós Ede készítette Bessenyei- szobrot. De kit ábrázol a szobor? Bessenyei ugyanis, amikor Kazinczy Ferenc 1802-ben levélben arcképet kért tőle, — hogy „Rézre metszeném, s kevélykedni fognék, ha hazám ezt az áldozatot az én kezeimből vehetné”, — térfásan kitért a kére­lem alól ezt írván: „Nem vagyok lerajzolva. Én ké­pemet csak elevenen hasz­nálom.” Kazinczy nem nyugo­dott bele és Bessenyei ha­lála után nyomoztatott egy „pastelben festett” testőrkép után, amit 1776-ban amikor Bécsben járt látott, hogy Bessenyei íróasztala „felett függe”, s melyről azt gondolta, hogy a költőt ábrázolja, de nem jutottak nyomára. Amikor Szabolcs vár­megye elhatározta, hogy szobrot emel Bessenyei­nek, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiához for­dult arcképért, ahol egy díszruhás, elegáns testőrt ábrázoló festményt aján­lottak, amit Bessenyei- arcképként tartottak nyil­ván. Kallós erről mintázta a szobrot. A szoboravatás után másnap Czirjék Imre Szat- már megyei földbirtokos a Tudományos Akadémián fölkereste Szily Kálmán fő­titkárt és izgatottan mondta, hogy vala­mi borzasztó tévedés történt a nyíregy­házi Bessenyei-szoborral. Miért? Kérdezte Szily, a szobor azután a festmény után készült, mutatott a fa­lon függő Bessenyei-képre. Ekkor Czir­jék elmondta és átvételi elismervénnyel igazolta, hogy 1873-ban az Akadémiá­nak adományzott egy festményt szépap­járól Czirjék Mihályról és az a kép a fa­lon nem Bessenyei György (1748-1811), hanem Czirjék Mihály (1753-1798) ma­gyar testőr és író arcképe, amit szemé­lyesen ő adott át az akkori főtitkárnak, Arany Jánosnak. Hogy hogy történhetett e tévedés? Valószínű abból adódott, hogy amikör Czirjék Imre átadta a festményt, kísérő iratot nem csatoltak hozzá. Telt, múlt az idő, Arany Jánost Fraknói Vilmos követ­te, akit Szily Kálmán váltott fel a főtit­kárságban. Közben a képről, s arról, hogy kit ábrázol, elfeledkez­tek, és sokáig ott állt bekere- tezetlenül a főtitkári hivatal egyik szekrénye mellett. Azt, hogy mikor kinek jutott eszé­be a kép, már nem tudni, de előkerülvén, az irodalomtör­ténészek hamarosan kiderí­tették, hogy ez az elegáns, díszruhás testőrt ábrázoló kép nem lehet más, mint Bes­senyei György. Az egyébként értékes kép, melyet Barabás Miklós resta­urált, így került Bessenyei György arcképeként a Törté­nelmi Arcképcsarnokba és er­ről egy másolat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának olvasótermé­be. A történethez tartozik még, hogy mégis maradt egy hite­les kép Bessenyei Györgyről. Az innsbrucki várban egy freskón, melyről Pohárnok Zoltán készített rajzot. Forrás: Trócsányi Z.: Ma­gyar régiségek és furcsaságok (1924) Gálos R.: Bessenyei György életrajza (1951) Borbély Ferenc A hitelesnek tartott képmás Archív felvétel Sikerre vitte a minisztferff húzás a várakozás feszültségének a növelé­sére? — Dehogy! Ki lenne olyan bolond, hogy maga tünteti el 16 kemény munkahét eredményét? A december 2-re tervezett sajtóbemutató előtt tényleg elszállt a zöre­jek, a hangok egy része. Öt nap alatt kel­lett pótolni a hiányt. Megoldottuk. (A tízpercnyi miniinterjú végére fogyó­ban a szivar. A következő médiások már a közelünkben toporognak. Vájná változat­lan frissességgel beszél, mosolyog. Amit akkor még nem vehettünk tuti biztosra, abban ő egy kummányit sem kételkedett: A miniszter félrelép telt házak előtt megy országszerte. Nincs ez — nem volt — más­ként Nyíregyházn sem.) A vitatott arcú szobor Amatőr felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents